KULT
A Rovatból

Egy rákos nő és egy cuki cica a hangra reagáló szörnyek között – Te is néma csöndben fogod végignézni a Hang nélkül: Első napot

A Hang nélkül 2 nyitányában megcsodálhattuk, ahogy a hangszörnyek megérkeznek a Földre, és lecsapnak egy kisvárosra. Az Első napban ezt nézhetjük 100 percen át, csak a világ legzajosabb helyén…


A Hang nélkül 2018-ban nem semmi dolgot ért el. A nézők a mozitermekben mukkanni sem mertek, mindenhol néma csönd. Zacskók sem csörögtek, a popcorn sem ropogott a fogak között, az üdítők szürcsölése is elmaradt. A vásznon ugyanis azt lehetett látni, ahogy Emily Blunt, John Krasinski, Millicent Simmonds és Noah Jupe egy megveszkedett hangot sem mernek kiadni, mivel nem szeretnék, ha a hangokra ultraérzékeny, a Földet elözönlő, és gyilkológépként funkcionáló idegen lények idő előtt széjjeltépnék őket. Ennélfogva, mivel a vásznon teljes csend uralkodott a film nagy részében, így a nézőtéren ugyanúgy pisszenni sem mert a közönség. Vagyis létrejött egy fantasztikus közösségi élmény.

Nem mellesleg a film maga is kiváló szórakozást nyújtott, John Krasinski pedig kivételes direktori képességeiről tett tanúbizonyságot. Sőt, hatalmas kasszasiker is lett, mivel összesen 17 millió dollárba került, ezt pedig világszinten csak a mozikban meghússzorozta, 340 milliót szedett össze.

Nem is volt kérdés tehát, hogy franchise-á bővül a Hang nélkül. Ekkor viszont beütött a krach…

2020-ra, tehát két évvel az első rész után el is készült a folytatás, szintén Krasinski rendezésében és szintén a felesége, Emily Blunt főszereplésével, sőt, a film New York-i premierjét még meg is tartották 2020. március 8-án, mégsem tudott a közönség elé kerülni a mű, hiszen, ha emlékszünk (hogyan is felejthetnénk el), akkortájt ütött be igazán a Covid, bezártak a mozik és a világ is egy időre.

A gyártó-forgalmazó stúdiónál, a Paramountnál pedig úgy döntöttek, nem eresztik rá a világra a filmet az első lazításkor, tehát 2020 nyarán, hanem kivárják, amíg komolyabban alábbhagy a vírus és az általa okozott pánik és félelem. Így csak 2021 májusában kapta meg a rég várt bemutatóját, s lám, még úgy sem lett csalódás, hogy az emberek frissen a járvány után nem igazán mertek még beülni idegenek mellé a mozitermekbe (sem). Szóval a Hang nélkül 2 még ebben az igencsak hátrányos helyzetben is ki tudott termelni világszinten 297 millió dollárt, ami fantasztikus teljesítmény. Krasinski pedig ezúttal sem hibázott, sőt, a második rész még az elsőt is felülmúlta minőségben.

Így jutottunk el jelen filmünkhöz, ami azonban nem egy folytatás, hanem előzmény, vagy akár spin-offnak is nevezhetjük, hiszen nem az Abbott család áll a sztori középpontjában, de a lényeken kívül is van összekötő kapocs a Hang nélkül 2-vel, méghozzá Djimon Hounsou karaktere, Henri kapcsán.

Aki látta a Hang nélkül 2-t, biztosan emlékszik a nyitójelenetre, amiben végignézhettük, hogy Abbotték miként szembesültek az idegen szörnyek megérkezésével a kisvárosukban.

A Hang nélkül: Első napot pedig úgy jellemezhetnénk a legegyszerűbben, hogy képzeljük el a Hang nélkül 2 nyitójelenetét, csak 100 perc hosszban és New Yorkban… Tehát itt újra azt nézhetjük végig, ahogy az emberiség szembesül az invázióval, ami ellen nem sokat tudnak tenni.

Ám most sem átfogó képet kapunk arról, hogy a kormányok miként próbálnak szembeszállni a fenyegetéssel, vagy összefogni a közös ellenséggel szemben, mivel ezúttal is a kisemberek szemén keresztül élhetjük át a világvégét.

A főszereplőnk ezúttal Samira (Lupita Nyong’o), a hospice házban élő, fiatal, végső stádiumú rákban szenvedő nő, aki az ápolójával, Reubennel (Alex Wolff) és a többi beteggel bemegy egy nap a városba egy marionettelőadásra (ő csak pizzázni szeretne egy jót), amikor hirtelen beüt a ménkű. Sam pedig a Frodó nevű cicájával (bizony, Sam cipeli Frodót az egész filmben kábé, mekkora A Gyűrűk Ura-utalás…) próbál életben maradni az embertelen körülmények között, s úgy dönt, így is megszerzi magának azt a pizzát, életében utoljára. Így a városból kivonuló tömeggel szemben sétál egyedül, s oda igyekszik, ahonnan más menekül. Nem sokkal később csatlakozik hozzá egy fiatal brit egyetemista, Eric (a Stranger Things Eddie Munsonja, Joseph Quinn), akivel együtt próbálnak csendben maradni a világ egyik legzajosabb helyén.

John Krasinski ezúttal egy kissé hátrébb lépett, és csupán produceri minőségben bábáskodott az Első nap fölött, az írói és a rendezői tisztséget pedig átengedte Michael Sarnoskinak, aki arról híres, hogy bár eddig csak egyetlen egész estés filmet rendezett, de azzal visszahozta Nicolas Cage-et a színészi elitbe.

A 2021-es, független színekben készült Disznó pedig valóban egy apró gyöngyszem, amiért Cage simán megérdemelt volna egy újabb Oscar-jelölést. Krasinski szerint pedig épp az a fajta, a karakterekkel szembeni érzékenység kellett az Első naphoz, ami annyira ragyogóvá tette a Disznót.

A filmet megnézve amúgy érthető, hogy miért volt szükség Sarnoskira. Az Első nap legfőbb erénye ugyanis egyértelmeűen Sam hús-vér figurája, aki egy fesztiváldíjak tömkelegét begyűjtő kiváló dráma szereplőjeként is megállná helyét, pedig „csak” egy szörnyes akciófilmben láthatjuk őt. Ebben persze nagyrészt Lupita Nyong’óé az érdem, aki csodálatos alakítást nyújt az életről a betegsége miatt már lemondott Sam szerepében, aki mégis foggal-körömmel kapaszkodik abba, amikor a Földet támadás éri. Joseph Quinn karaktere már nem ennyire árnyalt, de ő sem marad alul, mivel képes egyszerre emberien gyávaként és hősiesen bátorként is megjeleníteni Ericet, aki aztán méltó, óvó társa lesz Samnek.

Na és az a macska… Frodó az Első nap egyik nagy sztárja, aki összetartja a szereplőket, és vélhetően a földkerekség legnyugodtabb cicája, mivel se szörny, se víz, se semmi nem hozza ki a béketűréséből. Imádnivaló.

Hogy az Első nap mégsem tudja elérni az első két Hang nélkül-film színvonalát, az inkább annak köszönhető, hogy nem tesz hozzá túl sokat az eddigi kánonhoz. Vagyis harmadszor is azt nézhetjük végig, hogy csöndben kell lenni, különben jönnek a hangra pattanó rémek, és azonnal ki(deci)beleznek. Ez pedig egy kissé repetitívvé válik egy idő után. A látványvilág itt sokkal grandiózusabb, az egész jóval nagyobb szabású, mint Abbotték pisszenései, de talán épp ez veszi el kissé a feszültnek szánt jelenetek élét. Egy szimpla, de kétségtelenül szórakoztató túlélőfilmet látunk, egy új kalandot ebből a világból, csak történetesen a balhé legelején. Talán a későbbi darabokra tervezik a kibontást. Aztán persze az is lehet, hogy a Hang nélkül-sztorik megmaradnak mindig a kisemberek hányattatásainak, akik  a szélsőségek hatására naggyá válnak. Ezt is szívesen nézzük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
A Roxette alapítója elmondta, mit szól ahhoz, hogy a Fidesz engedély nélkül használta a Listen to Your Heartot
Per Gessle arról is beszélt, miért Lena Philipsson lett a zenekar énekesnője Marie Fredriksson halála után.


November 4-én Budapesten koncertezik a Roxette, ennek apropóján beszélgetett a HVG a zenekaralapító Per Gessle-vel. Elmondta, hogy miután 2019-ben Marie Fredriksson rákban meghalt, miért Lena Philipssont választották énekesnőnek. Mint kiderült, az ismeretségük a nyolcvanas évekre nyúlik vissza, amikor a svéd énekesnő befutott, ugyanis Gessle írta az első slágerének a szövegét.

„Tavaly készítettem egy svéd nyelvű duettalbumot, sok-sok énekessel. Lena is köztük volt. A stúdióban voltunk, és ahogy énekelni kezdett, a fejemhez kaptam, hogy te jó ég, Lenában megvan, minden, ami alkalmassá teszi, hogy a Roxette-dalokat énekelje. Meg se fordult a fejemben, hogy találhatok valakit, aki úgy tud énekelni mint Marie.

Persze Lena egészen más személyiség, mint Marie, a stílusuk sem ugyanaz, de a hangjában, az előadói attitűdjében van valami, ami passzol a Roxette-dalokhoz. És ezek nem könnyen énekelhető dalok. Ott van a Queen of Rain, az It Must Have Been Love vagy a Listen to Your Heart – ezeket nehéz rendesen előadni” – mondta a Roxette alapítója.

Azt is hozzáfűzte, hogy a koncertjükön tartanak egy kis megemlékezést Marie Fredriksson emlékére. Mint mondta: „Nem kevés kiadatlan anyagunk van, amit Marie és én együtt készítettünk, ezek majd biztosan fel fognak bukkanni alkalomadtán”.

Ha már szóba került egyik, ha nem a leghíresebb számuk, azt is elárulta, mit szól ahhoz, hogy a Fidesz a zenekar engedélye nélkül kampánydalnak használta a Listen to Your Heartot.

„Ha valaki az engedélyünk nélkül használja valamelyik dalunkat, nem vagyunk urai a helyzetnek, nem tudjuk, mi történik a számmal. Ezt én nem szeretem. És senki más sem szereti. Igen, hallottam az esetről. Ezek mindig komplikált ügyek.”

Hozzátette, hogy ez egyedi eset volt, nem tud más hasonlóról. „Ha valami jogilag nincs rendben, akkor azt leállítjuk. De ez nagyon ritka” – mondta Gessle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Nemes Jeles László: Hallottam már apámtól, hogy Auschwitznak köszönheti az életét
Az Oscar-díjas rendezővel beszélgettünk arról, mennyire lehet szabad egy filmkészítő állami támogatásból, miben más gyerekszínésszel dolgozni, és megkérdeztem tőle, hogy került Iványi Gábor a filmjébe.


Néhány napja debütált a magyar mozikban Nemes Jeles László legújabb nagyjátékfilmje, az Árva. A sajtóbemutató után beszélgettem a rendezővel.

– A három nagyjátékfilmje, a Saul fia, a Napszállta és az Árva nekem kicsit olyan, mint Kieslowski Három szín-filmjei. Többször elhangzott már a bemutató óta, hogy az Ön filmjei esetében is trilógiáról beszélhetünk. De ha trilógiának is tekinthetjük őket, csakis valami elvont, intellektuális, kulturális kapcsolat mentén.

– Ez megtisztelő. Az mindenképp fontos különbség, hogy esetemben utólag merült fel a trilógia gondolata, nem volt tudatos. De valóban van létjogosultsága az összehasonlításnak. "Az én XX. századom".

– Ami még eszembe jutott filmes előzményként az Tóth Barnától az Akik maradtak, ami a túlélők sorsán keresztül reflektál a holokausztra. De ön emelte a tétet, hiszen az Árva egyszerre posztholokauszt és poszt 56'.

– Igen, ebben van valami melankolikus, hogy már megtörténtek az események, a senki földjén maradtunk, és kezdenünk kell magunkkal valamit. Ez fontos elem ebben a filmben. Főleg, hogy egy gyerek próbálja feldolgozni a saját sorsában megjelenő történelmi traumát.

– Többször nyilatkozta, hogy az Árva a saját családja története. Mi volt a fontosabb, a történet vagy a kor bemutatása?

– Ez alapvetően családi történet, de írás közben egyre evidensebbé vált, hogy a kort is hordozza magában. A gyerek forradalma ebben a történetben valamennyire az ország forradalma is.

Ez a gyerek nem is létezett volna a nagy totalitárius rendszerek nélkül. Hallottam már apámtól, hogy Auschwitznak köszönheti az életét.

Ez a film kicsit leképezi azt a paradoxont, hogy a pusztítás is tud életeket generálni.

– Mit jelent a film Önnek, mint a családi történet hatása alatt élő magánembernek, és mit jelent a családjának? Hoz valamiféle megnyugvást?

– Nagyon remélem. Éreztem, hogy ennek a történetnek nagyon nagy a súlya. Tudtam, hogy tizenkét éves korában apám nevét megváltoztatták, ez egy súlyos beavatkozás, ezért egy idő után számomra nem volt kérdés, hogy ez túlmutat a családi történeten, érdemes vele foglalkozni.

Ez egy emberi alaptörténet, amit érdemes megmutatni az embereknek, mert talán saját magukat is meglátják benne.

– Beszélgettek az édesapjával arról, hogy ő mit hogyan képzelt el filmes szempontból?

– Igen, sokat. De nem csináltuk volna ugyanazt. Neki ötven éve volt filmre vinni, de nem tette.

Pedig szerintem ezzel kellett volna kezdenie a karrierjét, hiszen egy több generáción átívelő, nem helyhez kötött emberi történet.

Apám mégis eltartotta magától, és úgy éreztem, rám hárult ez a feladat. Sokat konzultáltam vele, segített több dialógus, jelenet megírásában.

– Volt a filmben olyan rész, ahol próbálta hommage-szerűen megidézni kicsit az ő filmes világát?

– Tudatosan biztos, hogy nem. Egyébként jó kérdés. Most hogy mondja, lehet, hogy kellett volna. De egészen más a filmes stílusunk. Ami nem baj.

– Mennyire kellett másképp dolgozni a filmen amiatt, mert a főszereplő gyerek?

– Először is kevesebb munkaóránk volt egy napban. Arról nem is beszélve, hogy meg kellett tanítani neki az egész szakmát. Koreografált jelenetek vannak, nemcsak annyi a dolga, hogy gyere be, állj meg, mondd el a szövegedet, hanem sok-sok pontot kell érintenie egy-egy jelenetben, a kamerát elfelejteni, szóval elég összetett volt a feladat. Szerencsére Barabás Bojtorján született tehetség.

– A magyar filmipart mindig is átpolitizálták, de az elmúlt években szintet lépett. Sok ember ma már pártszimpátia alapján viszonyul filmekhez. Ha egy film állami támogatást kap, már gyanús, ha pedig közpénz nélkül is összejön és sikeres lesz, azt forradalmi tettnek tekintik.

– Mi kaptunk állami támogatást. Szerencsém van, mert szabad kezet kapok. Külön büszkeség számomra, hogy négy ország koprodukciójaként valósulhatott meg a film.

Nekem az a legfontosabb, hogy megmutassam, lehet így is filmet csinálni. Remélem, ez segít abban, hogy a filmekről filmekként lehessen beszélni és ne más kontextusban. Ez annál inkább is fontos, mert sajnos külföldön is egyre inkább politikai üzenőfalként tekintenek a filmekre. A fesztiválokon és a stúdió rendszerekben egyre kisebb a szabadság.

Paradox módon sokkal nagyobb szabadságom volt itt Magyarországon ebben a filmben, mint amekkorát mondjuk Amerikában kaptam volna.

– Azért abban, hogy a filmben szerepel Iványi Gábor, érzek egy kis bajuszhúzogatást a rendszer irányába. Hiszen ő most nagyon célkeresztben van.

Iványi Gábort gyerekkorom óta ismerem. Nem tudom másként látni, mint egy szent embert. Kevés olyan emberrel találkoztam, akinek olyan kisugárzása, fantasztikus tudása van, mint neki. Ráadásul jó volt a filmben, van hozzá tehetsége. Nekem egyedül az volt a fontos, hogy egy különleges embert találjak a nagypapa figurájára, és nem találtam jobbat, mint Iványi Gábor.

– Rengeteg interjút kell adnia, nyilván én is kérdezek olyat, amit már többször meg kellett válaszolnia. Van valami olyan az Árvával kapcsolatban, amit nagyon szeretne elmondani, de soha senki nem kérdezi meg?

– Hogy a VIII. kerületi önkormányzat miért tett meg mindent azért, hogy ez a film ne készülhessen el.

– Akkor megkérdezem: miért?

– Fogalmam sincs, de jó lenne megtudni tőlük, miért gáncsoltak. Ahelyett, hogy örülnének, amiért idehozunk egy filmet. Még sehol nem láttam ilyet.

– Több tervéről is lehetett olvasni. Ezek közül számomra a legizgalmasabb az Utas és holdvilág megfilmesítése. Ez mikor kerülhet filmvászonra?

– Szeretném akár másfél éven belül leforgatni, de jelen pillanatban még egy francia filmet forgatok az ellenállásról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Gerendai Károly: Néhány hetünk maradt a Sziget megmentésére
A Sziget alapítója szerint két fő feladatuk van, az első és legfontosabb a biztos finanszírozást előteremteni.


Hétfőn érkezett a hír, hogy veszélyben lehet a Sziget Fesztivál jövője: Karácsony Gergely főpolgármester egy Facebook-posztban osztotta meg, hogy a fesztivál vezérigazgatója arról tájékoztatta, hogy

kezdeményezni fogja a fővárossal kötött megállapodás, pontosabban a 2026-tól esedékes területfoglalási engedélyük felmondását.

A Sziget sajtóosztálya szerint ez nem jelenti a rendezvény végét. Bíznak abban, hogy a fesztivál egy új, magyar tulajdonosi háttérrel még sikeresebb lehet a jövőben. Éppen ezért a Sziget Zrt. tulajdonosai felvették a kapcsolatot a fesztivál alapítójával, Gerendai Károllyal, lehetőséget kínálva arra, hogy a rendezvény ismét vele folytathassa működését.

Gerendai Károly nyolc év után térhet vissza a fesztivál élére. Az Indexnek elmondta, hogy most nagyon új neki ez a helyzet, hiszen nyolc évig kimaradt a fesztiválszervező világból. Amikor kiszállt, úgy érezte, nem ért már eléggé ehhez, nem ismeri eléggé a mai fiatalok gondolkodását, ízlését. Erre viszont nincs sok ideje, hiszen gyorsan kell cselekedni, hogy megmentsék a jövő évi fesztivált. Mint mondta, sok embert megkeresett már a környezetében, sokan pedig őt találták meg a hírek hatására, hogy felajánlják segítségüket.

Első lépésként a nemzetközi trendeket és a hazai piac állapotát nézi át. Felméri, voltak-e stratégiailag hibás döntések az elmúlt években, és ha kell, korrigálna. Azt is vizsgálja, mennyire lehet a régi Sziget hagyományaira építeni, mi maradt értékes, és mit kell újragondolni. Kérdés számára az is, mire van igénye a mai fiataloknak, érdemes-e kizárólag rájuk építeni, vagy vissza kell-e hozni a korábbi közönséget is.

„Még csak keresem az ezzel kapcsolatos válaszokat, de nagyon rövid időn belül döntéseket kell hozni, hiszen az, hogy még mindig nincsenek árusítva a jegyek, nincsenek lekötve fellépők, nem zajlanak azok a folyamatok, amelyeknek ilyenkor már rég zajlania kéne, olyan probléma, amit nem lehet sokáig fenntartani. Mert ha még sokáig gondolkodunk, akkor hiába az a szándékom, hogy folytassuk, egyszerűen kicsúszunk az időből. Erre most néhány hetünk van maximum”

– mondta a Sziget alapítója.

Azt is elmondta, melyek most a legfőbb feladatai: „Az egyik, összerakni azt a finanszírozást, ami biztosítja azt, hogy folytatható legyen a Sziget a következő időszakban, hiszen sajnos komoly veszteségek képződtek az elmúlt években, és ahhoz, hogy ezt egyáltalán legyen esély megvalósítani, kell egy kockázatvállaló befektetői háttér. Másrészt pedig kell egy olyan vízió, amiről azt gondoljuk, hogy jobb lesz, hiszen az a cél, hogy ne legyenek a későbbiekben már ilyen veszteségek.

Tehát ez a két fő feladat van, egyrészt a jelenlegi biztos finanszírozást előteremteni, a másik pedig megtalálni a megoldást arra, hogy hosszú távon ne kelljen finanszírozni.”

Gerendai úgy látja, a hosszabb kihagyás miatt frissebb szemmel néz a folyamatokra. „Akik benne vannak egy adott szakmában, azok sokszor már nem látják a fától az erdőt, kevésbé érzékelik a nagy képet vagy a tágabb összefüggéseket” – mondta. Az elmúlt napokban szakmai anyagokat olvasott és sokakkal egyeztetett.

„Tegnap is szinte egész nap kint voltam a Sziget-irodában, és a volt kollégáimmal azt próbáltuk elemezgetni, hogy miket látunk hibának az elmúlt időszakban, és miket látunk jó iránynak. Miben kéne erősíteni, mit kéne megváltoztatni, miben kellene visszatérni inkább az alapokhoz, miben kellene kifejezetten megújulni.

Most egyszerre kell megteremtenünk egy stabil hátteret, miközben ez esély arra, hogy jó irányba mozduljanak el a dolgok, mert ez a számok alapján egyértelműen szükségesnek látszik”

– fogalmazott.

Az ötletelés mellett már tárgyal a lehetséges befektetőkkel is. Alapvetően magyar partnerekről beszélt, részleteket azonban nem árult el. Azt is mondta, úgy érzi,

a fesztivál az édes gyermeke, és mindent meg kell tennie azért, hogy megmentse.

Gerendai szerint ez a főváros és az ország érdeke is, ezért arra számít, hogy ebben pozitív lesz mindenkinek a hozzáállása. „Ez egy komoly szakmai kihívás, ami engem még inspirál is, hogy meg tudjuk-e találni a választ” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Mi lesz a Szigettel? Nem szavazta meg a területhasználati megállapodás megszüntetését egy bizottság a fővárosban
Az idő szorít: ha 2025 októberében nem startol a 2026-os Sziget jegyértékesítése, a rendezvény gazdaságilag ellehetetlenül. Karácsony Gergely új ülést kezdeményez.


:

Felborult a Sziget-mentőterv Budapesten: a Fővárosi Önkormányzat Tulajdonosi Bizottsága első körben nem szavazta meg a területhasználati megállapodás megszüntetését a Sziget Zrt.-vel. A Fidesz nemmel voksolt, a Tisza Párt tartózkodott.

A fesztivál 2026-os megrendezése így kérdésessé vált, miközben a Sziget vezérigazgatója maga kezdeményezte a szerződés felmondását, mert a külföldi tulajdonos a jelenlegi struktúrában nem vállal több kockázatot.

A mostani fővárosi megállapodás szerint jövőre akkor is fizetnie kellene a cégnek, ha végül nem lenne fesztivál, ezért inkább felmondanák az egyezséget, és új konstrukcióban folytatnák.

„A dolog viszonylag egyszerű: új hatósági szerződést nem lehet kötni addig, sőt, kérelmet sem lehet jogszerűen benyújtani addig, amíg a régi hatósági szerződés hatályban van.

Tudjuk, hogy a régi hatósági szerződés alapján a Szigetet a sokmilliárdos veszteséget felhalmozott külföldi tulajdonos jövőre már nem szervezi meg. Ha tehát akarunk jövőre új, magyar tulajdonosokkal Sziget Fesztivált, akkor a régi szerződést meg kell szüntetni, majd utána újat kell kötni.” — írta Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-bejegyzésében.

Az idő szorít: ha 2025 októberében nem startol a 2026-os Sziget jegyértékesítése, a rendezvény gazdaságilag ellehetetlenül.

Karácsony új ülést kezdeményez, és azt kéri, vegyék ismét napirendre az ügyet.

„Hívjanak szakértőket, kérjenek segítséget, tegyenek bármit, csak ne kövessék el azt a hibát, hogy megfosztanak sok ezer embert a szabadság élményétől, Budapestet pedig egy kulturális értéktől.” — üzente a főpolgármester.

A Sziget–főváros megállapodás felmondását azért indítványozták, hogy elkerüljék a fizetési kötelezettséget akkor is, ha 2026-ban mégsem lenne rendezvény.

A fesztivál alapítója, Gerendai Károly jelezte: akár vissza is venné a Szigetet, hogy megmaradjon. Reméli, októberben sikerül megállapodni az új tulajdonosi struktúráról; az elmúlt években milliárdos mínuszok gyűltek fel.

Via: 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk