HÍREK
A Rovatból

Brexit: véget ért az átmeneti időszak, Nagy Britannia kilépett az EU-ból

Mától új szabályok léptek életbe az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatrendszerében. Mutatjuk, mi változik a brexittel.

Link másolása

Új szabályok léptek életbe pénteken az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatrendszerében, miután véget ért a brit EU-tagság tavaly januári megszűnése (Brexit) óta érvényben volt átmeneti időszak.

Az egyik legfontosabb változás az, hogy

megszűnt a négy uniós szabadságjog, az emberek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások akadálytalan áramlásának automatikus érvényesítése a kétoldalú forgalomban, és a brit kormány új, az EU-országokból újonnan érkezőkre is vonatkozó bevándorlási szabályozást léptetett életbe.

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én lépett ki az EU-ból, de a kilépés napján kezdődött, közép-európai idő szerint pénteken nulla órakor véget ért 11 hónapos átmeneti időszakban jórészt a korábbi szabályrendszer maradt érvényben a kétoldalú kapcsolatokban.

Az átmeneti időszak pénteki lejártával ugyanakkor megszűnt az Egyesült Királyság tagsága az Európai Unió egységes belső piacán és vámuniójában is.

A Brexit előzményeként 2016. június 23-án népszavazást tartottak a brit EU-tagságról, és a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a távozásra voksolt.

Az Európai Unió és elődszervezetei történetében a brit kilépésig nem volt példa teljes jogú tagország kilépésére.

Az Egyesült Királyság 47 évet és egy hónapot töltött az Európai Közösség, majd utódja, az Európai Unió tagországaként, ugyanis 1973. január 1-jén lépett be a közösségbe Sir Edward Heath akkori konzervatív párti miniszterelnök vezetésével.

A pénteken véget ért átmeneti időszak egyik legfontosabb célja az volt, hogy legyen idő a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú viszonyrendszer sarkalatos szabályairól. Ezt számos sikertelen tárgyalási forduló után szinte az utolsó pillanatban, közvetlenül karácsony előtt sikerült elérni.

Az 1246 oldalas megállapodás egyik fő eleme egy szabadkereskedelmi egyezmény, amely péntektől százszázalékos vámliberalizációt - vagyis vám- és kvótamenetes kereskedelmet - biztosít az Egyesült Királyság és az EU kétoldalú áruforgalmában.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmének értéke a hivatalos statisztika szerint tavaly 668 milliárd font (272 ezer milliárd forint) volt.

A megállapodással együtt azonban számos alapvető fontosságú változás is történt a szabályokban.

Ezek közé tartozik, hogy megszűnt a brit hazai össztermék (GDP) éves értékének 80 százalékát előállító szolgáltatási szektor garantált hozzáférése az Európai Unió egységes belső piacához. Ez különösen érzékenyen érintheti a londoni pénzügyi szektor, a City több mint 300 ezer alkalmazottat foglalkoztató pénzügyi szolgáltató cégeit. Ezek a vállalatok a Brexit-folyamat kezdete óta tartanak attól, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra kiterjedő konkrét megállapodás híján elveszíthetik passporting-jogosultságaikat, vagyis az euróövezeti piacokra szóló specifikus szolgáltatásnyújtási engedélyeiket.

London teljes önálló kivitelén belül a pénzügyi és egyéb kapcsolódó szolgáltatások exportjának értéke eléri az évi 100 milliárd fontot (több mint 40 ezer milliárd forint). Ez London önálló gazdasági egységként lebonyolított teljes exportjának a fele.

A londoni pénzügyi szolgáltatási szektor csak úgy tarthatná meg a jelenlegihez hasonló mértékű hozzáférését az unió egységes belső piacához, ha az EU szabályozási ekvivalencia-státust biztosít számára. Ennek feltétele azonban nagy valószínűséggel az lenne, hogy a brit szolgáltatási ágazat jórészt tartsa magát az uniós szabályozási keretrendszerhez. Az Európai Bizottság véleménye szerint London máskülönben kicsemegézné az uniós szolgáltatási piac előnyeit a hozzáféréssel járó kötelezettségek teljesítése nélkül.

A kétoldalú kapcsolatrendszerről kötött megállapodás lehetőséget biztosít arra, hogy a brit kormány és az EU a következő hónapokban tárgyaljon a pénzügyi szolgáltatási szektor uniós piaci hozzáféréséről.

A londoni pénzügyi szolgáltatási cégek ugyanakkor már komoly előkészületi lépéseket tettek arra az esetre, ha elveszítenék e hozzáférést. Számos vállalat fiókintézményeket hozott létre vezető uniós pénzügyi központokban, mindenekelőtt Frankfurtban és Párizsban. Mindemellett az EY globális üzleti tanácsadó és könyvvizsgáló cég becslése szerint a Londonban honos pénzügyi szolgáltatási cégek a 2016-os népszavazás óta ezermilliárd fontnak megfelelő eszközállományt telepítettek át uniós országokba.

Az EU-polgárokat érintő egyik legnagyobb jelentőségű változás a brit bevándorlási szabályozásban történt. Péntektől ugyanis az Egyesült Királyság beszüntette az emberek szabad mozgását biztosító uniós szabadságjog érvényesítését, és mindenkire - vagyis az EU-ból és az unión kívüli országokból újonnan érkezőkre - egyformán érvényes, pontozásos elbírálási rendszerre épülő bevándorlási szabályozást léptetett életbe.

E szabályozás alapján a brit hatóságok főleg a jelentkezők szakképzettsége és angol nyelvtudása alapján bírálják el a letelepedési kérelmeket. Azok az EU-polgárok, akik a pénteki határidő előtt érkeztek, és már életvitelszerűen, törvényesen az Egyesült Királyságban laknak, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért - kell folyamodniuk a brit hatóságokhoz; ennek benyújtási határideje június 30. Megtagadható ugyanakkor a letelepedett státus, sőt a belépési engedély is azoktól, akikre más országokban legalább egy év szabadságvesztést róttak ki korábbi bűncselekmények miatt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter újabb információkat közölt a pénteki tüntetésről
A gyermekvédelemért hívta össze híveit a TISZA párt politikusa, Pintér Sándor belügyminiszter és a kormány lemondását követelve.

Link másolása

Pénteken 18 órára hirdetett meg Magyar Péter egy tüntetést a Belügyminisztérium épülete elé. A gyermekvédelemért hívta össze híveit a TISZA párt politikusa, Pintér Sándor belügyminiszter és a kormány lemondását követelve. Mai posztjában közölt pár információt arról, hogy mivel és hogyan készüljenek a hívei a tüntetésre:

„Találkozzunk ma este 18.00 órakor a Belügyminisztérium előtt, védjük meg a gyermekeinket és unokáinkat! Követeljük a politikai felelősök lemondását!

Csatlakozz hozzánk egy békés, de határozott tüntetésre, ahol közösen mondjuk ki, hogy “Elég volt!”. Védjük meg a gyermekeket az újabb pedofil bűncselekményekről. Követeljük a valódi gyermekvédelmi reformot, a gyermekvédelem finanszírozásának jelentős megemelését. Követeljük a szörnyűségeket eltussoló intézményvezetők felelősségre vonását, és a politikai felelősök, Pintér Sándor belügyminiszter lemondását és a kormány távozását. Itt az ideje, hogy hangot adjunk a változás iránti igényünknek és megmutassuk, a közösség erejével képesek vagyunk pozitív változásokat elérni.

Kérünk titeket, hogy osszátok meg az eseményt, hívjátok meg barátaitokat, és gyertek el minél többen, hogy közösen kiállhassunk a jövő generációja mellett.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Csányi Sándor az OTP történetének eddigi legnagyobb bankvásárlására készül
A vezérigazgató az OTP közgyűlésén jelentette be az akvizíciót: egy Európai Unión belüli bankot vásárolhatnak meg.

Link másolása


Csütörtökön délelőtt tíz órától közgyűlést tartott az OTP, ahol a részvényesek egyebek mellett az osztalékfizetésről és saját részvényeik visszavásárlásáról is döntöttek – számol be a Portfolio,

Az eseményen beszédet mondott Varga Mihály pénzügyminiszter is, aki elmondta, hogy az OTP a zászlóshajója a magyar bankpiacnak, megkerülhetetlen tényező, kellő súllyal, nagy piaci részesedéssel és a hazai érdekek mentén vesz részt a pénzügyi világ folyamataiban.

Az OTP vezérigazgatója, Csányi Sándor feltette a kérdést, hogy hogyan lehet az, hogy a 2023-as, 990 milliárd forintos eredmény után csak 150 milliárd forintot fizetnek osztalékként. Csányi szerint ez egyrészt azért van, mert a válság alatt is fizettek osztalékot és vettek vissza részvényeket, másrészt pedig mert

szerdán indikatív ajánlatot tett az OTP egy Európai Unión belüli bank megvásárlására, és ez a bank történetének legnagyobb akvizíciója lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Hadházy be is kaphatja” – mondta Nyírkarász fideszes polgármestere, aki korábban rávallott a térség fideszes képviselőjére
Szalmási József a rendőrség által lezárt korrupciós ügyben azt vallotta, hogy Kovács Sándor parlamenti képviselő a barátja érdekében manipulálta Nyírkarász egyik közbeszerzését, és megzsarolta őt azért, hogy az általa kiválasztott cég építse meg a falu termelői piacát.

Link másolása

Nyírkarász fideszes polgármestere, Szalmási József azt mondta a rendőröknek, hogy Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselő behívatta, és közölte, barátja cégének kell megépítenie a település piacát, másképp nem kapják meg az elnyert uniós pénzt.

A 24.hu szerint a rendőrség mégis megszüntette a nyomozást három év után. Azért nyomoztak, mert kiderült, Kovács barátjának a cége néhány év alatt egymilliárd forintnyi közbeszerzést nyert el a térségben, és ezért Hadházy Ákos feljelentést tett.

A lezárás ilyen megállapítások dacára történt:

„A közbeszerzési dokumentumokból megállapítást nyert, hogy egy behatárolt földrajzi körzetben elhelyezkedő hét település önkormányzata és az egyesület (a Jót s Jól a Szatmári Kistérségben Egyesület, amit ma is Kovács Sándor felesége vezet) beruházásaik megvalósítására kevés kivétellel ugyanazon hat gazdasági társaságot választották ki és kérték fel ajánlattételre, melyek közül kivétel nélkül a többnyire egyedül pályázó GÉ-65 Mérnökiroda Kft. ajánlata került ki győztesként,

mely tények egyidejű és együttes fennállása a gazdasági szereplők összehangolt magatartására utalhat, illetve versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűncselekmény gyanúját keltheti”.

A nyomozás során lehallgattak telefonokat, tanúkat is kihallgattak, köztük volt Szalmási József is, aki egyébként idén is a Fidesz jelöltjeként indul az önkormányzati választáson.

Külön érdekes, hogy a polgármester rávallott Kovácsra a rendőröknél, azt mondta, hogy

a parlamenti képviselő a barátja érdekében manipulálta Nyírkarász egyik közbeszerzését, és megzsarolta őt azért, hogy az általa kiválasztott cég építse meg a falu termelői piacát. A falu végül 50,5 millió forint uniós forrást kapott.

A rendőrség azt is kimondta, hogy a bűncselekmény megvalósulását „a foganatosított eljárási cselekmények egy részének eredménye” nem zárja ki, ám „ezek a pályázatok készítésére, a beruházásokat kivitelező vállalkozások kiválasztására irányuló összehangolt magatartás vagy irányítottság mértékét, mélységét, az abban résztvevő személyeket illetően nem kellően egzaktak, cselekményre, illetve személyre mutatóak, és ilyen adatokat az eljárás során nem lehetett beszerezni, még a kiterjedt bizonyítás és a leplezett eszköz alkalmazás ellenére sem”.

Hadházy szerint így még ebben a lezáró határozatban is olyan bizonyítékok vannak, amik miatt „Kovács Sándor fideszes képviselőnek már régen a börtönben kéne ülnie”.

A 24.hu nak most nyilatkozott röviden Szalmási József, aki ezt mondta:

„Hiába verklizik itt a 24.hu, úgyse tudnak tenni semmit. Se a rendőrség, se a Hadházy, se önök. Hadházy be is kaphatja.”

Kovács Sándorral amúgy szerinte ma is jóban vannak, a rendőrségen tett állításairól pedig most azt mondta: „Lehet, piás voltam akkor.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: Két szerződést kötöttünk Kínával, és a kínai rendőrök járőrözése a kisebb baj
A független képviselő szerint az eddig ismeretlen, második szerződés gyakorlatilag szabad kezet ad a magyar kormánynak, hogy a kínaihoz hasonló totális megfigyelőállamot építsen ki.

Link másolása

Hadházy Ákos betekintést kapott a Belügyminisztériumban a Kínai Népköztársasággal kötött két belügyi együttműködési szerződésben, írja a képviselő a Facebookon.

Az első megállapodás, amiről már hetek óta cikkez a sajtó, valóban csak a turisztikai helyszíneken történő kínai rendőri jelenlétről szól, de van egy másik, eddig ismeretlen egyezmény is, az ún. Rendészeti Biztonsági Megállapodás.

Hadházy szerint az első szerződés „korrektnek és ártalmatlannak tűnik”, mert annak értelmében „a kínai rendőrök csak fegyvertelenül, a magyar parancsnokság alatt és a magyarokkal járőrözve, elsősorban tolmácsként járőrözhetnek”,

a második együttműködési megállapodás azonban gyakorlatilag szabad kezet ad a magyar kormánynak ahhoz, hogy a kínaihoz hasonló, magas technológiai szintű, totális megfigyelőállamot építsen ki.

Az eddig titkolt megállapodás szerint „a felek törekednek az eddigi rendészeti együttműködés folytatására, megerősítésére és fejlesztésére”, többek közt „a közrend és közbiztonság, a szakképzés, terrorizmus és kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem, közlekedésbiztonság és más területeken”.

A Rendészeti Biztonsági Megállapodásban az is szerepel, hogy a felek együttműködnek a legjobb gyakorlatok cseréjében, a tapasztalatok megosztásában, közös projektekben és programokban, vezető szakértők cseréjében, és az együttműködés bármelyik fél által javasolt egyéb módjain.

Hadházy Ákos szerint a tágan értelmezhető és alkalmazható kitételek alapján

a magyar kormány átveheti a totális diktatúra alapját adó kínai személyfelismerő kamerarendszert, a kínai belügy segíthet a magyar belügynek a kamerarendszer beüzemelésében.

A képviselő szerint ráadásul „a Fidesz bármikor három nap alatt módosít, vagy egy nap alatt egy rendelettel felülírhat”, azaz a Rendészeti Biztonsági Megállapodásban foglaltaknak különösebb hazai jogi akadálya nincs.

Hadházy felhívja a figyelmet arra is, hogy a titkos megállapodás nyolcadik pontja szerint az „egyezmény nem minősül nemzetközi szerződésnek”, ezért „nem keletkeztet a nemzetközi jog alapján fennálló jogosultságokat és kötelezettségeket”.

A képviselő jogászai szerint azért volt szükséges ez a kitétel, mert így

nem kellett a kormánynak a parlamenttel ratifikáltatnia, vagy rendeletben kihirdetnie, azaz nyilvánosságra hoznia.

Link másolása
KÖVESS MINKET: