KULT
A Rovatból

Bemutatják a Hófehérkét, családbarát musical-változatban

A Grimm-testvéreknek kétségkívül nemcsak legnépszerűbb, hanem a legtöbbféle megközelítésre alkalmas meséje Hófehérke története.

Link másolása

Készült belőle már bájos-izgalmas rajzfilm, többféle mesejáték, horror és paródia is („A fiúk a bányában dolgoznak”). Mészáros László zeneszerző most a Hófehérke családi musical komponistája mellett ezúttal egyben az előadás rendezője is.

- A világ jelenleg Hófehérke-lázban ég, hiszen februárban volt 80 éve, hogy bemutatták a nagyközönségnek Walt Disney halhatatlan rajzfilmjét. Önt mi vezette a klasszikus meséhez?

- Az első zenés darabomat a 2000-es évek elején írtam, habár már gyermekkorom óta foglalkozom zeneszerzéssel. Már több ízben nyúltam „klasszikus” vagy történelmi témához – ilyen volt például a Drakula musical (2007), a Dózsa György, a nép fia (2014), vagy a Gladiátor (2015). Mostani szerzőtársammal Lőrincz Andreával (a Hófehérke írója), több egyfelvonásos mesedarabot is írunk. Bár nagy produkciókban már részt vettem, de ez az első “nagy”, amiben rendezőként debütálhatok. Kiváltságosnak érzem magam, hogy a saját zenés darabomat állíthatom színpadra.

- E „kettős szerepnek” számos előnye van, de hátrányai is lehetnek.

Az biztos, hogy ebben a produkcióban hangmérnök, korrepetitor, zeneszerző, és rendező is vagyok, de ha más feladat is akad, bátran felveszem a kesztyűt. Egy színházi előadásnál mindig a véghajrában van szüksége az embernek kötélidegekre, így biztos tartogat majd meglepetést a próbafolyamat.

MészárosMészáros László nem fél a feladathalmozástól

- Mi az az újdonság, vagy az a korszerű látásmód, amit Hófehérke meséje kínál a 21. századi embereknek?

- Színházszerető emberként sok előadást láttam itthon és külföldön is, azzal a fajta zenei világgal, ami bennem van, nemigen, vagy csak ritkán találkoztam. Ezért határoztam el, hogy írok egy olyan darabot, ami erre a zeneiségre épül. A történet is sok mindenben eltér az eredetitől: például a Herceg a harmadik dalnál bejön, és onnantól kezdve végig a színen van. Kibontjuk a szerelmi szálat, egy kicsit „szappanopera-szerűen”, már csak azért is, hogy a tinik, akik először találkoznak a szerelem érzésével, felfedezzék, hogy nemcsak boldogság, hanem sokszor szenvedés, kétség is úrrá tud lenni rajtuk. Különösen úgy, hogy ott van a gonosz mostohánk, aki e boldogságot meg akarja akadályozni. Sőt, bizonyos fokig még a törpék is a szerelmesek ellen vannak, mert maguknak akarnák Hófehérkét, aki mos, főz, takarít – a férfiak úgy hívják: “mesterhármas”– ezért nem akarják, hogy elmenjen tőlük. Megmutatjuk azt is, hogy a mostoha miért vált ilyenné.

Elmélyedünk minden szereplő lelkében, próbáljuk megadni a válaszokat cselekedeteikre.

Akkor igazán érdekes egy színdarab, ha átérezzük a sorsokat, mert ezáltal mélyebben tudunk azonosulni kedvenc szereplőinkkel, és sokkal jobban megértjük a darab mondanivalóját.

- Feltételezem, hogy a királynő beteg személyiség, fél az öregedéstől…

- A királynő titka, hogy fiatalon nem volt túlságosan szép, és beleszeretett egy nagyon sármos, jóképű hercegbe, aki visszautasította. Ezt nehezen tudta feldolgozni, ezért ő a fekete mágiához nyúlt, ami által szép lett, viszont adósa lett a „sötét oldalnak”. Így lett gonosszá.

IMG_3215_preview

-Tulajdonképpen már Disney-film is musical, több sláger is született belőle, és néhány félelmetes jelenetével együtt alapvetően gyerekeknek készült. Az Önök darabjánál mi a „korhatár”?

- Van két kislányom, az egyik három és fél, a másik másfél éves. A nagyobbik már kívülről fújja szinte az összes dalt, tudja a szövegeket, a kicsi pedig táncikál rájuk. Így azt gondolom, kortalan. De amikor a darabot színpadra állítjuk, nagyon ügyelni kell arra, hogy a látvány hangulata, stílusa ne vegye el a figyelmet a történetről. Szerencsére a díszlettervezőnk, Domján Gábor fergeteges színpadképpel készült, valamint Veréb Dia jelmez költeményei méltóképpen színesítik a karaktereket. Az biztos, hogy 5-6 éves kortól már fel lehet fogni az eseményeket. A darabban felcsendülő ritmusos dalok pedig gondoskodnak róla, hogy ne zökkenjünk ki.

- Én úgy gondolom, hogy a mai gyerekek vizuálisan sokkal „edzettebbek”, mint akár az Ön nemzedéke…

- Ez nyilván a technika fejlődésének is köszönhető, hiszen mi még gyerekkorunkban csak fekete-fehérben nézhettük a tv-t, nekik meg ott van a tablet, az iPhone…ezért is szélesebb az ő vizuális befogadóképességük.

- Nem lehetett könnyű megtalálni az ideális szereposztást.

- Hosszas töprengés után végül tavaly ősszel állt össze a fejemben a társulat, amelyben olyan fiatal tehetségeknek akartam lehetőséget adni, mint Katona Klaudia (Hófehérke) vagy Solti Ádám (Herceg). Ez a Herceg vicces karakter: nagyon jóvágású, piperkőc és kellőképpen el is van szállva magától, hiszen korábban begubózva élt a családi fészekben, és nem érte olyan inzultus, amely kijózanította volna. Solti Ádám nagyon jó hozza ezt a figurát. Katona Klaudiának gyönyörű hangja van és könnyen instruálható. Kellemes meglepetés Galambos Lajos is, azaz Lagzi Lajcsi, (Bányafőnök) aki nagy elszántsággal készül minden próbára, bár neki még meg kellett tanítani olyan alapszabályokat, amelyeket a kőszínházban játszó Klaudia vagy Ádám már rutinból hoznak.

Peller Mariann-nak pedig elképesztően jól áll a Királynő szerepe.

Annyira lesz nőies, dögös általa ez a figura, amennyire lennie kell, hogy akár bele is lehet szeretni. Fontos, hogy komoly riválisa legyen Hófehérkének.

- Alig 50 éve született meg az első modern musical, a Hair. Manapság pedig már uralkodó műfajjá vált szerte a világon. Mi lehet ennek az oka?

- Ennek több oka is van, de az biztos, hogy a technika fejlődésével óriásira nőttek a dalok/darabok megkomponálásának lehetőségei. A számítógépes zeneszerzéssel új kapu nyílt meg. Korábban a megálmodott zenét kottára vetettem, majd összehívtam egy zenekart, betanítottam és akkor hallhattam meg igazán, hogy mit is alkottam. Manapság már beülök a stúdióba, ha valami nem jó, kapásból tudok rajta változtatni.

Meghangszerelhetek dalokat egy egész nagyzenekarral, úgy, hogy rajtam kívül senki sincs a helyiségben.

A közönség pedig mindig is szerette a zenés színházat. Sokkal könnyebb nézőként is feldolgozni, mert a zene alátámasztja a színpadi jelenetet, hozzá ad egy hangulatot, a dallamokat könnyen meg lehet jegyezni, aztán dúdolni. Egy monológot aligha fognak megtanulni saját szórakoztatásukra...

A Hófehérke országos turnéja május 13-án Tatabányán kezdődik, Budapesten május 27-én, Gyermeknapon lesz látható a Papp László Sportarénában. A következő hónapokban bejárják az országot, az utolsó állomás december 28-án Nyíregyházán lesz. Mészáros László annyit elmesélt, hogy több musicalje bemutatásra kerül idén, és a következő évre is van egy terve, amelyről csak annyit árulhatunk el, hogy főszereplőjének már a neve is fogalom….

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Tehénmintás kabát, partikultúra, szupermodellek - Lakatos Márkkal a 90-es évek divatjáról beszélgettünk
Az "Emlékszem, amikor ... " podcastsorozatunk a 90-es éveket dolgozza fel tematikusan, ezúttal a divat volt terítéken: Lakatos Márk stylist volt műsorunk vendége.

Link másolása

Bomberdzseki, harsány színű öltönyök, rövidre nyírt, burgundivörös női frizurák – csak néhány a 90-es évek jellegzetes stíluselemeiből. Ránk tört a szabadság, beszivárgott a nyugati ízlésvilág, szájtátva néztük az MTV klipjeit, és irigykedve bámultuk a korszak szupermodelljeit Cindy Crawfordtól Claudia Schifferig.

Az „Emlékszem, amikor...” podcastsorozatunk a 90-es éveket dolgozza fel tematikusan, a legújabb részében Lakatos Márk stylisttal közösen tekintettük át a 90-es évek divatvilágát.

Márk a 90-es évek második felében Madridban is élt, az ott tapasztalt sokszínűség is táplálta későbbi ambícióját, hogy a divattal, az öltözködéssel foglalkozzon, Magyarország első és máig legismertebb stylistja legyen. A madridi éveket is feleleveníti a nemrég megjelent, önéletrajzi ihletésű könyvében, amely a Mimi címet viseli.

A 90-es évek újraéledését éppen napjainkban éljük: a trendekben, a színekben, a divatban is visszaköszönnek a 30 évvel ezelőttről ismert dolgok. Még a 90-es évek legendás szupermodelljei – Linda Evangelista, Christy Turlington, Naomi Campbell, Cindy Crawford – is visszatértek: épp tavaly álltak újra össze: máig kitart még az a hatás, amit a 90-es években a jelenlétük megteremtett. Hogy miért váltak ennyire ikonikussá épp akkor, épp ők? Márk szerint ez egy kivételes időpillanat volt:

„A hollywoodi sztárok, a rock- és popsztárok után a divat- és modellszakmára irányult a reflektorfény. Ahhoz képest, amit most mi modellalkatként ismerünk, egy sokkal nőiesebb, bujább karakter jellemezte a 90-es évek szupermodelljeit. Elég csak George Michael videóklipjére gondolnunk.”

Márk azt is elmondta, hogy a globalizálódó divatszakma vissza is vágta a modellsztárok világát, mert a modellszakmának nincs szüksége arra, hogy sztárokat neveljen ki:

„Sokkal inkább sorkatonákra van szükség, akiket a globalizált világban biztonságosan lehet irányítani.”

Magyarországon a tévé képernyőjén találkozhattunk leginkább az extrémebb öltözködési stílussal, úttörője volt ennek Friderikusz Sándor, aki egy divattervezőt, S. Hegyi Luciát kért fel, hogy feltűnőbbnél feltűnőbb darabokat készítsen a showműsorok felvételéhez. Mint a beszélgetésből kiderül, Márknak is megtetszett az egyik Friderikusz Show-ban látott tehénmintás zakó: ő is beszerzett magának hasonló műszőrme anyagot, varratott belőle kabátot, és abban feszített Marusha koncertjén.

Milyen ruhákat hordott Márk a 90-es években? Mik voltak a korszak trendi színei, frizurái, ruhadarabjai? Melyik kultfilmnek köszönhetjük a retró jogging nadrágot?

Mit hozna vissza Lakatos Mák szívesen a 90-es évekből?

– Ha kíváncsi vagy a válaszokra, kicsit jobban elmerülnél a 90-es években, hallgasd meg a teljes beszélgetést:

Fotó: Borítókép - Dömök Noel, SZMO saját


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Nem a büfének van Operaháza” – mondta Miklósa Erika az operaházi botrányról
Az nem szakmai indok, hogy a büfé bevételét növelni kell a szünetben - mondta az operaénekesnő. A főigazgató úgy döntött, hogy a Carmina Buranát kettévágva, félórás szünettel kell tartani, hogy növeljék a büfé bevételét.

Link másolása

„Végtelenül elszomorít a döntés, hogy a 70 perces Carmina Burana öt éve futó – sikeres, telt házas – előadását »kettévágják« egy szünettel a Magyar Állami Operaházban egy főigazgatói utasításra.

Az nem szakmai indok, hogy a büfé bevételét növelni kell a szünetben. Nem a büfének van Operaháza”

– nyilatkozta Indexnek Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes.

Mi is megírtuk, hogy Bogányi Tibor karmester-rendező visszalépett a Magyar Állami Operaházban jelenleg is futó a Carmina Burana dirigálásától, mert kapott egy főigazgatói utasítást arról, hogy az előadást kettévágva, félórás szünettel kell tartani, hogy növeljék a büfé bevételét.

Bogányi Tibor alkotótársa és felesége, Zászkaliczky Ágnes is, aki az előadás művészeti vezetője az ügygel kapcsolatban elmondta, a Carmina Burana nem opera, hanem szcenikus kantáta, ők alkottak belőle operaházi produkciót.

„A zene és a látvány egymásra épülő elemekből, jelenetekből áll, dilettáns dolog közben behúzni a függönyt”

– mondta a művészeti vezető.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház igazgatója elmondta, hogy szomorúan vették tudomásul Bogányi Tibor visszalépését, és köszönik a munkáját, valamint minden jót kíván neki.

„Egy operaházban, ahol 1800 ember dolgozik együtt a kiírt előadások megvalósulásáért, még azt a helyzetet is meg kell oldani, ha a karmester éjjel mondja le a délelőtti produkciót – ahogy a közönség élelemhez, italhoz jutását vagy az énekkar közreműködésidíj-emelésének forrásproblémáját is. És meg is oldjuk, de ez egy másik, nem individuális, hanem magasabb horizontú, intézményi szemlélet” - mondta.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Ezt meg kell hallgatni! Zorán Apám hitte című dalát dolgozta fel egy afrikai rapper
A zene egy olyan gyűjteményben kapott helyet, amiben a művész a követőinek megmutatott különböző országokból származó dalokat, illetve meg is mixelte azokat.
F. P. Fotó: - szmo.hu
2024. február 27.


Link másolása

Az ismert nigériai hip-hop producer, Kolo Gana nagyot alakított magyar kötődésű feldolgozásával. Az afrikai rapper egy Instagramra feltöltött videóban dolgozta fel Zorán Apám hitte című dalát. A zene egy olyan gyűjteményben kapott helyet, amiben a művész a követőinek megmutatott különböző országokból származó dalokat, illetve meg is mixelte azokat – írja a Telex.

Íme, a végeredmény:

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Kolo Gana (@kolo.24) által megosztott bejegyzés


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Mucsi Zoltán: Lévai Balázst le kellett volna fejelni, amikor megkeresett az ötlettel
Legalábbis ezt gondolta az első előadáson, közvetlenül azelőtt, hogy bement színpadra... December óta fut Mucsi Zoltán standup estje a Momkultban, ami egészen új kihívások elé állította a népszerű színészt.

Link másolása

Lévai Balázs rendező-producer álmodta meg az Egy életem standup sorozatot, amelyben Kapa az életéről vall a tőle megszokott humorral és nyers őszinteséggel.

– Az Egy életem című életrajzi standup sorozat egyik szereplője vagy Szinetár Dóra és Grecsó Krisztián mellett. Hogy csöppentél bele ebbe a projektbe?

– Lévai Balázzsal már nagyon régóta ismerjük egymást, és időnként felbukkanunk egymás életében. Egyszer felhívott, hogy üljünk le egy kávéra. Fogalmam nem volt, miről akar beszélgetni, de gyanútlanul elmentem, és akkor állt elő ezzel az ötlettel. Hogy hozzunk össze egy standup estet az életemről.

Először azt hittem, hogy tréfál. Amikor látszott, hogy komolyan gondolja, az jutott eszembe,

Balázs biztos úgy látja, túl jó passzban vagyok, rendben vagyok, ezért ki kell rángatnia engem ebből a komfortzónából, hogy ne érezzem magam olyan jól.

De csak birizgált a dolog, ezért azt feleltem, próbáljuk meg. Úgyhogy nekiálltunk hárman dolgozni rajta, Balázs, Gyulay Eszter dramaturg és jómagam. Voltak vitáink rendesen, mert ilyet még egyáltalán nem csináltam, és ez egészen más, mint egy színdarab. Itt mégis csak az életemről kell dumálnom.

Meg kellett nézni, mi az, ami elmondható, de azért érdekes is, ráadásul mindez humorral párosuljon. De csak eljutottunk a végéig, és december óta telt házakkal játsszuk.

– Vannak színészek, akik alig várják, hogy beszélhessenek magukról, de én úgy vettem észre, te nem tartozol közéjük, az interjúkon kimondottan visszafogott vagy. Mennyire esett nehezedre így kitárulkozni?

– Jól látod, civilben nem én vagyok a leghangosabb egy asztaltársaságban. Sokkal jobban szeretem, ha mások beszélnek rólam, vagy az előadásomról, és lehetőleg jót mondanak. Nyilván kellett húzni határokat a kitárulkozásban.

De itt inkább az volt a kérdés, hogy mi az, ami érdekes lehet a nézőknek, amit nem tudnak még rólam. Hogy lehet elmondani az életem legfontosabb és legjobb sztorijait úgy, hogy a másfél óra alatt végig fenntartsuk a nézők érdeklődését. Ezért is használunk sok filmbejátszást és fotót az előadás során. Ezek is mindig új impulzust adnak.

– Hogy áll hozzá egy színész ehhez a feladathoz? Bemegyek kvázi civilként, mint Mucsi Zoltán, vagy el kell játszanom Mucsi Zoltánt, mint egy szerepet?

– Nyilván azért ez elsősorban nem szerep, hanem egy vallomás az életem bizonyos periódusairól, fordulópontjairól. Ugyanakkor, ha az ember kiáll valaki vagy valakik elé, akkor szerepel. Ha egy társaságban elmond egy sztorit, az is szereplés. Emberek nézik, ahogy sztorizik. Itt is ez történik. A saját életemről sztorizok, szóval, amit és ahogy elmesélek, az már egy előadás része.

– A standuphoz hozzátartozik sokszor, hogy a közönség sokkal közvetlenebbül reagál, mint egy színdarab esetén. Nálad alakult ki bármiféle interakció a nézőkkel?

– Eddig mindig volt valami esemény, amit lereagáltam. Például a legutóbbi előadáson volt egy hölgy, ráadásul az első sor közepén, aki mindig jóval hosszabban nevetett, mint a többiek. Tehát amikor a többiek már elhallgattak, ő egyedül még mindig nevetett. Vele folyamatosan beszélgettem, milyen jó, hogy itt van, jöhetne többször is, és ha majd intek, akkor is nevessen.

De az is előfordult, hogy késett valaki és lereagáltam, hogy ne zavartassák magukat, én is késni szoktam az ilyen gyenge előadásokról.

– Grecsó Krisztián estjén egy sorban ültünk veled. Udvariasságból megnézted a kollégát, vagy próbáltál ötleteket is meríteni a saját estedhez?

– Egyrészt meg akartam nézni, milyen ez, mert egész más az életben beszélni valamiről, és más a színpadon. De Grecsóval ismerjük egymás, úgyhogy kíváncsi is voltam, és kaptam is olyat, amit még nem tudtam róla. És nagyon-nagyon tetszett.

Most már látom, hogy ebben az Egy életem sorozatban minden előadás más, hiszen nagyon különböznek az életek, amiket elmesélünk. És minden főszereplő stílusához igazítják Balázsék a dramaturgiát és az est hangulatát. Grecsó elődása nyilván kicsit irodalmibb, éppen ezért nagyon felemelő. Az enyémben is vannak lírai pillanatok, de mi erősebben fókuszáltunk a humorra.

Végeredményben mindketten arról mesélünk, hogy lettünk az az ember, aki most ott áll a nézők előtt.

– Az mennyire ijesztő színészként, hogy itt nincs egy szerep, ami mögé elbújhatsz?

– Az első előadáson, közvetlenül azelőtt, hogy bementem a színpadra, arra gondoltam, hogy amikor a Balázs megkeresett, akkor le kellett volna fejelni, és megszakítani vele minden kapcsolatot. Borzasztó nehéz egyszerre őszintének és érdekesnek lenni, és lehetőleg minél több humort is beleszőni, mert a nézők elsősorban ezt várják egy ilyen esttől. Ráadásul ezt a másfél órát egyedül kell kitöltenem.

De szerintem a végeredmény vicces lett és már én is otthonosabban mozgok ebben a szerepkörben. Többen azt mondták az előadások után, hogy sokkal jobban megismertek engem. Úgy érzik, mintha a haverjuk lennék.

Remélem, sok új havert szerzek ezzel az esttel a jövőben.

Link másolása
KÖVESS MINKET: