TUDOMÁNY
A Rovatból

Egy hirtelen éghajlatváltozás vezethetett a zene kialakulásához – mondja az evolúcióbiológus

Az emberiségnek 2,5 millió évvel ezelőtt a növényevésről át kellett térnie a vadászatra. Zenés és táncos rituálékkal csökkentették a stresszt és a szorongást. A zene okozta öröm pedig máig velünk maradt.


Általánosan elfogadott tény, hogy minden kőműves brigád közelében megtalálható egy malterral összefröcskölt rádió, most azonban tudományosan is alátámasztják kutatók, hogy miért. Július 2-án, pénteken este Vácrátóton, az ország leggazdagabb botanikus kertjében megismerhetjük a zene eredetét, méghozzá az evolúcióbiológia szemszögéből. Az Ökológiai Kutatóközpont vadonatúj programsorozatának vendége Szilágyi András evolúcióbiológus mellett Bősze Ádám zenetörténész és Stumpf András újságíró lesz.

"Ha valami annyira elterjedt, mint a zene, és ráadásul örömet is okoz, akkor ott mindig arra gondol az evolúcióbiológus, hogy azért vagyunk fogékonyak a zenére, mert az megtérült. Valamikor segíthette a túlélésünket, ugyanis az evolúció nem tűri a sallangot, a presztizsberuházást. Ami létezik és túlélte a mindennapok szelekciós nyomását, annak valami funkciója kellett, hogy legyen." - mondja Szilágyi András evolúcióbiológus, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetétől.

A kutatók arra keresték a választ, hogy az örömszerzésen túl milyen specifikus funkciót tölthetett be a zene őseink életében.

Az okok keresése amiatt is nehéz, mert nem léteznek „zenei fosszíliák”, nincsenek olyan maradványok, nyomok, amelyek megmutatnák, emberré válásunkban milyen szerepet töltött be a zene.

"Amikor az írásbeliség megjelent, akkor az már egy nagyon fejlett kulturális evolúciós állapota volt az emberi fajnak. Annál a zene használata mindenképpen régebbi időkre nyúlik vissza. Feltételezésünk szerint az előember korában - mintegy két és fél millió évvel ezelőtt - kapott szerepet az előember életében. Ebbe a korba a biokémia „távcsövével” tudunk visszatekinteni, ugyanis agyunk biokémiája az elmúlt 2,5 millió évben keveset változott. Amikor azt vizsgáljuk, hogy mi volt ez a szerep, akkor azt kell megnéznünk, hogy most a zenei öröm milyen fajta agyi biokémiai apparátust mozgat meg."

Minden tevékenység más agyterületet aktivál, ám a zene a kutatók szerint két területet is megmozgat.

"Az egyik az endorfinhoz kapcsolódó öröm, ami a legtöbb, hétköznapi jóleső tevékenységhez kapcsolódik. Elindul azonban egy másik kémiai apparátus is az agyban, amely csak néhány tevékenyég közben aktiválódik. Ilyen a zene mellett a szexuális öröm, vagy amikor az anya szoptatja gyermekét, valamint az igen intenzív társas élmények. Ezeknek az oxitocin hormon a felelőse."

A zene az oxitocin hormon által növeli a csoport stabilitását, a társasági komfortot, nyitottá, elfogadóbbá tesz minket, vagyis a szociális kapcsolatok stabilitásához is hozzájárul.

"A bevásárlóközpontokban szóló zene is arra szolgál, hogy oldja a gátlásokat és bátrabban vásároljunk. Pontosan mérni lehet, hogy amikor bevezették a hallásküszöb fölött szóló limonádé dallamokat a bevásárlóközpontokban, akkor szignifikánsan nőtt a vásárlási kedv. A zene nagyon ősi húrokon játszik az embernél." - mondja a kutató.

A kérdés már csak az, hogy hogyan is talált erre rá az emberiség?

"Körülbelül két és fél millió évvel ezelőtt volt egy hirtelen éghajlatváltozás. Addig nagyrészt könnyen elérhető növényi táplálékon éltünk, gyűjtögető életmódot folytattunk, azonban ez megszűnt. A hidegebb éghajlat miatt át kellett állni az állati táplálék fogyasztására. Ez kockázatos volt, hiszen akár dögevést, akár vadászatot jelentett, mindenképpen együttműködést igényelt. Ez volt a kulcsmomentum." - magyarázza Szilágyi András.

A veszélyes, együttműködést igénylő vadászatok előtt ugyanis a csapatok zenés és táncos rituálékat tartottak, amelyek csökkentették a stresszt és a szorongást, valamint növelték az összetartást és a csapatszellemet.

"Feltételezésünk szerint ez volt a zenének az eredeti szerepe. A kicsit később megjelenő beszéd pedig a szervezést tette lehetővé. A zene közvetlen túlélést segítő szerepe – részben éppen a beszédkészség miatt – megszűnt, de öröme továbbra is velünk maradt."

A zenehallgatás közbeni agyi biokémiai folyamatok megindulása nem jellemző más élőlényekre, még a főemlősöknél sincs jelen e funkció.

"Meggyőződésem, hogy az absztrakt kommunikációs képesség és a zenei képesség tettek minket emberré. Talán nem véletlen, hogy amikor a 70-es években felbocsátották a Voyager űrszondákat, amelyek esetleges távoli civilizációknak próbálnak hírt vinni a földi életről, akkor – mások mellett – beszédet, éneket és zenét tettek rá arra a korongra. Akik ezt összeállították, ők is úgy érezhették, hogy ez valami olyan dolog, ami csak az emberre jellemző, és így tudjuk legjobban bemutatni magunkat egy esetleges másik civilizációnak."

A Kert a köbön nevű rendezvény vendégei a zárás utáni kertben szabadon sétálhatnak egyet, hogy aztán 19 órakor egy pohár hideg gyöngyözőborral a kezükben egy okos beszélgetést és egy kiváló vonósnégyes koncertet hallgathassanak meg. Jegyek korlátozott számban ITT KAPHATÓAK.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Íme a csecsemők titkos világa: már két hónaposan sokkal többet tudnak, mint hittük
A Trinity College Dublin kutatói 130 csecsemő agyi aktivitását mérték fMRI-vel. Eredményeik szerint a vizuális kategorizáció már ekkor megjelenik, ami átformálhatja a koragyermekkori nevelést.


A legtöbben azt gondolnánk, egy két hónapos csecsemő csak eszik, alszik és sír, de a valóság ennél sokkal összetettebb. Agyuk már ekkor elkezdi kategóriákba rendezni a világot, megkülönböztetve az állatokat, játékokat és a hétköznapi tárgyakat. A Trinity College Dublin kutatói funkcionális MRI-vizsgálatok és mesterséges intelligencia segítségével mutatták ki, hogy a vizuális észlelés alapvető építőkövei a vártnál sokkal korábban jelennek meg – írja az egyetem február 5-i közleménye.

A Nature Neuroscience című tudományos folyóiratban publikált tanulmány új betekintést nyújt a csecsemők gondolkodásába, jóval azelőtt, hogy beszélni vagy tudatosan mozogni képesek lennének.

A FOUNDCOG nevű kutatócsoport 130, két hónapos csecsemőt vont be a dublini Coombe és Rotunda kórházak közreműködésével. A babák egy puha babzsákon feküdtek zajcsillapító fejhallgatóban, miközben 15-20 percen keresztül élénk, színes képeket néztek 12 kategóriából, köztük macskákról, madarakról, gumikacsákról és bevásárlókocsikról. Az fMRI-vel rögzített agyi aktivitásmintákat ezután mesterségesintelligencia-modellekkel elemezték, hogy dekódolják, az agy hogyan képviseli az egyes vizuális kategóriákat. Korábbi, viselkedéses vizsgálatok 3-4 hónapos kort tartottak a kategorizáció kezdetének, az új eredmények ezt az időpontot hozták előrébb.

„A szülők és a tudósok régóta töprengenek azon, mi jár egy csecsemő fejében, és mit látnak valójában, amikor a világot szemlélik. Ez a kutatás rávilágít az agyműködés gazdagságára az élet első évében” – magyarázta Dr. Cliona O’Doherty, a tanulmány vezető szerzője.

„Bár két hónaposan a csecsemők kommunikációját korlátozza a nyelv és a finommotoros kontroll hiánya, elméjük már nemcsak azt reprezentálta, hogyan néznek ki a dolgok, hanem azt is kitalálta, melyik kategóriába tartoznak. Ez azt mutatja, hogy a vizuális megismerés alapjai már nagyon korán és a vártnál sokkal hamarabb kialakulnak.”

A kutatás nemcsak elméleti szempontból jelentős. „Ez a tanulmány a legnagyobb longitudinális vizsgálat éber csecsemők funkcionális mágneses rezonancia képalkotásával (fMRI). Az agyi aktivitást rögzítő gazdag adathalmaz teljesen új módot nyit a csecsemők gondolkodásának mérésére nagyon korai életkorban. Rávilágít a neuroimaging és a számítógépes modellek diagnosztikai eszközként való felhasználásának lehetőségére is nagyon fiatal csecsemőknél” – mondta Rhodri Cusack professzor, a kutatás vezetője. A szakember hozzátette, a babák sokkal gyorsabban tanulnak a mai MI-modelleknél, és ennek tanulmányozása hatékonyabb mesterséges intelligenciák kifejlesztését inspirálhatja.

A felfedezés gyakorlati haszna a korai fejlesztésben és a klinikai diagnosztikában is megmutatkozhat.

„Az első év a gyors és bonyolult agyfejlődés időszaka. Ez a tanulmány új alapvető ismereteket nyújt, amelyek segítenek a koragyermekkori nevelés irányításában, tájékoztatást adnak a neurofejlődési rendellenességek klinikai támogatásához, és biológiailag megalapozottabb megközelítéseket inspirálnak a mesterséges intelligenciában” – hangsúlyozta Dr. Anna Truzzi, a tanulmány társszerzője. Ezt erősítette meg Eleanor Molloy professzor, neonatológus is: „Sürgető szükség van a neurofejlődési rendellenességek korai agyfejlődésre gyakorolt hatásának jobb megértésére, és az éber fMRI-nek jelentős potenciálja van ennek kezelésére.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
420 méternél is mélyebb, de még mindig nem tudni, hol a vége: a legmélyebb kék lyukat találtak meg Mexikó partjainál, az alja egyelőre elérhetetlennek tűnik
A Taam Ja’ nevű képződmény mélye a tudósokat is zavarba hozza. Bár speciális műszerekkel mérik, a függőleges aknában már néhány dolgot találtak, köztük két holttestet is.


Mexikó partjainál rejtőzik a világ legmélyebb kék lyuka, egy több mint 420 méteres tenger alatti víznyelő, amelynek fenekét még nem érték el a kutatók – írta a LADbible. A geológiai csoda körüli rejtély egyre csak nő, a tudósok pedig tanácstalanok, hogy mi lehet az alján.

A kék lyukak függőleges falú, természetes üregek a tengerfenéken, többnyire part menti területeken fordulnak elő. Kialakulásuk annak köszönhető, hogy a puha alapkőzet, például a mészkő, idővel erodálódik és beomlik.

Az óceáni áramlatok nem befolyásolják őket, vízforgásuk gyenge, mélyükön pedig alacsony az oxigénszint, ami a mikrobákon kívül szinte minden életformát kizár. Bár a legtöbb ilyen víznyelő csak néhány tíz méter mély, gyakran hatalmas, víz alatti barlangrendszerekhez kapcsolódhatnak.

A Taam Ja’ – maja nyelven „mély víz” – a Jukatán-félsziget partjainál fekszik. A felszínről alig látható víznyelőt alig több mint húsz éve fedezte fel egy helyi búvár. A tudósok 2021-ben visszhangszondával próbálták megmérni, ami 275 méteres mélységet becsült.

Egy 2023-as expedíción azonban egy speciális, a víznyomás alapján mérő műszerrel már legalább 420 métert állapítottak meg, de még így sem voltak biztosak abban, hogy elérték a legalsó pontját.

Bár a Taam Ja’ a rekorder, egy másik híres példa a belizei Nagy Kék Lyuk, ahová 2018-ban Richard Branson és Fabien Cousteau, a legendás Jacques Cousteau unokája is lemerült. A külön járművekkel ereszkedő kutatók körülbelül 91 méteren egy hidrogén-szulfid réteget találtak, amely alatt a víz sötét és élettelen volt.

A feltételezett aljzaton szemét, egy kétliteres műanyag palack és egy rég elveszett GoPro is előkerült, amelyen nyaralási fotók voltak. Két holttestet is találtak, vélhetően egy korábbi expedíción eltűnt felfedezőkét.

„A kék lyuk bonyolult barlangrendszerből áll, amely egykor szárazföldön alakult ki. Bizonyíték arra, hogy az óceánok milyen gyorsan és katasztrofálisan emelkedhetnek” – mondta Branson az expedíció után. „Egykor több száz lábbal alacsonyabb volt a tengerszint. 10.000 évvel ezelőtt a tengerszint körülbelül 91 méterrel emelkedett, amikor világszerte sok jég megolvadt. 91 méter mélyen látható a kőzetben a változás, ahol egykor szárazföld volt, majd tenger lett.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Évtizedes tévhit dőlt meg: a gyerekek fele már négyévesen algoritmusokban gondolkodik
A Kaliforniai Egyetem kutatói egy táblagépes játékkal bizonyították, hogy az óvodások is képesek a szisztematikus problémamegoldásra. A Nature-ben közölt eredmény átírhatja a korai fejlesztés módszereit.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2026. február 17.



Egy friss amerikai kutatás alapjaiban rengeti meg a gyerekek gondolkodásáról alkotott, évtizedek óta kőbe vésett elméletet. A pszichológia ugyanis sokáig úgy tartotta, hogy a gyerekek nagyjából hétéves korukig nem képesek szisztematikus stratégiákat alkalmazni a problémamegoldásban, helyette inkább véletlenszerűen próbálkoznak. Ezt a nézetet a 20. század egyik legmeghatározóbb fejlődéspszichológusának, Jean Piaget-nek az 1960-as évekbeli megfigyeléseire alapozták.

Ezt az alapvetést cáfolták meg a Kaliforniai Egyetem, Berkeley kutatói a Nature Human Behaviour című tudományos folyóiratban közölt kísérletükkel.

A vizsgálatba 123, négy és kilenc év közötti gyereket vontak be, akiknek egy táblagépen kellett magasság szerint sorba rendezniük nyuszifigurákat. A feladatot nehezítette, hogy a figuráknak csak a cipőjét láthatták, így nem tudhatták, melyik milyen magas. A megoldáshoz az egyedüli támpontot az jelentette, hogy ha két figurára koppintottak, azok csak akkor cseréltek helyet, ha valóban rossz sorrendben álltak.

A véletlenszerű próbálgatás ebben a helyzetben nem vezetett eredményre, a gyerekeknek logikai következtetéseket kellett levonniuk a sikeres és sikertelen cserékből. A kutatók legnagyobb meglepetésére a gyerekek több mint fele már négyévesen képes volt a strukturált, algoritmikus gondolkodásra. Önállóan, mindenféle külső segítség nélkül fedezték fel a számítástudományban is használt hatékony válogatási algoritmusokhoz hasonló megoldási stratégiákat - írta a hvg.hu.

A friss kutatás, amelyre a HVG is felhívta a figyelmet, éppen ezért nem azt sugallja, hogy minden kisgyerek zsenipalánta, hanem sokkal inkább azt, hogy a korábbi tesztek feladatai nem adtak lehetőséget ezen képességeik megmutatására. A kísérlet egyértelműen bizonyította, hogy az algoritmikus gondolkodás már óvodáskorban is megjelenhet, ha a feladat világos és egyértelmű szabályrendszeren alapul.

Az amerikai kutatók éppen ezért azt javasolják, hogy a gyerekek minél korábban kapjanak olyan játékokat és feladatokat, amelyek ösztönzik a logikát, a tervezést és a következtetést. Ha a gyerekek már korán esélyt kapnak az elvont gondolkodás gyakorlására, az nemcsak a későbbi természettudományos, matematikai vagy informatikai képességeiket fejlesztheti, de a mindennapi élethelyzetekben felmerülő összetett problémák megoldásában is segítheti őket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
„Elállt a szavam” – videóra vette egy youtuber, mi kel életre pár hét alatt egy üvegnyi szennyvízben
A kísérlethez egy városi lefolyóból gyűjtött szennyvizet, homokot és növényi törmeléket, majd az egészet bezárta egy üvegbe. Az algák és a növények oxigént termeltek, az apró ragadozók pedig fenntartották a rendszer kényes egyensúlyát.
DKA - szmo.hu
2026. február 05.



Gondoltál már arra, mi rejtőzik a lábad alatt, a csatornák mélyén? Egy külföldi tartalomgyártó, Nestor, nemcsak elgondolkodott ezen, hanem fogott egy üveggel a zavaros léből, és hetekre magára hagyta. Az eredmény még őt magát is sokkolta.

A HabitatForge néven alkotó férfi szenvedélye, hogy saját mini-ökoszisztémákat, vagyis terráriumokat hozzon létre, és a gyakran megdöbbentő eredményeket megosztja a YouTube-on. Korábban már bemutatta, mi történik, ha földet és vizet hat hónapra bezárnak egy üvegbe, de a legújabb kísérlete minden képzeletet felülmúlt.

„Még az én szavam is elállt a látványtól, pedig már sok mindent láttam”

– mesélte videójában Nestor, miután meglátta, mivé alakult a szennyvízminta.

A kísérlethez egy városi lefolyóból gyűjtött szennyvizet, homokot és növényi törmeléket, majd az egészet bezárta egy üvegbe.

Pár hét leforgása alatt a zavaros keverék valóságos „apró, élő akváriummá” változott. Az üvegben hamarosan nyüzsögni kezdett az élet: megjelentek benne tömzsi hólyagcsigák, planáriák, csővájóférgek és más, a szélsőséges körülményeket is jól tűrő mikro-gerinctelenek.

Az algák és a növények oxigént termeltek, az apró ragadozók pedig fenntartották a rendszer kényes egyensúlyát, bizonyítva, milyen elképesztően ellenálló a természet.

Bármennyire is lenyűgöző a látvány, a szakértők óva intenek mindenkit a kísérlet utánzásától, a szennyvíz megivása pedig egyenesen életveszélyes. Súlyos betegségeket, például E. coli-fertőzést, szalmonellát vagy Hepatitis A-t okozhat.

Nestor, aki a YouTube-on több százezres követőtáborral rendelkezik, videóiban gyakran hangsúlyozza a tudományos megközelítést. Kísérleteit részletesen dokumentálja, mikroszkópos felvételekkel mutatja be a parányi élőlényeket, amelyek a laikus szem számára láthatatlanok maradnának. A szennyvizes üveg az egyik legismertebb projektje lett, amely bejárta a világsajtót, rávilágítva, hogy a természet még a legváratlanabb helyeken is utat tör magának.

A kísérletet bemutató videó:

via LADBible


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk