Gyönyörű, legendás és veszélyes hősnőket is láttunk a Nemzeti Galéria új preraffaelita kiállításán
A kényszerű zárva tartás után káprázatos preraffaelita kiállítással nyitott ki a Magyar Nemzeti Galéria.
A londoni Tate múzeumból érkező képek között olyan gyöngyszemeket is megnézhetsz, mint a Waterhouse-tól Shalott kisasszonya, vagy Rossetti remekműve, a Monna Vanna. Mi már láttuk a Vágyott szépség című tárlatot. Mutatjuk mi vár rád.
A preraffaelita irányzat neve talán kevésbé ismert Magyarországon. E rövid korszak alatt azonban számos olyan híres festmény született, amit jó eséllyel te is láttál már valahol. De kik is a preraffaeliták?
1848-ban a forradalmak hulláma söpört át Európán. A korszellem hatására Dante Gabriel Rossetti, John Everett Millais és William Holman Hunt megalapította a hét tagból álló Preraffaelita Testvériséget. Ahogy a csoport névválasztása is jelzi, a Raffaello előtti, középkori, illetve kora reneszánsz művészetet tekintették példaképnek.
A kiállítás kilenc szekcióban mutatja be a preraffaeliták művészetét. Az első teremben megismerhettük a mozgalom kezdeteit.
A preraffaeliták közül Millais-nek sikerült először megnyernie a közönséget és a kritikusokat. Szabadon bocsátó parancs című képe óriási tömegeket vonzott. A művész ezen a festményén történelmi köntösbe bújtatta a forradalmi témát. A nő sebesült férjét, a legyőzött jakobita lázadót vigasztalja, miközben átnyújtja a börtönőrnek a szabadon bocsátó parancsot.
A további szekciókban érdekes példákat láthattunk arra is, milyen meghatározó szerepe volt az irodalomnak és a vallásnak a preraffaeliták művészetében.
Gyakran festettek bibliai jeleneteket, melyeknek hőseit a modern Anglia embereiről, kortársaikról, gyakran rokonaikról, barátaikról mintázták. Gyönyörű példa erre a kiállításon Frank Cadogan Cowper alkotása. Szent Ágnes alakjához a 18 éves Janet Hird állt modellt, míg az angyalt Gertrude Kidd színésznőről mintázta a festő.
A preraffaeliták szerint a művészeti ágak összetartoznak. A társaság tagjai verseket, novellákat és esszéket is írtak, de hatásuk volt az iparművészetre és a zenére is.
A különböző festmények és grafikák mellett sok helyen olvashattunk vonatkozó versrészleteket. Az impozáns mélylila, púder és selyemzöld színű falakat pedig elragadó tapétaminták és felnagyított fotók is díszítik, amik mind kihangsúlyozzák e művészek hitvallását.
Sok szekcióban találkoztunk kiállított könyvekkel is. Nagyszerű ötlet, mert ezeken keresztül közvetlenül is megbizonyosodhattunk arról, hogy a preraffaeliták óriási hatást gyakoroltak az illusztráció műfajának fejlődésére is.
A mozgalom második hullámában Rossettihez csatlakozott Edward Burne-Jones és William Morris is. Az ipari forradalom lélekölő gépesítettségével és tömegtermelésével szemben Morris fontosnak tartotta az esztétikus környezetet és a kézműves hagyományok felélesztését. Mint megtudtuk, ő indította el a képző- és iparművészet számos ágát felölelő Arts and Crafts nevű összművészeti mozgalmat, ami a szecesszió egyfajta angol megfelelője volt.
Meglepő naturalizmusukat és provokatív témáikat a közönség először kinevette. Egy évtized alatt azonban a preraffaeliták óriási népszerűségre tettek szert nemzetközi szinten is.
A Modern élet, illetve a Természethűség című szekciókban láthattunk példát a festményeken női emancipációra, gyermeknevelésre, de rácsodálkoztunk fizikai munkát végző, izmos apácákra és repedezett útburkolatra is.
A preraffaelita művészek a modern élet és a modern szerelem pszichológiai problémáit keresték a középkori történetekben is. Így jellemző, hogy fő műveik a szerelemről, a megcsalásról, a vágyról és a hűtlenségről szólnak.
Különösen megfogott Philip Hermogenes Calderon Megszegett eskü című képe, amelyen a kerítés mögött a férfi incselkedve nyújt a fiatal nőnek egy rózsabimbót, az új szerelem jelképét, mialatt jegyese megtörten áll a másik oldalon. Lábánál heverő nőszirom a gyász szimbóluma.
Rossetti és a második generációs preraffaeliták a szépséget keresték, és női portréikon már egy modern szépségeszmény jelenik meg. Sok esetben bibliai vagy mitológiai témájú képeiken is kortársaik, szerelmeik arcvonásai köszönnek vissza.
Rossetti Ábrándozás című festményén lélegzetelállító, ahogy Jane Morris elmerül a természetben. Zöld selyemruhája szinte egybeolvad a levelekkel. A kísérőszövegből megtudtuk, hogy ez a művész utolsó befejezett festménye, és az azonos című szonettel ez volt Rossetti utolsó „kettős műve”.
Személyes kedvencem az utolsó szekció volt, és nem csak azért, mert itt láthattam viszont a kiállítást is reklámozó híres festményeket. Bár meg kell mondjam,
Waterhouse rendkívül sikeres festő volt, aki nagy méretű, akadémiai kiállításokra szánt vásznakra festette preraffaelita stílusú témáit. Ezen a remekművén Tennyson költeményét illusztrálja: Shalott kisasszonyát megátkozták, halál vár rá, ha elhagyja tornyát. Amikor azonban megpillantja Lancelot lovagot, nem törődve az átokkal elköt egy csónakot, hogy megtalálja a férfit.
A 19. században a női politikai egyenjogúságért folytatott küzdelem miatt sokan úgy gondolták, hogy az erős és önálló nő veszélyezteti az erkölcs, a család és a társadalom rendjét. A preraffaelita művészek elsőként reflektáltak ezekre a félelmekre. Festményeiken az istennők és mitológiai hősnők igazi „femme fatale”-ként jelennek meg.
A kiállítás elsősorban azért ajánljuk, mert hihetetlenül lenyűgöző élmény szemtől szemben állni ezekkel a gyönyörű alkotásokkal, amiket korábban többnyire csak könyvekben, vagy a neten láthattunk. Másrész igazán hiánypótló tárlatról van szó, hiszen ez az első alkalom, hogy a preraffaelita mozgalom alkotásait átfogóan mutatják be Magyarországon.
A különböző témájú szekcióknak köszönhetően széleskörűen megismerheted az irányzatot. A bővített képcéduláknak köszönhetően sok festményről további érdekességeket is megtudhatsz. A versek, fotók és könyvek elhelyezése pedig nem csak sokszínűvé teszi a tárlatot, hanem a preraffaeliták művészi elveit is hangsúlyozzák.
A londoni Tate Britain múzeum egyedülállóan gazdag preraffaelita gyűjteményének közel száz lenyűgöző alkotását május 13. és augusztus 22. között nézheted meg a Magyar Nemzeti Galériában. Ráadásul a tárlathoz kapcsolódóan a mozgalom magyarországi hatását bemutató kísérőkiállítást is szerveztek Az utópia szépsége. Preraffaelita hatások a századforduló magyar művészetében címmel. Részletek a Galéria honlapján.
