News here
hirdetés

KULT
A Rovatból
hirdetés

Beregi Tamás: A kutyákban csodálatos, hogy csak a jelenben léteznek

Az Egyetleneim és a Pixelhősök népszerű írójával kutya és ember kapcsolatáról, forgatókönyv-fejlesztésről és a városi ember magányosságáról is beszéltünk legújabb regénye, az Egyszer egy kutya kapcsán.

Link másolása

hirdetés

A sokoldalú írót a legtöbben Egyetleneim című könyvéről és az abból készült filmről ismerik, de sokrétű munkássága egyéb gyümölcseit is sokan ismerik és szeretik. A közelmúltban jelent meg a Helikonnál legújabb regénye, Egyszer egy kutya címen, ez adta beszélgetésünk apropóját.

- Biológus, művészettörténész, filmkritikus, forgatókönyvíró, író vagy, és számítógépes játékokkal is foglalkozol. Ez mind egyformán fontos és hangsúlyos az életedben?

- Nagyjából igen. Bármilyen furán hangzik, könnyű megtalálni a kapcsolódási pontokat a távolinak tűnő területek között, sőt, azok oda-vissza is hatnak egymásra. Az írás a legfontosabb persze, ez kapcsol egybe mindent.

Biológusi pályám nagyjából véget ért akkor, amikor egy növényvédelmi kutatóintézetben gyakornokoskodva, a korai keléseket a félhomályos vivárium-szobában kipihenve gondatlanul összekevertem professzorom tíz éve hermetikusan elzárva nevelgetett krumplibogár tenyészeteit, amivel addig sosem látott, tudományos szempontból értelmezhetetlen mutációkat idéztem elő - ám a zoológia, a természet azóta is központi szerepet játszik szinte minden írásomban.

A művészettörténet talán ott érhető tetten, hogy általában kép és szöveg kapcsolatában gondolkodom. Noctambulo c. regényemben például a történetet rejtett szimbólumokkal teli ábrák egészítették ki, talán nem is fejtette meg őket senki, de így is jól mutatnak a könyvben, sokat hozzátesznek a misztikus hangulathoz. Legutolsó regényem illusztrálására pedig egy japán grafikusművészt kértem fel.

hirdetés
A művészettörténet csodás alap, ihletet, inspirációt ad.

Amikor a videojátékok történetéről írtam és írok, ott is sokszor használok művészettörténeti módszereket. A Noctambulo-hoz, akárcsak az új könyvemhez egy-egy animációs trailert készítettünk, hihetetlenül izgalmas kaland volt életre kelteni a könyv világát egy másik média segítségével.

– Ez a sokszínűség a munkásságodra is jellemző. Írtál fantasyt, talán legismertebb művedben, az Egyetleneimben a budapesti bulikultúráról írsz, a Noctambulo megint egész más korba és miliőbe visz. A Pixelhősök pedig ismeretterjesztő könyv a videojátékokról. Pedig a megszokott az, hogyha valaki rátalál egy műfajra, vagy stílusra, akkor megmarad annál.

- Számomra az írásban ez az egyik legizgalmasabb: új témákat, korokat, világokat felfedezni, bejárni, ezekben megtanulni otthonosan mozogni. Olyan ez, mint egy utazás, ahol beleveszel egy számodra ismeretlen világba, amely a végére mégis az otthonoddá válik, ha csak ideiglenesen is. Ez persze nem könnyű, hiszen a szerzők a kiadókkal közösen ma már inkább brandek kiépítésében gondolkodnak, a terjesztők is azt szeretik, ha előre tudják, melyik polcra fogsz felkerülni a boltban. A látszat ellenére mégis sok hasonlóság van a témákban, amelyek foglalkoztatnak.

- Legújabb könyved, az Egyszer egy kutya megint más oldaladról mutat be. Ha egy könyvben (vagy filmben) kutya szerepel, az ember kicsit gyanakvóvá válik, hiszen beugrik a mondás, hogy kutyával és gyerekkel mindent el lehet adni. Hogy talált meg ez a téma?

- Soha nem gondoltam, hogy valaha írok egy kutyás regényt. Lola - ahogy a regényben szerepel Lulu - kutyám négy éve halt meg.

Évekbe telt, amíg fel tudtam dolgozni a traumát.

Ebben végül az írás segített: egyik barátom ötletére egy rövid gyászmesét írtam. Akkor még nem is gondolkodtam a kiadásban, de amikor rátaláltam a Pinteresten Kumi Obata japán grafikusművész csodálatos illusztrációira, elkezdtem egy kis emlékkönyvecskében gondolkodni. Több kiadót is megkerestem, végül eljutott a könyv M. Nagy Miklóshoz, a Helikon főszerkesztőjéhez, aki azt mondta, szerinte sokkal több van ebben a regényben. A beszélgetéseink hatására a pandémia alatt valahogy elkezdte írni magát a könyv, és egy hosszú, összetett történetté nőtte ki magát, amelybe sok minden belekerült, ami foglalkoztatott az utóbbi időben.

– Melyek is ezek a témák, sorra tudjuk venni őket?

- Az Egyszer egy kutya, azon túl, hogy egy kutya-gazdi történet, felnövés - vagy inkább fel(nem)növés - történet, jó adag városregény vonulattal kiegészítve, melyben remélem sokan ráismernek majd a közelmúlt Budapestjére, Magyarországára. Fontos réteget jelentenek az emlékek, anekdoták, egzotikus utazások, és a könyv görbe tükröt tart kicsit a celebvilág és a bennfentes irodalmi élet elé is. Van benne egy kis adag társadalomkritika is. A modern ember kisállatokhoz való viszonya sok mindent elárul rólunk.

Ilyen például az a jelenet, amikor Bertram, a főhős bekeveredik egy kutya-okoskütyű boltba, ahol applikációval vezérelt nyakörvet, etetőtálat, kutya-légkondit, stb. próbálnak rásózni.

De ez a regény egy szerelmi történet is egyben, annak minden szépségével és szomorúságával. Hiszen Bertram és Lulu párosa egy idő után kiegészül egy érzékeny és gyönyörű lánnyal, Soyával. Ő is gazdivá válik, hármójuk viszonya dinamizálja a történetet.

- Hogy visszatérjünk a korábbi kérdésemhez, tényleg mindent el lehet adni kutyával? Miben más az Egyszer egy kutya, mint a többi kutyás könyv?

- A klasszikus kutyás regények, pl. Jack London történetei, vagy a Lassie hazatér a kutyák bátorságát, kitartását, hűségét hangsúlyozzák, miközben persze rólunk, emberekről is szólnak. Készültek filozofikus, metaforikus kutyatörténetek, például Bulgakov Kutyaszíve. Az utóbbi időben egyre népszerűbbek a különféle humoros, cuki-kutya, vagy „így látja Szöszi a világot” stílusú lektűrök.

Engem inkább két, egymáshoz nagyon közel kerülő lény kapcsolata érdekelt, mit tudnak adni egymásnak, hogyan változtatják meg egymás életét, és mit lehet kezdeni azzal, hogy egyikük életideje sokkal rövidebb, mint a másiké.

- Ennek a része a regényben szereplő misztikus, vagy ha úgy tetszik „metafizikai” szál is?

- Bertram patologikusan retteg az elmúlástól, és egy illusztrált regényen, vagy ahogy ő hívja, Magnum Opus-on dolgozik egyre reménytelenebbül, amely a halhatatlanság receptjének kereséséről szól. Ehhez kap egy kulcsot japán útja során egy zseniális-őrült professzortól, aki egy mikrokozmikus méretű, örökéletű medúzafajjal foglalkozik. Bertram regénye óriási siker lesz.

Csakhogy közben Lulu megbetegszik, és innentől kezdve minden zárójelbe kerül, ami addig fontos volt - a buli, a siker. A regény egyik fontos eleme az örök visszatérés témája, ez ad keretet a műnek, és kicsiben minden kis mikrotörténetnek. Ebben találja meg Bertram is a vigaszt.

– A könyvedben nagyon fontos szál, hogy a kutyával való kapcsolat miként hat a főszereplő, Bertram személyiségére és írói kvalitásaira. Átéltél hasonlót a valóságban?

- Persze. Bertram az úgynevezett X generáció tagja, melyet szokás elveszett generációnak is nevezni (persze melyik generációt ne lehetne annak nevezni mostanában...): nagy álmokat kerget, mégsem tudja megvalósítani őket, azt szeretné, ha szülei felnőttként kezelnék, közben mégsem tud felnőni, felelősséget vállalni.

Az a paradox helyzet áll elő, hogy a kutya-gazdi kapcsoltban valahol ő az elveszett lény, míg Lulu, a talált, befogadott kutya a stabilitás, az erő. Bertram állandóan rohan, mindig máshol akar lenni, ahol épp van, mindig a múltban, vagy a jövőben él.

A kutyákban csodálatos, hogy csak a jelenben léteznek, és Bertram megtanulja Lulutól többek között a kis dolgok szeretetét, azt, hogyan lehet örülni az életnek.

Még ha csak ideiglenes is ez az állapot, akkor is egy csodálatos ajándék.

– Hány százalékban vagy benne Bertram figurájában, sorsában?

- Mondjuk 85.4 százalékban? Ahogy a regény elején szerepel, a könyv képzelet és valóság keveréke, csak Luluval történt meg minden szó szerint úgy, ahogy az le van írva. A regényírás során egy alapvetően nagyon személyes anyagot kellett kicsit eltávolítanom magamtól, fiktívvé tennem, úgy, hogy közben mégis hiteles maradjon minden. Úgy éreztem azonban, hogy Lulu történetéhez nem nyúlhatok hozzá. Minden relatív, csak ő nem. Olyan ő, mint egy hatalmas fa, amely kiáll minden vihart, ami alá be lehet húzódni, ha baj van. A regény második fele - ezzel nem árulok el nagy titkot, Bertram magára találásával együtt az ő küzdelmének a története, hogy megmentse a kutyáját. És ezzel talán saját magát is. Mert Lulu mindannak a szimbóluma, ami szép és jó az életében: a tünékeny fiatalságé, tisztaságé, szépségé, boldogságé. De bár a regény sok helyen nehéz, traumatikus témákat érint, fontos elmondanom, hogy nagyon is életigenlő és tele van humorral, optimizmussal, életszeretettel.

Fotó: Huszár Dávid

– Talán mások is megkérdezték már tőled: mit gondolsz, miért lett olyan fontos a városi ember számára a kutya? Vagy általában, a kisállat?

- Az állatok humanizálása valamikor a 18. században történt meg, a felvilágosodással és a polgárosodással. Míg Descartes még lélektelen gépeknek tekintette az állatokat, addig a század végére elindult a városi házi kedvencek emancipációja.

Ez néha egészen extrém formát öltött és ölt a mai világban is, elég, ha a luxuskörülmények között élő, vagy akaratukon kívül Instagram-sztárrá tett kutyákra-macskákra gondolunk. Míg a mai ember egyre jobban elszakad a társaitól és magától a világtól, paradox módon egyre erősebben tud kötődni házi kedvenceihez. Ebben talán az is szerepet játszik, hogy ebben a kaotikus, átláthatatlan, hazug világban, ahol semmi sem az, aminek látszik, ahol álhírek uralnak mindent, ahol a virtuálist nehéz néha elválasztani a valóságtól, a házi kedvencek egyfajta stabilitást, biztonságot jelentenek. Ők nem hazudnak soha, nem árulnak el, mindig ott vannak, ha szükséged van rájuk, mindig szeretnek, ragaszkodnak hozzád. Mintha jobbik énünket jelenítenék meg, mintha emlékeztetnének arra minket folyton, milyen jó lehetne a világ.

Amikor városi kutyások találkoznak egymással, általában derűsen köszönnek, beszélgetnek, olyankor valahogy minden olyan könnyű, szerethető, minden zárójelbe kerül körülöttük.

Mintha egy másik dimenzióba kerülnénk át. De megfigyeltem annak idején, hogy ha például kutya nélkül sétálok, ugyanazok az emberek meg sem ismernek, nem köszönnek, fejüket lehorgasztva, maguk elé bámulva, saját világukba zárkózva mennek az utcán. A kutyák kinyitnak valamiféle csakrát, amit nevezhetünk szeretetnek, örömnek, odafigyelésnek, vagy csak derűnek, nem tudom, mi a legjobb szó rá, de az biztos, hogy a gazda arca, tekintete, kommunikációja egészen más lesz a jelenlétükben. Persze nyilván itt is vannak kivételek, akadnak sokan, akik saját egójuk kiterjesztésére, hatalmuk fitogtatására használják a kutyájukat, mint valamiféle márkás járművet. De szerencsére ez a ritkább eset.

- Forgatókönyvek fejlesztésével is foglalkozol. A laikusok kedvéért beszélj egy kicsit arról, hogy ez mit jelent. Miben több, más a forgatókönyv fejlesztés, mint a forgatókönyvírás?

- Már nem foglalkozom, de a Magyar Nemzeti Filmalap megalakulásától kezdve majdnem nyolc évig dolgoztam forgatókönyv fejlesztőként. Ez a gyakorlatban dramaturgiai munkát jelentett, vagyis a kollégáimmal rendezőket, forgatókönyvírókat kellett segítenünk történeteik fejlesztésében. Az írásban az egyik legnehezebb dolog az, hogy nehezen látod kívülről a munkádat, így egy külső konzulens sokat segíthet a tanácsaival. Ha már szóba került a forgatókönyv... ez nagyon-nagyon más műfaj, mint a regény. A regényben csak te vagy és a szöveg - ez a csodálatos, de a félelmetes is benne.

A forgatókönyved, mire jobb esetben filmmé válik, annyi kézen megy át, annyi változtatáson, annyi szempont (általában anyagi) módosítja, hogy végül rá sem ismersz. A regény sokkal tisztább műfaj, ha kapsz egy jó szerkesztőt, csak jobbá válhat a történeted.

- Jelenleg dolgozol valamin?

- Igen. A fő projektem - csak, hogy a biológiánál maradjunk - egy kalandregény, amely egy 18. századi francia természettudós és egy, a versailles-i állatkertből megszöktetett rinocérosz történetéről fog szólni, rengeteg korabeli illusztrációval, és sok kitekintéssel a mai világra. A Noctambulo c. regényem írása közben éreztem rá arra, milyen jól lehet beszélni a mai világról egy másik koron keresztül.

Emellett több forgatókönyvön is dolgozom, és szeretném folytatni Pixelhősök című könyvemet is, a hazai számítógépes játékfejlesztések sokak számára ismeretlen hőskoráról – a nyolcvanas évekről - szólna annak minden történeti, esztétikai és szociológiai vonatkozásával együtt. Ehhez több száz oldalnyi anyagot, interjút összegyűjtöttem, már csak neki kéne veselkedni, hogy megírjam végre.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KULT
Strand Fesztivál 2022 – Az idei utolsó parti élmény Zamárdiban
Kihagyhatatlan esti bulik négy napon keresztül a Balaton partján. Cikkünkből kiderül a Strand Fesztivál 2022-es fellépői és programja, avagy így zajlik egy igazi strandfesztivál!

Link másolása

hirdetés

A Strand Fesztivál 2022-es helyszíne

Idén ismét vár a Strand Fesztivál. 2013-ban indult útjára ez a nyári fesztivál a Zamárdi Nagystrandon, ahol azóta több száz hazai együttes is fellépett. A tavalyi évben megszakadt ez a hagyomány és ideiglenesen Balatonvilágos adott otthont a rendezvénynek, de most visszatér a Zamárdi fesztivál, ahogy azt már megszokhattuk!

A 4 napos rendezvényen 3 színpadon több nemzetközi sztár mellett közel 50 hazai előadóval, zenekarral találkozhattok augusztus 18-19-20-21-én.

 a strandfesztivál 2022-ben visszatér, újra 4 napos lesz a fesztivál

Mivel készül a Strand Fesztivál 2022-ben?

A Strandfeszt idei újdonságaként elsőként szervezik meg a Legendák című projektet a Strand és a Hajógyár közös szervezésében. Ebben a múlt nagy hatású zenészeinek és napjaink népszerű előadóinak fúziója valósul meg. A KFT például a Carson Comával, Charlie a Wellhellóval, a Kispál és a Borz az Analog Balatonnal, Menyhárt Jenő az Ivan & The Parazollal, az R-Go a Valmarral zenél.

A strandfeszt idén különleges Halott Pénz koncert nappal készül

Bemutatkoznak továbbá a Hangfoglaló Program idei évadjának támogatottjai, valamint a Nagylemez Program nyertesei is. A hajnali party sávban a Petőfi Elektrik dj-i töltik meg élettel a színpadot.

Lobenwein Norbert a fesztivál alapítója elmondta, hogy augusztus 20-án nemcsak a Balaton legnagyobb tűzijátékát tartják, hanem aznap lesz a 18 éves Halott Pénz saját fesztiválja is a Strandon.

Strand Fesztivál 2022 fellépők

A Strand Fesztivál sztárfellépői Alvaro Soler, a Clean Bandit, Parov Stelar, Sean Paul, Timmy Trumpet, DJ Kungs és Tom Walker lesz.

hirdetés

Sean Paul legutóbb 2019-ben járt volna Magyarországon, ám akkor betegségre hivatkozva lemondani kényszerült fellépését. A jamaikai rapper rajongói így a Strand 2022-ön pótolhatják az elmaradt koncertélményt.

Az idén máris új dallal, az „Everything But You”-val jelentkező Clean Bandit brit elektropop-trió már többször adott Magyarországon koncertet, Alvaro Solert azonban eddig mindössze egy alkalommal hallhatta élőben a hazai közönség, augusztus 20-án igazi ünnepi fiesztát várhatunk tőle. A még mindig csak 25 éves Kungs pedig a David Guettát követő francia house DJ-k új generációját képviseli majd a fesztiválon.

A hazai előadók – a két évvel ezelőtti mezőnyhöz képest - olyan nevekkel bővülnek, mint például Azahriah, Dzsúdló, vagy éppen a Carson Coma.

Az idei Strand Fesztivál különleges programmal készül Augusztus 20-án

Igazi meglepetéssel készül a Strand Fesztivál 2022-ben

A Strandfeszt idén a 18 éves Halott Pénz előtt tiszteleg, így egy különleges napot szentelve a zenekarnak. A fellépők listáját maga a zenekar tagjai állították össze, és a napot is a Halott Pénz koncertje zárja.

“Olyan zenekarokat és előadókat hívtunk meg, akiket nagyon szeretünk és közülük sokakkal korábban már dolgoztunk is együtt. A Strand három színpadán egymást váltják a vendégelőadók, estére pedig egy fergeteges koncerttel készülünk, sok vendéggel”

– mondta Marsalkó Dávid, a Halott Pénz frontembere.

Augusztus 20-án Beton.Hofi, a Blahalouisiana, ByeAlex és a Slepp, Dzsúdló, a hiperkarma, a Hősök, az Irie Maffia, Krúbi, a Mary Popkids, Ohnody és a Supernem is koncertet ad, de születésnapi parti is várja a közönséget Dedmani, Venom, Columbo, Andro, Izil és Monkeyneck vezetésével.

A Tábortűz helyszín házigazdája Járai Márk, akinek meghívott vendégei az éjszakai órákban lépnek fel, de a hét során vele is találkozni lehet a Tábortűz előadójaként. A Filmio Kertmoziban ugyancsak a Halott Pénz szervezi a programot.

A Strand Fesztivál 2022-es sztárfellépője Sean Paul

Strand Fesztivál 2022 program

A Strandon minden napra jut legalább egy party, amin ott kell lenni! Íme egy kis ízelítő:

Augusztus 18.: - Zúzunk az éjszakában (Fluor és Juhász Laci házibuli), - Next Level Presents: Barely Alive (US), - Tampa B2B Badklaat (UK),- B'Andre B2B Skrude, - Dublic, - Willcox/Snayl

Augusztus 19.: - Stadium X, - Lotfi Begi, - On the Low, - Sterbinszky+Mynea/Snayl

Augusztus 20.: - Halott Pénz 18. szülinapi buli, - Metzker & Friends, - Revolution/Snayl

Augusztus 21.: - World is Mine End Show, - Necc Party, - Szeresd a Trashem

A fellépőkről részletes infókat és a programtáblát ITT találod.

Strand Fesztivál 2022 jegyek

A 2013-ban, a MOL Nagyon Balaton-sorozat kiemelt eseményeként elindított Strand Fesztiválra a napijegyek és bérletek ára az érdeklődéssel párhuzamosan emelkedik, így érdemes mihamarabb megvásárolni azokat. A cikk megírásának időpontjában kedvezményes jegyek még elérhetőek.

Strand Fesztivál napijegyek:

- Napijegy: 16.990 Ft - 19.990 Ft

- VIP Napijegy: 29.990 Ft

-Strand Fesztivál bérletek:

- 3 napos bérlet: 39.990 Ft

- 3 napos VIP bérlet: 59.990 Ft

- 4 napos bérlet: 49.990 Ft

- 4 napos VIP bérlet: 79.990 Ft

- 4 napos Diák bérlet: 39.990 Ft

A fesztivál szervezője, a VOLT Produkció minden márciusban, áprilisban és májusban megvásárolt bérletből 1000 forinttal az Ukrajnából menekülőket segíti az Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül.

A jegyekről részletesen ITT tájékozódhatsz.

A Zamárdi strand különleges élményt nyújt a fesztiválon

Zamárdi: szállás a Strand Fesztiválon

Szálláshelyek többek között két kempingben is elérhetőek:

Az egyik a Part kemping, ami fesztivál területe mellett helyezkedik el és közvetlenül a vízpart mellett, vagyis a sátradból azonnal csobbanhatsz egyet a Balatonba!

A másik Rét kemping. Ez ugyan távolabb helyezkedik el, de mindössze pár perces távolság választ el a Balatontól és a fesztiváltól.

Bővebb infókat az elérhető szállásokról ITT és a kempingről ITT olvashatsz.

A Strand Fesztivál 2022-re jegyek még kaphatók kedvezményes áron is

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés
Sziget: már az első nap telt házas volt, 22 órakor már nem adtak jegyet aznapra
Összesen 95 ezren buliztak, Dua Lipa koncertjén zsúfolásig megtelt a nagyszínpad nézőtere.

Link másolása

hirdetés

Telt házat hozott a Sziget fesztivál szerdai, első napja, amelyen 95 ezren buliztak. A Sziget nyitónapján a fő fellépő, Dua Lipa koncertjén zsúfolásig megtelt a nagyszínpad nézőtere.

"A fesztivál egy napon legfeljebb 95 ezer főt tud befogadni, ezért hétfőn 22 órakor le kellett állítanunk az aznapra szóló teljes árú jegyek kiadását. A jegyek fogyását látva hasonlóan telt házra számítunk pénteken és szombaton is"

- idézte Kádár Tamás főszervezőt a Sziget csütörtöki közleménye.

Pénteken Stromae és Justin Bieber, másnap Calvin Harris és Lewis Capaldi ad koncertet fő időben a Sziget fesztivál nagyszínpadán.

A Sziget eddigi csaknem három évtizedes történetében többször volt már telt ház. Először 2001-ben rakták ki a megtelt táblát, akkor vasárnap a Faithless játszott. Legutóbb a 2019-es fesztivál nyitónapján telt meg a Sziget, akkor Ed Sheeran volt a sztárvendég. A közlemény kitér arra, hogy volt olyan Sziget, ami több ilyen sikeres napot számlált, 2016-ban például Rihanna, Sia és a Muse napján is telt ház volt.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
Mintha nem is maradt volna ki két év: ilyen volt a Sziget első napja képekben
Fesztiválozók pillanatain keresztül mutatjuk be azokat az életképeket, amik és akik Európa egyik legnagyobb fesztiváljának lüktetését, nemzetköziségét több mint két évtizede meghatározzák.

Link másolása

hirdetés

Szerdán kezdetét vette a 28. Sziget Fesztivál, hazánk legnagyobb zenei fesztiválja. Két év kihagyás után újult erővel, gazdag programkínálattal, 53 helyszínen, naponta 95.000 fős befogadó kapacitással várja a fesztivál az érdeklődőket. Az esemény húzónevei között idén többek között szerepel Justin Bieber, Dua Lipa, és az Arctic Monkeys.

Fesztiválozók pillanatain keresztül mutatjuk be azokat az életképeket, amik és akik Európa egyik legnagyobb fesztiváljának lüktetését, nemzetköziségét több mint két évtizede meghatározzák. Ausztráliától Dánián át az USA-ig a papírformának megfelelően rengeteg nemzetközi látogatóval találkoztunk. Az egyik helyi árus szerint évek óta a vásárlói 70 százalékban külföldiek.

A Szigeten tapasztaltak alapján nyomát sem lehet érezni az elmúlt évek Covid-jelenségének, mindenki ott folytatta a bulizást, ahol 2019-ben a Szigeten abbahagyta.

Felszabadultság, szabadságérzet, vicces, megmosolyogtató pillanatok jellemezték a fesztivált.

A kritikus nyári szárazság a Szigeten is érezteti a hatását: sok helyen fű hiányában hatalmas porban kell a látogatóknak végigsétálni.

Az első nap főattrakciója Dua Lipa volt, akinek esti koncertjét megelőzően találkoztunk olyan ciprusi fiatalokkal, akik 6 órával a fellépés előtt leültek a nagyszínpad előtti nézőtérre, hogy ne maradjanak le kedvencükről.

hirdetés
Improvizáló breaktáncosok, világító ruhák, tomboló, önfeledt pillanatukat élő fesztiválozók: a Sziget arcai képekben.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés
Fűben ülés, kánikula, ukrán nénik – Az Ördögkatlan idén is rabul ejtett bennünket
Maratoni hosszúságú emlékkoncerten tisztelegtek a legendás Kex zenekar előtt; az egyik helyszínre csak kikapcsolt mobillal engedtek be; jobbnál jobb pincészetek kínálták a helyi borokat. Szubjektív élménybeszámoló.

Link másolása

hirdetés

Az Ördögkatlannal kapcsolatban kezdettől fogva a bájos közvetlenség az alapélményem, ami rendszerint már a megnyitón megnyilvánul – írtam a tavalyi beszámolómban, és ez a benyomásom az idei (sorrendben tizenötödik, számomra ötödik) fesztivál után sem változott. Végtelenül pozitív, hogy itt nyoma sincs az eseményre rátelepedni akaró politikusoknak, ehelyett most épp egy csupa extravagáns figurából álló mexikói cirkuszi társulat parádézott hosszú percekig, mielőtt Bérczes László a szokásos csíkos pólójában, Kiss Mónival az oldalán felállt a színpadra.

Na és ott voltak az ukrán nénik, akik az ismert körülmények miatt még a szokásosnál is nagyobb ovációt váltottak ki: Both Miklós a háborús helyzet ellenére idén is meg tudta oldani, hogy közel tucatnyian eljöhessenek az udvarába. Végül alig 10 perccel a megnyitó kezdete előtt szálltak ki a buszból a Narancsliget kapuja előtt, és amikor teli torokból rázendítettek egy népdalra, annál katartikusabb pillanatot nehéz lett volna elképzelni.

Másodjára került rá sor, szóval lassan szintén hagyomány lesz a megnyitó utáni közös átvonulás az Offlájn Rezervátumba, amit ezúttal is Kollár-Klemencz László vezetett. A különleges koncepcióra épülő programhelyszín átkerült az Aralica kertből a helytörténeti múzeum mögé, ahol a szalmával felszórt fűben, vagy pokrócokon ülve lehetett hallgatni az akusztikus koncerteket. Mindezt szigorúan kikapcsolt (vagy repülő üzemmódba rakott) telefonokkal, miközben időről időre felharsant valamilyen fontos információ a „füstjel, add tovább!” felszólítás kíséretében. Ráadásul minden este főztek egy nagy bogrács ételt, például babgulyást vagy korhelylevest, amit becsületkasszáért cserébe bárki megkóstolhatott, el is fogyott mindig szinte percek alatt.

Kisharsány sajnos idén is kimaradt a programból, így a 2020-as Covid-kényszerszünettel együtt zsinórban harmadik éve nem voltak programok az ottani focipályán, tornateremben, illetve a Kovács Udvarházban. Ez elég fájó pont, ráadásul a fellépői körön is érezhető: jó néhány olyan előadó hiányzott a programból, akik korábban itt kaptak helyet. Valószínűleg főként anyagi okok állnak a háttérben, bízzunk benne, hogy jövőre sikerül előteremteni a szükséges forrásokat, és visszatérhet minden az eredeti kerékvágásba. A Vylyan Terasz szerencsére most is üzemelt, bár érzésre mintha itt is kevesebb esemény lett volna. Ottjártamkor, a Borbély-Dresch Quartet koncertjén mindenesetre szinte teltház volt, és az Erdős Virággal folytatott irodalmi beszélgetést is nagyon sokan hallgatták.

hirdetés
Másik kedvenc helyszínemre, a beremendi strandra is alig egy-két programot hirdettek csak meg idén, amiért szintén kár: egészen egyedi hangulata van annak, amint az akusztikus koncerteket nézzük két medence között, vagy akár a vízből. A Kovácsműhelyben előfordult ugyan nagy tömeg, például Beck Zoli és Szűcs Krisztián Cseh-Csengey estjén, de mindent egybevéve elég szellős volt a település, a fesztiválozók túlnyomó többsége Nagyharsányba fókuszálódott.

Tegyük hozzá, hogy például Kapolcshoz képest itt is sokkal jobban el lehetett férni, még a legnagyobb koncerteknek helyet adó focipályán se volt kényelmetlen érzése az embernek. Összességében abszolút megmaradt emberléptékűnek a Katlan, a sorszámos színházi előadásokat leszámítva sehol nem láttam olyat, hogy valaki telt ház miatt maradt volna le valamiről.

A fesztivál idei egyik – ha nem A – fénypontja a Kex együttes tavaly szeptemberben elhunyt alapítója, Baksa-Soós János tiszteletére rendezett emlékest volt a Narancsligetben. A maratoni, két és fél órás koncerten olyan előadók játszották a legendás dalokat (pl. Elszállt egy hajó a szélben, Piros madár, Tiszta szívvel, vagy a Büdös sajt), mint a 30Y, Másik János, Kollár-Klemencz László, az Újzenekar, Muzsik és Volkova, illetve Menyhárt Jenő. Érdekesség, hogy Bujdosó János egyszerre állt színpadon fiával, a trombitás Bujdosó Áronnal, a végén pedig igazi all star együtténeklés kerekedett a Csillagok, ne ragyogjatok-ra. Már önmagában ezért az egy programért érdemes lett volna ellátogatni a Katlanba, az év egyik legnagyobb élménye volt.

Nagyon szerethető jellemzője a fesztiválnak az is, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a kezdő zenekarok bemutatására. Ennek elsődleges helyszíne az Árokpart Bár, amit tavaly a járványügyi szabályok miatt körbe kellett keríteni, a nézőtér így leginkább egy elég kellemetlen ketrechez hasonlított. Idén erre szerencsére már nem volt szükség, a helyszín újra szabadon és ingyenesen volt látogatható (ezért is nagy pluszpont jár).

A focipályán található Nagyszínpad programja pedig szintén hosszú ideje úgy épül fel, hogy egy nagy név mellett mindig egy feltörekvő tehetség kap helyet a napi programban. Ez egyfajta előrelépési lehetőség is, idén például a Kontraszt és a Felső Tízezer is úgy szerepelt nagyszínpadon, hogy tavaly még az Árokpart Bárban játszottak.

Ugyanakkor a rotációra is ügyelnek a szervezők, két egymást követő évben ritkán szoktak valakit beválogatni ide (sőt, 1-2 kivétellel még a fő fellépőket is előszeretettel cserélgetik).

Az árakról csak néhány szó: aligha lep meg bárkit, hogy itt is éreztette hatását a tomboló infláció, bár a Művészetek Völgyénél talán valamivel kisebb mértékben. Egy sajtos-tejfölös lángost 1300-1500 forintért árultak, a frissensültek adagja 2000 forint körül mozgott.

A kitelepült pultoknál a minőségi borok decije 400 forinttól indult, ugyanakkor a focipályát leszámítva továbbra sem ellenőrizték a táskákat, a számos helyi pincészetben pedig akár egy liter bort is kínáltak olyan áron, amibe máshol egy deci került. Ha mérleget akarunk vonni, 2022-ben ez az árszínvonal bőven belefér.

Az időjárásra sem lehetett semmiféle panasz, hacsak nem a pusztító kánikula miatt: az első három napban, amíg ott voltam, nemhogy eső nem esett, még felhő se nagyon volt az égen. Ez különösen az Árokpart Bárnál jelentett problémát, amit idén újra áthelyeztek, ezúttal az ételsor túlsó oldalára. Sajnos az árnyékolást nem oldották meg, így a délután 5-kor kezdő Duckshell elég népes közönségének például a tűző napon kellett végigtombolnia a koncertet. Jövőre jól jönne legalább egy ponyva ide, eső esetére is. A hőség ellenpontjaként éjjelente viszont eléggé lehűlt a levegő, szóval aki a napközbeni állapotokból kiindulva nem vitt magával meleg ruhát, kellemetlen meglepetés érhette.

Már három évvel ezelőtt is megállapítottam, hogy az Ördögkatlan hivatalosan is az egyik kedvenc fesztiválom lett, ez az érzés pedig azóta egyre csak erősödik.

Nem értek egyet azokkal, akik szerint itt él tovább a Művészetek Völgye eredeti szellemisége, minden változással együtt az ottani 10 nap is a nyaraim kihagyhatatlan részévé vált.

De az is biztos, hogy legalább ekkora hiányérzetem lenne, ha utána néhány nappal nem utazhatnék tovább ide.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: