News here
hirdetés

KULT
A Rovatból
hirdetés

„Egy afganisztáni menekültről szóló filmmel nehéz felvenni a versenyt”, mondja Bergendy Péter, a Post Mortem rendezője

Az első magyar horrorfilm rendezőjével beszélgettünk arról, hogy lehet színvonalas filmet készíteni egy amerikai produckció büdzséjének töredékéből, kérdeztük az oscar-esélyekről és arról is, hogy miért pont kísértetfilmet forgatott.

Link másolása

hirdetés

Magyarország a Post Mortemet nevezte az Oscar-díjra. A filmről írt kritikánkat itt olvashatod. Bergendy Péter rendezővel a bemuató után beszélgettünk.

– Mi volt előbb? A szándék, hogy legyen magyar horrorfilm, vagy az ötlet?

– A horrorfilmek mindig is közel álltak hozzám. Már gyerekkoromban is láttam horrorfilmeket Super 8-as verzióban. Később, pszichológusként is horrorfilmekkel foglalkoztam.

Aztán egy ideig háttérbe szorultak, de A vizsga és a Trezor után elgondolkoztam, mit kéne csinálni. Akkor jutott eszembe, hogy vissza kéne térni a horror műfajához.

Az ötlet egyébként onnan jött, hogy egyszer, télen, a szentendrei skanzenben kerestünk forgatási helyszíneket, és rájöttünk, milyen nagyszerű helyszín, mert télen zárva van. Nyugodtan lehet forgatni.

hirdetés
Ekkor gondoltunk arra, hogy egy magyar, falusi környezetben játszódó horrorfilmet kellene csinálni.

– Ha az ember azt hallja, hogy „magyar” horrorfilm, óhatatlanul vegyes érzések vannak benne. Sokszor előfordul, hogy amikor egy külföldön népszerű dolognak megcsináljuk a magyar változatát, akkor valami erőltetett, gagyi dolog lesz belőle – kicsit, mint a magyar narancs. De ez tényleg egy hiteles, ízig-vérig magyar történet, hiszen amiről szól, az a történelmünk része volt.

– Nem véletlenül ebbe a korba helyeztük a történetünket. Az első világháború utáni időszak a magyar történelem egyik legsúlyosabb traumája.

Aztán gondolkoztunk, mi legyen a sztori. Azt vettem észre, hogy a post mortem fotózás mindenkinek megbizsergeti a fantáziáját. Érdemes lenne egy horrorba beletenni, korábban nem nagyon volt ilyen.

A kísértettörténet pedig onnan jött, hogy a magam részéről nem nagyon félek a horrorfilmektől, de a kísértettörténetektől igen, és ehhez illik is a halott fotózás témája.

– A post mortem fotózás Magyarországon is szokás volt? Angliáról hallottam, de Magyarország kapcsán még nem találkoztam vele.

– Egész Európában készültek ilyen fotók. Abban az időben az emberek nem nagyon engedhették meg magukat, hogy lefotóztassák magukat, mert sokba került. Ezért az életük fontos pillanataira tartogatták a fotózást.

A post mortem fotókon ugyebár a halottakat örökítették meg szeretteik körében. A legtöbb ilyen fotó egyébként gyerekekről készült. Az ő emléküket próbálták így megörökíteni.

Magyarországon a tipikus post mortem fotózás nem hiszem, hogy elterjedt volt, de azért ugyanúgy itt is készültek fotók halottakról.

– Akkor talán ezért lett a főszereplő, Tomás, német? Hogy külföldről elhozza Magyarországra ezt a divatot?

– Ennek meglehetősen racionális oka van. Amikor elkezdtük a történetet fejleszteni, az akkori producerünk – akivel aztán elváltak útjaink – javasolta, hogy rakjunk bele egy külföldi karaktert, mert talán segítené a film külföldi eladását. Aztán sok minden megváltozott, de azt megtartottuk, hogy a főhős legyen német.

– Nem vagyok kimondottan horror rajongó, a jó filmeket szeretem, amik között akad horror is, mint például Az ördögűző. A legtöbb horrorfilmen általában nevetni szoktam, mert annyira kiszámíthatóak.

A Post Mortemben viszont sokszor azt érzetem, hogy a horrorok szabályai szerint itt mindjárt történni fog valami, de mégsem akkor jött az ijesztés, hanem amikor nem is számítottam rá.

– Próbáltam a filmet a saját horrorfilmnézői elvárásaim szerint megcsinálni. Teljesen tudatosan építettük fel az egyes jeleneteket, és mutogatunk olyan dolgokat, hogy na, talán innen kéne majd támadnia annak a kísértetnek, de aztán mégsem onnan támadunk. Én ezeket nagyon bírom.

Illetve úgy érzem, a halálesetek is elég kreatívak.

Igyekeztünk nem szokványos elemeket belerakni, amiktől más lesz, mint a többi kísértetfilm.

– A munka során próbált megidézni nagy példaképeket?

Az ördögűző nekem is nagy kedvencem, vagy például a Halloween. A hatásokat, vagy a hangulatukat tekintve ezek mindenképp hatottak a mi filmünkre is.

– Nyilván meghatározó, hogy egészen más dimenziókban dolgoztak, mint az amerikai filmesek. Ennek ellenére a film szerintem bárhol megállná a helyét. Hogy sikerült kipótolni a hiányosságokat?

– Lelkesedéssel. Ennek a filmnek a költségvetése egy átlagos, alacsony költségvetésű amerikai horrorfilm büdzséjének a fele.

Amiben nincsenek trükkök, mai történet, nincsenek díszletek, néhány szereplős. Mi pedig csináltunk egy kosztümös filmet, sok szereplővel, jelmezekkel, bonyolult trükkökkel.

Amikor nekiálltunk a filmnek, tudtuk mennyi pénzünk van rá. Tudtuk, hogy a dupláját is simán el tudnánk költeni, de el kellett dönteni, hogy megcsináljuk annyiért, vagy lemondunk róla.

Úgy döntöttünk, hogy igen, megcsináljuk. A stábtagok lelkesedése, hozzáállása segített, hogy el tudjunk készíteni egy amerikai minőségű filmet.

Ha ez a film Amerikában készül, akár a tízszeresébe is kerülhetett volna.

– Azt olvastam egy korábbi interjúban, hogy a halottakat táncosok alakították.

– Arra nem volt pénzünk, hogy bábukat gyártassunk, méreg drága lett volna. A rendezőasszisztensem, György Csilla ötlete volt, hogy a halottak eljátszására kérjünk meg táncosokat, nekik van olyan testtudatuk és test koordinációjuk, hogy képesek legyenek mozdulatlanok maradni.

Természetesen a háttérbe kifektetett hullák között voltak bábok, de a fényképezett halottak közül egy kivételével mind táncos volt.

Nagyon jó karaktereket találtunk, és nagyon lelkesen vettek részt a munkában. Ettől függetlenül, az utómunka során számítógéppel bele kellett még nyúlnunk, például a szemek mozgása miatt. Ugyanis ha valakinek elmozdítjuk a fejét, a szeme reflex szerűen mozogni kezd.

– Nekem kicsit az Egyenesen át is eszembe jutott, az átjárás a halottak világába…

– A horrorfilmek egyik alapkérdése, hogy mi van a halál után. A mi filmünk is erre játszik rá, egy halál közeli állapotba kerülünk. A Post Mortem nem feltétlenül akar magyarázatot adni minderre, de egyfajta szimbolikus nyelvvel talán mégiscsak közelebb visz minket a halál feldolgozásához.

– Adja magát a kérdés: Ön hisz a kísértetekben, vagy akár a túlvilágban?

– Azt mondom, hogy „is”: Ez hangulat kérdése is. Az biztos, hogy létezik valami természetfeletti dolog, ami lehet, hogy az emberből, a tudattalanjából jön, vagy a kollektív, közös tudattalanunkból, ha jungi nézőpontból szeretnénk a kérdést megközelíteni.

Valami létezik, amikor összeállnak a dolgok, amikor véletlen egybeesések történnek, ami lehet akár üzenet a túlvilágról, vagy a tudattalanunkból.

De azt hiszem, ez egy emberi dolog, az ember sajátja az, hogy van valami természetfeletti benne.

– Vannak különféle szellem típusok. Démonok, kopogó szellemek, üvöltő szellemek… A Post Mortemben meghatározták tudatosan, hogy a „mi” szellemeink micsodák?

– Próbáltuk ötvözni. Vannak úgy nevezett poltergeist jelenségek a filmben, de vannak megtestesülések is, amikor a kísértetek megjelennek a szereplők között. Vagy például a prekogníció jelensége is szerepel, amikor egy jövőbeli eseményt vetítenek előre.

Ezt elég tudatosan végig vittük a filmben. Nem feltétlenül kell a nézőnek megértenie, de nekünk, a film belsőlogikájához elengedhetetlen volt, hogy felfűzzük a kísértetjelenségeket egy ilyen szálra.

– A színészekkel mennyire kell megbeszélni, hogy mi miért történik?

– Van, amit megbeszéltünk, hogy ez ezért és ezért van, de van olyan is, amit csak forgatás közben, vagy akár a vágóasztalon rakunk össze, hogy mi miből következik. A filmforgatás, egy dinamikus folyamat, az alkotás a vágóasztalon válik kerek egésszé.

– Mennyire okoz nehézséget a színészeknek az, hogy olyan kísértetekkel kell hadakozniuk, akik ott sincsenek, hiszen csak utómunkában kerülnek oda?

– Minden színésznek nagy feladat olyan színészekkel játszani, akiket nem lát. Ugyanakkor, ma már a filmek többségében olyan számítógépes trükkök vannak, hogy a mai színészeknek erre fel kell készülniük.

Szerencsére profi színészeink voltak, és megbíztak bennem. Tehát ha valakinek azt mondtam, hogy félj jobban, mert itt valami ijesztő fog történni, akkor próbálta kihozni magából.

– A Post Mortemet nevezi Magyarország az Oscar-díjra. Ezt kik és mi alapján döntik el?

– Ez a Nemzeti Filmintézet hatásköre. Van egy döntőbizottság, ők választják ki, hogy az adott évben bemutatott filmek közül melyik mehet az Oscarra.

Ennek nagyon pontos szabályai vannak, például fontos szempont, hogy mennyit beszélnek benne magyarul. Meg kellett mérnünk, hogy mennyi dialógus szerepel a filmben – összesen 17 percet beszélnek a közel két órás filmből –, és hogy ebben a 17 percben mennyi a magyar szöveg.

Az is fontos, hogy minőségi film legyen. Olyan, ami Amerikában tetszést arathat. A Post Mortemnek van eleje, közepe és vége, tehát klasszikus dramaturgiát követ, mint az amerikai filmek szoktak.

Az sem árt, ha van valami társadalmi tartalma.

A Post Mortemben az allegória szintjén a magyarságról, a magyar történelemről beszélünk.

Az más kérdés, hogy nem biztos, hogy ezt egy hollywoodi fodrász érteni fogja…

– A statisztikák alapján mik az esélyei egy horrornak?

– Tény és való, hogy nem túl sok horror film kapott eddig Oscart.

– És ha igen, akkor is inkább az effektek, maszk, esetleg a hang...

–Igen, bár most a Tűnj el megkapta a legjobb forgatókönyvért járó díjat.

Meglátjuk. Szerencsére Amerikában a horror nem számít elátkozott műfajnak, emiatt nincs hátrányban a filmünk. De például egy afganisztáni menekültről szóló filmmel nehéz felvenni a versenyt.

A nemzetközi film kategóriában különösen szeretik a kurrens politikai és társadalmi problémákat feldolgozó alkotásokat.

– Az viszont bizakodással tölt el, hogy a film nagyon szépen szerepel a különböző fesztiválokon.

– 28 fesztiválra jutott el a film, és összesen 23 díjat nyert. Ebben benne van az a négy Magyar Mozgókép Díj, amit nyáron kaptunk. 18 versenyprogramban szerepeltünk, ami nagyon nagy szó. Ezek elsősorban európai fantasztikus, horror és science-fiction filmfesztiválok.

Amerikában Torontóban szerepeltünk, ahonnan 10 díjat hoztunk el, ez is azt mutatja, hogy Amerikában a filmünk nyitott kapukat dönget.

– Mennyi ideig tartott, hogy ez a film elkészülhessen?

– Nyolc év. 2012 nyarán adtuk be a történetet kreatív partneremmel, Hellebrandt Gáborral a tervet egy közönségfilmes pályázatra. Akkor indult a fejlesztés, és 8 év alatt elkészült. 2018 november-december és 2019 január-februárjában volt a forgatás.

– Hogyan tovább?

– Sok új ötlet van, de konkrétum egyelőre nincs. A film Torontóban kapott egy olyan díjat a közönségtől, ami arról szól, hogy ennek a filmnek szeretnék látni a folytatását. Úgyhogy ez is felmerült, van is ötletünk a második részre, izgalmas lenne egy kísértettörténet a 20-as évek magyar kisvárosában.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés
Strand Fesztivál 2022 – Az idei utolsó parti élmény Zamárdiban
Kihagyhatatlan esti bulik négy napon keresztül a Balaton partján. Cikkünkből kiderül a Strand Fesztivál 2022-es fellépői és programja, avagy így zajlik egy igazi strandfesztivál!

Link másolása

hirdetés

A Strand Fesztivál 2022-es helyszíne

Idén ismét vár a Strand Fesztivál. 2013-ban indult útjára ez a nyári fesztivál a Zamárdi Nagystrandon, ahol azóta több száz hazai együttes is fellépett. A tavalyi évben megszakadt ez a hagyomány és ideiglenesen Balatonvilágos adott otthont a rendezvénynek, de most visszatér a Zamárdi fesztivál, ahogy azt már megszokhattuk!

A 4 napos rendezvényen 3 színpadon több nemzetközi sztár mellett közel 50 hazai előadóval, zenekarral találkozhattok augusztus 18-19-20-21-én.

 a strandfesztivál 2022-ben visszatér, újra 4 napos lesz a fesztivál

Mivel készül a Strand Fesztivál 2022-ben?

A Strandfeszt idei újdonságaként elsőként szervezik meg a Legendák című projektet a Strand és a Hajógyár közös szervezésében. Ebben a múlt nagy hatású zenészeinek és napjaink népszerű előadóinak fúziója valósul meg. A KFT például a Carson Comával, Charlie a Wellhellóval, a Kispál és a Borz az Analog Balatonnal, Menyhárt Jenő az Ivan & The Parazollal, az R-Go a Valmarral zenél.

A strandfeszt idén különleges Halott Pénz koncert nappal készül

Bemutatkoznak továbbá a Hangfoglaló Program idei évadjának támogatottjai, valamint a Nagylemez Program nyertesei is. A hajnali party sávban a Petőfi Elektrik dj-i töltik meg élettel a színpadot.

Lobenwein Norbert a fesztivál alapítója elmondta, hogy augusztus 20-án nemcsak a Balaton legnagyobb tűzijátékát tartják, hanem aznap lesz a 18 éves Halott Pénz saját fesztiválja is a Strandon.

Strand Fesztivál 2022 fellépők

A Strand Fesztivál sztárfellépői Alvaro Soler, a Clean Bandit, Parov Stelar, Sean Paul, Timmy Trumpet, DJ Kungs és Tom Walker lesz.

hirdetés

Sean Paul legutóbb 2019-ben járt volna Magyarországon, ám akkor betegségre hivatkozva lemondani kényszerült fellépését. A jamaikai rapper rajongói így a Strand 2022-ön pótolhatják az elmaradt koncertélményt.

Az idén máris új dallal, az „Everything But You”-val jelentkező Clean Bandit brit elektropop-trió már többször adott Magyarországon koncertet, Alvaro Solert azonban eddig mindössze egy alkalommal hallhatta élőben a hazai közönség, augusztus 20-án igazi ünnepi fiesztát várhatunk tőle. A még mindig csak 25 éves Kungs pedig a David Guettát követő francia house DJ-k új generációját képviseli majd a fesztiválon.

A hazai előadók – a két évvel ezelőtti mezőnyhöz képest - olyan nevekkel bővülnek, mint például Azahriah, Dzsúdló, vagy éppen a Carson Coma.

Az idei Strand Fesztivál különleges programmal készül Augusztus 20-án

Igazi meglepetéssel készül a Strand Fesztivál 2022-ben

A Strandfeszt idén a 18 éves Halott Pénz előtt tiszteleg, így egy különleges napot szentelve a zenekarnak. A fellépők listáját maga a zenekar tagjai állították össze, és a napot is a Halott Pénz koncertje zárja.

“Olyan zenekarokat és előadókat hívtunk meg, akiket nagyon szeretünk és közülük sokakkal korábban már dolgoztunk is együtt. A Strand három színpadán egymást váltják a vendégelőadók, estére pedig egy fergeteges koncerttel készülünk, sok vendéggel”

– mondta Marsalkó Dávid, a Halott Pénz frontembere.

Augusztus 20-án Beton.Hofi, a Blahalouisiana, ByeAlex és a Slepp, Dzsúdló, a hiperkarma, a Hősök, az Irie Maffia, Krúbi, a Mary Popkids, Ohnody és a Supernem is koncertet ad, de születésnapi parti is várja a közönséget Dedmani, Venom, Columbo, Andro, Izil és Monkeyneck vezetésével.

A Tábortűz helyszín házigazdája Járai Márk, akinek meghívott vendégei az éjszakai órákban lépnek fel, de a hét során vele is találkozni lehet a Tábortűz előadójaként. A Filmio Kertmoziban ugyancsak a Halott Pénz szervezi a programot.

A Strand Fesztivál 2022-es sztárfellépője Sean Paul

Strand Fesztivál 2022 program

A Strandon minden napra jut legalább egy party, amin ott kell lenni! Íme egy kis ízelítő:

Augusztus 18.: - Zúzunk az éjszakában (Fluor és Juhász Laci házibuli), - Next Level Presents: Barely Alive (US), - Tampa B2B Badklaat (UK),- B'Andre B2B Skrude, - Dublic, - Willcox/Snayl

Augusztus 19.: - Stadium X, - Lotfi Begi, - On the Low, - Sterbinszky+Mynea/Snayl

Augusztus 20.: - Halott Pénz 18. szülinapi buli, - Metzker & Friends, - Revolution/Snayl

Augusztus 21.: - World is Mine End Show, - Necc Party, - Szeresd a Trashem

A fellépőkről részletes infókat és a programtáblát ITT találod.

Strand Fesztivál 2022 jegyek

A 2013-ban, a MOL Nagyon Balaton-sorozat kiemelt eseményeként elindított Strand Fesztiválra a napijegyek és bérletek ára az érdeklődéssel párhuzamosan emelkedik, így érdemes mihamarabb megvásárolni azokat. A cikk megírásának időpontjában kedvezményes jegyek még elérhetőek.

Strand Fesztivál napijegyek:

- Napijegy: 16.990 Ft - 19.990 Ft

- VIP Napijegy: 29.990 Ft

-Strand Fesztivál bérletek:

- 3 napos bérlet: 39.990 Ft

- 3 napos VIP bérlet: 59.990 Ft

- 4 napos bérlet: 49.990 Ft

- 4 napos VIP bérlet: 79.990 Ft

- 4 napos Diák bérlet: 39.990 Ft

A fesztivál szervezője, a VOLT Produkció minden márciusban, áprilisban és májusban megvásárolt bérletből 1000 forinttal az Ukrajnából menekülőket segíti az Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül.

A jegyekről részletesen ITT tájékozódhatsz.

A Zamárdi strand különleges élményt nyújt a fesztiválon

Zamárdi: szállás a Strand Fesztiválon

Szálláshelyek többek között két kempingben is elérhetőek:

Az egyik a Part kemping, ami fesztivál területe mellett helyezkedik el és közvetlenül a vízpart mellett, vagyis a sátradból azonnal csobbanhatsz egyet a Balatonba!

A másik Rét kemping. Ez ugyan távolabb helyezkedik el, de mindössze pár perces távolság választ el a Balatontól és a fesztiváltól.

Bővebb infókat az elérhető szállásokról ITT és a kempingről ITT olvashatsz.

A Strand Fesztivál 2022-re jegyek még kaphatók kedvezményes áron is

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KULT
Ennyi esélye van a Ragadozó ellen egy kis indiánlánynak – Ilyen a kegyelmet nem ismerő Préda
Az űrből jött trófeagyűjtő „ocsmány féreg”, a Predator ezúttal 18. századi komancs indiánokra vadászik. Rosszul teszi… Kritika.

Link másolása

hirdetés

A Predator, avagy magyar nevén Ragadozó a filmvilág egyik legkultikusabb „szörnye”, a szörny pedig azért idézőjeles, mivel egy az embernél jóval fejlettebb és intelligensebb fajról, a yautjáról van szó, amelynek egyedei egyszerre hipermodernek (űrhajók, fegyverek) és hagyományőrzők (öltözködés, vadászmánia, becsületkódex). Előszeretettel látogatnak el például a Föld nevű sárgolyóra egy laza kis űrszafarira, ahol minduntalan be akarják cserkészni azt a zsákmányt, amelyik a legnehezebben adja magát: az embert.

A Ragadozó-franchise 1987-ben startolt John McTiernan rendezésében, és noha első blikkre egy átlagos dzsungeles, schwarzeneggeres akciófilmnek tűnt, a földön kívüli entitás, vele együtt pedig a sci-fiműfaj beemelésével végül sokkal több lett annál. A fókusz a muszklikról a csápokra suhant át, és öröm volt nézni, ahogy a mindenkinél erősebb Arnie ezúttal is a menekülő embert játszotta, akire egy még nagyobb és még erősebb vadász fente a fogát és a pengéit.

Mindez megspékelve a ’80-as évek nyers kegyetlenségével, valamint Alan Silvestri parádés zenéjével meg is hozta a várt sikert, a Stan Winston trükkmester műhelyéből előbújt Ragadozó pedig instant kultfigura lett, akire érdemes volt ráépíteni egy franchise-t.

És bár azt gondolhatnánk, hogy a karakter jelenleg is tomboló népszerűségének anyagilag felettébb megtérülő filmek egész sora ágyazott meg, ez korántsincs így. Ugyanis sem a Ragadozó 2 (1990), sem az Antal Nimród-féle Ragadozók (2010), sem pedig a Predator – A ragadozó (2018) nem bizonyultak kasszasikernek (más médiumokban tudott igazán kiteljesedni John Thomas és Jim Thomas kreálmánya, úgymint képregényekben, regényekben és videójátékokban).

Persze azért időnként rá kell ereszteni a népre egy mozgóképet is, csak ne emésszen fel sok pénzt!

Shane Black legutóbbi menete csalódást keltő minőségével és box office-eredményével visszahőkölésre késztette a stúdiót (20th Century Studios, vagyis Disney), a Prédát épp ezért szűkebb büdzséből próbálták tető alá hozni, ráadásul nem is merték mozikba küldeni, egyenesen a Disney+-on debütált Dan Trachtenberg rendezése.

hirdetés

Apropó, direktor... Trachtenberg leszerződtetése kapásból vérmes reményeket keltett a rajongókban, hiszen eddigi egyetlen filmjével, a 2016-os és nem mellesleg pazar Cloverfield Lane 10-zel már bebizonyította, hogy kevés pénzből izgalmas és látványos eredményre képes. A Prédához pedig ismét az egyszerűségében rejlő nagyszerűség kiaknázására volt szükség.

Adott ugyanis az 1719-es esztendő, az amerikai Északi Nagy Síkság (ami magába foglalja Montana keleti és Wyoming északkeleti részét, Észak- és Dél-Dakota nagy részét, illetve a kanadai prérit), valamint az itt élő komancs indiánok. Erre a terepre érkezik meg a film elején a magányos űrvadász, aki nem elégszik meg holmi skalpokkal, neki a préda egész koponyája kell. Főszereplőnk pedig a fiatal komancs lány, Naru (Amber Midthunder - Jeges pokol), aki jócskán megelőzve korát a girl powerben hisz, és bizonyítani akarja, a nők is többre hivatottak annál, minthogy a konyhatipiben sürgőlődjenek, vagy állatbőröket készítsenek ki. Ő vadászni szeretne, akkor is, ha senki nem hiszi, hogy képes lenne elejteni egy vadat. Márpedig nemsokára a legnagyobb vad fedi fel magát előtte, aki ráadásul szintén egy jó fogást lát benne.

Ennyi és nem több a sztori, amibe azért egyéb hozzávalók is vegyülnek, például egy okos és hűséges kutyus, valamint különféle földi ragadozók (farkas, puma, medve, francia telepesek).

Egy vadászatról szóló filmet nem is kell túlbonyolítani, Trachtenberg pedig tudta, melyik ösvényen kell haladnia, hogy összedobjon nekünk 100 izgalmas percet. A Préda ráadásul nem elégszik meg a Predator kontra indiánok-tematikával, a mű első harmadában a komancs törzs mindennapjaiba is beavat minket, a női mivolta által determinált szerepköréből kitörni óhajtó Naruval ugyanakkor egy (18. századi létére) ízig-vérig modern hősnőt prezentál, akiért lehet drukkolni.

Ebben pedig nagy szerepe van az őt alakító és egyébként sziú származású Amber Midthundernek is, aki többek között Ellen Ripley, Sarah Connor, a Menyasszony, Trinity, Katniss Everdeen és Imperator Furiosa után egy újabb emlékezetes akcióhősnővel ajándékozott meg minket.

A rendező ugyanakkor arról sem feledkezett meg, hogy a Predator-franchise nem a tündérmesék birodalma, s így nem fogta vissza a vérengzéseket, sőt! Különösen kegyetlen mederben folynak az események (és a belsőségek). Az erőszak ettől függetlenül nem öncélú, hiszen ez egyben igazodik a bemutatott kor és miliő vadságához is, erre a sztorira egyszerűen nem lehetett 12-es karikákat dobálni.

Talán a fentiekből is érződik, hogy a Préda nem reformálja meg a műfajt, nem egészíti ki a Predator-univerzumot olyasmivel, ami az eddigiektől eltérő megvilágításba helyezné a franchise-t vagy a koponyahappoló űrrasztákat. Egyszerűen csak piszok jó szórakozást nyújt, és néha ennyi is elég.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés
Először beszél Kulka János színpadon a stroke-ja óta, a szerepre Alföldi Róbert kérte fel
A rendező szerint a színész tökéletes a szerepre és jól meg fogja csinálni.

Link másolása

hirdetés

„János tökéletes arra, hogy ezt megcsinálja!” – mondta Alföldi Róbert az RTL Híradónak, amikor arról kérdezték, miért pont Kulka Jánost kérte fel Bíró Bence: Magyar tenger című színdarabjának nagypapa szerepére, amelyet először a Szentendrei Teátrum programjában láthat a közönség.

A kortárs dráma egy balatoni nyaralóba szervezett tipikus családi születésnapot mutat be, nem mindennapi fordulatokkal.

A rendező elmondta, hogy a feladatot Kulka tökéletesen meg tudja oldani. Mint mondta, ez egy olyan szerep, amiben nincsenek hosszú mondatok, nincsenek nagy monológok. "A János tékeletesen alkalmas arra, hogy ezt megcsinálja". Annyit segítettek csak, hogy amelyik mondatok nehezebben mentek volna, azt a szerzővel közösen átalakították.

"Használjuk a Jánosból mindent, amit lehet használni"

- tette hozzá Alföldi.

A színész a stroke-ja óta színpadon még nem beszélt. "Majd most fog!" - mondta a rendező. Neki van egy dolga, és azt jól meg fogja csinálni - tette hozzá.

hirdetés

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés
Meryl Streepet felpofozta, életet mentett, zavarában szteppelt Clintonnak – Dustin Hoffman 85 éves
A kétszeres Oscar-díjas színészről karrierje szokatlan döntései kapcsán mesélünk.

Link másolása

hirdetés

Nekem Dustin Hoffman mindig olyan karakter volt, akiről az apám jutott eszembe. Alacsony, hatalmas személyiség, vagány, szenvedélyes abban, amit csinál - és hoz furcsa döntéseket. Na meg zseni.

Az egyik legemlékezetesebb apa-karaktere is ezért áll közel a szívemhez. A lányát gyászoló apa szerepében, Susan Sarandon és Jake Gyllenhaal oldalán csinál végig színészileg a legmagasabb szinten egy olyan tragikus sztorit, amit a rendező, Brad Silberling anno a saját gyásztörténetéből írt, csupa érzelgősségmentes, igaz emberi pillanattal. Mindig ez a film jut elsőre eszembe róla, pedig nem nagyszabású. Másodikra pedig az Aranyoskám. Csupa izgalmas sztori övezi a legendás színészt, íme pár:

Az Amikor a farok csóválja című filmet forgatták, Hoffman és a filmbeli partnere, Robert De Niro, valamint a rendező, Barry Levinson találkozót beszéltek meg Bill Clinton amerikai elnökkel (1997-es a film) egy washingtoni hotelben. "Szóval, miről is szól ez a film?" - kérdezte Clinton De Nirót.

De Niro gyorsan Levinsonra nézett, hátha ő válaszol, aki viszont gyorsan Hoffmanra kapta a fejét. A színész rájött, hogy nincs utána a sorban senki, neki kell felelnie, ezért egy interjúban elárulta, mi volt a válasza: "Hát csak elkezdtem szteppelni. Arra már nem is emlékszem, mit mondtam." A film arról szól egyébként, hogyan próbálnak elfedni egy elnöki szexbotrányt...

Egy másik nagy kedvencünk, Gene Hackman és Hoffman sorsa már a kezdetektől összefonódott. Nagyratörő ifjú titánként a Pasadeny Playhouse-ban vettek órákat. Hackmannek nem annyira ment, ott is hagyta a sulit és három hónap után New Yorkban kezdett színpadi színészként próbálkozni. Akárcsak Hackmané, Hoffman filmes karrierje is korán indult, már egészen fiatalon olyan klasszikusokban kapott szerepet, mint a Diploma előtt (1967) vagy az Éjféli cowboy (1969). A Playhouse után követte Hackmant és összeköltöztek egy albérletbe New Yorkban, ahová még a mára szintén színészlegenda Robert Duvall is bevette magát. Esténként Hackman és Hoffman a háztetőn doboltak. Duvall és Hoffman sem tagadja, hogy először inkább csak a csajozás miatt jártak színészórákra, mert ez "aranybánya" volt a számukra.

hirdetés

Az ítélet eladó című 2003-as filmben hangzott el először közte és Gene Hackman között filmbeli dialógus, kamera előtt. Az is csak azért, mert a stábból valakinek leesett, hogy a két kultikus színész, noha akkor már 50 éve barátok voltak, még sosem játszott egy filmben.

Hoffman egyik legismertebb karaktere az Esőember autista fivére Tom Cruise oldalán. Ezért az alakításáért Oscar-díjjal is jutalmazták. Bevallása szerint a szeretetreméltó figurát egy olyan páciens személyiségére alapozta, akit egy New York-i pszichiátriai intézetben ismert meg, ahol egy ideig segédápolóként dolgozott. Szerencsénk, hogy nem tudta kiverni a fejéből.

2010-ben megmentette egy ember életét. Hoffman, akinek van Londonban egy háza, épp reggeli sétára indult, amikor egy 27 éves jogász összeesett előtte az utcán. Azonnal a segítségére sietett és megvárta vele a mentőt, akik kiérkezve újraélesztették a férfit.

A Diploma előtt című csodás filmjéhez Mike Nichols rendező maga hívta el screen testre, de ő nem érezte magát megfelelőnek, mert a karaktert magasnak, karcsúnak írták le, ő pedig alacsony, ráadásul a zsidósága is frusztrálta, mert a karakter egy tipikus amerikai srácra volt írva. Eleve zavartan ment a próbafelvételre, ahol elfelejtette a szövegét, állítása szerint megpróbált magasnak kinézni, de csak bénázott - és épp ezért kapta meg a szerepet, mert a rendező ezt a figurát kereste. Máig az egyik legemlékezetesebb alakítása.

Hoffmannak megvannak a sajátos, határozott módszerei, amivel olykor kollégáit is kibillentette. A Kramer kontra Kramer Hoffman és Meryl Streep karrierjének egyik legemblematikusabb és legérzékenyebb filmje. Van benne ugyanakkor egy jelenet, melynek a felvételénél Streep szerint Hoffman átlépett egy határt. A még kezdőnek számító színésznőt úgy vágta arcon a színész a jelenet felvételekor, hogy erre nem figyelmeztette előre. A színész erről utólag úgy nyilatkozott, hogy valóban erős dühvel játszott, és ez annak a frusztrációnak a valós átéléséből adódhatott, hogy egy olyan apát alakított a filmben, akit a felesége elhagyott.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: