Mitől jó egy táncjelenet? A tánctól, a színésztől, a koreográfiától, a sztoriba ágyazottságtól, a szellemességtől, a kémiától. Összegyűjtöttük a mi klasszikus kedvenceiket, bár valójában végtelen is lehetne a lista. Meneküljünk a mesei világba a sötét valóság elől.

Ponyvaregény - Twistverseny

A Ponyvaregény tele van híres ikonikus jelenetekkel, így ez a táncjelenete is ezek közé tartozik. Ebben az az érdekes, hogy nem hihetetlen profi koreográfiával kidolgozott jelenetet láthattunk, mégis beégett a retinánkba, hiszen csak a Youtube-os nézettsége 31 milliónál tart (egyetlen videónál). Az elhízott John Travolta végre újra táncjelenetben volt látható, ami kicsit a korábbi szerepei karikatúrája is volt, aztán mégis: a házibulikban is visszatérő elem lett néhány mozdulata. Lehet elemezni, hogy mitől annyira jó ez a tánc, de talán nem érdemes, hiszen olyan popkulturális jelenetről beszélünk, amit szinte mindenki ismer és szeret. Az egyik leghíresebb táncjelenet a világon. 

Igazából szerelem - Hugh Grant

Ez egy másik olyan jelenet, amit nem a tánc professzionizmusa - nagyon nem - miatt szeretünk és lett híres, hanem szintén a körülmények miatt. Hugh Grant mint miniszterelnök érdekes, de amikor Grant táncra perdül miniszterelnökként, arra mindenki felkapta a fejét, és mivel annyira vicces, bénázós és emlékezetes lett ez a jelenet, szinte mindenki ismeri, így helye van egy ilyen listán. A jelenet létrejötte is egyedi, hiszen Grant a saját bevallása szerint nagyon félt a kamerák előtt táncolni, ezért igénybe vett hozzá némi alkoholt, hogy fellazuljon. Amúgy is gyűlöl táncolni.

Step Up - Tatum és ex-Tatumné

Channing Tatumról ma már tudjuk, hogy remek komikus, sőt, drámai színész, de befutása egyértelműen a tánctudásának és a karizmájának volt köszönhető. Visszatekintve nagyon érdekes megnézni a Step upot, mert egy mára komoly színész fontos tehetségét mutatja be, ráadásul akkori leendő feleségével táncolt.

Ziegfeld Follies (1946) - The Babbit and the Bromide - Fred Astaire és Gene Kelly

Fred Astaire-től sok másik jelenet felkerülhetne erre a listára, hiszen összesen 31 musicalben láthattuk, és több nagyon híres táncjelenete is van, de ezt a táncot kivételesen jó újra és újra megnézni: Gene Kellyvel párban,  két jól öltözött, elegáns férfi hihetetlen profizmussal és összehangoltsággal szteppel, s így a jelenet egyszerre elegáns és energikus.

Chicago - Cella tangó

Rob Marshall 2002-es filmje igazi sláger volt abban az évben, és az Oscaron is: hat díjat nyert, többek között a legjobb rendezésért és a legjobb női mellékszereplő kategóriájában Catherine Zeta-Jones. A történet krimiszerű, a karakterek mocskosak, de izgalmasak, akárcsak ez a tangó, melyben a halálsor női cellalakói saját tolmácsolásukban és koreográfiájukkal mesélik el, hogy férfi áldozatuk miért is szaladt bele a saját csapdájába, az ő értelmezésük szerint, és miért érdemeltek halált. Hátborzongató és frappáns.

La La Land

Ezt a jelenetet és ezt a filmet sosem felejti el, aki látja, mert egyszerre álomszerű, naiv - és drámai, meg kiábrándult, akárcsak ez a jelenet. Emma Stone és Ryan Gosling kettőse énekkel-tánccal mondja el, milyen fenntartással vannak egymás iránt, a "Micsoda csodás éjszaka" ugyanis az elején még ironikusan értendő - aztán ráéreznek a ritmusra és egymásra. Gyönyörű képek, csodás színészek és nosztalgikus kikacsintások olyan klasszikusokra, mint az Ének az esőben.

Szombat esti láz - More than a Woman

Van sokkal ismertebb jelenet is a John Travoltát világhírűvé tevő 1977-es filmben, melyben a jól ismert villódzó padlón egyedül táncolgat, de ezt a jelenetet azért szeretjük, mert egy szerelem is kibontakozik benne a táncparketten, amúgy pedig Travoltának minden mikromozdulatából a lazaság és a perfekt, ösztönös tánctudás árad, amivel letaglózott minket anno.

Dirty Dancing - záró táncjelenet

Sok tinilány ábrándozott 1987-ben olyan nyaralásról, mint amilyen Jennifer Greynek volt Patrick Swayze oldalán ebben a csaknem B-filmben, ami mégis filmtörténelmet írt népszerűségével és utolsó táncjelenetével. Nyilván itt is szerepet játszik a kémia a két karakter között,...

... ami azonban sokkal tapinthatóbb a 2011-es Őrült, dilis szerelemnek azon jelenetében, melyben Emma Stone és Ryan Gosling poénból eljátsszák Gosling figurájának csajozós trükkjét: amikor bedobja a Dirty Dancinget, hogy ágyba vihesse a lányokat. Ezt a jelenetet sokkal szórakoztatóbbnak és viccesnek találjuk, de nyilván nem lenne ilyen ütős a popkulturális utalás nélkül és a bénázós emelés nélkül.

Flashdance

Ez is egy igazi popkulturális nyalánkság: a Flashdance-et mindig valahogy úgy láttam, mint a Rocky lightos, női verzióját: a hegesztőlány nagy babérokra tör, táncakadémiára akar járni, ahol a kulcsjelenetben elkápráztatja a zsűrit. Még Jennifer Lopez sem bírta ki, hogy ne idézze meg egy videoklipjében. Amúgy tökjó  koreográfia, és azt is érdemes megfigyelni, milyen szépen van fényképezve a jelenet, és hogy építkezik a tánc dramaturgiája. Az alamuszi nyuszi nagyot ugrik és ledöntött előítéletek iskolapéldája, egyetlen táncjelenetben.

Ének az esőben - ének, az esőben

Minden alkalommal, amikor leesik, hogy ez egy 1952-es film, elképedek, mert ma is megállná a helyét, annyira tökély benne minden: a humor, a sztori, a játékosság, a színészi játék - és a táncok. Bármelyik koreográfiát idézhetnénk, de most megmaradunk a legnépszerűbbnél: Gene Kelly tánca maga az önfeledtség, a friss szerelem megszállott öröme és az élet ünneplése.

Meglehetősen durva elmélet kapott szárnyra Az oroszlánkirály című rajzfilmmel kapcsolatban a közösségi médiában. Egy TikTok-felhasználó szerint ugyanis lehetséges, hogy miután Mufasa meghalt, Zordon megette a holttestét - számolt be róla a Daily Mail.

Egy Christian Jones nevű fiú készített egy videót arról, hogy szerinte furcsa, hogy nem derült ki, mi lett Mufasa holttestével.

A legutolsó jelenet, amiben láthatjuk az állatok királyát az, amikor a kis Simba odamegy a földön fekvő, halott apjához és konstatálja, hogy sajnos nem élte túl azt, hogy agyontaposta a gnúcsorda.

VIDEÓ: Mufasa halála Az oroszlánkirályban

A tiktokos azt feltételezte, hogy esetleg valamilyen állat elfogyasztotta az oroszlánkirály holttestét, de mint az a Google-kereséseiből kiderült, semmilyen állat, még a hiénák sem esznek oroszlánt. A ragadozóknál viszont szokás, hogy felfalják az elpusztult riválisukat, hogy ezzel demonstrálják a dominanciájukat. Ez tehát az oroszlánoknál is előfordulhat.

A srác ezután rákeresett arra a Google-ben, hogy hogy néz ki az oroszlánok koponyája, és meglepő hasonlóságot lát a rajzfilmben látott koponyával.

@classyking0

Me and @notalexislol just figured this out ##fyp ##foryou ##lionking ##simba ##mufasa ♬ Browser History OST - Jai P.

Christian videóját rengetegen megnézték már, a TikTokon több mint 200 ezren megosztották, 2,4 millióan lájkolták és 56 ezer kommentet írtak hozzá, aztán a Twitteren is futótűzként kezdett terjedni.

Az oroszlánkirály az egyik legikonikusabb Disney-film, amit rengetegen láttak gyerekként, az egyik legemlékezetesebb és legszomorúbb jelenete pedig egyértelműen Mufasa halála, így nem meglepő, hogy sokakat érzékenyen érintett ez a bizarr elmélet. A kommentek alapján pedig a többség hisz is benne.

"Zordon gonosz. Tuti, hogy ezt tette. Bármilyen gaztettre képes."

"Úristen, most még jobban utálom Zordont."

Persze akadnak olyanok is, akik nem hiszik el ezt a teóriát. Egyikük azt írta, hogy a Zordonnál lévő koponya valószínűleg egy páviáné lehetett, Mufasát pedig szerinte annál a folyónál temették el, ahol Simba is volt már. Egy másik kommentelő szerint pedig hülyeség, hogy semmilyen állat nem eszi meg az oroszlánt. Ezt a véleményt osztotta egy harmadik hozzászóló, aki azt írta, a hiénák például mindent képesek elfogyasztani. Az oroszlánokat azért nem tudják általában megenni, mert azok rendszerint nem egyedül halnak meg, a falka pedig nem engedi, hogy szétcincálják elpusztult társuk holttestét.

Az biztos, hogy sokakat gondolkodásra késztetett ez az elmélet az egyébként idén már 27 éves(!) rajzfilmről. Szerintetek mi lehet az igazság?

A sokak által szeretett rajzfilm élőszereplős változatát 2019-ben mutatták be, ezt írtuk róla:

Radics Petit kíméletlen, társadalomkritikus humora tette az ország egyik kedvenc youtuberévé. Épp úgy élcelődik a legsötétebb Facebook-kommentelőkön, ahogyan Schobert Norbin, a Luxusfeleségeken vagy épp Orbán Viktoron - utóbbiról készült paródiáját eddig több mint másfél millióan tekintették meg. Érzékenyen nyúl ugyanakkor olyan témákhoz is, mint a depresszió, az öngyilkosság, vagy épp a közösségi média rejtett veszélyei. Egy rövidebb hiátus után visszatért, és azt ígéri: idén meghatározó időszak kezdődik a csatornája történetében. 

Már 13 éve vagy jelen a YouTube-on, mostanra pedig közel 800 ezer feliratkozód van. Hogy érzed, mennyiben változtak a tartalmaid ez alatt az idő alatt? Más-e ma youtubernek lenni, mint a legelején?

A jelenlegi csatornám 8 éve fut. Ezelőtt volt még két fiókom, de ezeket törölte a platform. A második törlésnél volt 8 ezer feliratkozóm, ott majdnem abba is hagytam az egészet, nagyon lesújtott. Akkoriban még nem voltak nagy terveim ezzel az egésszel, pusztán a magam örömére és emberek szórakoztatása miatt csináltam, de azért felszökött a vérnyomásom.

Ha van egy szerelemprojekted, egy nagyon kedves hobbid, amit valaki vagy valami ellehetetlenít, akkor morcos leszel.

2021-ben furcsán hangozhat, hogy valaki csak azért volt jelen a YouTube-on, mert szeretett volna ökörségekkel szórakoztatni, mindenfajta hátsó szándék nélkül. Pedig sokan így voltunk, sőt, vagyunk is ezzel a mai napig. Ha valami megmaradt abból az időszakból, az a hobbi, a szerelemprojekt.

A mai napig ugyanazzal a szeretettel állok neki vágni, forgatni, mint 10 éve. Annyi a különbség, hogy ma már pénzt is kereshetek ezzel. Illetve, hogy ennyi követő mellett már nagyon meg kell gondolni, hogy mit mondasz, mit adsz ki a kezeid közül. Egy életre megjegyzik az emberek, ha hibázol. Ha indulatból gyártasz le egy videót, amiben valakit kritizálsz, könnyen baj lehet belőle. Ma már mindent át kell gondolnom, még a poénokat is: ha kérdőjeleket hagyok magam után, belekapaszkodnak az úgynevezett „trollok”, és most már nem 50 ember veszi magára a 800-ból, hanem 50 ezer a 800 ezerből. Ettől függetlenül ugyanúgy beleállok megosztó témákba, de azt tudatosan és átgondoltan teszem.

Számtalanszor felmerült veled szemben a vád, hogy sokat káromkodsz, ezzel rossz példát állítva a - sok esetben nagyon fiatal - követőid elé. Emellett kendőzetlenül beszélsz bizonyos társadalmi jelenségekről. És még a hajad is sétál! Van olyan kritika, amit megszívleltél?

Meglepődnél a statisztikán, hogy mennyi 20-50 közötti, és mennyi 18 év alatti felhasználó követ. Nyilván követ sok fiatal is, de nem hiszem, hogy tőlem fognak megtanulni káromkodni. Egy gyerek az utcán cifrább ocsmányságokat hall, mint nálam bármelyik videóban. Nem érzem azt, hogy az én felelősségem lenne. Elkezdtem anno egyfajta tartalmat gyártani, nem hiszem, hogy nekem kellene alkalmazkodni a felnövekvő generációkhoz.

Ugyanúgy, ahogy nekem kiskoromban megtiltották, hogy megnézzem a Rémálom az Elm utcában filmeket. Vannak erre ma már remek módszerek. Hozzáteszem, hogy már messze nem káromkodok annyit a videóimban, mint mondjuk 5-6 éve: most már nem „lételem”, hanem akkor van használva, amikor kell. Ezzel együtt ezt szerintem soha nem fogom tudni levakarni magamról. Mindig én leszek a káromkodós videós, akármit csinálok, ez a kritika mindig betalál.

Amit a szívemen viselek, az az, hogy mennyire érzékeny világot élünk 2021-ben. 13 éve még simán lehetett viccelődni a romákkal, simán kimondhattad, hogy „cigány”, nem sértődött meg senki. Ma már nem parodizálhatsz akármit, mert mindenféle fajgyűlölő nácinak állítanak be.

A politika most éli fénykorát, hiszen itt van a Facebook. Minden barom kimondhatja a véleményét, és ha kap egy lájkot a hozzászólására, azt hiszi, igaza van. Abban a tudatban él tovább, hogy ő nem hülye, és tolja tovább a f.ságait. Na, ha őket ki mered parodizálni… addig élsz! Mondjuk én még szerencsére élek. Imádom őket.

Paródiákkal váltál népszerűvé, de a puszta szórakoztatás helyett egyre gyakrabban foglalsz állást megosztó témákban is. Például Schobert Norbi és Szabó Péter, “a közhely királya” is megkapta tőled a magáét. Tudatos ez az irányváltás?

Mindig kimondtam a véleményemet az éppen aktuális dolgokról. Volt, amikor egy szinkronparódiában egy karakter szájába adtam a mondandóm, és volt, hogy arccal bele a kamerába. Szóval ez nálam mindig jelen volt, valamikor burkoltan, valamikor nyíltan, kőkeményen bele a néző arcába. Pár éve kezdtem erőteljesebben nyomni, amikor bejött a „Facebook üzeneteim” sorozat. Ott már azért mindenhez volt egy-két szavam. Még ha nem is világmegváltó gondolatokat, de valamit átadtam magamból.

Nagyot ment, több mint másfél millió megtekintést ért el az “Orbán Viktor egy napja” című paródiád, aztán az erre készült parádés reakciókat is összeszedted. Miért álltál bele ebbe? A Harry Potter átszinkronizása után, gondolom, senki nem írt volna rád, hogy megöli a (valójában nem is létező) kutyádat…

Az a helyzet, hogy már a videós pályafutásom kezdetén is nyíltan belementem a politikába. Rengeteg videóban parodizáltam az egész rendszert, például a Csernobil átszinkronizálásban, az Orbán és Putyin beszélgetős paródiában, a választások előtt is csináltam egy parlamenti vita paródiát, szóval mondhatjuk, hogy benne vagyok rendesen. Az tény, hogy a legutóbbi Orbán paródiám hatására sok ember megmozdult. Egész szélsőséges irányba ment át az egész, és akkor már nem volt olyan vicces a dolog. De azon a mai napig kacagok, hogy amikor az ember már nem tud mivel érvelni, a hajamat kritizálja, vagy azt, hogy van rajtam 20 kiló felesleg. Szerencsétlen nem létező kutyámat is miért kellett bántani? A szomszéd azóta se köszön…

Eddig 17 részes sorozatot szenteltél a neked érkező legprimitívebb üzeneteknek, a hasonló posztokat pedig a “Facebook idióták” sorozat gyűjti. Amit itt látunk, hallunk, szinte hihetetlen. Van, ami a fantáziád szüleménye, vagy tényleg ennyire hülyék (is lehetnek) egyes emberek?

Az emberek vérig sértődtek a Last of Us 2 videójáték története miatt, és a játékbeli karakterek szinkronhangjait halálosan megfenyegették. Esmeraldának lóvét gyűjtöttek a szemműtétjére. A Trónok Harcában a Joffrey karakterét alakító színészt, Jack Glessont az utcán köpték le. A Star Wars színésznőjét, Kelly Marie Trant az őrületbe kergették, mert nem tetszett az embereknek a karaktere.

Mintha épp ez ellen az ostobaság ellen szállnál harcba, már csak azáltal is, hogy közzéteszed a legsúlyosabb, néha tragédiává fajuló példákat, mint az online zaklatás miatti öngyilkosság. 

Próbálom szórakoztató köntösbe bújtatni ezeket a témákat, hogy aztán egy éles váltással elkezdjünk komolyan beszélni a dologról. Olyan világban élünk, ahol az ember bátran kiteregeti a saját magánéletét a közösségi oldalakon. Mit evett, hol nyaralt, hova megy másnap este 7-kor egyedül, satöbbi.

Vagy például lenge ruhában teszel ki képet magadról - aztán csodálkozol, hogy fent vagy szexoldalakon, utána pedig csak szégyenkezel. Nagyon sok naiv lány van, aki megbízik egy ismeretlen pasiban, akivel kettő napja beszélget a Tinderen, és elküldi neki a legintimebb képeit, videóit. Aztán rá pár napra kiderül, hogy egész jól megszedte magát a srác pénzzel fizetős pornóoldalakon. Sajnos ilyenkor döbben rá az ember, hogy mennyire elengedte magát, és hogy milyen kár volt vakon bízni mindenben és mindenkiben, aki küldött egy mosolygós szmájlit és elsütött egy jó poént. Aztán amikor kirúgnak az állásodból, már csak szívod a fogad, mert sehova nem vesznek fel. Mert aki utánad néz, "rájön", hogy egy k.va vagy. Hiába nem vagy az. Az ismerőseim közt is vannak, akik így jártak, én pedig végignéztem a szenvedésüket.

Rendszeresen kapsz fenyegetéseket, amiknek a többsége komolyan vehetetlen. Habár a neveket általában kitakarod vagy megváltoztatod, származott-e már jogi vagy egyéb problémád belőle, hogy a posztokat közzétetted?

Problémám még nem volt belőle. Vagy nem látták a sorozatot a főszereplők, vagy ha látták is, fel se fogják, hogy ők vannak benne. Egy-két alkalom volt, amikor rám írtak, de csak elismerték az igazamat. Megköszönték, hogy kitakartam a nevüket, mert nagyot égnének, ha kiderülne, hogy ők voltak azok. Ha mindenkinek kitenném a nevét, olyan cyberbullying hadjárat kezdődne a sok ezer néző által, hogy az viszont már jogi problémákat okozna. De ha nem lennének jogi következmények, akkor se tenném.

Ha kiemelek valakit, például a Facebook üzenetekben, azért teszem, hogy tudjunk beszélgetni a problémáról, amit képvisel az egyén. De semmiképp se névvel, személyi igazolvánnyal, adóazonosítóval meg TB-vel teszem.

Egész más irányvonalat képvisel például “A gonosz barát”, amiben azt mutatod be, hogyan tereli az embert a depresszió az öngyilkosság felé. A mentális egészség egyébként is visszatérő témád, korábban a pánikbetegségről készítettél videót. Mi motivál arra, hogy ezekről a témákról nyíltan beszélj a követőid előtt?

A saját tapasztalataim alapján készítem el ezeket a videókat. Amikor én beleestem ezekbe a helyzetekbe, nem volt mögöttem senki, aki értette volna a problémámat. Hisztinek fogták fel, vagy csak próbáltak együttérzően sablontanácsokat adni. Én, aki átestem ezeken, tapasztalatból tudok segíteni embereknek. Persze, minden probléma más, nem mindenki ugyanúgy van bekötve. Nem biztos, hogy az ami nekem segített, a nézőnek is fog, de egy próbát mindenképpen megér.

Legutóbb új arcodat mutattad meg a karácsonyi videódban is, ahol - részben - a fiatalabb korosztályt szólítottad meg egy fiktív gyerekműsor keretében. Egy megható, személyes élményedet mesélted el a családdal és az ajándékozzásal kapcsolatban. Hogy látod, átmennek az ilyen “társadalmi célú üzenetek?”

A közönség visszajelzése alapján igen. Szeretik, amikor a humor mellett néha egy kicsit komolyabb dolgokról beszélek, totál viccmentesen, a saját stílusomban, nem szájbarágósan. Úgy gondolom, soha nem fogok tudni az összes nézőmre hatni, ami nem is probléma, hisz mindannyian mások vagyunk. Itt is csak azt tudom mondani, ha pár ember kicsit máshogy kezdi el nézni ezt az egészet, megérte a videót elkészíteni. Számomra nagyon személyes ügy ez, mindenképp szerettem volna beszélni erről nyilvánosan is.

Korábban ápolóként dolgoztál, aztán otthagytad ezt a munkakört. Egy időre a videózástól is visszavonultál, de most újra gőzerővel dolgozol. Hogyan képzeled el a jövőt: tartalomgyártóként, teljes munkaidőben, vagy esetleg visszatérnél még valaha az egészségügybe?

4-5 éve a tartalomgyártás a főállásom. Emellett persze foglalkozom mással is, kreatív igazgató vagyok, reklámzeneszerző, illetve zeneszerző, hiszen a saját zenei projektemmel is foglalkozom (remélem, idén ki tudom adni a lemezemet). Az egészségügybe meg bármikor visszamennék, ha nem 24 órából állna egy nap. Nagyon szerettem ott dolgozni.

Kivágták a milliárdokból finanszírozott állami Raktárkoncertek egyik fellépőjének filmjéből az énekes "Soros" feliratú pólóját és a zenekar több kormánykritikus számát is. A Hétköznapi Csalódások frontembere elmondta az RTL Híradónak, hogy szerinte cenzúrázták a fellépésüket.

Megyeri Ferenc, a pécsi punkzenekar énekes-szövegírója évek óta a Soros-feliratú pólóban látható a zenekar fellépésein. Ezt vette fel a Raktárkoncertek nevű, kormány által finanszírozott koncertsorozat alkalmából is, de a róluk készült filmben már ez nem látható.

Elmondása szerint:

- mesélte.

A filmben végül csak pár pillanatra lehet látni a szöveget, mert úgy mutatják az énekest, hogy a pólója nem látható. Ám nem csak ez tűnt el.

pedig előzetesen egyeztették, hogy mit fognak játszani. Sőt, az összekötő szövegeinek a felét, "ami kormánykritikus volt, vagy esetleg az Orbánékat egy kicsit faragta, ezeket eltüntették".

A Raktárkoncert sorozat azzal a céllal készült, hogy ezzel pótolják a zenészeknek az elmaradt fesztiválok és klubkoncertek miatt kieső bevételek egy részét.

A projekt az állami Antenna Hungáriához tartozik. A szervezést és a kommunikációs kampányt azonban alvállalkozókra bízták. Balásy Gyulának arra a két cégére, amelyek évek óta szinte kizárólagos nyertesei a milliárdos állami kommunikációs keretpályázatoknak.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

A hétvégi ellazulásban segíthet nekünk néhány viccesen rossz akciójelenet. Bevallhatom, a válogatásunkban szereplő jelenetek megtekintésekor mi sem bírtuk ki röhögés nélkül. A legtöbbjüket a lehető legnagyobb komolysággal készítették az alkotóik, Hollywoodot próbálván utánozni, de nem állt rendelkezésükre gyakorlott szakember, aki  már vezényelt ilyen jeleneteket. Vagy csak azt gondolták: á, nem is kell ahhoz expert, hogy egy ilyen képsort profin megcsináljunk. Főleg ázsiai filmek kerültek be a válogatásba, úgy látszik, ők állnak a leglazábban a műfajhoz.

Mithun Chakraborty indiai filmsztár munkásságából két remek jelenet is felkerült a listánkra. A 70 éves sztár eddig több mint 300 filmben szerepelt, ez pedig az 1999-ben bemutatott Shera című akciófilm egyik legjobb jelenete. Nehéz elhinni, hogy ezt komolyan gondolhatták az alkotók, pedig nagyon úgy tűnik. Ami igazán viccessé teszi az egészet, az a hangeffektek abszolút borzasztó használata - talán ennyire bénán még sehol nem láthattunk ilyet. A kedvencünk az a pillanat, amikor a jelenet elején Mithun a kezét karatés kéztartásba helyezi, a másik cipőtalpát próbálja visszanyomni, illetve amikor újra és újra visszapörgetik a szaltózást, hátha így hatásosabb lesz a gagyin felvett bunyó.

Kicsit igazságtalan egy 67-es sci-fibe belekötni, ezért elnézést a rajongóktól, de ez a jelenet nem csak attól béna, hogy az idegen gorn fajhoz tartozó óriásgyík jelmeze nem sokkal hat ránk erősebben, mint Süsü kinézete, hanem maga a bunyó annyira hiteltelenül lassú, mintha csak véletlenül a jelenet gyakorlását vágták volna be egy sorozatepizódba. Mai szemmel ezt egyáltalán nem lehet komolyan venni egy percre sem. Mintha két nyolvcanéves nyugger küzdene egymással az idősek otthonában. A jelenet az 1967-ben képernyőre került sorozat második évadának Arena című epizódjából való.

Mivel ez egy vígjáték, így a verekedős jelenet is a vicc kedvéért készült. Egyébként is szűk a mezsgye a legviccesebb és legrosszabb akciójelenetek között, és ebben talán mindkét irány felfedezhető. Kedvencünk az, amikor a Kicsi Én ráharap Austin Powers micsodájára. Természetesen a jelenet szándékosan rossz, kifigurázza az unalomig látott verekedős szcénákat.

A Singham című indiai film két jelenetével is képviselteti magát a listán. Ebben egy utcai díszlámpát rángat ki főhősünk a helyéről, és a rosszfiúkat ezzel le is győzi. Imádnivaló, amikor lassított felvételen szalad "félelmetesen" a gömb alakú eszközzel, majd utoléri a száguldó autót és egyetlen mozdulattal letéríti az útról. Itt is a feldolgozás módja teszi igazán röhejessé a jelenetet: a fizika szabályait teljesen félretéve, furcsa beállításokkal, furcsán összevágva egy alig követhető eseménysort mesélnek el.

Ismét Mithun Chakraborty egyik filmje, a korábbi jelenetnél még röhejesebb. A képsor attól vicces és egyben borzasztó, ahogy a két szereplő úgy tesz, mintha verekednének, de közben egyértelműen látszik, hogy nem is érnek egymáshoz a kezükben lévő láncos harci eszközökkel. Ilyet a játszótéren szoktunk látni 5-6 éves kisfiúk előadásában. Ezt tényleg nem lehet nevetés nélkül végignézni. 

Azt hiszem, ilyen rosszul még sohasem játszotta el senki a halált filmben. Attól annyira vicces, hogy mindig már épp majdnem meghal a szereplő, de ekkor kap egy újabb lövést, amitől újra nagy erőkkel és beleéléssel kezd el haldokolni, mintha csak újra az első lövést kapná. Tulajdonképpen az történik, hogy a Bülent Kayabas nevű színész minden lövésnél eljátssza ugyanazt, ugyanazzal az ordítással. Valószínűleg a rendező kérte tőle ezt, ő meg szegény csak tette a dolgát. Hát így járt.

Még egy jelenet az Ajay Devgn főszereplésével készült Singham indiai akciófilmből. Ebben azt a filmes eszközt próbálták leutánozni, amikor az akciófilmekben egy izgalmas pillanatot elnyújtanak az alkotók - na de itt ez nem sikerült és inkább a nevetőizmainkat dolgoztatja meg. A főszereplő felé repülő autó sosem érkezik oda hozzá, mert újra és újra visszavágják időben, de a hülye is látja, hogy már tízszer meg kellett volna történnie. És aztán ahogy a hős kirántja az autóból a benne ülő embert, azon is inkább nevetnünk kell, pedig feltehetően nagy trüvájnak szánták.

Talán nem találhatunk ennél groteszkebb akciójelenetet, mint ebben az indiai filmben a banánnal gyilkoló katona esete. Hihetetlen, hogy ez egyáltalán valakinek eszébe jutott: "Nagy ötletem van, ölje meg az ellenséget egyetlen banánnal, vágja el a torkukat meg minden!"- hangozhatott a forgatókönyvírótól az óriási ötlet.

A szerző írásai itt olvashatók: