KULT
A Rovatból

Dalról dalra: a Pál Utcai Fiúk új lemezéről meséltek a zenekar tagjai

Leskovics „Lecsó” Gábor frontember és Molnár Balázs gitáros elemezte nekünk a 11 év kihagyás után megjelent albumot.

Link másolása

Bár a Pál Utcai Fiúk hazai távlatban lassan az egyik legrégebb óta aktív zenekarnak számít (1983-as megalakulásuk óta kisebb kihagyásokkal folyamatosan koncerteznek), új lemezt 2008-ban adtak ki utoljára.

Egy hete azonban megérkezett a Legelő album várva várt folytatása Igazán ez minden címmel, amire nem kevesebb, mint 14 dal került fel. A hangzásvilágról és a mondanivalóról Lecsó a Stenknek a következőket mondta:

„A dalírásnál a zenekarban egy alapszabály van, már a kezdetektől fogva: ne a hangzás határozza meg a dalt, vagyis egy szál gitárral, vagy zongorával eljátszató legyen. Balázzsal mindketten így dolgozunk.”

Most pedig kérésünkre mindegyik számról külön-külön is elmesélték, mi ihlette, hogyan készült és mit tartanak a legfőbb üzenetének.

Íme a teljes lemez, alatta pedig az ismertetők:

1. Csoda

Balázs: Lecsó dala, az intrót a legkisebb fiam írta 12 éves korában. Pont ide illett a hangulata. Pécsett született meg az első változata, majd Zolival hármasban a mostani forma. A stúdióban kapott egy kis bendzsót, némi pszichedéliát, és Anikó vokáljával vált teljessé az áhítat.

Lecsó: Az én fejemben ennek a dalnak a hangzása valahol Neil Young és Nick Cave között helyezkedik el. A szövegében is 20 éves és mai sorok keverednek össze. A lényeg benne a hit. A hit a szerelemben.

2. Van az úgy

B: Sokat kísérleteztünk vele. Volt már Black Sabbathos bevezetője, Muse-os refrénje, játszottuk 3/4-ben és 6/8-ban is. Mindent ledobott magáról. Így maradt az az egyszerű sanzonforma, ami titokban mindig is szeretett volna lenni. Veretes Lecsó dal.

L: Egy ideje megvolt a szöveg és a zene is, de valahogy nem találtuk a formát. Sokat kísérleteztünk vele, alapvetően egy lassú dal volt, aztán egyszer valamikor, egy koncert utáni hajnalon, elkezdtem játszani a dalt otthon, de nagyon tempósan és hirtelen működni kezdett. Hoppá! Ilyen egyszerű ez.

3. Kérnéd

B: Ezt is Lovi stúdiójában kezdtük felöltöztetni. Ott született a basszus és a gitártéma is. Egy kis szöveg hiányzott –belekontárkodtam. Jó kis PUF sláger lett.

L: Igen, ez a dal lenn Pécsett nyerte el végleges formáját, kis darabokból. A puzzle darabok egyszerre csak összeálltak. Az alapötlet az enyém volt, de nem lett volna belőle dal, ha a Balázs nem ragasztgatja össze és a végén nem egészíti ki a hiányzó darabokat.

Egyébként a Balázs mutatta nekem évekkel ezelőtt a Mickey3D nevű francia zenekart. Azóta is nagyon bírom őket, kicsit olyasmi dalt szerettem volna. Eredetileg kicsit latinos volt a zenéje, ezért sokáig Brazil volt a munkacíme, de én kifúrtam, mert semmi latin nincs már benne. Kár volt. A Brazil jobb cím, mint a Kérnéd.

4. Leguggol

B: Én követtem el. Backstageből néztem egy zenekart, a gitáros leguggolt és tekert egy kicsit a torzító potméterén. Innen a szöveg, ami egyébként végül Lecsóról szól Anikó tolmácsolásában. Balatonszepezden teljesedett ki.

L: Ezt a dalt Balázs ebben a formában, csak nemrég mutatta meg nekünk. Először a bevezető riff tetszett meg, azután szép sorban a többi rész. Jól esik játszani. A szintiszólón sokan vitatkoztunk, nekem kicsit Omegás volt először, de azután megszerettem. (És rajtunk kívül ki ismeri még az Omega 6-ot? He-he...)

5. Esőben

B: Ez a kedvenc Lecsó zeném. Évekkel ezelőtt írtam rá a szöveget, szerintem ez lett a legjobb szövegem. Veszteségek ihlették. Ám történt ami történt, egyszer csak Kiscsillag-dallá változott más szöveggel. Végül mégis megcsináltuk a PUF-fal is. Aki kitalálja, melyik Kiscsillag-szám zenéje egyezik meg az Esőben zenéjével, az nyer egy...

L: Jó pár éve megírtam ezt a dalt, de a szövegeket, amiket csináltam rá, nem igazán szerettem. Végül mindkét zenekaromban írt rá más szöveget és mind a kettő teljesen mássá tette a dalt, mint az én fejemben volt. És életre kelt a dal! Persze a hangszerelés is teljesen különböző lett. Az eredeti refrén ebben a verzióban található. Gyönyörű a szövege.

6. Balatonszepezd

B: Apám halála utáni ősszel született, miután először telt el nyár úgy, hogy már senki nem volt jelen aki meghatározta gyermekkorom Balatonszepezdjét. A természeti utalások mind valósak, ahogy a cseresznye is mindíg érik a képzeletemben, ha oda gondolok.

L: Jó régen megvan már a dal. Ezt játszottuk legtöbbet az új dalok közül. Egy klasszikus Balázs dal.

7. Leteszlek

B: Sanzon a francia korszakomból, még folytatja a Legelő album fű alatt politizáló szövegvilágát. Anikó énekével sokkal üdébb lett, mint eddig.

L: Nagyon kedves zene és szöveg. Én énekeltem sokáig, de a lemez felvételénél kikönyörögtem, legyen inkább Anikóé. Pedig szerettem énekelni, de úgy éreztem, hogy nehézkessé teszem a dalt. Végül kompromisszum született, és duett lett belőle.

8. Vaktyúk

B: Életem szólója. Egyszer vettem fel mindkét sávot, aztán visszahallgatva húú! Pedig nem vagyok az az Angus fajta. Csak imádom.

L: Először a szöveg volt meg. Bár egy sima csajozós rockdalnak tűnik, de nekem mindig inkább a szabadságvágyról szólt. Pont ugyanaz a lényege, mint a Bálnak. A „világ a szolgám, az én szívem szabad!” pontosan azt az érzést jelenti, mint „a gyeplőt a lovak közé dobom”. Most nem érdekel semmi! Gyerünk!



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összmunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk