KULT
A Rovatból

Büszke volt, dühös, de megbocsátó - Sidney Poitier emlékére

Utat tört a sztereotípiák nélküli afro-amerikai filmszínészetnek.

Link másolása

„A mozi szép fekete királya” – olvastam róla úgy 1968 körül egy olasz képes magazinban, amint éppen Rómában, a Szent Péter bazilika előtt nézelődött. Akkor már fogalom volt sokszor kegyetlen, de szinte mindig katartikus filmekben nyújtott alakításaival, de nem utolsó sorban vonzó külsejével, és tekintetével, amelyből megfoghatatlan büszkeség áradt. Ő volt a 94 éves korában elhunyt Sidney Poitier, aki több mint egy fél évszázaddal ezelőtt megújította az afro-amerikai filmszínészetet.

Az 1960-as évek amerikai fekete polgárjogi mozgalmainak az élet számos területén megvoltak a maguk példaképei. Ilyen volt a közéletben Martin Luther King és Malcolm X, a sportban a vietnámi szolgálatot megtagadó világbajnok nehézsúlyú bokszoló Muhammad Ali, a zenében a rapperek ősének tekintett James Brown, az író-zenetudós LeRoi Jones. A moziban pedig Sidney Poitier volt az első számú ikon.

A floridai születésű színészről sokszor leírták, hogy ő volt az első afro-amerikai, aki megkapta a legjobb férfi főszerep Oscar-díját. Ez 1964-ben történt, a Nézzétek a mező liliomait című filmjéért. Ennél is fontosabb volt, hogy ő volt az első, aki ki tudott lépni az addigi, együgyű, alázatos „néger” sztereotípiákból, és alakításaival nemcsak az akkor még megoldhatatlannak látszó faji problémákra hívta fel a figyelmet, hanem szélesebb emberi-társadalmi összefüggéseken is elgondolkodtatta a nézőt.

Már 1950-ben feltűnést keltett Darryl F. Zanuck Nincs kiútjában, ahol fiatal orvosként egy bigott fehér pácienst kell meggyógyítania. Utána azonban éveken át visszautasított egy sor ajánlatot, mert azokat egyszerűen „megalázónak” tartotta. Nagy pillanata 1958-ban jött el: Stanley Kramer filmjében Megbilincseltekben fegyencet alakított. A sztori szerint egy átszállítás során sikerül megszöknie a vele összeláncolt fehér fogollyal (Tony Curtis) együtt. Menekülés közben ébrednek rá, hogy csak közös erővel van esélyük az életben maradásra.

Poitiert ezután már elhalmozták értékes szerepekkel, a csúcsra pedig 1967-ben ért fel. Ekkor egy év alatt három olyan filmben játszott főszerepet, amelyek nemcsak a faji megbékélésről, a kölcsönös toleranciáról és elfogadásról szólnak, hanem fontos kordokumentumok is. (Emlékeztetőül: az Egyesült Államokban 1964-ben fogadták el az első, még John F. Kennedy kezdeményezte polgárjogi törvényt, majd 1968-ban a másodikat).

A Norman Jewison rendezte Forró éjszakában izgalmas krimi, ami egy déli kisvárosban elkövetett gyilkosság körül forog. A zűrös ügybe egy átutazóban lévő fekete férfi keveredik bele. Először gyanúsítottként, mert mit keres éjnek idején egyedül a pályaudvaron, tömött erszénnyel? Aztán pedig nyomozóként, miután kiderül, hogy ez a foglalkozása, és felettesei is elismerően nyilatkoznak kiváló képességeiről. Poitier legendává vált Virgil Tibbs-ének nemcsak a helyi kollégák előítéleteivel, hanem a kisváros érinthetetlennek hitt potentátjaival is meg kell küzdenie.

Ezután újra Kramer adott neki nagy lehetőséget A találd ki, ki jön vacsorára? című szatírában. A filmben egy középosztálybeli, konzervatív idős házaspárt lányuk fekete vőlegényével lepi meg. Ebben a filmben arra is vannak utalások, hogy a hétköznapi rasszizmustól a feketék sem mentesek.

A harmadik film pedig A tanár úrnak szeretettel, amely egy valóságos történet nyomán született. Sidney Poitier egy londoni külvárosi iskolában kezelhetetlennek tartott kamaszokat próbál tanítani, akikről kiderül, hogy csak emberi szóra, megértésre vágynak. Ez lett az alapja később egy sor iskolai témájú filmnek a Holt költők társaságától a Veszélyes kölykökig.

Mindegyik alakításából természetes méltóság áradt, de egy-egy gesztusával, félmosolyával nevetségessé tudta tenni az előítéletek rabjait.

Poitier azonban túl akart lépni e szerepkörökön, és az 1970-es évektől, amikor már rendezett is, a legkülönbözőbb műfajokban kipróbálta magát. Játszott westernben, romantikus komédiában, krimikben, és ő volt az, aki felfedeztette a nézőkkel az afro-amerikai humort. A nálunk is nagy sikert aratott, 1980-as Dutyi-dili című filmjében Richard Pryorral és Gene Wilderrel a főszerepben mintha a Megbilincseltek alapötletét forgatta volna ki fergeteges komédiává.

Sidney Poitier gondolkodását jól tükrözik 2012-ben, Oprah Winfrey tv-műsorában mondott szavai:

„Figyelnünk kell más emberi tapasztalatokra is ahhoz, hogy saját emberségünk kiteljesedjen.”

Önéletrajzában pedig így emlékezett ifjúkori önmagára: „Meg kellett tanulnom, hogy a bennem lévő dühöt pozitív irányba tereljem, mert különben elpusztított volna. Ebből következett a legnagyobb pozitív érzés, a megbocsátás.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Tordy Géza a halála előtt intézetbe akart költözni, memóriazavarai miatt hagyott fel a színészettel
Ezt mondta el barátja, a Jászai-díjas Körtvélyessy Zsolt. Két hónappal halála előtt találkozott utoljára a művésszel.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 30.


Link másolása

Május 1-jén ünnepelné a 86. születésnapját Tordy Géza. Halála előtt tíz évvel már visszavonult a színpadtól, az okokról azonban soha nem beszélt. Most az egyik legjobb barátja, Körtvélyessy Zsolt árulta el a Blikknek, hogy a Nemzet Színésze a memóriazavarai miatt kényszerült felhagyni a munkával, majd elvonulni a nyilvánosság elől.

„Géza volt az egyik legjobb és legrégebbi barátom, hetven éve ismertük egymást. Nagyon megrázott a távozása. Szegény az évek során egyre több betegséggel küzdött. Bár egyedül élt, sokat volt kórházban, és szó volt arról is, hogy állandó jelleggel bevonul egy intézetbe, mert nem akar senki terhére lenni.”

– mondta Körtvélyessy. Úgy látta, Tordy elszánt volt elhatározásában, arra azonban már nem került sor. A színművész úgy emlékszik, az egészségügyi problémák közül Tordyt leginkább memóriazavara viselte meg, emiatt hagyta abba a színészetet is.

Nagyjából tíz évvel ezelőtt kényszerült a visszavonulásra, mert a memóriaproblémái miatt már nem tudta megtanulni a szöveget.

Ez nagyon megviselte, és a korábban mókamesterként ismert Gézából zárkózott, megkeseredett embert lett.

Ez volt az oka annak is, hogy ennyire kizárt az életéből mindenfajta szereplést. Ő egy nagyon elkötelezett színész volt, aki szinte mindent képes volt alárendelni a munkájának, és nagy törést okozott, hogy ennek vége. Emlékszem, bár a Hadik-filmben mind a kettőnknek csak egy kis szerepe volt, azt mennyire élvezte.” – mondta Körtvélyessy. A Jászai-díjas színész rendszeresen tartotta a kapcsolatot Tordyval. Két hónappal a halála előtt találkoztak is. „Szerveztük már a következőt, valami közös főzést, ami már nem jöhetett létre”. – zárta gondolatait Körtvélyessy Zsolt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Itt a magyar Harry Potter: gulyással, hagyományos reggelivel, metróval és egy sikeretlen vizsga utáni búfelejtővel
Hári Gábor egy családi étkezésben megfáradva döntött úgy, hogy elkészíti a kultikus figurák magyar verzióját. A mesterséges intelligencia segítségével kerültek a szereplők kocsmába, pályaudvarra, lakótelepre...

Link másolása

Harry Potterből sosem elég. A könyvek és filmek, a különféle játékok után a mesterséges intelligencia segítségével most Magyarországra érkeztek a szereplők.

A kalandról különleges képeket osztott meg a Facebook-on Hári Gábor. Az alkotó elmesélte a Szeretlek Magyarországnak, hogyan született az ötlet, hogy magyar környezetbe helyezze a varázsló-tanoncok világát.

"Az inspirációm onnan jött, hogy külföldön élek, és a családom látogatóba jött nemrég. Magyar ételeket ettünk, elég tetemes mennyiségben. Egy ponton, amikor már kifáradtam az evésben, leültem a YouTube elé és eszembe jutott a "nemzeti Harry Potteres" mesterséges intelligencia mémformátum. Magyar verziót még nem láttam belöle, ezért úgy döntöttem elkészítem én".

A képeket pedig megosztotta ITT. És az alkotásokhoz némi magyarázatot is adott.

"Hágrid" gulyást főzött a harmadik ebédjére
"Dámböldór" a méreggel, ami miatt kirúgták
"Sznép" a megvakulása előtt
"MekGonagál" hagyományos magyar reggelivel
"Heri, Ron és Hermióne" egy sikertelen vizsga után, iskolai egyenruhában
"Dobbi" túl sokat szívott, most a pályaudvaron lakik
"Voldemort", aki rossz hírekkel szórakoztat

A képeket Hári Gábor engedélyével közöltük.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET: