KULT

Ízlésesen meztelenkedik Lily-Rose Depp az Eufória készítőjének új sorozatában – Megnéztük Az idol első részét

Milyen egy sérülékeny, fiatal, mentálisan labilis szupersztár élete? Megtudjuk a legújabb HBO sorozatból.

Link másolása

A cselekmény nem túl bonyolult: Jocelyn (Lily-Rose Depp) karrierje csúcsán lévő énekesnő, ám kikerül róla egy erősen kompromittáló explicit fotó az internetre. Azon felül, hogy a helyzet igencsak megalázó, még a tini célközönségét is elveszítheti emiatt. A bevezető epizód első felében erre a konfliktusra koncentrálunk, ahogy Jocelyn PR-csapata és ügynöke küzdenek a karrierjéért és persze a saját megélhetésükért.

Ám az énekesnő eléggé rezignáltan kezeli a helyzetet.

Erre senki nem számított, mert nemrég, édesanyja halálakor idegileg teljesen összeomlott. A rész második fele a múltba repít minket, ahol megismerhetjük a kép készítésének a hátterét. Kicsit olyan, mintha Britney Spearst és Miley Cyrust összegyúrták volna a figurában, és erre alapozva írtak volna egy egzisztencialista krízissel fűszerezett, thrillernek reklámozott szerelmi szálat az egész bonyodalom köré.

Az idolról egy epizód után annyi látszik, hogy egy új sorozat első részének be kellene szippantania úgy, hogy most azonnal akarjam látni az összes részt, itt azonban sajnálatos módon ez nem nagyon valósult meg. Egy identitászavaros, tét nélküli Elemi ösztönnek tűnik eddig a sorozat. Pedig ott volt a potenciál,

a széria egyik készítője az a Sam Levinson, akinek a méltán elismert Eufóriát is köszönhetjük.

De míg az Eufória központi témája és tini-közege magával ragadó, Az idol világa steril, túl letisztult, művi és taszító. Értem én, az volt a cél, hogy a gazdagok és híresek mocskos világát bemutassák olyannak, amilyen, de ez eddig nem túl érdekfeszítő.

Levinsonon kívül a sorozat másik híres közreműködője Abel Tesfaye, művésznevén The Weeknd, elismert zenész és a sorozat egyik főszereplője. Talán túl személyes története ez Tesfaye-nek, olyan a sorozat, mint a The Weeknd zenéje: dallamos, szép, eklektikus és kicsit melankolikus. Ezt a zene világában elő tudja adni a művész, ugyanakkor a színészet nem az ő terepe. Nagyon gyenge alakítás ez az amúgy nagynevű zenésztől. Ami viszont vitathatatlan, hogy

Lily-Rose Depp legalább olyan tehetséges, mint amilyen szép.

Az első jelenettől az utolsóig mindent belead, és hihetően adja a rezignált, meg nem értett énekesnőt, akinek a karrierje lejtmenetben van édesanya halála óta. Jocelyn baráti társasága, PR-csapata és menedzsmentje igazi hollywoodi és zeneipari sztárparádé. Találkozunk Hank Azariával, Dan Levy-jal, Eli Roth-tal, Da’Vine Joy Randolph-fal és az énekes Ramsey-vel is. Egy igazi mellékszereplő koszorú áll Lily-Rose körül.

Mi az, ami nem működik The Weeknd színészi kvalitásain kívül? A két főszereplő között nem izzik a levegő. Egy erotikus-thriller esetében kötelező, hogy a két érintett fél közötti kémia vitathatatlan legyen. Nem lehet komolyan venni Tedros karakterét, olyan, mintha egy Martin Scorsese által rendezett gengszterfilmből szabadult rapper lenne. Sajnos nem Lily-Rose szintjére nő föl The Weeknd, hanem épp hogy lehúzza a gyengébb színész a közös jeleneteiket.

A másik hatalmas probléma a tét nélküliség.

Nemrégen néztem végig az Utódlás című, szintén HBO Maxon lévő remek sorozatot, és ott is hasonló érzéseim voltak. De míg ott ezt feledtetni tudták más pozitívumokkal, itt nagyon szemet szúr, hogy ez egy angolul találóan csak „vanity project”-nek nevezett produktum. Akkor használják ezt a kifejezést, amikor egy alkotó teljes mértékben átveszi a produkció feletti irányítást és a saját hiúságára építve, sokszor kellemetlenül az arcunkba tolja a gondolatait. Egyébként The Weeknd nem csak az egyik készítője, főszereplője, de zeneszerzője is Az idolnak.

Nem tudom, hova fog kifutni a sorozat, de remélem, hogy minőségi javulás szemtanúi leszünk, mert egyelőre nagyon gyenge, amit láttunk. Próbál kicsit az új Eufória lenni, megbotránkoztatni, de kevés sikerrel. Ma már nem meglepő, hogy valaki bosszúpornó áldozata lesz,

nem elég provokatív ez így ahhoz, hogy kiemelkedjen az amúgy is erős jelenlegi sorozatfelhozatalból.

Különleges ismertetőjegye eddig az ízléses meztelenkedés. Fontos, hogy 18-as korhatáros sorozatról van szó, tehát nem családi kikapcsolódásra szánták. A zenét még lehet dicsérni, ha valaki szereti a The Weeknd stílusát, az első epizód alatt végig hasonló volt a hangzás.

Nem tudok mást írni róla: eddig a mondanivaló és történet gyenge, a színészek többnyire jók, a látványvilág szép, de az egész semmitmondó. Nincs igazi tét, a főszereplőért nem nagyon tudunk izgulni,

a szerelmi szál pedig inkább kellemetlen, mint explicit és megbotránkoztató, ahogy a marketinggépezet ígérte.

Nem vagyok benne biztos, hogy visszatérek a többi részre, eddig nem győzött meg. Az idol első része megtekinthető az HBO Maxon.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Azahriah írta a Valami Amerika-sorozat betétdalát
A fiatal énekes-dalszerző megtiszteltetésnek vette a felkérést, ugyanakkor merőben új helyzet volt számára a feladat.

Link másolása

Azahriah írta a Valami Amerika-sorozat betétdalát, a klipje már látható a YouTube-on.

A több részt is megért magyar vígjátékból most sorozat készül, ami az RTL+ streaming-felületén lesz majd elérhető. A széria főcímdalát pedig az alkotók Azahriahra bízták.

„Az az első pillanattól örültem a felkérésnek, ezek menő dolgok, és érdemes ilyeneket is csinálni szerintem. Ismertem a filmsorozatot, tudom mekkora hatása volt a magyar filmiparon belül, úgyhogy megtisztelve érzem magam”

- mondta a zenész a felkérés kapcsán.

A feladat azonban merőben új helyzet volt a fiatal énekes-dalszerző számára.

„Ez volt az első alkalom, hogy kötött pályán történt a zenekészítés, annak dacára is, hogy teljesen szabad kezet kaptam! Talán pont ez volt a rémisztő elsőre: hogy melyik irányból közelítsem meg a feladatot. Viszont ahogy ráálltam, minden jött magától, és írás közben jöttem rá én is, hogy mi lesz a témám és a keretezett története a zenének, ami a film magjával is harmóniában van. Remélem, a hallgatóknak is tetszeni fog!” - mondta Azahria.

A dalhoz egy klip is készült, ami ráadásul már előre ad némi betekintést a sorozat hangulatába.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
Azahriah a Valami Amerika-sorozat betétdaláról: „Nagy kihívás volt, először visszamondtam”
Szerinte egy filmzenéhez másképp kell hozzáállni. Végül a dalt és a szöveget is ő írta meg.

Link másolása

Azahriah akkora kihívásnak tartotta a Valami Amerika sorozat betétdalának megírását, hogy elsőre nem akarta elvállalni - erről beszélt az énekes a Fókusznak. Filmzenét ugyanis szerinte egészen máshogyan kell írni.

A több részt is megélt vígjátékból most sorozat készül, ami az RTL+ streaming-felületén lesz majd látható ősztől. A széria betétdalának egy friss szerzeményt akartak az alkotók, ezért Azahriáht kérték fel annak megírására. A fiatal énekes-dalszerző bár megtisztelőnek érezte, a feladat merőben új helyzet volt számára.

„Nagy kihívás volt, először visszamondtam. Merész vállalás, olyan szempontból, hogy egy filmzenéhez másképp kell hozzáállni, mint egy sima zenéhez”

- mondta a Fókusznak a zenész.

Az alkotással végül több hét alatt készült el, a munkában pedig szabad kezet kapott.

„Semmi olyan nem volt, aminek muszáj volt benne lennie. Ez kicsit nehéz is volt, mert annyira szabad kezet kaptam, hogy nem tudtam hova nyúljak. Aztán elküldtem egy demót akusztikus gitáron, ez tetszett nekik, és elkezdtem ezt kidolgozni” - mondta a munkafolyamatról Azahriah, aki

nem csak a dallamot, a szöveget is megírta a betétdalhoz.

Az új szerzeményhez egy klip is készült, amiben először láthatóak jelenetek a sorozatból.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Szirtes András filmművész
A Magyar Filmművészek Szövetsége közleményben tudatta a 72 éves rendező-operatőr-színész halálhírét.

Link másolása

Ma délelőtt került ki a Facebookra a Filmművész Szövetség közleménye Szirtes András haláláról.

Szirtes András 1969-ben érettségizett egy elektroműszerész szakközépiskolában, és villanyszerelő ipari tanuló lett. 1969–1994 között a Mafilm munkatársa, ahol villanyszerelő, műszerész, kábeles, segédmikrofonos, szalagjátszós, vágóasszisztens, vágó, segédoperatőr, operatőr, rendezőasszisztens, végül rendező volt.

1974–1977 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmvágó szakos hallgatója volt. 1975-ben elvégezte a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem filozófia-esztétika szakát. 1987–1989 között az USA-ban tartott egyetemi előadásokat. 1990-től a Szirtes-Film Kft. vezetője.

Tagja a Magyar Filmművészek Szövetségének, a Magyar Filmrendezők Céhének; a Kisoroszi Természetvédők Egyesület elnöke.

Szirtes András 72 évet élt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Végre egy okos sci-fi a moziban – Denzel Washington fia kilép apja árnyékából Az alkotóban
Egyértelműen látszik, hogy Az alkotó Gareth Edwards rendező/író szerelemgyereke. Régóta dédelgetett álma volt ez a szomorkás, grandiózus sci-fi, amellyel kicsit vissza is térhetett a gyökereihez. De miért is lett ilyen jó a film?

Link másolása

Amikor megérkezett a mozikba a Zsivány Egyes 2016-ban, én nagyon élveztem. Nem csak azért, mert a fanoknak minden pillanatban volt egy utalása az eredeti Csillagok háborújára, vagy a rajongósimogató utolsó nagy akciójelenet miatt. Nekem a Zsivány Egyes egy klasszikusan drámai sci-fi volt katonákról, akik mindent feladtak a céljukért, még az életüket is.

Ha levesszük a Star Wars-köpenyt róla, akkor is egy értékelhető mű lett volna, kevesebb főhajtással és utalással az űroperára persze.

Nem tudom, ki emlékszik a Zsivány Egyes körüli balhéra, a rendezőt állítólag kirúgták, és a végső vágásban már csak az írótárs és producer Tony Gilroy vett részt. Gilroy egyértelműen jelentős név az írószakmában, rengeteg nagy hatású műve mellett neki köszönhetjük például az Andor-sorozatot is.

De mi történt Edwardsszal? Nem rendezett filmet 2016 óta, ami erősen sugallja, hogy a stúdió valamiért nem volt megelégedve vele. Pedig a vizuális szakemberből író/rendezővé avanzsáló fiatalembert hatalmas tehetségnek tartották.

Az első nagy rendezése a szintén hangulatos, Szörnyek című sci-fi óriási siker volt, az alacsony költségvetés ellenére.

Majd a Godzillával elindított egy új franchise-t is. Ezt követően pedig jött a legnagyobb áttörés, a Zsivány Egyes: Egy Star Wars-történet, ami minden tekintetben elismerésre méltó. Sokan megkérdőjelezték a sikert, egyrészt a hollywoodi dráma miatt, illetve kérdés, hogy vajon mennyit segített a nála sokkal tapasztaltabb és nagyobb nevű Gilroy. Edwards tényleg ennyire tehetséges?

A válasz immár egyszerű: igen. Elnézést a hosszú bevezetőért, de ez a fiatalember letett az asztalra egy grandiózus, több, mint kétórás science fiction drámát 80 millió dollárból. Ez a költségvetés egy ilyen vállalkozásra hihetetlenül hangzik. Pedig igaz, sőt a film szebben néz ki, mint egy 300 millió dolláros Marvel-szuperhősfilm.

Edwards a kisebb költségvetésű filmek világából érkezett Hollywoodba úgy, hogy ő maga csinálta a vizuális effektjeit, így pontosan tudja, hogy mire kell költeni, és mit-hogy kell felvenni, hogy jól nézzen ki.

Amennyire menő volt a Godzilla ejtőernyős jelenete, annyira menő az egész Alkotó. Nem kell vizuális orgiára számítani, mert az alkotók próbálnak a tudományos fantasztikum földhözragadtabb oldalán maradni, és hihető is az egész. A két operatőr, Greig Fraser és Oren Soffer kompozíciói álomszépek. Persze aki akar, az fog hibát találni a filmben.

Történetünk nagyon sok csavart tartogat, ezért csak annyit mondanék el róla, hogy a három nagy fejezetre osztott, szomorkás drámába oltott sci-firől van szó. Főhősünk, Joshua (John David Washington) egy leszerelt katona, akit visszarángatnak a szolgálatba a nemrég elhunyt feleségét (Gemma Chan) felhasználva. A célja megtalálni egy fegyvert és megsemmisíteni azt, mielőtt a gonosz mesterséges intelligencia fel tudná használni azt az emberiség ellen.

Kicsit úgy kell elképzelni, mintha a Terminátor-féle ítéletnap megvalósult volna, majd a kezdeti robbantás után az emberek állnának győzelemre.

Joshua eközben találkozik egy gyermekkel (Madeline Yuna Voyles), akit el kell kísérnie valahova, hogy a céljait elérhesse. Nem mondok el tényleg többet, ennyit is elég tudni róla. Ugyan vannak hibák a forgatókönyvvel és a film is lehetne 15-20 perccel rövidebb, illetve az üzenetet is kicsit arcunkba tolják, de az egész egyben egyértelműen magával ragadó.

Beszippant minket Edwards világa, és még többet akarunk ebből a kegyetlennek tűnő, búskomor jövőből. A színészek teszik a dolgukat,

John David Washington először kapott olyan szerepet, ahol lehetősége volt kitűnnie apja, Denzel Washington árnyékából és ez sikerült is neki.

Nem egyszerű az ő szerepe, de csillagos ötös lett a megvalósítás. Nagyon jó a gyermeket játszó Madeline Yuna Voylessel a kapcsolatuk, talán úgy tudnám őket jellemezni, mint az év eleji Last of Us sorozat két főszereplője közti kapcsolatot. Nehezen indul, de aztán elválaszthatatlanok lesznek. Allison Janney-t még érdemes kiemelni a mellékszereplők közül a viszonylag egydimenziós Howell ezredes szerepében: amit tudott, azt kihozta a szerepéből. A vizuális effekteket is csak dicsérni lehet.

Egyszerűen ilyen költségvetés mellett ez a látványvilág, CGI és praktikai trükkök elképesztőek.

A film zenéje is hasonló minőségi szintet üt meg, Hans Zimmer ismét elővette a zsenijét, és meglepett minket egy elektronikus álommal.

A mesterséges intelligencia gondolata most nagyon divatos, Edwards filmje mégis okosan, ügyesen, bár kissé kiszámíthatóan, de szórakoztatóan nyúlt hozzá a témához. Nem azt mondom, hogy filmtörténeti klasszikus, de

az utóbbi időben nem jut eszembe nagybetűs sci-fi, ami a nyomába érne.

Jó a szerkezete, sodró a lendülete, van kellő ideje kibontakozni, talán még egy kicsit sok is, de mégis egyben egy kerek egészet alkot. Van vele probléma, de az előadásmód, a látványvilág és az alapgondolat miatt megéri átsiklani ilyen apróságok mellett. Aki szereti a kissé lassabb, földhözragadtabb, emberközelibb, vagy „géphezközelibb” és kissé letargikus történeteteket, azok ne hagyják ki Az alkotót. Nem könnyű film, de csak ajánlani tudom.

Link másolása
KÖVESS MINKET: