A tankerületek szerint ők nem kötelezték a diákokat arra, hogy megnézzék Rákay Philip Petőfi-filmjét

Magyar Péter a müncheni tárgyalásai közben szakított időt arra is, hogy találkozzon a kint élő magyarokkal. Egy videón is megosztott az eseményről, melyhez azt írta:

"Az osztrák kancellár és a finn elnök között kiugrottam a Bajorországban élő magyarokhoz. Aztán majdnem jöttek a rendőrök".

A TISZA Párt vezetője elmondta, hogy egy müncheni sörözőben húsz főre foglaltak helyett, de ennél többen jelentek meg a rendezvényen, ezért "most jön a rendőrség, mert kicsit többen vagyunk. De hát ez előfordul" - mondta, miközben sokan vették körül és a háttérben sramlizene szólt.

Majd a politikus beszélt is az egybegyűlteknek. Elmondta, hogy nyilván különböző okokból élnek kint a magyarok, családi, oktatási, munkavállalási, vagy épp egészségügyi megfontolásból. De a TISZA Párt célja az, hogy minden eszközzel, adóval, adminisztratív módon, támogatással segítse, hogy "minél többen hazagyertek. Hazahozzátok a tapasztalatotokat, a nyelvtudásotokat, a cégeiteket, a vállalkozásaitokat, hogy ti is hozzá tudjatok járulni egy működő és emberséges Magyarország felépítéséhez".

VIDEÓ: A találkozóról

Amíg Orbán Viktor miniszterelnök február 14-i évértékelőjén egy Old Spice-reklámból vett hasonlattal méltatta kormányát, addig a TISZA Párt delegációja a müncheni biztonságpolitikai konferencián tárgyalt európai vezetőkkel. A nap eseményeit Radnai Márk, a párt alelnöke a közösségi oldalán egy „Magyar–Orbán meccsnek” nevezte, amely szerinte 5–0-ás eredménnyel zárult.

Posztjában Radnai azt írta, amíg Orbán Viktor „nyíltan megint megfenyegette az egész nemzetet”, addig a TISZA delegációja Magyar Péterrel és Orbán Anitával az ország jövőjét képviselte Münchenben. A bejegyzés szerint a tárgyalásoknak több közös pontja is volt:

• a mielőbbi, nemzetközi garanciákkal biztosított orosz–ukrán béke támogatása

• Európa külső határainak megerősítése

• a szigorú, de jogállami migrációs politika

• Magyarország nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását

A bejegyzés szerint Magyar Péter többek között Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel állapodott meg a magyar–lengyel és a V4-es kapcsolatok újraindításáról, valamint arról, hogy Lengyelország támogatja a Magyarországnak járó 8000 milliárd forintos uniós forrás felszabadítását.

Friedrich Merz német kancellárral a TISZA-kormány elsődleges céljai, az uniós pénzek hazahozatala és a jogállamiság megerősítése volt a téma.

A megbeszélések sorában Christian Stocker osztrák kancellárral a kétoldalú együttműködés újraépítéséről, Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel pedig a vitás kérdések rendezéséről egyeztettek. Utóbbira a poszt szerint nyolc éve nem került sor miniszterelnöki szinten.

Ezzel párhuzamosan Budapesten Orbán Viktor a kormányzati teljesítményt hangsúlyozta évértékelőjében.

A müncheni biztonságpolitikai konferencia a világ egyik legfontosabb ilyen jellegű fóruma, amelyen évente állam- és kormányfők, miniszterek és pártvezetők vesznek részt. A TISZA Párt az álláspontját fenntartja Ukrajna uniós csatlakozásáról: a gyorsított eljárást nem támogatják, a döntést a standard eljárásrendhez és egy későbbi, kötelező erejű népszavazáshoz kötnék. A posztban említett 8000 milliárd forintos uniós forrás a 2021–2027-es költségvetési ciklus része, de a teljes összeghez való hozzáférés továbbra is jogállamisági feltételekhez kötött, így a lehívható keret és annak időzítése bizonytalan.

Orbán Viktor egy Old Spice-reklámhoz hasonlította a kormányát szombat délelőtti évértékelőjén, délutánra azonban Márki-Zay Péter már arról írt a közösségi oldalán, hogy a dezodorillaton átüt az „izzadtságszag”. Hódmezővásárhely polgármestere szerint 57 nap múlva a választás tétje nem más, mint „diktatúra, vagy demokrácia!”

Márki-Zay úgy látja, Orbánnak tizenhat év kormányzás után nem hazudnia és uszítania kellett volna, hanem a jövőről beszélnie.

"Orbán Old Spice-illatán ma átütött az izzadtságszag, a felsőbbrendűség és a pökhendiség. Semmi alázat, csak gyalázat."

A miniszterelnök kommunikációját a régi propagandahíradókhoz hasonlította, ahol

Úgy fogalmazott: „Orbánnak a felé megmutatkozó lojalitás fontosabb volt a teljesítménynél, a szolgalelkűség értékesebb a szakértelemnél.” Amennyiben a miniszterelnök bizalmat kapna, hátat fordítana Európának, és „Moszkva, a kínai kommunisták és Erdoğan Balkánja felé venné az irányt”.

Végül úgy vélte:

"Egy valódi államférfi nem szétveri a saját társadalmát, hanem építi. Építi a közösségeket, az utánpótlást, a jövő társadalmát, és még a generációk között is hidakat létesít, nem falakat.

És kár, hogy azt sem sikerült megértenie Orbánnak, hogy ha belőle és a rendszeréből hiányzik a tisztaság, a szeretet, az alázat és a mértéktartás, akkor bármilyen erős Old Spice-szal is próbálná elfedni a valóságot, a bűz akkor is áthat rajta."

Ezzel szemben Orbán Viktor a Várkert Bazárban tartott beszédében úgy fogalmazott:

A kormány eredményei között említette az infláció letörését, a 3 százalékos otthonhitelt, a minimálbér-emelést és a 13-14. havi nyugdíjat.

Az évértékelőre a TISZA Párt elnöke is reagált. Magyar Péter szintén a 57 napos visszaszámlálást hangsúlyozta, és Orbán „halál vámszedőiről” szóló kijelentésére utalva azt írta: „Aki a halál vámszedőit keresi, az figyeljen Gödre, a Samsungra és a többi akkugyárra.” Az országgyűlési választást április 12-én tartják.

Az önkormányzatok pénzügyeit egy 2025 októberében bevezetett szabály módosította: eszerint a települések a megelőző második évi kiadásaik 5 százalékát meghaladó összeget kötelesek kincstári számlán tartani. A kormány emelte a szolidaritási hozzájárulás mértékét is, ami egyedül Budapestnek 97,7 milliárd forintos terhet jelent. A központi alrendszer pénzforgalmi hiánya 2025-ben 5738,7 milliárd forint volt, miközben az uniós források kifizetése továbbra is bizonytalan. A kínai hitelek ügyében ismert, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyar szakaszát nagyrészt, mintegy 85 százalékban a kínai Eximbank finanszírozza, a szerződés több részletét pedig a kormány korábban államtitokká minősítette.

„Viktor, Viktor..” – ezzel a megszólítással üzent Molnár Áron színész-aktivista a közösségi oldalán Orbán Viktornak, miután a miniszterelnök a február 14-i évértékelőjében „a halál vámszedőinek” nevezte a Tisza Pártot. A kormányfő a Shellt, az Erste Bankot és Brüsszelt a „háború kutyáinak” minősítette, a Tisza Pártot pedig a „globális tőke” projektjeként jellemezte a Telex tudósítása szerint. Molnár Áron szerint a miniszterelnök „alternatív valóságban él”.

A színész-aktivista posztjában egy sor korábbi, vitatott kormányzati döntést kért számon a miniszterelnökön.

– írta Molnár, majd hozzátette:

Orbán Viktor az évértékelőn a Tisza Párt és az európai partnerek összefonódásáról azt mondta: „nincs többé álarc… itt áll előttünk a pőre és nyílt, nemzetközi pénzügyi hatalom”.

Molnár Áron posztjában több, nagy nyilvánosságot kapott ügyre utalt. Az „orosz bankként” emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank 2019-ben Budapestre költöztette a székhelyét, de miután az Egyesült Államok szankciókat vetett ki rá, Magyarország 2023-ban bejelentette kilépését a pénzintézetből. A gödi Samsung-gyár esetében a hatóságok többször is bírságot szabtak ki környezetvédelmi és munkavédelmi szabálytalanságok miatt, mert a gyár többek között veszélyes oldószert bocsátott ki és nikkellel szennyezte a talajvizet. Az „azeri baltás gyilkosként” elhíresült Ramil Safarovot 2012-ben adta ki Magyarország Azerbajdzsánnak, ahol hazatérése után azonnal elnöki kegyelmet kapott, és hősként ünnepelték. A 2013 és 2017 között működő letelepedésikötvény-programról oknyomozó cikkek tárták fel, hogy több, kockázatos hátterű személy is magyar, és ezzel uniós tartózkodási engedélyhez juthatott. A Covid-járvány alatt a kormány több mint 300 milliárd forintért vásárolt nagyjából 17 ezer lélegeztetőgépet, amelyeknek csak a töredékére volt szükség. A kormány a beszerzéseket a világpiaci hiánnyal és az emberéletek mentésével indokolta, a kritikusok szerint azonban a beszerzések jelentősen túlárazottak voltak.