KULT
A Rovatból

Deák Bill Gyula: „Elkezdtünk zenélgetni, aztán ránk szóltak, hogy tűnjünk onnan”

Futballista szeretett volna lenni, a lába elvesztése miatt sokan nem akarták színpadra engedni, de ő nem adta fel, és esze ágában sincs visszavonulni.

Link másolása

November 18-án tartják a Budapest Arénában Deák Bill Gyula 75 éves születésnapi koncertjét. A népszerű énekessel telefonon beszélgettem.

– Elképesztő pályát járt be. Hogy emlékszik vissza a kezdetekre?

– Nem volt könnyű, az biztos. Én mindig focista szerettem volna lenni, mint Puskás, Hidegkúti vagy Bozsik. De aztán elvesztettem a lábamat. Utána bejött a beatzene, és elkezdtem énekelgetni, mert az volt a kiugrási lehetőség.

A szomszédban lakott egy roma család. Az apuka cimbalmos volt, és hozott egy gitárt a fiúnak, Sárközy Pálnak, és elkezdtünk gitározgatni, énekelgetni. Aztán ránk szóltak, hogy tűnjünk el onnan, ne zörögjünk, ne hangoskodjunk.  De így kezdődött valahogy.

– Mikor jött az, amikor már el merte hinni, hogy ez több lesz, mint otthoni zenélgetés a haverokkal?

– Csináltunk egy kőbányai zenekart, az volt a neve, hogy Sztár. Rengeteg amatőr fesztivált megnyertünk.

– Az tudjuk, hogy amikor elindult a pályája, a politika közeg eléggé elutasító volt. De milyen volt a szakma és a közönség?

– A szakma nagyon jó volt, azt mondták, nem vagyok színpadképes és képernyőre való, mert fél lábam van.

De nem adtam fel, küzdöttem. Játszottam kisebb-nagyobb zenekarokban, de aztán jött a Hobo Blues Band, és velük lettem igazán sikeres.

– Nekem az első élményem az István a király, akkor voltam 7-8 éves. Hogy emlékszik erre? Hogyan kapta a felkérést, milyen volt a munka?

– Több színészt is felkértek előttem a Táltos szerepére, de valamiért egyik sem volt igazán jó. Aztán a Vikidál és a Nagy Feró szóltak, hogy itt van a Deák Bill Gyula.

Megkaptam az anyagot, bementem a stúdióba, ahol előtte már Vikidál, Varga Miki és Sebestyén Márta felénekelte a maga részét – mind csodálatosak voltak. Odatettem magamat, és hála az Istennek nekem is sikerült emlékezetes produkciót nyújtanom.

– Azokban az években, amikor a Hobo Blues Bandben énekelt, nagyon erőteljesen meghatározta az együttes arculatát. Egészen más azoknak a daloknak az energiája, amikben énekel. Ritka, hogy egy együttesben ennyi markáns karakter legyen, hiszen ön mellett Hobo és Póka Egon is nagyon erőteljes egyéniség. Nem voltak feszültségek ebből?

– Nem voltak feszültségek. Eleve Póka Egon vitt engem oda, Hobóvel pedig szépen kiegészítettük egymást.

– Sosem volt rivalizálás, hogy kire jut több reflektorfény?

– Súrlódások persze voltak, hol nincsenek, de ezekről már nem érdemes beszélni.

– Ön melyik korszakokat, vagy akár lemezeket tartja a legfontosabbnak a munkásságából?

– Nagyon sok volt. A Hobo Blues Band korszakban rengeteg lemezt adtunk ki. Arany meg platinalemezek lettek. Talán a Vadászat volt a legfontosabb. Aztán volt a Rossz vér, az első szólóalbumom, ami kiemelkedő volt az életemben.

De említhetném a Bort, bluest, békességet, ahol Pókával, Horváth Attilával és sok nagyszerű jazzistával dolgozhattam: Szakcsi Lakatos Béla, Tony Lakatos, Borlai Gergő, Babos Gyula, Tornóczky Ferenc, Fekete-Kovács Kornél. Vagy legutóbb Koltai Gergővel a Hatvan csapás király meséi, ami aztán platinalemez lett.

Rengeteg rockoperában dolgoztunk az István a királytól kezdve a Zúgjatok harangokon át a Jézus Krisztus szupersztárig.

1992-ben Sevilla főterén játszottuk az István a királyt.

De az is nagyon emlékezetes, amikor 1990-ben a Népstadionban adtuk elő, az Illés koncertjén, 90000 ember előtt.

– Van olyan dala, amit ma már nem szívesen énekel el?

– Nincs. Én amit csináltam, arra büszke vagyok, és vállalom.

– Bevallom, én nagyon meglepődtem, amikor megtudtam, hogy a Hosszú fekete haj az ön szerzeménye. Nyilván azért, mert az a zenei szubkultúra, amiben ez nagy sláger lett, eléggé távol áll a blues és a rock világától. Mesélne ennek a dalnak a születéséről?

– Régen a Sztár zenekarban roma beatet játszottunk, és ennek kapcsán ismerkedtem meg Bangó Margittal. Megtetszett neki ez a szám, és megcsináltuk vele. A mai napig nagyon jóban vagyunk.

– Közeledik a nagy, 75. születésnapi koncert. Mivel készül, hogy állítja össze a műsort?

– A koncert felölel minden fontos állomást a Hobo Blues Bandtől az István a királyon és a szólóalbumokon át a mai napig. Sőt, lesz sztárvendég is Caramel személyében.

Nyilván lesznek olyan dalok, amik kimaradnak, de hát, ha mindent bele szeretnénk zsúfolni, több napig is ott lennénk.

– Mik a távlati tervek? Van esetleg szó új albumról?

– Eszem ágában sincs visszavonulni. Az igazság az, hogy már el is készült egy új zenei anyag. Horváth Attila írt hozzá szöveget. Ezt jövőre szeretném kiadni. Címe még nincs.

– Köszönöm szépen.

– Ez hol fog megjelenni?

– A Szeretlek Magyarországon.

– Én valóban szeretem Magyarországot, mert ez az én hazám. Magyarország és Kőbánya.

– Kőbánya sok fontos embert adott.

– Persze. Kőbányai volt Hofi, több bokszoló, például Török Gyula és Kajdi János, Orosz Adél, Temesvári Andrea, Gergely Gábor, Papp Vera… Sőt, Varnus Xavér is!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Itt a magyar Harry Potter: gulyással, hagyományos reggelivel, metróval és egy sikeretlen vizsga utáni búfelejtővel
Hári Gábor egy családi étkezésben megfáradva döntött úgy, hogy elkészíti a kultikus figurák magyar verzióját. A mesterséges intelligencia segítségével kerültek a szereplők kocsmába, pályaudvarra, lakótelepre...

Link másolása

Harry Potterből sosem elég. A könyvek és filmek, a különféle játékok után a mesterséges intelligencia segítségével most Magyarországra érkeztek a szereplők.

A kalandról különleges képeket osztott meg a Facebook-on Hári Gábor. Az alkotó elmesélte a Szeretlek Magyarországnak, hogyan született az ötlet, hogy magyar környezetbe helyezze a varázsló-tanoncok világát.

"Az inspirációm onnan jött, hogy külföldön élek, és a családom látogatóba jött nemrég. Magyar ételeket ettünk, elég tetemes mennyiségben. Egy ponton, amikor már kifáradtam az evésben, leültem a YouTube elé és eszembe jutott a "nemzeti Harry Potteres" mesterséges intelligencia mémformátum. Magyar verziót még nem láttam belöle, ezért úgy döntöttem elkészítem én".

A képeket pedig megosztotta ITT. És az alkotásokhoz némi magyarázatot is adott.

"Hágrid" gulyást főzött a harmadik ebédjére
"Dámböldór" a méreggel, ami miatt kirúgták
"Sznép" a megvakulása előtt
"MekGonagál" hagyományos magyar reggelivel
"Heri, Ron és Hermióne" egy sikertelen vizsga után, iskolai egyenruhában
"Dobbi" túl sokat szívott, most a pályaudvaron lakik
"Voldemort", aki rossz hírekkel szórakoztat

A képeket Hári Gábor engedélyével közöltük.

Link másolása
KÖVESS MINKET: