Megnéztük a Dalfutárt: dolgoznál úgy, hogy azt sem tudod, kik a munkatársaid?
A múlt héten még a Sztárban Sztár zsűriasztala mögött üldögélő Hajós a Super TV2-n egy teljesen új típusú reality-t indított, melynek érdekes és egyedi az alapötlete, de egyelőre nem tudni, hogyan sül majd el. A lényeg az, hogy
kiválaszt magának egy zeneszerzőt, egy szövegírót, egy producert és egy énekest, akiket megbíz azzal: készítsenek egy számot. Csakhogy a résztvevők nem találkoznak egymással - azt sem tudják, kikkel dolgoznak együtt.
Hajós András pedig bicikliparipáján szállítja köztük az információkat. Ily módon készül majd el minden adásban egy új dal, egy új csapat kooperációjából.
A nyitó epizódban Hajós Király Viktorhoz kopogtatott be elsőként: tőle kérte az alapdallam megalkotását. Az amerikai The Voice-ból is sikereket hazahozó, jóvágású popzenészünk a félig halandzsa angol szavaival is profi művet hozott létre. Tulajdonképpen inkább megkértem volna arra, hogy írjon egy másikat, ezt pedig fejezze be saját muzsikájaként.
A dallamot hallgatva úgy éreztem: ez értelmes szöveget kíván meg, nem kell durva mélységekig lemennie, de nem is a legprimitívebb "jaj, de szerelmes vagyok" vagy "jaj, de fáj, hogy szakítottunk"-tartalom való hozzá. Nagyjából olyasmi kell neki, mint amit maga Viktor is javasolt: egy szoros bizalmi kapcsolat leírása. Ja, és semmiképp se szabad tuc-tuc partyzenét faragni belőle.
A dalszövegért Hajós egy régi barátjához és kollégájához, Hegyi Gyurihoz tekert tovább, akinek a Római part egyik népszerű kiülős helyén megmutatta a kissé eltorzított hangfelvételt. A torzítás azért kell, hogy még annyi se derüljön ki: férfi vagy nő dúdolja az alapot. Amennyit a műsor ezen részében hallani lehetett a Gyuri által megírt szövegből, az alapján nem volt különösebb gond vele, de azért kicsit kevésbé sablonos is lehetett volna.
Persze megszületett a hangzatos szókapcsolat, szakmai néven "bemondás", ami egyben a dal címe is lett - őszi strand -, de a szöveg akkor is egyszerűbb maradt a kelleténél. (Messzemenőkig túlzás lenne dalszövegírónak titulálnom magam, de volt már egy-két szerény próbálkozásom, amelyet friss gondolkodású együtteseknek írtam, s akadt köztük sikeres vállalkozás. Pedig jómagam pánikszerűen tartózkodom mindenféle klisés szövegezéstől. Ha tehát még nekem is sikerült jót összehoznom, akkor egy vérprofi szövegíró biztosan nem szúrja el a művét azzal, hogy kicsivel több tartalmat visz a munkájába.)
A nagyobb gond azonban inkább akkor jött, amikor a dalfutár Závodi Marcelhez, a szemtelenül fiatal producerhez tért be, a szerzemény felturbózásának reményében. Marcel nagyon figyelemfelkeltő szereplő a műsorban: a modern, zenekedvelő ifjak 17 éves jelképe, olyan korán befigyelő sikerekkel, amilyenekről számtalan tizen-és huszonéves csak álmodozik. Persze az is lejön a jelenetből, hogy ehhez sok szerencse és egy befolyásos apuka sem árt.
Visszatérve a fő gondra: Marcel páratlan hozzáértéssel nyúlt a dalkezdeményhez, profin alakította át, de ettől még nem biztos, hogy jó is, amit csinált. Az egyedi, lírai hangzásból ugyanis éppenséggel tuc-tuc partyzenét faragott.
Vagy aerobic zenét, ahogy aztán az énekesnő, Jónás Vera fogalmazott.
Na, ő tök jó választás! Jómagam néhány éve, egy A38-as Random Tripen eszméltem rá: zseniális hangja van, szuper a kisugárzása a színpadon, és nem értem, hogy miért nem figyeltem őt eddig jobban. Azért is jó választás Vera, mert nem egy mindenki által kívülről-belülről ismert, készre alkotott, Tóth Gabi-vagy Pásztor Anna-szerű minisztár, hanem olyasvalaki, akiről még nyugodtan formálódhat, alakulhat bennünk a kép.
A műsor utolsó negyed órájában a projekt résztvevői felfedték kilétüket egymás előtt. Kiütközött az előre megjósolt meglepettség Marcel feldolgozása kapcsán - vélhetően ezért is érkezett a producer a találkozóra egy másik, soul-osabbnak nevezett adaptációval is, mely végül a nyerő verzió lett. Szerintem még ez a változat is túl sokat vesz el a Király Viktor által megálmodott eredeti hangzásból, de ezt most már engedjük el. Fontosabb probléma fogalmazódott meg akkor, amikor a rádióban való eladhatóságot emlegették.
Nincs ugyanis kimondva a műsor fő célja: miért készül a dal? Azért, hogy gázsit hozzon? Azért, hogy a közös munka erejét dicsőséges köntösben mutassa fel? Azért, mert ez az egész egy kísérlet, amiből fontos következtetéseket akar levonni Hajós?
Ha nincs tisztázva az alapcél, akkor sokkal nehezebb eldönteni, hogy milyen irányba kell haladnia a dal készítésének. Az alapcél befolyásolja, hogy a résztvevők milyen allűröket, frazírokat használjanak, mi mellett álljanak ki és adott esetben miből szítsanak inkább konfliktust, mint megalkuvást.
Az alkotás elkészült, a zenei hangzás végül egészen jó lett, nem maradt benne a Hegyi Gyurinak sem tetsző house-os vonal. Íme:
Az első adás végeredménye: az Őszi strand című dal
Egyébként sok munkakörre le lehetne fordítani ezt a műsort, hisz számtalan munkahely, munkaprojekt van, amelyben igen érdekes lenne vaktában dolgozni együtt kollégáinkkal, de legalábbis újszerű eredményeket hoznánk vele - nem biztos, hogy rosszakat!
Ha tehát nem vagyunk túl fáradtak péntek este ahhoz, hogy gondolkodjunk egy kicsit a mások iránti bizalomról, a nehezített együttműködésről és a meglepetésszerű feladatokról, akkor nagyon jó választás lehet Hajós új műsora. Az első adást ide kattintva nézheted vissza.
Ha tetszett a cikk, nyomj egy megostást!
