SZEMPONT
A Rovatból

Nem tudod, mihez kezdj az életeddel 50 évesen? Derdák András vett egy dél-franciaországi kastélyt

Miután a Covid elvitte a megélhetését, Derdák András merész vállalkozásba fogott. A „kastélyprojektre” 12 család dobta össze a 200 millió forintos vételárat, a céljuk az, hogy néhány éven belül jövedelmező turistacélponttá váljanak.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. február 02.



Derdák András több mint 30 éve a magyar kulturális élet fontos alakja, még úgy is, hogy ennek az időnek nagyjából a felét külföldön töltötte. Volt az egykor legendás Banán Klub vezetője, a Millenáris és a Párizsi Magyar Intézet igazgatója, majd a Sziget Fesztivál franciaországi promótere. Utóbbinak a koronavírus-járvány vetett véget, a kényszerszünet idején pedig feltette magának a kérdést, hogy miután visszaáll a világ rendje, biztosan ugyanazt akarja-e csinálni, mint eddig.

Arra jutott, hogy nem igazán, így végül egy teljes újratervezést követően nagyszabású projektbe vágott: tucatnyi befektetővel összeállva megvásárolt egy kastélyt Dél-Franciaországban, amit tervei szerint teljesen felújít, majd egyfajta kulturális vendéglátó- és szálláshelyként hasznosít.

Az adásvételt tavaly júliusban bonyolították le, annak apropóján beszélgettünk, mi történt az azóta eltelt fél év során.

– Nehéz döntés volt fejest ugrani valami teljesen újba?

– Járt némi depresszióval és tanácstalansággal, de ezen szerintem sokan átmennek nagyjából ebben az életkorban, 50 éves koruk környékén. A dilemma lényege, hogy akkor is fenntartod-e a jól berendezett életed pusztán azért, mert biztonságos, ha már nem elégít ki. Tágabban nézve ez akár egész népek problémája is lehet, ha az a kérdés, váltsanak-e politikai rendszert, vagy maradjanak inkább a megszokottban.

Nekem sokáig nem volt semmi ötletem azzal kapcsolatban, mihez kezdjek. Közben fogyott a pénzünk, ezért elkezdtem olcsóbb albérleteket keresni Montpellier környékén, ahol akkor laktunk. Sokkal kisebb lakásba viszont nem szerettem volna költözni, hiszen akkor már volt gyerekünk, ahogy a külvárost is rossz kompromisszumnak tartottam.

Viszont felfedeztem, hogy vannak a környéken nagyon helyes kis falvak, amelyek teljesen másfajta életstílust tudnának nyújtani. Addig kizárólag nagyvárosok (Budapest, Párizs és Montpellier) közepén éltem, ehhez képest nyilván óriási változást jelent, de cserébe rengeteg pozitívummal is jár.

– Például?

– Sokan kérdezték, nem félünk-e falura költözni, de a kulcs az, hogy a mostani körülményeinken ne azt kérjük számon, ami a városi életünk volt, hanem egy új, tiszta lapot nyitottunk.

Kicsit olyan ez, mint amikor folyamatosan váltogatod a csajaidat, majd végül az egyikkel megpróbálsz elmélyültebb kapcsolatot kialakítani. Persze izgalmas, hogy mindennap mással bújsz ágyba, de egy ponton baromi fárasztó lesz.

Én ugyanígy vagyok a városi élettel: például nagyon örültem, amikor ott hagytuk Párizst, hiszen egy 10 milliós városról van szó, ahol az állandó nyüzsgés turistaként izgalmas, helyi lakosként viszont rengeteget kivesz belőled. Most van egy hatalmas kertünk, aminek patak folyik a végében, bármelyik ablakon nézek ki, erdőt látok, nincs por és kosz, se zaj. Ha kilépek a házból, bármikor elmehetek sétálni a természetbe. A szomszédokkal szintén sokkal bensőségesebb kapcsolatot lehet kialakítani itt, mint a városokban, bárkivel is találkozunk, alap, hogy váltunk néhány szót.

– Eddig oké, de miért egy ilyen grandiózus projektbe fogtatok ahelyett, hogy egy kis házat vettetek volna?

– Nagyon egyszerű: elfogyott a pénzünk, munkanélküliként, jövedelem hiányában pedig albérletet se kaptunk volna sehol. Valami olyat kellett álmodjak, ami mások számára is átélhető és vonzó annyira, hogy velem tartsanak. Meg kellett találnom, mi az, amit én tudok beletenni, és mi az, amit a többiek. Találtam egy olyan méretű ingatlanformát, ami Magyarországon kevésbé elterjedt: az alapterülete 6-800 négyzetméteres, tehát egy családnak túl nagy, viszont valamilyen vállalkozásra alkalmas lehet.

Elkezdtem ingatlanokat nézni Montpellier-től nagyjából egy órányi autóútra, ahol már alacsonyabbak az árak. Végül majdhogynem az első lett a nyerő azok közül, amik felmerültek: nem beláthatatlanul nagy, de nem is túl kicsi, könnyen megközelíthető, és maga a falu – Val d’Aigoual – is cuki. Tegyük hozzá, hogy nagyon más, mint egy átlagos magyar kis település: van három étterem, két bolt, két pékség, posta, üvegszálas internet, általános iskola, könyvtár. Minden adott, ami a kényelmes élethez kell.

– Hogyan győzted meg a befektetőket?

– Sokat ventilláltam arról a környezetemnek, miben vagyok épp. Ennek hallatán többen maguktól jelentkeztek, hogy érdekelné őket a dolog.

Végül velünk együtt 12 család állt össze és alapítottunk közös céget. Ami mindegyikükre igaz: szerettek volna egy Magyarországon kívüli vállalkozást, ahová kitolhatják a mindennapi megélhetésükhöz nem szükséges, spórolt pénzüket.

Családonként 50-100 ezer euró (kb. 20-40 millió forint) közötti összegekről beszélünk, amiből már Magyarországon is egyre kevésbé lehet normális méretű ingatlant vásárolni, de egy sikeres vállalkozás beindításához is karcsú. Így viszont kölcsönösen össze tudjuk rakni, amink van: én hoztam a víziót és a helyismeretet, ők pedig meg tudták alapozni a #kastélyprojekt indulását.

– Mi volt ez a vízió?

– Én lényegében 30 éve közösségi helyteremtéssel foglalkozom, ehhez értek. Ezúttal is hasonlót álmodtam meg: csinálok egy helyet, amiben lesz kulturális tartalom, ami a nemzetközi kapcsolatrendszerünkkel nyereséges vállalkozássá válhat. Turizmus, vendéglátás, rendezvényszervezés – nagyjából ezeken a lábakon állhat, ha minden jól alakul, idővel kitermelve a befektetett pénzt. Nem a kulturális részéből akarok hasznot húzni, mert ez a tapasztalataim szerint erősen tud oszcillálni. Inkább a másik két lábon lenne a hangsúly: azok termelnek bevételt, a kultúra pedig kiszolgálja a mindannyiunkban meglévő igényt, hogy közösséget teremtsünk és valami jó ügyben vegyünk részt.

– A feleséged végig partner volt a terveidben?

– Hát nem, elég sokáig tartott meggyőzni, mivel velem együtt ő is a pályaváltás mellett döntött: az addigi újság- és könyvírás, a Sziget Fesztivál teljes frankofón kommunikációja és marketingje helyett szeretett volna színészkarrierbe kezdeni, amit nyilván nem segít annyira a falura költözés. Ebből a szempontból nem is volt baj, hogy több mint két évig tartott, mire megegyeztem a tulajdonos nénivel. Ugyanis bár kint volt a hirdetés egy ingatlanos oldalon, valójában nem akarta eladni. Ezért hosszas alkudozási folyamatra volt szükség, benne teljesen kilátástalan hónapokkal, amikor semmi esélyt nem láttam rá, hogy az egészből lesz valami.

Közben azért rendszeresen jártunk ki a kastélyhoz, ismerkedtünk a környékkel és a helyiekkel, ennek révén pedig szép lassan Anita számára is kezdett kiderülni, hogy a félelmeire van gyógyír. Ő ugyanis attól tartott, hogy egy ilyen kis faluban majd eltemetjük magunkat, itt csupa unalmas alak lakik, a gyereknek nem lesz játszópajtása, jó iskolája, és még sorolhatnám.

Szerencsére annyira megváltozott a véleménye mindezzel kapcsolatban, hogy végül nem is én javasoltam idén év elején, hogy adjuk fel a montpellier-i lakásunkat, hanem ő. Szóval azóta hivatalosan is itt élünk, Anita pedig bejár a városba, amikor lehetősége van filmben vagy színházban szerepelni, és egy iskolában is tart színházi műhelyeket.

A kulcsok átvétele

– Mi történt a vásárlás óta eltelt fél évben?

– Július közepén vettük át a kulcsokat, azóta több mint 60-an fordultak meg nálunk, a környéken élők, idegenek és magyarországi barátok egyaránt. Még egy Kanadában élő magyar pár is idelátogatott, akik egy korábban megjelent cikket olvastak a projektről, és direkt úgy szervezték az európai nyaralásukat, hogy bennünket is útba tudjanak ejteni. Az tehát már a legelején kiderült, hogy egyedül itt biztosan nem leszünk.

Magával az épülettel volt – illetve van – munka bőven, de rémesnek nem mondanám az állapotát. Jelenleg ugyan még nem alkalmas arra, hogy vendégfogadóként meghirdessük, arra viszont igen, hogy mi lakjunk benne, és olyan embereket fogadjunk, akik értik a helyzetet. Elek Márton barátom készített ágyakat, Anitáék flexeltek és a lányunkkal lefestették őket. Minden szobában vannak ágyak, némelyikben szép ódon szekrény is, mi 1-1 zacskónyi ruhából öltözködünk, székek jelenleg csak a közösségi terekben vannak. A tervem az volt, hogy bankhitelt veszek fel, ebből felújítjuk a belső tereket, és idén nyártól elkezdhetünk szálláshelyként működni. Viszont nem kaptuk meg a hitelt (Franciaországban egyébként több bank is bezárta a hitelezéssel foglalkozó osztályát 2023-ban), a koncepciónak ez a lába így bedőlt.

Végül azt találtuk ki sok fejvakarás után, hogy tavasszal a kerthelyiségben megnyitunk egy romkocsmát, ami – ha ügyesek vagyunk és elég vonzó kísérőprogramokat szervezünk –, egyrészt eltart majd bennünket, másrészt néhány év alatt ki tudja termelni azt a pénzt is, amit hitelből akartunk előteremteni.

A felújítással addig ugyan nem tudunk haladni, de legalább nem kopik fel az állunk, és addig is történik valami a helyen.

– A társtulajdonosok hogy fogadták ezt a nem várt fejleményt?

– Úgy tűnik, hogy egyiküket sem érintette nagyon rosszul. Az világos volt számukra, hogy ez nem egy nagyon gyors sikerrel kecsegtető befektetés, szóval aki beszállt, nem várt tőle azonnali megtérülést. A hosszú távú célokat pedig nem veszélyezteti ez a változás, legfeljebb kicsit nehezebbé teszi számomra. Abban is bízom, hogy 1-2 év sikeres működés után visszatérve a bankokhoz talán már sikerül hitelhez jutnunk, így még gyorsabban be tudjuk majd fejezni a munkát.

– Mitől lesz akkora vonzereje a helynek még félkész állapotban is, hogy tömegek látogassák meg?

– Ez jelenleg is egy jelentős turistaforgalmat bonyolító környék, nagyon sokan jönnek ide főleg sétálni és kirándulni.

Nekem annyi lesz a dolgom, hogy egy olyan helyet teremtsek, ami természetes gravitációs ponttá válik a számukra, mondjuk mint a rétesező volt anno a Normafánál.

Egyrészt nagyon jó adottságú a kertünk, végig árnyas, több száz éves fák alatt lehet üldögélni a patakparton. Másrészt csak helyi alapanyagokból készült termékeket fogok árulni, és a gyerekekre is különösen fókuszálunk majd játszóházas és egyéb programokkal.

– Mennyire vagy bizakodó?

– Most már több mint fél éve itt lakom, és annyira jó, hogy egy szikrányi kétség sincs bennem azzal kapcsolatban, megérte-e belevágni. Nem azért, mert nincs jobb ötletem, hanem mert elkezdtem megismerni a falut: az egész életminőség összehasonlíthatatlanul jobban passzol az aktuális igényeimhez, mint bármelyik hely, ahol eddig laktam.

És afelől sincs kétségem, hogy ha itt jól csinálunk egy kocsmát, a bevételek is jönni fognak. Szerencsére az a 11 család, akik velem tartottak ebben a kalandban, szintén azt gondolják, hogy nem kell megriadni. Előre lehetett tudni, hogy lesznek buktatók, valószínűleg még ezután is – hiszen maga az épület 400 éves –, de előbb-utóbb mindent megoldunk majd.

Az itt élők eddig az összes kezdeményezésünkben támogattak, a magyarországi barátaim is sokat segítenek, ötletekből és megoldási kulcsokból nincs hiány. Egyedül kell vennem az akadályokat, de mégsem vagyok egyedül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Elveszi a nyugdíjakat”/ „Ez egy baromság” – Magyar Péter megosztott faluban kezdte új országjárását
Már Magyar Péter érkezése előtt ott voltunk Csákberényben, hogy megtudjuk, hogyan gondolkodnak a Tiszáról és a Fideszről új országjárásának első állomásán. Magyar azt mondta: személyes jelenléttel, őszinteséggel, tájékoztatással lehet a kis településeken győzni.


Magyar Péter a Fejér megyei Csákberényben kezdte legújabb országjárását, amelynek az „Út a győzelembe” nevet adta. A faluban egyesek a migránsoktól és a nyugdíjuk elvesztésétől rettegnek, mások a TISZA Pártban látják a jövőt és a Fidesz-propaganda végét.

„És én megmondom őszintén, én félek a migránsoktól, igen” – jelentette ki egy helyi asszony, aki szerint Magyar Péternek teljesítenie kell, amit „Brüsszelből, a Weberék diktálnak”. A nyugdíjas asszony arról beszélt, hogy ő a kormányváltástól a megélhetését is félti. „Azt beszélik, hogy elveszi a nyugdíjakat, elveszi a 13. havit” – panaszolta, majd hozzátette, hogy bár ez egyelőre csak „szóbeszéd”, szerinte „az előbb-utóbb igaz lesz”. Arra a kérdésre, hogy ki tud-e jönni a nyugdíjából, egyértelmű nemmel felelt.

Mások azonban egészen másképp látják a helyzetet. „Aki ezeket elhiszi, az menthetetlen” – vélekedett egy férfi, aki szerint a Fidesz hazugságait terjeszti.

„A független médiában és a nem állami pénzből fizetett médiában milliószor elhangzik, hogy mi az igazság”

– tette hozzá. Egy nő egyenesen „baromságnak” nevezte a nyugdíjak elvételéről szóló híreket. „Hogyne, ezt mondja a Fidesz. Én nem gondolom, nem hiszem, sőt meg vagyok róla győződve, hogy ez egy baromság” – mondta.

„Munka, munka, munka, személyes jelenlét, őszinteség, emberség, tájékoztatás” – sorolta Magyar Péter, hogy szerinte hogyan lehet győzni a kis településeken.

Üzent a nyugdíjasoknak is:

„látni fogják, hogy ha most 80 ezer forint a nyugdíja, korábban egy év alatt esetleg kap 20 ezer forint pluszt, nálunk meg 7200 forinttal fog többet kapni. A SZÉP-kártya miatt, meg az 50%-os nyugdíjemelés miatt.”

Hozzátette, hogy a propagandát az emberek pénzéből finanszírozzák, de „158 nap múlva majd ez is megszűnik”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk