KULT
A Rovatból

Ez nem tévé, ez az HBO legjobb sorozata – The Last of Us kritika

Nemcsak az eddig látott legjobb videojáték-adaptáció, hanem saját érdemei miatt is kiemelkedő sorozat a Last of Us.
B. M.; képek forrása: imDb.com és YouTube - szmo.hu
2023. január 17.



Nem mernék messzemenő következtetéseket levonni egy sorozatról az első rész alapján, de az HBO legújabb üdvöskéjének pilotepizódja közel játékfilm-hosszúságú, így, ha tartják ezt a színvonalat, egy új klasszikus születik!

A Last of Us videójátékok világhírűek, a „legjobb játékok” toplistákon mindig előkelő helyen szerepelnek és mivel elég történetközpontúak, könyörögtek egy jó adaptációért. Craig Mazin, frissen a közönségkedvenc Csernobil és a kockáknak szánt Mytic Quest után belenyúlt a tutiba. Megtalálta tökéletes alkotópárját Neil Druckmann személyében, aki az első két játék történetét is írta. Az első epizódot a páros nemcsak írta, de Mazin rendezte is. Az egész epizód szinte végig kézikamerát használ, közel főszereplőinkhez és ettől

lüktet a feszültség a tévé képernyőjén.

Nagyon nehéz ennyire jól fenntartani az izgalmat, a néző folyamatosan audiovizuális támadás alatt áll és mégsem fárad el. Hasonlóan, mint anno a Csernobilban, de most már tudjuk, hogy Mazin nem csak párbeszédekkel tudja a növelni a suspense-t. Érezzük, hogy ebben a világban akárki meghalhat.

A történet a hatvanas években kezdődik, egy talkshow-val, ahol a tudósok arról vitatkoznak, mi okozza majd az emberiség vesztét. Az egyik kutató azzal riogat, hogy az Ophiocordyceps unitareralis nevű gombafaj nemcsak a rovarok felett lesz képes átvenni az irányítást, hanem az emberi szervezetet is uralni tudja, abban az esetben, ha megváltoznának a környezeti tényezők és hőségtűrőbb lenne. Ezután előreugrunk 2003-ba, ami, valljuk be, tökéletes időpont egy apokalipszis számára: még nincs social media, az internet nincs mindennapos használatban, a mobilhálózat gyenge, így az embereknek esélyük sincs, hogy gyorsan informálódjanak.

Sokan érzik, hogy valami nem stimmel, viszont sok esetben, mire eljut hozzájuk a hír az erőszakos, zombiszerű, agresszívvá vált emberekről, már késő.

Ahogy a prológus előrevetítette, a gombafaj elkezd megállíthatatlanul terjedni. Innentől nem spoilerezek, de minőségileg a sorozatot bátran egy Hollywoodi katasztrófafilm mellé lehet tenni, nem biztos, hogy meg tudnánk mondani, melyik a hatalmas költségvetésű blockbuster.

Pedro Pascal a tökéletes casting mintapéldája. Olyan szinten magáévá tette Joel karakterét, hogy ha csak ül és néz, már akkor is megtudunk róla minden szükséges információt. Még több filmben szeretném látni ezt a zseniális karakterszínészt! Akinek sokkal nehezebb dolga lesz, az Bella Ramsey, aki Elle szerepében brillírozik. Sok múlik a fiatal színésznő tehetségén,

gyakorlatilag Elle és Joel interakciói viszik előre a történetet, ezen is múlik a sorozat sikere.

Joelnek át kell kísérnie Elle-t a gombákkal fertőzött Amerika egyik pontjából a másikba. Igazi posztapokaliptikus road movie. A probléma az, hogy nemcsak a szörnyek állnak a főszereplőink és a céljaik közé, hanem tolvajok, rabszolgatartók és rosszabbnál rosszabb emberek.

Visszatérve a feldolgozáshoz: rég láttam ennyire elegánsan, egyszerűen bemutatni egy modern ország teljes szociális, gazdasági és lelki összeomlását. Az emberek koszosak, csak lézengenek, éheznek, céltalanok és szomorúak.

Amerika, a demokrácia melegágya egy elnyomó, kegyetlen rendszerként él tovább.

Ez az autokratikus hatalom próbál túlélni a modern világ romjain. A hangulat már az első tíz percben csillagos ötös, a depresszív és szomorú életérzés, az, hogy a mindennapoknak milyen nehézségei vannak, teljesen átjárja a nézőt.

Ebben nagy szerepe van a vizuális effekteknek, a díszleteknek, a kosztümöknek, nem tudok mást mondani, mint hogy az egész produkciós design 100%-on teljesít. Már most minden technikai Emmy- és Golden Globe-díjat kiosztanék nekik 2023-ra. Érezni, hogy az alkotók nagy rajongói a játéknak, tisztelettel adóznak elődjüknek, és mégis rátesznek egy lapáttal. A kamerakezelés látványos, feszültséggel teli, Mazin nem csak írónak elsőrangú, de rendezőként sem okoz csalódást. Nem csak néhány kép és motívum, de a zene is egy az egyben a játékokból köszön vissza.

Azok, akik ismerik az alapanyagot, rengeteg utalást vélhetnek felfedezni.

Még az első játék menüjének hátterét is láthattuk visszaköszönni. Akik nem ismerik a videójátékot, azok sem maradnak le semmi fontosról, csak apróságokról. Továbbá érdekes lesz az évad folyamán, hogy milyen irányba viszik az alkotók majd a történetet, mert ha valamitől majd marginálisan el akarnak térni a játékhoz képest, abban az esetben várható negatív visszhang, ugyanis a The Last of Us rajongói notóriusan büszkélkedhetnek az internet legtoxikusabb közösségével. Amikor a második játékban történt egy tragikus csavar, több halálos fenyegetést is kaptak a fejlesztők.

Ez nem csak egy „videójáték a valóságban”-típusú csoda, ami azzal a céllal készült, hogy a rajongók kiélhessék magukat. A sorozat saját érdemei miatt érdemli ki a dicséretet, nem pedig azért, mert ez az egyik legjobb, ha nem „A legjobb” adaptáció a piacon, sőt, azon is felülemelkedik. Ha tartják ezt a színvonalat, már januárban megkaptuk az év egyik legjobb sorozatát. Tökéletesen megragadták a játék szellemiségét, atmoszféráját, és ahogy összerakták, még túl is nőttek az alapanyagon.

Sikerült átültetniük egy másik médiumra, úgy, hogy nem csorbult az alapmű üzenete, a fő gondolatai.

Jó kezekben van minden Last of Us-rajongó kedvenc párosa, én imádtam az első részt, szerelmes lettem. Csak így tovább! Nézői szemmel már jól indult a 2023-as év. A sorozat első epizódja megtekinthető magyar szinkronnal az HBO Max kínálatában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk