KULT
A Rovatból

Elmarad jövőre a Red Bull Pilvaker

Szünetet tartanak, hogy 2019-ben még nagyobbá nőjenek. Részletesen megindokolták a döntést.


Jövőre biztosan nem lehet majd a Red Bull Pilvakerrel ünnepelni az Erkel Színházban, az előadás-sorozat szünetet tart, de ez nem jelenti azt, hogy el is tűnne a 2018-as évre.

Aki egy kicsit is ismeri és szereti a Red Bull Pilvakert, annak 2017 tavaszán már nem volt kérdés, hol szeretné március 15-én azt kiáltani: „Szabadság, szerelem”. Évről évre egyre többen érdeklődnek a rendezvény iránt, 2012-es indulása óta olyan nagyra nőtt a produkció, hogy az Erkel Színház csupán a töredékét képes kiszolgálni annak az óriási érdeklődésnek, ami A szavak forradalmát övezi.

Idén háromszor futott telt házzal a show, a több mint 3500 jegy pedig nem egészen öt perc alatt fogyott el a három alkalomra.

Bátran mondhatjuk, hogy ez a sebesség egy teljes mértékben magyar produkció esetében abszolút egyedülálló. Ez pedig a szervezők elmondása szerint óriási felelősséggel is jár.

Annyira nagy felelősséggel, hogy

úgy döntöttek, 2018-ban egy évre leteszik a lantot, hogy 2019-ben új koncepcióval térhessenek vissza. A cél, hogy még többen élvezhessék a helyszínen, élőben az előadásokat.

Ám a Pilvaker addig sem pihen: már most folynak a 2019-es produkció előkészületei, hiszen az alkotók azt szeretnék, ha másfél év múlva a Red Bull Pilvaker maximálisan megfelelne a rajongók elvárásainak - ez pedig rengeteg munkát jelent.

pilvaer3

„A Pilvakert sosem csak úgy hirtelen dobtuk össze, közel 8 hónapos szervezési folyamat előzi meg a rendezvényt egy 30 fős csapat részvételével. A legtöbben azt hiszik, hogy néhány hét alatt összeáll ez a show nagyjából magától. Jó lenne, ha ilyen könnyű lenne, de hogy elkészüljenek a dalok, a klipek, a színpad, a látvány és még baromi sok más elem, ahhoz hatalmas stáb és rengeteg idő szükséges. Ennyi melóra a Pilvaker indulásakor nem számított senki, akkor még egyszeri alkalomról volt szó, azóta viszont rendesen kinőtte magát a kezdeményezés, sőt, mióta a Szavak tananyag lett, sokkal felelősebben gondolkodik mindenki a csapatban” – mondta Szabó Simon, a Red Bull Pilvaker rendezője.

Nagyon összetett feladat ennyi embert összefogni, a fellépők ugyanis az évek során egyre elfoglaltabbak lettek, az évi legalább 120-150 élő koncert mellett nem egyszerű összeegyeztetni az előkészületeket az állandó zenekari elfoglaltságaikkal.

„Amikor először kerültünk a Pilvaker közelébe, még közel sem volt annyi fellépésünk és egyéb kötelezettségünk, mint most, és már akkor is nehezen tudtunk mindig ott lenni, ha éppen szólított minket ez a projekt”

– mesélte Fluor Tomi. „Meglehetősen nehéz ügy ez, mert a versek átdolgozása, a stúdiózások, a klipforgatások, a másfél hónapos próbafolyamat más-más csapatokból emel ki tagokat, akiknek azonkívül, hogy teljesen eltér az időbeosztása, más az elképzelése a képviselt zeneiségről, imidzsről, más fér bele. Arról nem is beszélve, hogy a lehető legkülönbözőbb habitusú előadókról van szó.

Kár lenne tagadni, nehéz velük, vagyis velünk. Az meg megint egy más probléma, mégis érinti a Pilvakert, hogy az érdemi munka éppen abban az őszi-téli időszakban zajlik, amikor az ember túl van a szokásos nyári fesztiválőrületén, teljesen hulla, szeretne kicsit pihenni, töltődni valamennyit, mielőtt nekiáll a saját anyagainak egy újabb húzós év előtt. De mégis összekapjuk magunkat, megyünk és csináljuk, mert nagyon szeretjük! Bár azt nem bánjuk, ha most kapunk egy kis időt a szusszanásra...” – tette hozzá.

pilvaker2

Deego, aki bő 15 éve meghatározó alakja a magyar rapzenének, más okokból (is) imádja a projektet: „Egészen hihetetlen, hogyan hajtja a Pilvaker a fiatalabbakat az irodalom felé, iszonyúan sok pozitív visszajelzés érkezik diákoktól, akik sokkal könnyebben tanultak verseket, és tanároktól, akik látják, hogy mennyivel nyitottabbak a tanítványaik a költészetre. Ez eszméletlen jó érzés! Szerintem nincs olyan közöttünk, aki ne lenne erre büszke. Az is látszik, hogy a rap műfajának előtérben tartásához is bőven hozzájárul a Pilvaker, vannak, akik a közös dalaink hatására kezdtek el rappelni, tehetségesek is, és nagyon jó lenne, ha ez még éveken keresztül így maradna!”

Ha a Pilvaker-csapaton múlik, ez így is lesz. Ugyan a Pilvaker 2018-ban nem egy színházi produkció formájában tér vissza, hanem úgy, hogy a közönséget még annál is jobban bevonja "a szavak forradalmába" - de hogy pontosan hogyan, az egyelőre titok. Az viszont elmondásuk szerint teljesen biztos, hogy mindenki készülhet, aki a betűk jó barátja és a szó bizalmasa.

A jövő év egyébként több meglepetést is hoz majd a rajongók számára, 2019-ben pedig minden eddiginél erősebb programmal tér majd vissza a show - ígérik a szervezők.

A Red Bull Pilvaker tehát egyáltalán nem tűnik el, nem lett füstbe ment terv, hanem valami igazán naggyá válik 2019. március 15-én. "És addig is igyekszik talpra állítani a magyarokat, úgy, ahogy eddig. Tiszta szívvel" - zárul a közlemény.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Sorra érkeznek a gratulációk a friss Nobel-díjas Krasznahorkainak: Karácsony, Orbán is posztolt
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter szűkszavúan gratulált. Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.


Nyáry Krisztián elsőként reagált a Facebookon, és az Aprómunka egy palotáért című műből idézett egy hosszabb részletet:

(…) a művészet, ennyit még én is tudok, az nem az anyagi vagy szellemi tárgyakban megjelenő báj, a nagy szart, már bocsánat, a művészet, az nem valami tárgyban van, az nem esztétikai kijelentés, nem valami message, nincs message, meg egyáltalán, a művészet az csak kapcsolatban van a szépséggel, de nem azonos vele, és főleg nem korlátozódik a bájra, sőt, a maga rendkívüli módján elüldözi azt, tehát nem a könyvben, a szoborban, a festményben, a táncban, a zenében kell keresni, mivel nem is kell keresni, hisz azonnal felismerhető, ha ott van (…)

Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter a bejelentés idején még a magyar felsőoktatásról posztolt, negyedórával később már szűkszavúan gratulált.

Rövidesen Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is megszólalt: „Krasznahorkai Lászlónál tökéletes, nagyon is kiérdemelt helyen van” a díj.

Közel negyven perc elteltével Orbán Viktor miniszterelnök is nyilvánosan gratulált, Magyarország büszkeségének, és egyben az első gyulai Nobel-díjasnak nevezve az írót.

Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.

A Svéd Akadémia csütörtökön közölte, hogy idén Krasznahorkai László veheti át az elismerést.

A fogadóirodák az utóbbi napokban második legesélyesebb „jelöltként” jegyezték Krasznahorkait; az esélyek alapján olyan neveket előzött meg, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie vagy Thomas Pynchon.

Az írót korábban Kossuth-díjjal, Nemzetközi Man Booker-díjjal, valamint számos hazai és külföldi elismeréssel tüntették ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Így ír a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról a világsajtó: Végtelennek tűnő mondatok, könyörtelen intenzitás
A legnevesebb médiumok is beszámoltak arról, hogy Kertész Imre után ismét magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A BBC, a Guardian vagy a CNN is fő helyen hozta a hírt.


Mint megírtuk, csütörtök délután kiderült, hogy 2025-ben magyar író, Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

A hírről természetesen a világ legnevesebb médiumai is beszámoltak online felületükön. A BBC azt hangsúlyozza, hogy Krasznahorkai Kertész Imre után a második magyar szerző, aki elnyerte ezt a rangos díjat. Megemlítik, hogy öt regényt írt, melyek közül kettőt emeltek ki: az 1985-ben kiadott Sátántangót, amelyből 1994-ben hétórás fekete-fehér film is készült Tarr Béla rendezésében; illetve a 2021-es Herscht 07769 című kötetet, amelyet nagyszerű kortárs német regényként jellemeztek a kritikusok.

A Guardian arról is ír, hogy Krasznahorkai számos más neves irodalmi díjat is elnyert már, köztük a Nemzeti Könyvdíjat (2019-ben), amely az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díja, vagy a Nemzetközi Man Booker irodalmi díjat (2015-ben). Cikkük szerint a magyar szerző hosszú körmondatairól és "könyörtelen intenzitásáról" ismert, amely miatt a kritikusok Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. Azt is megemlítik, hogy Krasznahorkai karrierjét nagyban meghatározták az utazások is, hiszen a világ számos helyén járt: élt Németországban, Kelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban is.

A CNN azt az érdekességet említette meg, hogy

amikor még Krasznahorkai műveiből csupán néhányat fordítottak le angol nyelvre, James Wood irodalomkritikus szerint ezek a kötetek olyanok voltak, mint a "ritka pénznemek".

Ebben a cikkben is szerepel, hogy Krasznahorkait a hosszú, kígyózó mondatok jellemzik, amelyek eredménye Szirtes György műfordító szerint „az elbeszélés lassú lávafolyama”.

A New York Times felidézte, a magyar szerző 2014-ben azt nyilatkozta a lapnak, hogy egy „abszolút eredeti” stílust próbált kialakítani:

„El akartam távolodni irodalmi őseimtől, nem szerettem volna Kafka, Dosztojevszkij vagy Faulkner valamiféle új verziója lenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: