KULT
A Rovatból

Premier: Bródy János dalát dolgozta fel a HERSELF és Szczuka Panka

Az eredeti dal kedves és bölcs igazságait a zenekar borongósabb köntösbe öltöztette, méghozzá egy vendégénekes közreműködésével.


Az elektronikus színezetű 'underground shoegaze pop'-ot játszó HERSELF első, névadó EP-je 2019 decemberben jelent meg, azóta dalaikat egyesével single-ként adják ki, amikhez eddig mindig klipeket is készítettek. Éppen első turnéjukat kezdték volna meg 2020 tavaszán, amikor beütött a pandémia, de így sem tétlenkedtek ebben az időszakban.

Áprilisban például felkérést kaptak a TRIP hajótól egy dal elkészítésére, júniusban megnyerték a Petőfi Rádió ’Saját zenéd’ versenyét, ősszel pedig az „Ez is Terézváros!” pályázat keretein belül támogatást nyertek több száz jelentkező közül egy új klip elkészítéséhez - olyan zenekarok társaságában, mint Péterfy Bori és a Love Band, Platon Karataev vagy a Ricsárdgír.

Az Uncertain című dalból készült videót a zsűri végül a legjobb három közé választotta. Azóta a korlátozások nélküli időszakban országszerte több helyszínen megfordultak, de adtak már koncertet a Kobuci Kertben vagy az A38 fedélzetén is. 2021-ben a zenekar bekerült az Öröm a Zene tehetségkutató sorozat országos döntőjébe, októberben pedig az 05. Magyar Klipszemlén Lucky You című klipjük győzött „legjobb operatőri munka” kategóriában.

Elmondásuk szerint, ha egy vállalatot személyként kezelhetünk, akkor egy zenekart nem is kezelhetünk másképp, hiszen ugyanúgy személyisége, stílusa és céljai vannak. A HERSELF is ilyen: figyel, alkot és reméli, hogy a tevékenységével közösséget épít.

Az új klip:

A Bakos Zita és Bakos Attila ”közös szólóprojektjének” is nevezhető zenekar ezúttal egy feldolgozáshoz készített klipet Szczuka Panka (Flanger Kids) közreműködésével. Az eredeti dal kedves és bölcs igazságait a zenekar borongósabb köntösbe öltöztette. Ezt a hangulatot hozza a klip is a látványvilágával: a fények játéka fontos elem, a zenéhez való viszonya meghatározza a dal dinamikáját, ezért ezzel külön kis csapat dolgozott.

A vendégénekes és a zenekar a térben láthatóan elkülönül, a kameramozgás és a dal mégis egységbe olvasztja őket. A stúdiófelvétel, keverés és maszterelés most is Kirschner Péter Lily Stúdiójában történt, az elektronikus zenei alapok Kiss Benji (Belau, Paperdeer) nevéhez fűződnek, a videót pedig Bikali Sanyi és Mirtse Kori készítették. Fővilágosító: Lauter Attila Olivér, világosító: Váradi-Orosz Kristóf.

A DALRÓL / KLIPRŐL

Bakos Zita (billentyű, vokál): Sosem voltunk feldolgozásokat játszó zenekar, de tavaly rátaláltunk erre a Bródy János dalra és nagyon megszerettük. Akkor is sötét és hideg idő volt már és azt éreztem, hogy miközben a dal alaphangulata szeretetteljes és kedves, valójában a szövege elég szorongós, a hangszerelésnél pedig ebből az irányból közelítettük meg a dal mondanivalóját.

Már minden lecsendesedett az éjszakában, de a lélek még háborog. Szorongatóbb és sötétebb lett a dal. "Magára zárult az egész világ" – írja Bródy János, de a főszereplő makacs, a teljes reménytelenség ellenére nem adja fel. A zenében ezt próbáltuk különböző eszközökkel érzékeltetni. A magányt, ahogy egy énekhanggal útjára indul a történet, az el nem múló várakozást a hangszerek ismétlődő témáival, míg eközben a sokszólamú éneklésekkel a gondolatok egyre inkább elburjánzanak.

Amikor pedig már nincsenek szavaink, megindulnak az instrumentális részek. Nagyon szeretjük, hogy Panka hangja magában hordozza azt a kedvességet és reményteliséget, ami az eredeti dalt is jellemzi, így meg tudtuk tartani annak szellemiségét és egy kicsit végül mégis tudunk hinni benne, hogy a főszereplőnk majd nem hiába vár.

Szczuka Panka (ének): Én általában angolul éneklek, mivel a jazzből jövök, illetve a saját dalszövegeimet is ezen a nyelven írom, emiatt (is) különleges alkalom volt nekem ez a vendégszereplés. Nagyon örültem a Herself felkérésének, mert szeretem a dalaikat, és amellett, hogy zeneileg együttműködhettem velük, emberileg is szuper volt megismerni őket! Bródy János zenéjével a szüleimen keresztül már kiskoromban találkoztam, és bár ezt a konkrét dalt nem ismertem, könnyen tudtam hozzá kapcsolódni, hamar megszerettem. Az eredeti verzióhoz képest a Herself hangszerelése adott az egésznek egy borongósabb, sötétebb tónust, ami szerintem jól adja vissza a szöveg hangulatát.

TERVEK

Legközelebb január 15-én játszanak Terézvárosban az Eötvös10-ben, az „Extázis 7-től 10-ig könnyűzenei klub” programsorozat keretein belül. Érdemes lesz eljönni, a koncerten több vendég is megfordul majd, élőben pedig egy ideig ezután nem lesznek hallhatóak/láthatóak Budapesten. Esemény ITT.

Ezután a zenekar nekifog első nagylemeze elkészítésének, elmondásuk szerint itt az ideje egy nagyobb, egységes anyag összerakásának. A dalok a tervek szerint kivétel nélkül magyar nyelvűek lesznek és több közreműködésre is számítani lehet majd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Sorra érkeznek a gratulációk a friss Nobel-díjas Krasznahorkainak: Karácsony, Orbán is posztolt
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter szűkszavúan gratulált. Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.


Nyáry Krisztián elsőként reagált a Facebookon, és az Aprómunka egy palotáért című műből idézett egy hosszabb részletet:

(…) a művészet, ennyit még én is tudok, az nem az anyagi vagy szellemi tárgyakban megjelenő báj, a nagy szart, már bocsánat, a művészet, az nem valami tárgyban van, az nem esztétikai kijelentés, nem valami message, nincs message, meg egyáltalán, a művészet az csak kapcsolatban van a szépséggel, de nem azonos vele, és főleg nem korlátozódik a bájra, sőt, a maga rendkívüli módján elüldözi azt, tehát nem a könyvben, a szoborban, a festményben, a táncban, a zenében kell keresni, mivel nem is kell keresni, hisz azonnal felismerhető, ha ott van (…)

Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter a bejelentés idején még a magyar felsőoktatásról posztolt, negyedórával később már szűkszavúan gratulált.

Rövidesen Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is megszólalt: „Krasznahorkai Lászlónál tökéletes, nagyon is kiérdemelt helyen van” a díj.

Közel negyven perc elteltével Orbán Viktor miniszterelnök is nyilvánosan gratulált, Magyarország büszkeségének, és egyben az első gyulai Nobel-díjasnak nevezve az írót.

Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.

A Svéd Akadémia csütörtökön közölte, hogy idén Krasznahorkai László veheti át az elismerést.

A fogadóirodák az utóbbi napokban második legesélyesebb „jelöltként” jegyezték Krasznahorkait; az esélyek alapján olyan neveket előzött meg, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie vagy Thomas Pynchon.

Az írót korábban Kossuth-díjjal, Nemzetközi Man Booker-díjjal, valamint számos hazai és külföldi elismeréssel tüntették ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Így ír a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról a világsajtó: Végtelennek tűnő mondatok, könyörtelen intenzitás
A legnevesebb médiumok is beszámoltak arról, hogy Kertész Imre után ismét magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A BBC, a Guardian vagy a CNN is fő helyen hozta a hírt.


Mint megírtuk, csütörtök délután kiderült, hogy 2025-ben magyar író, Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

A hírről természetesen a világ legnevesebb médiumai is beszámoltak online felületükön. A BBC azt hangsúlyozza, hogy Krasznahorkai Kertész Imre után a második magyar szerző, aki elnyerte ezt a rangos díjat. Megemlítik, hogy öt regényt írt, melyek közül kettőt emeltek ki: az 1985-ben kiadott Sátántangót, amelyből 1994-ben hétórás fekete-fehér film is készült Tarr Béla rendezésében; illetve a 2021-es Herscht 07769 című kötetet, amelyet nagyszerű kortárs német regényként jellemeztek a kritikusok.

A Guardian arról is ír, hogy Krasznahorkai számos más neves irodalmi díjat is elnyert már, köztük a Nemzeti Könyvdíjat (2019-ben), amely az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díja, vagy a Nemzetközi Man Booker irodalmi díjat (2015-ben). Cikkük szerint a magyar szerző hosszú körmondatairól és "könyörtelen intenzitásáról" ismert, amely miatt a kritikusok Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. Azt is megemlítik, hogy Krasznahorkai karrierjét nagyban meghatározták az utazások is, hiszen a világ számos helyén járt: élt Németországban, Kelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban is.

A CNN azt az érdekességet említette meg, hogy

amikor még Krasznahorkai műveiből csupán néhányat fordítottak le angol nyelvre, James Wood irodalomkritikus szerint ezek a kötetek olyanok voltak, mint a "ritka pénznemek".

Ebben a cikkben is szerepel, hogy Krasznahorkait a hosszú, kígyózó mondatok jellemzik, amelyek eredménye Szirtes György műfordító szerint „az elbeszélés lassú lávafolyama”.

A New York Times felidézte, a magyar szerző 2014-ben azt nyilatkozta a lapnak, hogy egy „abszolút eredeti” stílust próbált kialakítani:

„El akartam távolodni irodalmi őseimtől, nem szerettem volna Kafka, Dosztojevszkij vagy Faulkner valamiféle új verziója lenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: