Rejtélyes struktúrák nyomait észlelték a Föld mágneses terében - megvan, mi védi az emberiséget a kozmikus haláltól
Földünk mélyén két kontinensnyi, rejtélyes és forró sziklaóriás fekszik közvetlenül a bolygó olvadt vasmagja felett – és a legújabb kutatások szerint ezek a struktúrák évmilliók óta alapvetően befolyásolják azt a mágneses pajzsot, amely a felszíni életet védi a káros kozmikus sugárzástól.
Bár a Föld belső felépítését nagyjából ismerjük – kéreg, köpeny, folyékony külső és szilárd belső mag –, a rétegek közötti folyamatok tele vannak rejtélyekkel. A bolygónk mágneses terét a külső magban örvénylő, olvadt vas hozza létre. Ennek a „geodinamónak” a működéséhez elengedhetetlen, hogy a magban tárolt hő a hűvösebb köpenyen keresztül folyamatosan távozzon. Ha ez a hőátadás nem egyenletes, annak látható nyoma marad a mágneses térben.
Ezeken a helyeken a rezgések lassabban haladnak, ami arra utal, hogy az itt található kőzet – bár szilárd – jóval forróbb a környezeténél. Ezeket a „nagy alsó-köpeny alapi struktúrákat” a kutatók egyszerűen csak „Bloboknak” nevezték el – írta a ScienceAlert.
A bizonyítékot a múltat őrző kőzetek szolgáltatták. Amikor egy vulkáni kőzet megszilárdul, magába zárja az akkori mágneses tér irányát. A kutatók észrevették, hogy az akár 250 millió éves kőzetek vizsgálatakor a mágneses irány nemcsak a földrajzi szélességtől, hanem a hosszúságtól is függött.
A végső bizonyosságot szuperszámítógépes szimulációk hozták el. Ha a modellekben a mag és a köpeny közötti hőáramlást egyenletesnek vették, az eredmény vagy egy unalmas, vagy egy kaotikus, a valósággal összeegyeztethetetlen mágneses teret adott.
– magyarázta Andrew Biggin, a Liverpooli Egyetem geomágnesesség-professzora.
A jelenség magyarázata, hogy a forró Blobok hőszigetelő paplanként működnek. Az alattuk lévő olvadt fém nem tud lehűlni és lesüllyedni, így ezeken a helyeken „pangó tavak” alakulnak ki, amelyek nem vesznek részt a mágneses tér gerjesztésében. Sőt, ez a helyben álló, vezetőképes fémréteg részben le is árnyékolja az alatta zajló folyamatok által keltett mágneses teret, hasonlóan ahhoz, ahogy egy fémdoboz blokkolja a mobiltelefon jelét. Ez hozza létre a felszínen is mérhető, jellegzetes mintázatokat.
„A szimulációk azt mutatják, hogy a Blobok jelenléte segít stabilan és az emberiség számára hasznosan tartani a mágneses teret, így lehet, hogy sokkal tartozunk nekik” – tette hozzá Biggin professzor. Ezek az eredmények egy nagyobb képbe illeszkednek, mivel a Blobok pereménél további, ultra-alacsony sebességű zónákat is találtak, amelyek olyan forrópontok kialakulásához kapcsolódhatnak, mint amilyen a Hawaii-szigeteket is létrehozta. A mélyben zajló folyamatok megértése közelebb visz ahhoz is, hogy megértsük a felszínen tapasztalható anomáliákat, például a Dél-atlanti-óceán felett tapasztalt mágneses gyengülést. Bár a Blobok pontos összetétele és eredete még mindig rejtély, az biztos, hogy kulcsszerepet játszanak bolygónk működésében.
