KULT
A Rovatból

A modern irodalom tilalmas születése – 100 éve jelent meg James Joyce Ulyssese

A több mint 700 oldalas mű mindig is megosztotta az olvasók táborát. A regénynek magyar vonatkozása is van: a főhős ősei Szombathelyről érkeztek Dublinba, a Blum-család valóban létezett.


A kettes a klasszikus számmisztikában nem sok jóval kecsegtet, mert megosztja az „egészet”. Vajon gondolt-e erre James Joyce, akinek korszakalkotó regénye, az Ulysses 1922. február 2-án jelent meg, tehát nem kevesebb, mint 4 darab 2-es kísérte. Ráadásul éppen aznap volt 40 éves, a 40-es szám a szenvedéssel, a böjttel függ össze a Biblia óta. Tény, hogy Joyce, aki mögött akkor már ott volt első verseskötete, a Kamarazene (Chamber Music, 1907.), és a nagy regény két előzménye, a Dublini emberek (Dubliners, 1914.) és az Ifjúkori önarckép (Portrait of the Artist, as a Young Man, 1916), egész életében küzdött a kiadók ellenállásával és a kritika is ritkán fogadta kegyeibe. És tény az is, hogy a több mint 700 oldalas mű az azóta eltelt 100 évben mindig is megosztotta az olvasók táborát:

sokan feladták azért, mert egyszerűen „elvesztek benne”, mások viszont a modern irodalom születését látják benne összetett, mégis szigorú utalásrendszerével, párhuzamos és egyidejű történéseivel, amelyekkel a végletekig tágította egyetlen nap, 1904. június 16. eseményeit a szereplők észleléseivel, fantáziáival, gondolataival.

„Szertartásosan lépett elő a legfelső lépcsőfokról a gömbölyded Buck Mulligan, kezében szappanhabos tálat hordozott, rajta keresztben tükör és borotva” – ezzel a mondattal kezdődik a mű, majd e sorokkal fejeződik be egy több mint 50 oldalas, egyetlen, írásjelek nélküli mondatból álló fejezet: „… és akkor megkérdezte hogy igen mondanék e igent kis hegyi Virágom és előbb átöleltem igen és magamhoz húztam úgy hogy egészen érezze a mellem csupa illat igen és a szíve őrülten vert és igen mondtam igen akarom Igen.” (Szentkuthy Miklós fordítása).

Az 1922-es év igen emlékezetes Írország számára: január 16-án alakíthatta meg Michael Collins a független Ír Köztársaság első kormányát, két héttel később pedig megjelent Joyce hatalmas munkája – igaz, nem hazájában, nem is Nagy-Britanniában, hanem Párizsban. Így vált véglegesen kozmopolitává a regény, amelynek ötlete Rómában pattant ki az író agyából még 1906-ban. Hét évig, 1914 és 1921 között dolgozott rajta: Triesztben kezdte el, majd Zürichbenben folytatta és a francia fővárosban fejezte be.

És akkor még nem említettük azt, hogy a könyv egyik főszereplőjének, Leopold Bloomnak az apja, Virág Rudolf a regény szerint Szombathelyen született, innen származott el Dublinba.

A hazai „bloomológusok” kiderítették, hogy valóban élt a nyugat-magyarországi városban egy Blum/Virág nevű zsidó család, otthonuk a Fő tér 40. számú épületében volt. 2004 óta e ház előtt áll Veres Gábor Joyce szobra, de már 10 évvel korábban csatlakoztak a szombathelyi irodalombarátok a „Bloomsday” 1954 óta tartó hagyományához, amelyet minden év június 16-án tartottak meg először Dublinban a regény helyszíneinek bejárásával.

Az Ulysses újrafogalmazta a prózairodalom szabályait, hatása lemérhető az egész 20.században Virginia Woolftól Samuel Beckettig, Gabriel García Márqueztől Jack Kerouacig, de a magyar irodalmon is nyomott hagyott fordítója, Szentkuthy Miklós Prae című regényétől Esterházy Péterig.

Joyce Dublin egy viszonylag békés napjába ágyazta be történetét, miközben már hazája forrongott, az 1916. áprilisban kitört „húsvéti felkelésben” kivégezték egyik legjobb barátját. Joyce-t magát is száműzöttnek tekintették az írországi brit hatóságok. Azt azonban már 1904-ben is érezni lehetett, hogy Írország lesz az első, amely elszakad a Brit Birodalomtól. Valószínűleg éppen ezért választotta a „sokfelé bolyongó” Odüsszeusz újkori alteregójaként ezt a szabadgondolkodó férfit, ezért jelenik meg olyan szókimondóan a szereplők érzékisége, a vallásosság és a tekintélytisztelet hiánya.

És míg író kortársai, William Butler Yeats vagy Lady Gregory az ír tájat és paraszti életet dicsőítették, a kelta mitológiához nyúltak vissza, Joyce a fővárosba helyezte történetét és Homérosz eposzának szerkezetét tette kölcsön regényéhez.

Dublin Joyce-nál egyszerre Trója és Ithaka, Jeruzsálem és Róma, Bizánc és jövő metropoliszai.

Leopold Bloom reklámügynök, rendkívüli megfigyelőképességgel. Felesége, Molly énekesnő, aki összeszűri a levet koncertjeinek szervezőjével. A regény 18 fejezeten keresztül követi Bloomot és a fiatal költőt, Stephen Dedalust városi bolyongásaikban. Joyce-ot nem a cselekmény izgatja, Bloom agyába próbál mélyen behatolni és megragadni gondolatait, szerteágazó emlékeit. Az Ulysses nem attól vált mérföldkővé, hogy összekapcsolta az epikust a hétköznapival, hanem azzal, hogy Dublin egyetlen napjának minden pillanatát felszínre hozta, és kihasználta az elbeszélő technika szinte minden lehetőségét, egészen Molly végső, végnélkülinek ható monológjáig.

Akárcsak Odüsszeusz, az Ulysses is nehezen ért révbe. Először részletek jelentek meg belőle 1918 és 1920 között a The Little Review című amerikai folyóiratban, de miután egy ügyvéd lánya felfedezett benne néhány obszcénnak tekintett részletet, eljárás indult a lap kiadói ellen, a regényt pedig betiltották az Egyesült Államokban. A brit kiadók is elutasították. Így jutott el a könyv Sylvia Beach-hez, a párizsi Shakespeare & Company könyvesbolt tulajdonosához, aki ezer példányban jelentette meg.

És bár az első kiadás hemzsegett a hibáktól – később volt olyan, amelyben az eredetit 5000 helyen javították – gyorsan híre ment, és egyre többen rendelték meg, köztük számos pályatársa. Különösen érdekes George Bernard Shaw esete, aki egy évvel korábban még nem volt hajlandó támogatni a könyv kiadását. Miután Nobel-díjas drámaíró elolvasta, így írt róla: „A civilizáció undorító szakaszának vérlázító lenyomata, de igaz”. T.S. Eliot szerint „a jelenkor legfontosabb feltárása, amely elől senki sem menekülhet.” Ezra Pound, aki akkor már 10 éve ismerte Joyce-ot, még nyersebben fogalmazott: "Az embereknek együtt kellene dicsérniük az Ulysses-t. Aki erre nem képes, az csakis az alacsonyabb értelműek között kaphat helyet.” William Faulkner egy „isteni villámcsapás sújtotta embernek” látta Joyce-ot.

Virginia Woolf viszont nagyképűnek tartotta a könyvet, amely visszaviszi az olvasót a „történelem előtti időkbe”. Hasonlóan vélekedett a Lady Chatterley szeretője miatt cenzúrázott D.H. Lawrence is, aki szerint Joyce egy sor régiséget gyúr össze, és azt próbálja újításként eladni.

Kijutott a dicséretből Joyce-nak az utódok részéről is. Évtizedekkel később a tiltásokkal szintén szembesülő George Orwell azt mondta a regényről, hogy bárcsak sosem olvasta volna, mert kisebbségi érzése támadt tőle. „Joyce és Kafka tanított meg arra, hogy nem szükséges tényeket leírni, elég, ha a szerző leír valami igazságot, amelynek nincs más bizonyítéka, mint tehetségének ereje” – vélekedett Gabriel García Márquez. Joyce Carol Oates a legnagyobb angol nyelvű regénynek nevezte és egy operához hasonlította, amit újra és újra elő kell venni és lehetőleg hangosan olvasni. Salman Rushdie számára pedig az Ulysses egy „homoszemből felépített univerzum”.

A brit cenzúra azonban nem így vélekedett, a könyvet betiltották, sőt, 1923-ban a folkestone-i kikötő vámosai elkobozták és elégették a könyv 500 példányát.

A tilalmat először Amerikában oldották fel 1933-ban, ennek alapján indított pert Nagy-Britanniában a Random House kiadó. Végül John M. Woolsey bíró elismerte, hogy a könyv, „bár nem könnyű olvasni, ügyes mutatvány”. A szigetországban 1936-ban publikálhatták először, a szerző hazájában azonban egészen az 1960-as évekig nem lehetett legálisan beszerezni. Magyarul először 1947-ben volt olvasható Gáspár Endre fordításában, Szentkuthy Miklós változata 1974-ben jelent meg.

Joyce még tovább akarta tágítani az irodalom határait, 1930-tól tíz évig dolgozott utolsó regényén, a Finnegan ébredésén, de az Ulyssest nem tudta túlszárnyalni. 1931-ben Londonban vette feleségül gyermekei anyját, Nora Barnacle-t, akivel 26 éve élt együtt. Egészsége egyre romlott, nem utolsósorban alkoholizmusa miatt, és bár tucatnyi szemműtétet hajtottak végre rajta, bal szemére megvakult és jobb szemére is alig látott. Napjait megosztotta Párizs és Zürich között, életét még szomorúbbá tette, hogy lánya skizofrénia miatt állandó pszichiátriai kezelésre szorult. A sors kegyetlensége, hogy Luciát a világhírű Carl Gustav Jung kezelte, akinek előadásait fiatal korában Joyce is hallgatta, és aki az Ulyssest „tudathasadásos írásnak” nevezte. Franciaország náci megszállása után az író végleg Svájcba költözött, és itt halt meg 1941. január 13-án.

Az elmúlt 100 évben az Ulysses annyiféle kiadásban, és olyan különböző kiadói szövegmagyarázatokkal látott napvilágot, hogy máig nehéz „végleges” változatról beszélni. Teljesülni látszik James Joyce álma, mely szerint azzal válik halhatatlanná, hogy „az irodalmárok évszázadokig vitatkoznak a regény értelméről.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Isztriai tengerparti hangulat a Városmajorban – különleges színházi est vár Budapesten
Igazi horvátországi tengerparti hangulat lesz a Városmajori Szabadtéri Színpadon a Zentai Magyar Kamaraszínház kiváló színészei jóvoltából!


Nem kell tehát a tomboló hőségben órákat várakozni az autópályán, hogy átéljük az Isztria hangulatát, a városmajori nézők ugyanis lírai-groteszk tengerparti társasutazáson vehetnek részt, hiszen augusztus 25-én Budapestre érkezik a Szedjetek szét!

Közel van a Vajdaság, valahogy sokaknak mégis távol: az, ami az ütemes tempóban megújuló zentai színházzal történik, feltétlenül figyelemre érdemes. A Dévai Zoltán és Mezei Kinga vezette teátrum gyorsan felkerült újra a délvidéki magyar színházak összetéveszthetetlen esztétikája iránt rajongók belső térképére. Kicsi, de erős – talán így lehetne leírni legrövidebben azt, ahogyan és ami itt történik.

Merész vállalásokból nincs hiány, és erről megbizonyosodhat az, aki ellátogat a nagy vajdasági költő, Domonkos István műveiből készült, 2024-ben bemutatott előadásra.

Aminek van előtörténete, többféle is. Egyrészt a hosszú színházi memóriával rendelkezők emlékezhetnek Mezei Kinga korai, nagy visszhangot kiváltott Via Italia-rendezésére, melyet „Domi” szövegei nyomán álmodott színpadra. Néhány éve a Zenta melletti szomszédvárban, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban született meg az első Szedjetek szét, szintén Mezei rendezésében. Az egykori szereplők közül Hajdú Tamás, Mészáros Gábor és Pálfi Ervin az újragondolt változatban is részt vesz, de a színpadon látjuk még többek között a rendezőt magát, vagy a Budapestről Zentára szerződött Vilmányi Benettet is.

Domonkos István költészete alapélmény számtalan vajdasági alkotónak. A Szedjetek szét kiindulópontja A kitömött madár című regény, majd a rá néhány évre, 1971-ben publikált Kormányeltörésben című vers. Ez utóbbi jelentőségéről Keresztury Tibor irodalomtörténész így fogalmaz: „az idegenség, a magány, kitaszítottság, a nyelvvesztés, a hazához fűződő viszony, az elveszített otthon, a sehová sem tartozás... keserű himnusza ez, melynek végetérhetetlen avantgárd sodrását, áradását visszatérő motívumok strukturálják... Élő, működő, aktuális, frissnek ható matéria: éppúgy meggyőződhet erről Domonkos régi híve, ismerője, mint az, aki ezt a verset, ezt a költőt most fedezi magának fel.”

És a felfedezéshez, illetve újraismerkedéshez tökéletes matéria a zentai színház előadása. Az isztriai tengerparton vagyunk a hetvenes években, a zenészek az üdülők szórakoztatására kitartóan húzzák a talpalávalót. Közben pedig a véletlen által egymás mellé sodort, karakteres és emlékezetes figurák élővé és átélhetővé varázsolják a horvát (rém)álmot. Négy monológot hallunk, és mindnek központi témája a menni vagy maradni kérdése – Domonkos szomorú varázslata, hogy a kérdés aktualitása mit sem kopott az elmúlt négy és fél évtizedben ezen a vidéken...

Ahelyett, hogy az apró történéseknél leragadnánk, érdemes egy nagy levegőt venni, és úgy elmerülni ebben a különös világban. Aki nem szakértője a vajdasági kultúrának és gondolkodásnak, annak sem kell aggódnia, hiszen az előadás jófajta humorral mutat görbe tükröt a mindig abszurd világnak. Eljön az a pillanat is, amikor a nevetés megszakad, és minden elsötétül egy pillanatra, de a keserű valóság is szerethetővé nemesül a fináléban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Vecsei H. Miklós az SZFE-s tanáráról: Büszke voltam rá, hogy az én farkamat fogja
A színész az Ördögkatlanon beszélt a színházi közeg visszaéléseiről vagy családja megosztottságáról. Az interjúban arról is beszélt, miért utasított vissza egy állami díjat.


Vecsei H. Miklós az Ördögkatlan fesztiválon beszélgetett Veiszer Alindával, az interjú Veiszer Patreon-oldalán jelent meg, amelyet a Telex szemlézett. A színész-rendező többek között a Nemzeti Színházhoz való szerződéséről, a családja megosztottságáról, az SZFE-s éveiről és egy visszautasított állami díjról is beszélt.

Elmondta, hogy mesterei és szakmabeli barátai közül senki nem beszélte le arról, hogy elfogadja Vidnyánszky Attila ajánlatát. A döntés előtt kikérte Jordán Tamás, Molnár Piroska, ifj. Vidnyánszky Attila és gyimesi nagymamája véleményét is. Hozzátette, hogy közülük csak

nagymamája nevezhető Orbán Viktor „véres szájú hívének”. Vecsei hangsúlyozta: ő a Nemzeti Színházban hisz, nem valamelyik igazgatójában.

A beszélgetésben arról is szó esett, hogy mennyire megosztottnak látja Magyarországot. Vecsei úgy fogalmazott: imádja az országot, de sírnia kell, milyen állapotban van. Példaként említette, hogy

a családja egyik része a Pride-on van, a másik fele pedig a nagymamájánál nézi a csíksomlyói búcsút.

Az interjúban felidézte az SZFE-n töltött éveit is. Azt mondta, hogy öt évig volt ott hallgató, és teljesen természetesnek számított, hogy egy hatvanas férfi tanár fogdosta őt, miközben instruálta. Szavai szerint:

„Sőt, még büszke is voltam rá, hogy az én farkamat fogja, és nem a másokét, mert akkor engem akar instruálni.”

Vecsei arról is beszélt, hogy az SZFE modellváltásával nem értett egyet. Éppen ebben az időszakban kapta volna meg a kormánytól a Fiatalok a Polgári Magyarországért Díjat. Írt egy levelet az akkor még államtitkár Novák Katalinnak, amelyben jelezte: a kitüntetést csak akkor veszi át, ha beszélhet vele az ügyről. „Nem válaszolt nekem Novák Katalin. És nem is fogadott. És akkor én sem fogadtam el ezt a díjat” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Ez a férfi tényleg egy félisten élőben is – megvadult nőstényhordák ellenére is elsöprő volt Jason Momoa koncertje
A hisztérikus követelőzések ellenére sem vetkőzött, viszont felszabadultan zenélt Jason Momoa a bandájával a budapesti Akváriumban. A meglepetés-fellépő a 16 éves fia volt, aki szintén nagyon átélte a teltházas bulit.


Amióta megláttam a Trónok Harcában Khal Drogóként belovagolni Jason Momoát (akiről valljuk be, nők millióinak szintúgy a lovaglás jut eszébe), híresen elfogult lettem. Úgyhogy amikor kiderült, hogy Budapesten koncertezik a nyelvbotlásnak vagy dadaizmusnak is beillő, Öof Tatatá nevű bandájával, fél órán belül öten küldték el nekem a hírt.

2019-ben már voltam olyan koncerten, amelyen ő is ott volt, ugyanis pont a Dűne első részének budapesti forgatása alatt turnézott utoljára a Slayer. De Momoa akkor sajnos nem a küzdőtéren pogózott, mint nemrég Ozzy búcsúbuliján a Pantera riffjeire, hanem a színpad mellől élvezte a show-t.

Jól tettem, hogy fénysebességgel lecsaptam egy jegyre, mert egy nap alatt 80%-ban el is fogytak a jegyek, és utána hamar teltházas lett a buli. Nyilván rengetegen úgy voltak vele – kétségkívül én is –, hogy kit érdekel, Jason milyen zenét játszik, ha az Old McDonalds had a farm dallamára olvassa fel a telefonkönyvet, akkor is izgalmas lesz látni, hogy milyen a kisugárzása ennek a tesztoszteron-hegynek.

Amikor rákerestem a 2024-ben alakult Öof Tatatá-ra, annyit tudtam meg elöljáróban, hogy Mike Hayes énekes-gitáros és Kenny Dale dobos a két zenésztársa, és többek közt Metallica, Black Sabbath, Led Zeppelin és Jimi Hendrix feldolgozásokat adnak elő.

Erre mondjuk nekem, mint rock-metal fanatikusnak extrán fel is csillant a szemem, a műfajt nem kedvelő gruppie-k meg majd elvonatkoztatnak a zenétől, úgysem azért lesznek ott.

A késő esti klubkoncertet illetően arra számítottam, hogy csipketangákat csúzlizó csajok lepik majd el az Akvárium területét, és lesz pár Temu-köpenyes Aquaman, aki így próbál majd a helyszínen csajozni. Sokat nem tévedtem. Két órával a 22.30-ra kiírt koncert előtt már beengedték a sorokban kígyózó keménymagot: valóban volt köztük egy nagydarab kamu-Momoa, számtalan rocker, néhány Momoa-pólós rajongó, szuperhős-fan srácok, és persze zömében állig felnyomott dekoltázsú, kikent-kifent, elszánt lányok, illetve idősebb nők egyaránt. Volt, aki a párjával érkezett, de a többség csapatostul, hiú reményekkel telve portyázott.

Az Akvárium nagytermébe lejutva végtelenítetve vetíteni kezdték – az első sorokat rögtön elfoglaló rajongótábornak – a színész vodkareklámját. Amely elsőre szexinek hatott, ezredszerre már vallatásnak. Az pedig még inkább, hogy ennyi ideig kellett felfokozott hangerővel ovuláló hölgyek locsi-fecsijét hallgatnom, akik már attól önkívületben sikítottak, ha egy road bement letenni egy setilstet a földre.

Amikor végre elkezdődött a koncert, egyébként a kiírt időben, én instant hormonsokkot kaptam a belépő Jason Momoától, mert ez a férfi tényleg egy félisten élőben is. Huncut mosolygások, magabiztos közvetlenség, laza haj- és fenékrázás, gyakori közönséghez dumálás és karizmatikusság (nos, a karizma sem utolsó).

Aki pedig a – nemrég a forgatás miatt történt – szakrális szakálltalanítás miatt izgult, annak jelentem, hogy azóta kellemes borostája nőtt, amely remekül áll neki.

Maga a koncert számomra kifejezetten hangulatos és élvezetes volt, mintha egy blueskocsmában lettem volna, ahol a régi haverok előadják a kedvenc rock-metál slágereiket. Kenny jól dobolt, Mike pedig ugyan nem a legjobb énekes, viszont igazán kiváló gitáros, valamint egy tüneményes és szerethető figura. A trió néha kibővült Nakoa-Wolffal, Momoa 16 éves fiával, aki szintén az apjával együtt forgat nálunk. A srác nem csupán a szülei vonásait örökölte (bár lágyabb kivitelben, puttó angyalkás fürtökkel), hanem az apja zenei tehetségét is, mert már most jól gitározott, és látványosan élvezte a reflektorfényt, szinte fürdőzött a sikerben.

Az apja-fia páros még vokálozott is egyet közös mikrofonba a Rebel Yell alatt. A közönség láthatóan nem tudta értékelni a jammelős blues-részeket és a keményebb metálszekciót sem, csak a populárisabb slágerekre indult be az éneklés, mint amilyen a Red Hot-féle Can’t stop meg a Zombie vagy a Purple Rain.

A buli közben azonban egyre inkább szégyelltem, hogy nő vagyok, annyi lealjasodást láttam és hallottam. Ennyi malacvisítás konkrétan a vágóhídon nincs. Hol hörögve skandálták a családjuktól elszabadult asszonyok, hogy „Shirt off! Shirt off!”, hol magyarul vinnyogták, hogy „Rajtad van a póló, mi van veled?!" vagy "Aquaman gyere ide!". Volt momoás felnőttszínező is valaki kezében (na jó, az nekem is megvan), és egy molinón az első sorban a "Can I have a dickpic?" állt.

A koncert közepén majdnem agyontaposott-rúgott két ittas hölgyemény, hogy egy méterrel közelebb lássák az idoljukat. A (velem is) durván verekedő, megvadult egyedet végül a szekus szedte ki a sorból. Mintha egy nagyszabású lánybúcsún lettem volna – nem csoda, hogy Momoa végül nem vette le a trikóját, becsültem is érte, hiszen nem chippendale műsorral érkezett.

Az éjjel fénypontjaként még a dobverőt is elkaptam a végén, pedig én nem is nyúltam utána, mint száz másik kéz, csak hallottam, hogy a földön koppan, és pont be tudtam slisszolni a lábak közé, hogy felvegyem.

És az a harci helyzet, hogy Momoa és az egész bandája rendkívül szimpatikus és megnyerő volt a műsor alatt. Pedig én tényleg szerettem volna fogást találni ezen a pasin. De nem sikerült - sajnos semmilyen értelemben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Tóth Gabi: kimegyek mindjárt, azt kint valakit agyonverek – A Megasztár előzetese szerint bőven lesz feszültség a tehetségkutatóban
Herceg Erika könnyeit törli, Curtis kiakad és káromkodik, Marics Peti pedig kiabálni kezd.


Hamarosan érkezik a Megasztár idei évada. A csatorna egy előzetest is megosztott, melyből kiderül, hogy bőven lesznek megint feszültségek, sértődések, könnyek.

A műsorban új mesterek is érkeznek. A zsűri tagjai: Tóth Gabi, Herceg Erika, Curtis és Marics Peti. Ördög Nóra pedig új társat kap a műsorvezetéshez, Till Attila helyett Szépréthy Roland lesz a partnere.

VIDEÓ: A Megasztár beharangozója


Link másolása
KÖVESS MINKET: