Highlights of Hungary: a magyar kreativitás legjava egy helyen
Modern kori CSR, sajátos mecénásrendszer, híd a kreatív ipar, a fogyasztók és a befektetők között: valahogy így lehetne jellemezni az idén ötödik évébe lépő Highlights of Hungaryt, azt a kreatív gyűjtést, amit egy elismert hazai szakembercsapat állít össze minden évben. A lista az adott esztendő legkiemelkedőbb kreatív ipari tartalmait és ötleteit gyűjti össze és tárja a nagyközönség, illetve az esetleges szponzorok elé.
Az egyre népszerűbb platform ötlete Remete Tibor, a Super Channel vezetőjének fejéből pattant ki. A kreatív igazgatóval az idei esemény apropóján beszélgettünk.
Értékközvetítés mint misszió
„A Super Channel egy olyan progresszív műhely, amelyben keveredik az ügynökségi és kutatásfejlesztési részleg, valamint a stratégia. Az a célunk, hogy a tartalmakat és a kreatív tartalmakat elérhetőbbé tegyük mindenki számára” – meséli Remete Tibor a célokról.
Tiborék egy úgynevezett háromszög-rendszerre húzták fel a módszerüket, melynek alakjai a kreatív ipar képviselői, a fogyasztók és a piaci szereplők. A Super Channel a híd szerepét, egyfajta közvetítői feladatot tölt be résztvevők között. Azaz Tiborék gyakorlatilag produceri tevékenységet látnak el és összekötik a „háromszög" különböző pólusait:
a potenciális befektetők az általuk szimpatikusnak vélt projekteket felkarolják, és a finanszírozásuk segítségével minél több felhasználóhoz juttatják el az adott tartalmat.
„Hiszünk a platform gazdasági erejében, elég csak megnézni a nyugati kultúrákat, nem is beszélve a társadalmi hatásokról. Összekötjük azokat a kreatív értékeket, amelyeket érdemes továbbvinni és megmutatni. A Highlights of Hungary az első ilyen modellértékű projektünk, ennek a sajátos háromszögnek a szimbóluma.”
Értékek, innováció, „kraft”
A Highlights of Hungary öt évvel ezelőtt indult és azóta masszívan bebetonozta magát a presztízsértékkel bíró listák közé. A szakmaiságot minden évben a felkért kurátori csapat képviseli.
„Ezt a feladatot mindig olyan emberekre bízzuk, akik a saját területükön már letettek valamit. Úgy gondoljuk, hogy az ő szemüvegük alkalmas arra, hogy kiválasszanak öt-öt olyan projektet, amiket megmutatnának, és továbbgondozásra alkalmasnak ítélnek. Fontos, hogy olyan értékeket lássanak ezekben, melyek akár az üzleti vagy társadalmi életben is hasznosak lehetnek. Emellett innovatívak és alkalmasak arra, hogy hatással legyenek a jövőre, az adott közegre, és legyen bennük kraft.”
A kitalált modell másik fontos része, hogy a kiválasztott ötleteket egy közös, mindenki által elérhető digitális platformon jelenítsék meg, ahol szavazni is lehet a jelöltekre. „Azt akartuk, hogy legyen egy interakció, az emberek ne csak nézegessenek, de szavazzanak is. Lényeges, hogy belevonjuk őket a folyamatokba és a szavazataikkal kifejezzék a tetszésnyilvánításukat.”
„Hiszünk a magyarok kreativitásában”
A kreatív szakma krémjéhez gyakran hozzávágják, hogy szereplői szinte mindig ugyanazok, belterjes és mindenki ismer mindenkit. Tibor cáfolja a teóriát, és akkor is hevesen rázza a fejét, mikor arról faggatom, nem túlzás-e egy ötvenes listát évente kiállítani egy olyan pici piacnak, mint amilyen a hazai.
„Magyarország kicsi, de mi hiszünk a saját kreativitásunkban. Ennek ékes bizonyítéka az is, hogy ez a lista minden évben megújulva tud összeállni és mindig vannak benne olyan csemegék is, melyek még azoknak is meglepetéssel szolgálnak, akik egyébként ebben a közegben mozognak. A kurátori csapat összeállításával azt próbáltuk elérni, hogy ez a kreatív piac egy nagyon széles spektrum legyen, tartalmazzon kultúrát, társadalmi célú projekteket és technológiai dolgokat egyaránt.”
Tiborék jó irányban haladnak, az utóbbi években műfajtól függetlenül rengeteg remek kezdeményezés kerülhetett reflektorfénybe.
A Red Bull Pilvaker már „rutinos” kulturális rendezvényként zsebelte be a 2016-os lista első helyét, és ezzel még szélesebb körben terjeszthette küldetését. A csapat a magyar hagyományok ápolását és feldolgozását tűzte ki missziójaként, mindezt versek segítségével. A Pilvaker minden év március 15-én megújuló és egyedi koncepcióval tiszteleg kulturális nagyjaink előtt, és igyekszik közelebb hozni a költészetet a fiatalabb generáció szívéhez is.
Ezzel szemben teljesen más vonalat képvisel például a Konyhakör, ahol olyan közösségi vacsorák valósulnak meg, ahol minden alkalommal egy új teret párosítanak különböző séfekkel. A baráti vándorvacsoraként indult kezdeményezés célja, hogy egy hosszú asztalnál vendégül lássák a város lakóit, legyen az egy tetőn, egy színházban vagy épp a természetben.
Alma vagy körte?
A Highlights kapcsán éppen a műfaji sokszínűségből fakadóan szoktak karakteres kritikát megfogalmazni: hogyan lehet összehasonlítani teljesen más műfajú projekteket, lehet-e egyáltalán különbséget tenni egy szociális tematikájú koncepció és egy kulturális esemény között.
„A modellből adódik, hogy itt nincsenek kategóriák, de hangsúlyozom, ez nem egy verseny, éppen ettől tud működni. Ez egy lista, ami izgalmas dolgokat gyűjt össze, innentől kezdve az, hogy kinek mi az érdekes, már nem formátum és kategória kérdése.”
Az utóbbi években előtérbe kerültek a szociális témákat érintő projektek, amiből az látszik, hogy a közönség érzékeny a társadalmi célú üzenetekre, szívesen szavaznak az ilyen jellegű megoldásokra, legyenek azok akár vidéki kezdeményezések. Népszerű volt például a Debrecen Bike Maffia csapata, akik a budapesti kezdeményezés első vidéki sejtjeként segítik a város hajléktalanjait és a fejlesztik a helyi közösséget. A csoport az adományokból heti kétszer készít meleg ételeket, amiket aztán biciklivel szállítanak ki. Olyan projekteket tudhatnak már maguk mögött, mint a „Fald a sorokat” akció (könyv- élelmiszer csere) vagy a „Felgombolyítjuk az ügyet” kampány (kötögetős teadélutánok szervezése).
Tiborék örülnek annak, hogy a közönséget megmozgatják a szociális programok, de folyamatosan arra törekszenek, hogy a témák egyensúlyban maradjanak, ezért is változtatnak évente a kurátori csapat összeállításán.„Rajtuk nagyon sok múlik, ezért igyekszünk úgy sakkozni, hogy minél változatosabb helyekről kérjünk fel szakembereket, mert az ő döntésükön alapszik a végleges lista jellege.”
Utóélet
A listára felkerülni már-már presztízsértékkel bír, azonban Tiborék szeretnék elérni, hogy ez ne csak egy pillanatnyi, múló siker legyen, hanem többé váljon, mint öt perc hírnév. A fő cél az, hogy ezek a projektek tovább éljenek, és egész éves gondozást kapjanak, akár médiavonalon, akár finanszírozás tekintetében.
„Ma már vannak olyan vállalatok és márkák, akik modern szponzorációs modellel bírnak, és olyan tartalmakat találhatnak itt, melyekhez kreatív értékek társulnak, és ezek mellé a saját márkaértéküket is hozzá tudják csatolni. Azt szeretnénk, ha ez nem csak egy üres network lenne, hanem ezek a projektek minél szélesebb körben terjeszthetővé válnának, legyen ez akár egy edukációs program vagy egy klubrendszerű eseménysorozat.”
Tiborék nem szűkölködnek a tervekben, az egyetlen hátrányt a finanszírozás jelenti, a költségeket az utóbbi években többnyire a Super Channel fedezte. „Nagy terveink vannak a jövőre vonatkozóan, de a megvalósításhoz még sok mindenre lesz szükségünk. Előbb-utóbb akár EU-s viszonylatban is ki lehetne lőni, nagyon szép lenne, ha a Highlights brand tovább menne más országokba, és megismernénk egymás tartalmait.”
A leleplezés közeledik
Ami garantált, hogy az idei jelöltek palettája is színes és nívós lesz, elég csak megnézni a mostani kurátori gárdát. A lista összeállításának feladata most már Bagi László, Böszörményi Nagy Gergely, Horváth Dorka, Liptay Gabriella, Megyesi Zsuzsa, Martinkó József, Szűcs Péter, Trellay Levente, Hitka Viki és Takács Ákos kezeiben van, a kiválasztott projektekről decemberben rántják le a leplet.
Aki fogékony a jó magyar ötletekre, netán még szavazna is, az év utolsó hónapjában mazsolázzon és szavazzon a megújult arculatú Highlights of Hungary honlapján!
