Győrfi Pál szerint rendben van a mentősök szexi videója, a kritikusai csak feszültséget keltenek

„Utoljára 16 évesen könyököltek úgy a bordáim közé egy Tankcsapda-koncerten, mint az Orbán Viktort védő biztonsági őrök most Kaposváron” – ezt írta Instagram-oldalán az RTL Híradó riportere azután, hogy hiába próbálta kérdezni a miniszterelnököt az országjárása első állomásán hétfőn.

Ahogy arról beszámoltunk, a kormányfő hosszú idő után először tartott nyilvános fórumot. Az RTL Híradó beszámolója szerint

A tér negyede szinte az utolsó pillanatig le volt zárva egy fekete szalaggal. A szervezők először azt mondták, hogy oda nem mehet majd senki, ám a beszédek előtt nem sokkal egy párszáz fős csoport jelent meg, akik egy beléptetőkapun keresztül mégis az elzárt részre mehettek. A csapat tagjain karszalag volt.

A fórum után sem engedtek akárkit Orbán Viktor közelébe. A sajtó képviselőit a biztonsági őrök folyamatosan távolabb tolták a miniszterelnöktől. Mások mellett Zalavári Noémi, az RTL riportere is szeretett volna kérdéseket feltenni, de ellenállásba ütközött.

– hangzik el abban a videóban, amit a rendezvény után az Instagram-oldalán osztott meg.

A kérdésére, miszerint mi garantálja azt, hogy a Fidesznek meglesz a 3 millió szavazó a választáson (amiről Orbán a Kossuth téren beszélt március 15-én), nem kapott választ. Pedig szinte kiabálva próbált szólni Orbán Viktorhoz, mivel nem engedték a közelébe. A kormányfő hallotta is őt, mert a videóban hallható, hogy amikor a riporter bemutatkozott, Orbán így reagált: „Örülök, hogy látom, csókolom!” A feltett kérdésre viszont nem válaszolt.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Noémi Zalavári (@noemizalavari) által megosztott bejegyzés

A kolbásztöltő fesztivál színpadán parodizálta ki Orbán Viktort Jászberény ellenzéki polgármestere, miközben mellette állt a térség fideszes országgyűlési képviselője, Pócs János. Budai Lóránt, a város jobbikos vezetője köszöntőbeszédét egy színlelt telefonhívással szakította félbe – vette észre a Telex.

– mondta a mikrofonba Budai.

A performansz alatt a háttérben álló Pócs János eleinte érdeklődve figyelte a jelenetet, majd amikor felismerte, hogy a polgármester a miniszterelnököt parodizálja, láthatóan egyre kényelmetlenebbül érezte magát. Budai a beszédét azzal a mondattal zárta:

A polgármester később a Facebook-oldalán egy videót is közzétett az esetről, posztjában pedig azzal indokolta a paródiát, hogy a térség országgyűlési képviselője korábban kampányt csinált a kifejezetten politikamentes eseményből.

– írta a videóhoz.

Pócs János szintén megosztott egy hangulatvideót a rendezvényről, de abból a paródia kimaradt. Később egy Facebook-posztban reagált a polgármester akciójára.

„A politikát nem én kevertem bele a köszöntőbe – ezt az Ön videója alátámasztja. A helyszínről pedig nem »elmenekültem«, hanem mentem tovább az aznapi programjaimra. Önnel ellentétben nekem nem szokásom egész nap saját magammal foglalkozni” – írta a fideszes politikus. Ezután Budai lányáról írt hosszan, azt állítva, hogy eddig nem is állt szóba az apjával.

Budai Lóránt performansza Orbán Viktor egy héttel korábbi videójára utalt, amelyben a kormányfő telefonon értesíti családtagjait arról, hogy fenyegetések érték. Pócs János maga is ismert a politikai performanszairól. Országos visszhangot váltott ki korábban az a videója, amelyen egy levágott disznó tetemére az volt írva, hogy „Ő volt a soros”, de az is, amikor halottak napján egy temetőben, kisgyerekkel készített kampányvideót a 14. havi nyugdíj bevezetéséről.

„Márpedig egy alkotmányos jogállamban egy kormányrendelet nem állhat az Alaptörvény rendelkezései felett” – hangzott el hétfőn a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében, ahol a bíróság a kormányrendelet ellenére sem volt hajlandó megszüntetni a főváros által indított pereket. A bíróság ehelyett az Alkotmánybírósághoz fordult, és az eljárást felfüggesztette.

A kormány február elején, egy háborús veszélyhelyzetre hivatkozó rendeletben mondta ki, hogy az önkormányzatok által fizetendő szolidaritási hozzájárulás ügyében nincs helye bírósági jogvédelemnek. A visszamenőleges hatályú rendelkezés arra utasította a bíróságokat, hogy szüntessék meg az összes folyamatban lévő pert, amelyet a főváros, több kerület és település indított a Magyar Államkincstár ellen. A kormány azzal érvelt, hogy az Alkotmánybíróság egy korábbi végzése már megerősítette a hozzájárulás alkotmányosságát, így a jogvitákat le kell zárni.

– írta a HVG.

A bíróság egyedi normakontrollt kezdeményezett az Alkotmánybíróságnál, azt indítványozva, hogy a testület mondja ki a kormányrendelet alkotmányellenességét.

Nem ez az egyetlen bíróság, amely szembement a kormányzati utasítással. A Budapest Környéki Törvényszék Szigetszentmiklós perét nem szüntette meg, hanem elhalasztotta május 19-re, és felkérte a felperest, hogy 30 napon belül kérjen alkotmányossági normakontrollt.

A rendeletet jogi szakértők, a Magyar Ügyvédi Kamara és az Országos Bírói Tanács is élesen kritizálta, utóbbi szintén az Alkotmánybírósághoz fordult a jogszabály megsemmisítéséért. Karácsony Gergely főpolgármester az Európai Bizottsághoz fordult, a testület pedig már vizsgálja a jogszabályt.

Az Alkotmánybíróságnak 90 napja van dönteni a Fővárosi Törvényszék indítványáról. Addig a felfüggesztés csak azokra a perekre vonatkozik, amelyek ennél a bírói tanácsnál indultak. A bíróság kiemelte, hogy az ügy túlmutat a szolidaritási hozzájáruláson, hiszen ha az állam peres félként bármikor megszüntethet folyamatban lévő bírósági eljárásokat, azzal alapvető jogállami garanciák sérülnek.

Új fejezet nyílt a NATO-n belüli bizalmi válságban, miután Berlin hétfőn nyíltan szembement Donald Trumppal. A német kormány határozottan elutasította az amerikai elnök azon követelését, hogy a szövetségesek vegyenek részt a Hormuzi-szoros védelmében – írta a Politico Europe. Friedrich Merz német kancellár kormánya szerint a NATO-nak nincs helye ebben a konfliktusban, mivel a szervezet kizárólag védelmi célokat szolgál.

– szögezte le Merz.

A német álláspont egyértelművé teszi, hogy a háború folytatódása alatt nem hajlandók részt venni semmilyen katonai akcióban a térségben. A döntést megelőzően Donald Trump vasárnap figyelmeztette a szövetségeseket, hogy „nagyon rossz jövő” vár rájuk, ha nem támogatják az amerikai erőfeszítéseket. A Fehér Ház is egyértelművé tette az elvárásait: szóvivőjük szerint a szövetségeseknek „fel kell lépniük, és meg kell tenniük a helyes dolgot”.

Berlin szerint a feszültséget növeli, hogy az Egyesült Államok és Izrael a konfliktus kezdetén nem kérte ki az európai szövetségesek véleményét, és kijelentették, hogy nincs szükségük európai segítségre.

A konfliktus február 28-án kezdődött, azóta a Hormuzi-szoros körüli incidensek egyre súlyosbodtak, ami felhajtotta az energiaárakat és fennakadásokat okoz a globális szállítmányozásban. Az Európai Unió külügyminiszterei is nagyobb átláthatóságot kérnek az amerikai háborús célok kapcsán, és jelezték: nincs „étvágy” az unió saját tengeri missziójának kiterjesztésére a térségben.

Más európai államok is óvatosak. Keir Starmer brit miniszterelnök közölte, hogy az Egyesült Királyság „nem sodródik bele a szélesebb háborúba”, és bármilyen beavatkozáshoz kidolgozott tervet és jogalapot tart szükségesnek. Franciaország szintén csak „megfelelő körülmények” között venne részt egy misszióban. Ezzel szemben Lengyelország jelezte, hogy komolyan mérlegelné a részvételt, ha a kérés a NATO hivatalos csatornáin keresztül érkezik.