KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Fehér Miklósra emlékeztek portugál és magyar szurkolók

A szombat esti válogatott mérkőzésre rengeteg magyar kiutazott Portugáliába, ahol a helyi drukkerekkel közösen idézték fel a 13 éve tragikusan elhunyt játékos emlékét.
Forrás: Hungarian Geographic blog - szmo.hu
2017. március 25.



Múlt hét csütörtökön érkeztem meg Portugáliába, hogy a válogatottunk hétvégi mérkőzése előtt egy kicsit körbenézzek az ország északi és középső részén. Bragába érve olyan helyiekbe botlottam akikkel hamar megtaláltam a közös nyelvet a focin keresztül, mely beszélgetések alatt hamarabb szóba került Fehér Miklós neve, mint Puskás Öcsié.

Szó, szót követett majd jöttek a tettek. Pénteken elautókáztunk Bragából Jerome-mal, aki egy Vitória Sport Clube drukker, a szomszédos Guimaraesbe a Vitória stadionjához. 2004. január 25-i bajnoki mérkőzésen ebben a stadionban hunyt el a Benfica és a magyar válogatott kiválósága, Fehér Miklós. Jerome kinn volt ezen a tragikus meccsen. A sors különös fintora, hogy Eusébiónak, Benfica legendájának január 25-én van a születésnapja.

fm_emlek2

Anno volt szerencsém a 2004-es Portugál Eb-n a helyszínen megnézni két mérkőzést is Liszabonban egy országos cimborámnak köszönhetően. A francia-angol meccset - ahol David Beckham földkörüli pályára rúgta a büntetőt - a Benfica stadionjában játszották alig néhány hónappal Fehér Miklós tragédiája után. A meccs után a segítőkész rendezők megengedték, hogy a magyar szurkolótársammal lerójuk a kegyeletünket az akkor már álló Fehér emlékmű előtt. A sors megjutalmazott minket, aznap este véletlenül találkoztunk Eusébióval egy pláza legfelső szintjén, ahol barátaival iszogatott és szivarozgatott.

A portugáliaszerte legnépszerübb Benfica drukkereinek Bragában található szurkolói klubja a guimaraesi megemlékezés után felajánlotta, hogy segít belépőt és fuvart szerezni a szombati FC Paços de Ferreira elleni idegenbeli mérkőzésre. Ahogy közeledett a szombat késő esti mérkőzés úgy fogyott a lelkesedésük. Annyi történt csak, hogy a helyi kis klub történetének ez a március 18.-i Benfica elleni meccs volt a valaha volt legjobban várt mérkőzése, amire minden jegy elkelt napokkal korábban. Annyi ígéretet kaptam, hogy elvisznek és vissza is hoznak Bragából, de hiába telefonáltak körbe egész nap - belépőt nem ígértek.

fm_emlek3

Ahogy megérkeztünk az alig 9000 férőhelyes stadionhoz, aminek környékén több, mint 7000 Benfica drukker készült a nagy napra, biztos voltam benne, hogy nem maradok kinn. A bragaiakhoz hasonlóan Észak-Portugália több városában is van Benfica szurkolói klub, amik tagjai közül sokan - szégyen, nem szégyen - többet tudtak Fehér Miklós pályafutásáról, mint én. Végülis lett belépőm egy órával a kezdőrúgás előtt, amely időt nosztalgiázással töltöttük el, és a portugál futballbarátok rengeteg történetet meséltek arról, hogy Fehér Miklós halála nem csak a Benfica vesztesége, hanem az egész portugál futballtársadalomé. Ugyanis a magyar válogatott kiválósága hat év luzitániai idegenlégióskodás alatt több klubban is megfordult, és milliókat örvendeztetett meg játékával, akiket a tragédiája meg is siratott.

Másnap Portó irányába vettem az irányt, ahol a magyar játékos 1998-ban megkezdte portugáliai pályafutását, de előtte meglátogattuk Joaoval a Sporting Braga stadionját. Ebben a csapatban a 2000/2001-es szezonban 26 mérkőzésen 16 gólt szerzett Miki. Itt hozzánk csapódott a helyi csapat 15 éves üdvöskéje, aki azután született, hogy Fehér a csapatában játszott, mégis tudott róla és a játékáról mesélni. Itt egy gyertyát és egy üzenetet helyeztünk el közösen.

fm_emlek4

Amilyen könnyen beilleszkedtem Bragában, olyan körülményes volt minden Portóban. Persze vasárnap volt, meg minden. A Benfica botlása miatt óriási érdeklődés a Setúbal ellen, ami teltházat jelent a 50.399 férőhelyes stadionban. Nulla ismerős. Minden jegy elkelt. A portói szállásomon semmi jóval nem biztattak. De azért nekivágtam.

Alig egy órával a kezdősípszó előtt értem a kék-fehér Sárkányok stadionjához, ahol érthető módon mindenkinek volt fontosabb dolga, minthogy velem foglalkozzon. A jegyirodások az óriási tömeg ellenére meglehetősen türelmesek és segítőkészek voltak, de nem tudtak jegyet adni, viszont utánaérdeklődtek, így el tudtam helyezni a kicsiny mécsesem a klub múzeumának és klubshopjának a bejáratánál - ahova még rendőrt is küldtek velem.

fm_emlek5

Őszintén szólva, nem szeretem a Porto csapatát. Úgyhogy nem esett nehezemre a vendégek között is keresni felesleges jegyet. De ők olyan kevesen voltak, hogy a kis számok törvénye alapján semmi esélyem sem volt általuk bejutni a stadionba, ahonnan óriási futball hangulat árasztotta el a környéket.

Voltak rácsos kapuk a stadion körül, ahonnan belehetett látni kb 20-30 max a 40%-át a pályának, itt és így tucatnyian nézték velem együtt a meccset, akiknek nem jutott jegy. Nagyon jó hangulat volt benn, ami nem csak jól hallhatóan, hanem jól érezhetően szűrődött ki hozzánk, plusz az a furcsa élmény, mint amikor a megye sokban a pályán kívülről nézzük a meccset. Gondoltam egy félidőt megér így ez az élmény, utána lelépek. Úgy a meccs 40. percnél éreztem azt, hogy a jóból is megárt a sok és elindultam a metró felé.

fm_emlek6

A jegyirodában messziről láttam, hogy még ott van az a kedves hölgy, aki végigtelefonált mindenkit az ügyemmel kapcsolatban egy jó órával ezelőtt, így nem esett nehezemre egy kis kitérőt tennem és beköszönnöm neki, és megköszönni még egyszer a segítségét. 15-20 méterre lehettem amikor észrevett. Nem volt nehéz dolga, mert egyedül sétáltam ott, ahol egy órája még tízezrek hömpölyögtek. Rámnevetett. Mutatta, hogy siessek.

Ő egy nagyon jó, nagyon csinos, nagyon szexi fiatal lány, én messze nem vagyok olyan jó pasi, hogy egy ilyen szépség így rámmosolyogjon és még sürgessen is. Úgyhogy lányos zavaromban egy kicsit Benny Hillesen, egy kicsit Mr. Beanesen értetlenkedve tettem meg az utolsó lépéseket a jegyirodához, aminek hatalmas üvegablaka mögül felemelt a jobbjával egy meccsjegyet:

- Honnan? Kitől van a jegy? - kérdeztem

- Az most nem számít. Siess! Még van néhány perc az első félidőből. - válaszolta

Azzal kicsúsztatta a jegyem a pénztár kicsiny ablakánál. Próbáltam megköszönni, de nem volt idő udvariaskodni. Sarkon fordultam és elindultam a jegyen szereplő kapu irányába.

fm_emlek7

Nem is tudom mit is éreztem, annyi mindent egyszerre, hogy nem is tudtam hol jár a fejem. Mielőtt beindítottam volna a rakétáim, alig néhány lépést követően be is húztam a féket, visszafordultam és láttam, ahogy elégedett mosollyal követi az utam. Szemébe néztem, a két kezem a szívemre tettem és csak ennyit mondtam: I LOVE YOU!

A szerelemnek, meg a focinak is meg van a maga ideje. A szerelemből nekem ennyi elég is volt, bár mindketten elnevettük magunkat, én ugyanazzal a lendülettel sarkon fordultam és vígan szökkenve elindultam a stadionba, mert még tényleg volt néhány perc az első félidőből. Ekkor rúgta a Portó a mérkőzés első gólját. Felrobbant a stadion. A beléptetésénél vettem csak észre, hogy VIP szektorba szól életem első VIP jegye.

fm_emlek1

A mérkőzés után már nem világított a fény a jegyirodában, viszont még égett a mécsesem a portói stadion legfrekventáltabb részén.

A futball egy nyelv. A futball egy vallás, ami összeköt ismeretleneket országhatárokon innen, és túl. A mérkőzéseknek szinte sosincs vége a 90. percben, csak akkor ha bíró lefújja. A játékosnak sem akkor ér véget a karrierje és a pályafutása amikor szögre akasztja a csukáját, hanem amikor már nem mesélnek róla történeteket. Fehér Miklósra több, mint 13 évvel a halála után is jó, de mégis fájó szívvel emlékeznek Portugáliában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Ma éjjel már a családnál aludhat a három éve kórházi rácsos ágyban élő kisfiú
Az RTL riportja után országos ügy lett a sorsa, a miniszteri biztos is belépett. Az eljárás még folyik, de a gyám már rábólintott a családnál töltött napokra.


Ma éjjel fordulat jön Danika életében: a gyám engedélyével a három éve kórházi rácsos ágyban élő kisfiú a leendő családjánál alhat, miközben az örökbefogadási eljárás még folyamatban van – számolt be róla az RTL Híradó. A pécsi kórházban ápolt, veleszületett rendellenességgel élő kisfiú több műtéten is átesett, a család 11 hónapja küzd érte, külön szobát is kialakítottak.

„Ez lesz az ő ágya…” – hangzott el a felvételen. A család közben végigjárta a hivatalos utat: elvégezték az örökbefogadói tanfolyamot, átmentek a pszichológiai vizsgálatokon, mégis falakba ütköztek. „Elejétől kezdve nem értjük. Megkérdezték, mi a motivációnk, mi meg azt kérdeztük: sorban állnak ezért a gyerekért” – mondta a család. A kórházban dolgozó ápoló így emlékezett a kezdetekre: „Nagyon hamar belopta magát a szívembe. Elkezdtem beszélni róla otthon, és így ismerte meg őt a család” – mondta a klinika ápolója.

Az ügy országos üggyé nőtt, a petíciót már több mint 250 ezren írták alá. „Ez a petíció most falakat döntött le” – fogalmazott egy megszólaló. Tapasztó Orsi, a kezdeményező így összegzett:

„Egyértelmű, hogy itt hiba történt. Ez a család 11 hónapja harcol ezért a gyerekért; itt egy hónapnak sem kellett volna eltelnie úgy, hogy az a gyerek abban a rácsos ágyban tölti az idejét. Nagyon kedves nővérek között van, de ezt nem lehet összehasonlítani egy családdal: itt hibázott a rendszer. A közvélemény, az emberek figyelme nélkül nem gondolom, hogy bármi történt volna”

– mondta Tapasztó Orsi, mentálhigiénés szakember, influenszer.

A minisztérium képviselője szerint közel a megoldás. „Rengeteg akadály, papír, ügyintézés, de nem adtuk fel. És most megtörtént az első csoda: a kórház most egészségügyileg felkészíti Danikát, így ő már a héten végre a családba kerülhet” – mondta Kardosné Gyurkó Katalin, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszteri biztosa. Korábban jelezték: új, független szakértői véleményt is kérnek az ügyben.

A jogi folyamat azonban még nem zárult le. „Az örökbefogadási ügyben a határozathozatal még folyamatban van, idő kell, amíg végleges döntéshozatal születik, viszont a gyám engedélyével a gyermek az idejét mostantól töltheti a családnál, és csak bizakodni tudunk abban, hogy az örökbefogadási ügyben is mielőbb megszületik a végleges döntéshozatal, és véglegessé válik a gyermek elhelyezése” – közölte Fehér Hajnalka, a család ügyvédje.

AZ RTL riportja Danika életének fordulatáról

Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Éber kómába került a családapa egy injekció után – a család Svájcban reménykedik a gyógyulásban
A 36 éves László augusztus 20. óta van éber kómában. Családja és barátai összefogtak, hogy esélyt kapjon a gyógyulásra egy drága svájci klinikán, amihez segítséget is kérnek.


Egy budapesti család élete egyik pillanatról a másikra teljesen megváltozott. A 36 éves László, aki hangtechnikusként dolgozott, augusztus 20. óta éber kómában van, miután szervezete rosszul reagált egy izomlazító injekcióra. A férfi nyaka egy hosszabb autóút után beállt, ezért orvoshoz fordult, ám a kezelés során allergiás sokkot kapott.

Légzése és keringése leállt, és csak hosszú újraélesztéssel sikerült stabilizálni az állapotát

– számolt be a Blikk.

Jelenleg Magyarországon csak egyetlen kómaosztály működik, ahol azonban Lászlót a jelenlegi állapotában nem tudják fogadni. A család ezért Svájcba utazott, ahol egy különleges klinikán kezdődhet meg a férfi rehabilitációja.

„A svájci orvosok azt mondták, egyértelműen van tudata a férjemnek, ezért nagyon jó eséllyel vághatunk bele a rehabilitációba. Nyilván megígérni nem tudnak semmit azzal kapcsolatban, hogy milyen szintig tudják rehabilitálni, ez a következő hetek, hónapok során dől majd el”

– mondta Zsófia, László felesége.

A három hónapos terápiás kezelés naponta 2200 svájci frankba, vagyis körülbelül 927 ezer forintba kerül. A család számára ez hatalmas kiadás lett volna, ezért Zsófia gyűjtést indított, és rövid idő alatt sikerült összegyűjteni a szükséges összeget.

„Hatalmas összefogást értünk el, szerencsére négy nap alatt összegyűlt a háromhavi kezeléshez szükséges összeg. Hihetetlenül sok ember mozdult meg. Rengetegen ismerik a férjemet, a munkahelyén is sokra tartják, több együttesnek hangosít, nagyra becsülik, úgyhogy sokan segítenek” – mesélte az óvónőként dolgozó édesanya.

Zsófiáék korábban már szembenéztek hasonlóan nehéz helyzettel, és akkor is sikerült csodát tenniük.

„Nyolc évvel ezelőtt a kisfiunk rácáfolt az orvosi jóslatokra, és bebizonyította, hogy az emberi agy milyen csodákra képes” – idézte fel az édesanya. „Boti az agyat érintő rendellenességgel született, ma mégis teljes életet élhet a modern technikának köszönhetően. Rendkívül okos kisfiú, vívni jár, imád focizni, és nagyon jól viseli mindazt, ami az apukájával történt.”

A nyolcéves Boti is örökölte édesapja Fradi iránti szeretetét. Az FTC is jelezte, hogy támogatni szeretné a családot: egy dedikált mezt ajánlottak fel árverésre.

Amennyiben te is támogatnád Lászlót és családját, itt teheted meg:

A Don Bosco Barátai Alapítvány adószáma: 19335238-1-41

A szervezet címe: 1032 Budapest, Bécsi út 173.

Bankszámlaszám: 11734004-20476535

Közlemény: DL gyógykezelésére


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Megszólalt a kórházban élő kisfiút örökbefogadó ápoló: „Életünk legnehezebb 11 hónapja volt ez”
Bár az örökbefogadási folyamat még zajlik, Dani már új családjával lehet. Az anya most köszönetet mondott mindazoknak, akik segítettek elérni a céljukat.


Kedden érkezett a jó hír, hogy a három éve kórházi rácsos ágyban élő kisfiú, Dani már a leendő családjánál alhat. A veleszületett rendellenességgel élő gyereket – akiről szülei lemondtak – a pécsi klinikán dolgozó egyik ápoló fogadja örökbe. A család 11 hónapja küzd érte, külön szobát is kialakítottak neki az otthonukban. Az örökbefogadási eljárás még folyamatban van, de a gyám engedélyével Dani már új családjával lehet.

A család küzdelme a kisfiúért országos üggyé nőtt, amikor Tapasztó Orsolya petíciót indított az érdekükben, amelyet több mint 250 ezren írtak alá. A mentálhigiénés szakember a Facebook-oldalán tette közzé a Danit örökbefogadó anya, Melinda üzenetét:

„Életünk legnehezebb tizenegy hónapja volt ez. Sokszor éreztem úgy, hogy azért kapunk ennyi akadályt, mert talán nem ez a mi utunk, és a mi családunknak négytagúnak kell maradnia. Mégis, amíg csak egy cseppnyi esélyt éreztem, nem tudtam feladni a harcot. A gyerekek nagyon sok erőt adtak: ők egy percig sem kételkedtek abban, hogy a testvérük haza fog érni. A férjem pedig a higgadtságával és hitével volt a bástyánk végig.

Rengeteg üzenetet kaptunk az elmúlt hetekben — olyanoktól is, akikkel évek óta nem tartottuk a kapcsolatot, és most újra felbukkantak támogatásukkal. Ők is, és az ismeretlen emberek szeretete is, kimondhatatlanul sokat jelentett.

Semmi nem lett volna ebből az ügyből jogi képviselőnk, Fehér Hajnalka nélkül. Ő nem ismer lehetetlent, nincs az a szikla, amit ne mozdított volna meg értünk. Mára sokkal több ő nekünk, mint egy jogi képviselő. Köszönet a Házon Kívül stábjának és Moskovics Juditnak, amiért empátiával és kitüntetett figyelemmel karolták fel és foglalkoztak folyamatosan ügyünkkel. Köszönöm, Orsi, hogy a petícióval százezrek figyelmét irányítottad a pécsi kórházra és arra a rácsos ágyra, amiben a fiunk élt. Ezzel végre sikerült áttörni azokat a falakat, amelyeket a jogi úton írt levelek nem tudtak áttörni.

Hálával tartozunk mindenkinek, aki bármilyen formában mellénk állt. Ezt a hálát szavakkal kifejezni nem lehet. Bár az örökbefogadási folyamat még zajlik, ma már úgy térünk nyugovóra, hogy a gyermekünk hazaért és öttagú család lettünk. Reméljük, ez másoknak is reményt ad — és hogy a mi ügyünk precedensértékű lesz sok, hasonló helyzetben élő gyermek számára.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Ez minden szülő rémálma” – nincs gyógymód egyéves kisfiuk halálos betegségére, de a szülők nem adják fel, génterápia kifejlesztésére vették rá a kutatókat
A kis Erik napjai rohamokkal telnek, miközben szülei kétségbeesetten küzdenek az idővel. 210 millió forintra lenne szükség a kutatás elindításához.


Jelenleg nincs gyógymód egyéves kisfiuk rendkívül ritka betegségére, ezért a Svájcban élő magyar szülők úgy döntöttek, saját kezükbe veszik a sorsukat. Felkeresték a világ különböző pontjain dolgozó kutatókat, hogy elindulhasson a génterápia kidolgozása az ASNSD nevű, idegrendszert érintő kór ellen. A Genfi Egyetem és a londoni University College vállalta a kutatás lefolytatását, a család pedig most adománygyűjtésbe kezdett, hogy fedezni tudják a költségeket.

Az egyéves Erik betegsége rohamokkal jár, és gyorsan terjed a szervezetében. A génterápiás kezelés fejlesztése viszont minimum 1–2 évet vesz igénybe.

A kisfiú az első öt hónapját teljesen egészségesen töltötte. Januárban azonban görcsök és egyre gyakoribb epilepsziás rohamok jelentkeztek nála. Májusban kiderült: aszparagin-szintetáz-hiányos szindrómája van, egy olyan örökletes betegség, amely súlyos fejlődési elmaradással, mozgásbénulással és rohamokkal jár, és amely legtöbbször még gyermekkorban halálhoz vezet. Világszerte mindössze 40 ismert esetről tudnak.

„A fájdalom az iszonyatos, az eszet-vesztő, ahogy vezettünk haza nekem csak az járt a fejemben, hogy ilyen nem történhet meg velünk, ilyen nincsen, hogy azt mondják, hogy nincs gyógymód, hogy a tudomány mai állása szerint nem kezelhető a betegsége, szerintem ez minden szülő rémálma” – mondta az édesanya, Végh Mariann.

A szülők úgy érezték, nem várhatnak tétlenül. „Nyilvánvaló volt, hogy az orvoscsapat, hogy ők csak tüneti kezelésben gondolkodnak” – mondta az apa, Karancsi Balázs.

Éjszakákon át bújták a szakirodalmat, és több száz levelet küldtek el kutatóknak és intézményeknek.

Végül sikerült elérniük, hogy a Genfi Egyetem és a londoni UCL egy kétéves kutatási projektet indítson a génterápia kifejlesztésére.

„Ez a génterápia fejlesztése szülőként ez egy iszonyatosan idegen közeg, nem vagyunk orvosok, és tudósok se, nem értünk ahhoz, amiről ők beszélnek egy-egy megbeszélésen” – mondta az anya.

A fejlesztéshez 210 millió forintra van szükségük, ezt az összeget év végéig kell összegyűjteniük. A család adománygyűjtő oldalt hozott létre és alapítványt is indított Eriknek.

A kisfiú kezelőorvosa, aki a kutatást is koordinálja, azt mondta:

„A kór gyorsan halad előre, bár Erik állapota jelenleg stagnál, de minden nap számít.”

Erik nemrég töltötte be az első életévét. A legidősebb ismert ASNSD-s gyerek jelenleg tízéves.

„Arra nehéz válaszolni, hogy Eriknek mennyi ideje van várni terápiára, hogy alakul a betegsége. 1–2 évre biztos szükség van a gyógymód kifejlesztésére. Ez egy nagyon ritka betegség, azért kerül ennyi pénzbe mert először tanulmányokat kell készíteni, aztán az egérkísérletek jönnek, aztán ki kell próbálni embereken” – nyilatkozta Dr. Roxane van Heurck az RTL Híradónak.

Ha a kutatás sikerrel jár, az nemcsak Eriknek, hanem más, ASNSD-ben szenvedő gyerekeknek is reményt adhat.

Aki segítenek Eriknek legyőzni a kórt, EZEN A LINKEN teheti meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET: