G7-csúcs – új Atlanti Chartáról állapodott meg a brit kormányfő és az amerikai elnök
A dokumentum leszögezi, hogy a két ország megerősíti közös felelősség-vállalását a kollektív biztonság és a nemzetközi stabilitás fenntartására, a modern kor jelentette fenyegetések teljes köre, köztük a kiberfenyegetések elleni védelemre.
A nyolc évtizede aláírt hasonló dokumentum mintájára új Atlanti Chartáról állapodott meg csütörtökön Boris Johnson brit miniszterelnök és Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke.
Joe Biden a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) pénteken kezdődő háromnapos csúcstalálkozójára érkezett Nagy-Britanniába, és csütörtökön, a csúcs délnyugat-angliai helyszínén kétoldalú megbeszélést tartott a vendéglátó brit kormányfővel.
A két vezető a Downing Street tájékoztatása szerint a találkozón új Atlanti Chartát írt alá.
A nyolc pontból álló dokumentum - amelyhez a csütörtöki kétoldalú megbeszélésről húsz részletesen kifejtett pontból álló közös közleményt is csatolt a két fél - az első pontban leszögezi, hogy a két ország elkötelezte magát a demokrácia és a nyitott társadalmak védelme mellett.
Az Atlantic Charter 2021 szerint London és Washington az átláthatóság, a jogállamiság, a civil társadalom és a független média védelmének szószólója lesz.
Az eredeti Atlanti Charta, amelyet 1941-ben tett közzé közös deklaráció formájában Franklin Roosevelt akkori amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök, a második világháború utáni világrendről alkotott amerikai és brit terveket vázolta fel, célként kitűzve sok minden más mellett a kereskedelmi korlátok lebontását, a gazdasági-társadalmi viszonyok javítását célzó globális együttműködést, az erőszakos területszerzés gyakorlatának megszüntetését.
A nyolc évtizede aláírt hasonló dokumentum mintájára új Atlanti Chartáról állapodott meg csütörtökön Boris Johnson brit miniszterelnök és Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke.
Joe Biden a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) pénteken kezdődő háromnapos csúcstalálkozójára érkezett Nagy-Britanniába, és csütörtökön, a csúcs délnyugat-angliai helyszínén kétoldalú megbeszélést tartott a vendéglátó brit kormányfővel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gór-Sebestyén Júliát kiskorúak veszélyeztetésével gyanúsítják, a korcsolya-szövetség fordult a rendőrséghez
A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2025 novemberében hallgatta ki az Európa-bajnok műkorcsolyaedzőt. A bejelentések rángatásról, erős szorításról, markolásról, karmolásról, egy-egy pofonról, megszégyenítésről, sértegetésről, betegen versenyeztetésről, megalázásról és elhanyagolásról szóltak.
Gyanúsítottként hallgatták ki a magyar műkorcsolyában kiskorú veszélyeztetése miatt indult ügyben Gór-Sebestyén Júliát – értesült a Válasz Online. A Fővárosi Főügyészség egy nappal korábban, hétfőn az Eurosportnak megerősítette, hogy az eljárásban gyanúsítás történt egy 2023 őszén nyilvánosságot kapott ügyben.
„A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2025 novemberében egy személyt hallgatott ki gyanúsítottként 3 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt” – közölte a Főügyészség. A gyanúsított panasszal élt, ám ezt a Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség alaptalannak minősítve elutasította. A nyomozás jelenleg is vizsgálati szakban van.
A mostani eljárás egy 2023 februárjában indult ügyre vezethető vissza, amikor több szülő fordult a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetséghez a korábbi Európa-bajnok edző módszerei és emberi magatartása miatt. A bejelentések rángatásról, erős szorításról, markolásról, karmolásról, egy-egy pofonról, megszégyenítésről, sértegetésről, betegen versenyeztetésről, megalázásról és elhanyagolásról szóltak. Gór-Sebestyén Júlia akkor tagadta az ellene felhozott vádakat.
A szövetség egy nappal a fegyelmi eljárás 2023. május 4-i megindítása előtt lecserélte fegyelmi szabályzatát: az addigi hároméves elévülési időt egy évre csökkentették. A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség 2023 őszén meg is szüntette az eljárást Gór-Sebestyén ügyében, arra hivatkozva, hogy „a bejelentésekben megjelölt és a szakvéleményben részletezett időpontok kizárják az esetek Etikai és Fegyelmi Bizottság általi kivizsgálásának lehetőségét a vélt fegyelmi vétségek elévülésére figyelemmel”.
A szövetség ugyanakkor bejelentést tett a rendőrségen, amit a Budapesti Rendőr-főkapitányság feljelentésként értékelt, és 2023. október 31-én kiskorú veszélyeztetése bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen.
Miközben az ügy zajlott, Gór-Sebestyén Júlia a Ferencváros több mint 40 év után újrainduló műkorcsolya-szakosztályának vezetője lett, és a mai napig ebben a pozícióban dolgozik. Ő értékelte például nemrég a Pavlova Maria, Alexei Sviatchenko műkorcsolyapáros olimpiai negyedik helyét is – írta a 24.hu.
Gyanúsítottként hallgatták ki a magyar műkorcsolyában kiskorú veszélyeztetése miatt indult ügyben Gór-Sebestyén Júliát – értesült a Válasz Online. A Fővárosi Főügyészség egy nappal korábban, hétfőn az Eurosportnak megerősítette, hogy az eljárásban gyanúsítás történt egy 2023 őszén nyilvánosságot kapott ügyben.
„A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2025 novemberében egy személyt hallgatott ki gyanúsítottként 3 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt” – közölte a Főügyészség. A gyanúsított panasszal élt, ám ezt a Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség alaptalannak minősítve elutasította. A nyomozás jelenleg is vizsgálati szakban van.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kórházban szerzett két ajánlást a fideszes képviselőjelölt: a törvény szerint mindkettő érvénytelen lehet
A fideszes jelölt a Honvéd Kórházban és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban járt két polgármester barátjánál. A 2013-as választási törvény kifejezetten tiltja az ajánlásgyűjtést ilyen helyszíneken.
Kórházakban gyűjtött be két ajánlást a Fidesz nógrádi képviselőjelöltje, Becsó Zsolt, noha a választási törvény ezt egyértelműen tiltja.
Becsó Zsolt vasárnap, egy nappal az ajánlásgyűjtés kezdete után posztolt a Facebookon arról, hogy Kreicsi Bálint salgótarjáni és Farkas Attila pásztói polgármester is őt támogatja.
A bejegyzéshez csatolt fotók tanúsága szerint a támogató aláírásokat kórházi környezetben szerezte meg, a leírás alapján a Honvéd Kórházban, illetve a Budapesti Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban.
A választási eljárásról szóló 2013-as törvény viszont úgy fogalmaz: „nem gyűjthető ajánlás egészségügyi szolgáltató helyiségében”. Az így gyűjtött ajánlás érvénytelennek számít
Mindkét aláíró polgármester kórházi kezelés alatt állt: Kreicsi Bálint síbaleset utáni műtétből lábadozott, Farkas Attila pedig szintén kórházi ellátásra szorult.
Kórházakban gyűjtött be két ajánlást a Fidesz nógrádi képviselőjelöltje, Becsó Zsolt, noha a választási törvény ezt egyértelműen tiltja.
Becsó Zsolt vasárnap, egy nappal az ajánlásgyűjtés kezdete után posztolt a Facebookon arról, hogy Kreicsi Bálint salgótarjáni és Farkas Attila pásztói polgármester is őt támogatja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Iványi Gábor: Orbán Viktor valóban sokkal tartozik, mert nagyon nagy kárt okozott nekünk
A kormányfő szavaira (Iványi Gábornak személyesen egyébként sok mindennel tartozom, soha nem tennék semmit ellene) csípős választ adott a lelkész. Szerinte a tartozás abból fakad, hogy a miniszterelnök óriási kárt okozott nekik.
Hétfőn, 2026. február 23-án a Parlament folyosóján próbálta Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője szóra bírni Orbán Viktort. Arra volt kíváncsi, a miniszterelnök szerint rendben van-e, hogy miközben a felcsúti stadion pályáját fűtik, addig Iványi Gábor templomában lekapcsolják az áramot. A kormányfő először elhárította a kérdést, mondván, forduljon az adóhatósághoz, majd amikor a képviselő azt mondta, "de hát tudjuk, hogy ön intézte, miniszterelnök úr", Orbán rávágta: "Nem igaz, ön hazudik!"
A miniszterelnök végül egy mondat erejéig kitért a személyes viszonyukra is – számolt be az összecsapásról az RTL Híradó.
"Iványi Gábornak személyesen egyébként sok mindennel tartozom, soha nem tennék semmit ellene. Az adót be kell fizetni"
– közölte Orbán Viktor.
Ezt a tartozást Iványi Gábor egészen máshogy értelmezi. A lelkész szerint a miniszterelnök "nagyon zavarban volt, és ha jobban meggondolja, nem mondja azt, hogy sokkal tartozik nekem és sosem tenne velem ilyet." Majd hozzátette:
Szerintem ezt nem gondolta végig. Az egyik oldala ugyanis teljesen így van: nagyon nagy kárt okozott nekünk.
A vita hátterében a múlt csütörtökön, 2026. február 19-én történt áramlekapcsolás áll, amikor a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) békásmegyeri templomában és parókiáján sötét lett. Azóta a helyzet annyiban megoldódott, hogy a MET egy új szolgáltatóval szerződött, így ma, kedden visszakapcsolták az áramot. A probléma azonban nem szűnt meg: további 21 telephelyükön – köztük a Dankó utcai központban, ahol főiskola, hajléktalanszálló és óvoda is működik – százmilliós tartozásuk van, és bármikor jöhet az újabb lekapcsolás.
A MET pénzügyi nehézségei 2011-ben kezdődtek, amikor a második Orbán-kormány elvette az egyházi státuszukat. Bár a strasbourgi bíróság később kimondta, hogy ez jogtalan volt, és 2015-ig kártalanítást is kaptak, a helyzetük nem rendeződött. Iványi szerint a kormány több mint 15 milliárd forintnyi állami támogatással tartozik nekik, amiből minden számlájukat ki tudnák fizetni.
A politikai és pénzügyi konfliktus mögött egy megromlott személyes kapcsolat is meghúzódik. Iványi Gábor adta össze Orbán Viktort és feleségét, Lévai Anikót, és több gyermeküket is ő keresztelte meg.
Az ügyet tovább bonyolítja, hogy friss hírek szerint egy orosz hátterű dezinformációs hálózat, a Storm-1516 is célkeresztjébe vette Iványi Gábort, a lejáratására létrehozott álhíroldalakkal.
Hétfőn, 2026. február 23-án a Parlament folyosóján próbálta Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője szóra bírni Orbán Viktort. Arra volt kíváncsi, a miniszterelnök szerint rendben van-e, hogy miközben a felcsúti stadion pályáját fűtik, addig Iványi Gábor templomában lekapcsolják az áramot. A kormányfő először elhárította a kérdést, mondván, forduljon az adóhatósághoz, majd amikor a képviselő azt mondta, "de hát tudjuk, hogy ön intézte, miniszterelnök úr", Orbán rávágta: "Nem igaz, ön hazudik!"
A miniszterelnök végül egy mondat erejéig kitért a személyes viszonyukra is – számolt be az összecsapásról az RTL Híradó.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A szarháziak még nincsenek itt” – Lázár János Hajdúböszörményben beszélt így a tüntetőkről
Lázár János egy lakossági fórumon utalt a korábbi rendezvényein megjelent tüntetőkre. A miniszter kijelentései a januári, cigányságot érintő mondatai óta gerjesztenek feszültséget.
„A szarháziak nincsenek itt, azok még ezután jönnek” – felelte Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfő este Hajdúböszörményben egy lakossági fórumon, miután a közönségből valaki „szarháziak” bekiabálással köszöntötte őt és Papp Zsoltot, a Fidesz helyi országgyűlési képviselőjelöltjét – írta a 24.hu. A miniszter azokra a tiltakozókra utalt, akik korábbi fórumain kifütyülték.
A miniszter azokra a tiltakozókra utalt, akik több lakossági fórumán is kifütyülték. A Kormányzati Tájékoztatási Központ az RTL híradónak nem válaszolt arra, kikre vonatkozott a trágár kijelentés. Magyar Péter közben Szegeden gyűlésezett, arról beszélt, hogy a Tisza békét akar, és alaptörvénybe foglalná a sorkötelezettség tilalmát.
„Nem voltak ott Győrben meg Gyöngyösön, nem tudják azt, hogy milyen, ha jönnek a szarháziak. Azt még maguk nem tudják, milyen az. Ez még semmi, nyugalom” – fogalmazott Lázár. Később hozzátette: „Pécelen, Gyöngyösön, Győrben, ott ott voltak, az egy másik világ volt. Mindenkitől türelmet kérünk.”
A miniszter fórumait azután kezdték tiltakozók megzavarni, hogy januárban egy rendezvényen a következőket mondta: „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor fel kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti. Ez a valóság”.
Lázár a botrányba fulladt gyöngyösi fórum után azt állította, azért tartja bűnözőknek a rendbontókat, mert a rendőrség igazoltatta őket. A rendőrség később közleményben cáfolta a miniszter állítását: a rendezvényen senkit sem igazoltattak, és a szervezők nem is kérték a rendőrség közreműködését.
A hajdúböszörményi eseményen a bekiabálást követően Papp Zsolt azt javasolta, beszéljenek inkább a fejlesztésekről és a lehetőségekről. Eközben Magyar Péter Szegeden tartott gyűlést, ahol arról beszélt, hogy a Tisza Párt békét akar, és alaptörvénybe foglalná a sorkötelezettség tilalmát.
„A szarháziak nincsenek itt, azok még ezután jönnek” – felelte Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfő este Hajdúböszörményben egy lakossági fórumon, miután a közönségből valaki „szarháziak” bekiabálással köszöntötte őt és Papp Zsoltot, a Fidesz helyi országgyűlési képviselőjelöltjét – írta a 24.hu. A miniszter azokra a tiltakozókra utalt, akik korábbi fórumain kifütyülték.
A miniszter azokra a tiltakozókra utalt, akik több lakossági fórumán is kifütyülték. A Kormányzati Tájékoztatási Központ az RTL híradónak nem válaszolt arra, kikre vonatkozott a trágár kijelentés. Magyar Péter közben Szegeden gyűlésezett, arról beszélt, hogy a Tisza békét akar, és alaptörvénybe foglalná a sorkötelezettség tilalmát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!