A legjobb magyar lemezek 2014-ben
Listákat írni elég nagy divat, különösen az év végén folynak a csapból is a mindenféle pontokba szedett évértékelések. Én már ötödik éve gyűjtöm össze mindig a szerintem legjobb magyar lemezeket, és rendszerint azt is el szoktam mondani, hogy nagyon erős volt a mezőny. Nos, idén annyira igaz ez, hogy most először bármennyire is próbáltam, nem bírtam 10-re leszűkíteni a szóba jöhető albumokat. Végül megemeltem 12-re a létszámot, így is nehéz volt, de valahogy azért sikerült. Következzenek ezek abc-sorrendben, mindegyiket meg is lehet hallgatni a közbeékelt képre/lejátszóra kattintva.
...and Friends – Látom, ha hiszem
Müller Péter a hazai underground legendás alakja, aki előbb az URH és a Kontroll Csoport, majd a Sziámi zenekar frontembere volt évekig. Miután a csapat Gasner János gitáros halála miatt feloszlotlemez14_andfriends.jpgt, egy ideig a Joy Division dalokat játszó Isolated élén láthatta a közönség, de ez a formáció se bizonyult tartósnak. A Sziget fesztivál hagyományos záróbulijain fellépő zenészekből viszont összekovácsolódott egy stabil együttes, amely stílszerűen az …and Friends nevet kapta, hiszen leginkább Péter barátaiból állt össze. A gitáros-zeneszerző Kirschner Péter vezetésével folyamatosan születtek az új dalok, amelyekből idén tavaszra lett kész lemez.
A Látom, ha hiszem úgy lett hamisítatlanul „Sziámis”, hogy közben több ponton újított. A hangszerek között megjelent a hegedű, ami rengeteget ad hozzá az összképhez. Vokalisták nincsenek rajta (szerintem nem is hiányoznak), van viszont több közreműködő énekes: Dorogi Péter a nyitó Ködsétában, illetve Takáts Eszter az Angyalduettben, mindkét szám zseniális lett. De a többi is nagyon erős, nem is tudnék kedvenceket felsorolni róla, az egész jó úgy, ahogy van.
Bogoz – Azt hiszem, mégis viszem a szívem
lemez14_bogoz.jpgA Bogoz első nagylemezét már tavaly decemberben is elő lehetett rendelni, hivatalosan azonban csak február végén jelent meg. Bemutatkozásukban nemes egyszerűséggel annyit írnak magukról, hogy könnyűzenét játszanak. Ha szűkíteni akarnánk a kört, a lendületes pop-rock áll legközelebb a valósághoz. Az album szerkezete kronologikus jellegű, nagyjából összegzi a trió eddigi munkásságát.
Bár frontemberük, Balogh „Csé” Csaba énekhangjának tisztaságán talán lenne még mit csiszolni (ezt nem lehúzásból, inkább konstruktív kritikaként írom), így is akad jó pár fülbemászó dal a repertoárban, például a nyitó Én csak azt szeretném, a Nekem így jó, a Jótevő, vagy a Petőfi rádiót is megjárt Két részünk. Összességében megérdemelt helye van a listán.
Gyík zenekar – Gyík zenekar
A Gyík zenekar bemutatkozó albuma szintén kronologikusan épül fel: olyan sorrendben kerültek rá a dalok, lemez14_gyik.jpgahogy megírták és felvették őket, illetve ráadásként egy remix is helyet kapott rajta. A lemez Dióssy Ákos segítségével készült 2012 és 2014 között, a csapat eddigi munkásságának összegzéseként. Műfaját tekintve akusztikus hiphop, a hangzást leginkább a Dub Fx által ismertté tett looper pedál dominálja – ezzel rögzítik élőben a beatbox és ütőhangszeres sávokat, majd gitároznak rá ketten.
És ehhez adódnak hozzá Nagy Viktor nagyon jól eltalált, szellemes és sokszor elgondolkodtató szövegei. Tulajdonképpen maga az együttes is hiánypótló színfolt a hazai mezőnyben, amit ez az önmagukról elnevezett lemez is bizonyít. A remek rajzolt borítóért, amely Lakatos István munkáját dicséri, külön pluszpont jár. (Egy korábbi interjúért KATT IDE.)
hiperkarma – konyharegény
Ez a lemez volt a legnagyobb meglepetés idén: a hiperkarma rajongóinak többsége (köztük én is) alighanem letett már róla, hogy valaha meg fog jlemez14_hk.jpgelenni, amikor mégis így lett. Az egész természetesen Bérczesi Róberten múlott, aki végül csak összeszedte magát, és bevállalva a többhónapos kényszergyógykezelést, leszámolt több mint egy évtizede tartó kábítószer-függőségével. Azóta olyan, mintha kicserélték volna, ráadásul sokkal megfontoltabban áll hozzá zenei pályájának folytatásához, mint 2011-es rövid életű visszatérésekor tette.
Koncertet is csak azután hirdettek meg, hogy végre valahára rögzítették a 11 éve húzódó harmadik albumot, a hagyományos halloween-i buli után pedig tavasszal lesz legközelebb fellépés. Egyszóval minden jel arra mutat, hogy végre hosszútávon is kibontakozhat a Bérczesiben rejlő hihetetlen tehetség – lesz mit bepótolnia, annyi biztos. Magáról a lemezről többet nem is írok, korábban már megtettem részletesen. Legyen elég annyi, hogy kitüntetett helye van a listán.
Intim Torna Illegál – Mindenkinek igaza van
Az összes magyar zenekar közül jó eséllyel az Intim Torna Illegált ismerem legjobban, hiszen azóta követem alemez14_iti.jpg tevékenységüket, amióta léteznek – tehát immár öt éve. Novemberben megjelent harmadik albumuk kapcsán is írtam egy részletes elemzést, így most csak a legfontosabb okokat veszem sorra, ami miatt joggal került be ebbe az összeállításba. Egyrészt tele van jól táncolható bulizenékkel, tehát tökéletesen betölti azt a feladatot, ami az egész együttes tulajdonképpeni lényege. Azonban mégsem "megúszós", mint ebben a műfajban sokan: zeneileg és szövegek terén egyaránt érzékelhető az előrelépés az előző lemezekhez képest, érezni hogy volt vele munka.
A Kísérlet totális rockolása után újra kerültek rá lazább hangszerelésű, akusztikus dalok, sőt a Parazéróban van rapbetét is Nádasdi Janótól, ami rendszerint a Kedvenc mindenemet is a koncertek csúcspontjává teszi. Érzékletes példa, hogy a nyár végén közzétett Örökké című számot a novemberi lemezbemutatón szó szerint teli torokból üvöltötte a közönség. Ennek alapján több mint valószínű, hogy a februári születésnapi bulin már az album teljes anyagával ez lesz a helyzet. (Meghallgatható itt.)
Kiscsillag – Szeles
A Kiscsillag tavasszal megjelent negyedik albuma éles koncepcióváltást hozott magával az addigiakhoz képest. Lovasi András elmondása szerint kezdett kényelmetlenné válni számukra az a kép, amit addig sugároztak magukrlemez14_kcs.jpgól – vagyis negyvenes férfiak vicceskedő hobbi-garázsrockzenekara –, ezért feltett szándékuk volt, hogy komolyabbra veszik a figurát. A Szeles tényleg ezt bizonyítja: nyoma sincs rajta az előző lemez néhol valóban elég sekélyes szövegeinek és a jól megszokott ikergitáros hangzásnak. Ehelyett túlnyomórészt lassabb, mély mondanivalóval rendelkező dalokat kaptunk, amelyekben nem egy aktuálpolitikai áthallás is előfordul. Erős kordokumentum 2014 Magyarországáról, annyi biztos.
Bár elsőre szokatlan volt, de többszöri újrahallgatás után egyértelmű, hogy a zenekarnak ez az irányvonal is jól áll. Ráadásul év elején az általam egyik legtehetségesebbnek tartott hazai zenész, Császári Gergely is csatlakozott hozzájuk billentyűs-gitáros-vokalistaként, ami az élő megszólalást is felturbózta. Ózdi Rezső helyét pedig ősszel az alig 22 éves Erős Márton vette át, így borítékolható, hogy hosszútávon is kitart majd a fiatalos lendület.
Manőkken Proletárz – Szívbemarkoló
A Manökken Proletarz háza tájáról nem érkeztek túl biztató jelek az utóbbi időben: 2012 elején teljesen átalakult lemez14_mapez.jpga felállásuk, kivált a zenekar legmarkánsabb arca, a basszusgitáros Karva (itt most a külső megjelenésre célzok), valamint dobost is cseréltek. Bár már az év közepén újra koncertezni kezdtek, mindezt csak nagyon esetlegesen tették – hónapok teltek el az egyes bulik között, sőt többet az utolsó pillanatban le is mondtak. Ilyen előzmények után jelent meg most ősszel a Szívbemarkoló című album, ami rácáfolt minden negatív várakozásra. Ugyanis nemcsak saját életművükön belül lett az eddigi legerősebb anyag, de szerintem a teljes idei magyar merítésből ezt hallgattam meg legtöbbször az elejétől a végéig.
FONTOS: ez a lejátszó alapesetben csak 30 másodpercet enged meghallgatni, a korlátozás feloldásához be kell jelentkezni a deezer.com-on, Facebook-azonosítóval is lehet. Utána frissítsd, és menni fog az egész.
Egyszerűen megunhatatlan, zeneileg és szövegek terén is hiba nélküli. A bónusz, hogy pendrive-on adták ki, ami eddig talán csak a Belgának jutott eszébe pár éve, pedig így belegondolva nem is értem, miért nem él mindenki ezzel a megoldással. És végre újra rendszeresen koncerteznek, nyár óta legalább nyolcszor biztos játszottak. Egy szó mint száz, nekem ők az idei év legpozitívabb csalódása (jó, mondjuk a hiperkarma mellett), és nagyon bízom benne, hogy jövőre sem fullad ki a dolog. (A lemez bemutatásáért KATT IDE.)
Nemereszt – Fújják, zúgják
Az Illuzio zenekar 2011-es feloszlása után a tagok két formációban folytatták, amelyek közül a Tai Chi Teacher bizonyult termékenyebbnek, fennállásuk ótlemez14_nemereszt.jpga gyakorlatilag minden évben kihoztak egy új anyagot. A másik ágon megalakult Nemereszt pályafutása nehezebben indult be, sokáig énekes-szövegírói gondokkal küzdöttek, míg végül Borza László csatlakozása hozta meg a döntő fordulatot. Ezután a sorra születő dalokból először egy EP-t adtak ki, majd idén tavasszal végre megjelent első nagylemezük is. A Fújják, zúgják remek bluesos-rockos album lett, egyaránt akadnak rajta zúzósabb és slágeresebb számok.
Utóbbiak közül a Fenn a dombon a legerősebb, ami egy tökéletes, jó értelemben vett popdal, simán lehetne rádiós kedvenc (már ha normálisan működnének ezek a dolgok és nem protekcióval). De hasonlóan fülbemászó az Utoljára refrénje is, a csapat másik arcát pedig a pazar riffekkel teletűzdelt Jobb híján, Az Üllőin, vagy a Love on the Beach mutatja meg. Már csak az kellene, hogy koncertezzenek is, mert idén például mindössze két fellépésük volt, ráadásul egyik se Budapesten. (A lemez bemutatásáért KATT IDE.)
Petruska András – Metropolita
Petruska András 2010-ben kezdett szólókarrierbe sokévi zenekarozás után, de eddig csak néhány EP-t adott ki, lemez14_metropolita.jpgelső nagylemeze csak tavasszal jelent meg. De a Metropolita nemcsak ezért volt komoly fordulópont: egyrészt ezen szerepeltek először magyar nyelvű dalok, másrészt igazi konceptalbumról van szó, amelyen a négyes metró megállói elevenednek meg sorra egymás után. A felvételen Andris mellett több vendégzenész (Takáts Eszter, Szokolay Dongó Balázs, Unger Balázs, Temesvári Bence) is hallható, a szövegek írásában pedig a TükeZoo-ból ismert Babarci Bulcsú működött közre.
FONTOS: ez is Deezer-lejátszó, ugyanaz vonatkozik rá, mint kettővel feljebb.
A végeredmény minden szempontból nagyon erős lett, az alapötlet és a megvalósítás is elsőrangú. A kedvenceim talán a vásárcsarnokba kalauzoló Fővám tér, a Cseh Tamást megidéző és rendhagyó klipet is kapott Szent Gellért tér, illetve a panelvilág mindennapjairól szóló Bikás park. Áprilistól decemberig egy országos turné is lezajlott erre a repertoárra építve, a beszámolók alapján mindenhol nagy sikert aratva. Ha minden igaz, már a folytatás is készül, úgyhogy fel van adva a lecke: ezt kell felülmúlni... :) (A lemez bemutatásáért KATT IDE.)
Szabó Balázs Bandája – Élet elvitelre
Ha valamire lehet mondani, hogy meghozta a régóta várt és megérdemelt áttörést, akkor az ez a lemez. Szabó Balázs öt éve egyengeti saját zenekara útját, amiben volt egy komoly törés is: 2012 elején az összes addigi tagnak búcsút mondott, és új zenészekkel lemez14_szbb.jpgkezdett tiszta lapot. Ezzel párhuzamosan pedig felmondta bábszínészi állását, hogy minden erejével a banda felfuttatására koncentrálhasson. Bátor és kockázatos lépés volt, de utólag kijelenthető: megérte. A csapat népszerűsége folyamatosan növekedett, koncertjeiken egyre többen lettek, igazán nagyot viszont nagyjából egy éve robbant a dolog. Ekkor került sor első teltházas bulijukra a Gödör klubban, majd miután idén márciusban kijött az új album, már nem volt megállás.
Tavasszal az A38 hajót, ősszel az Akvárium 1500 fős nagytermét töltötték meg (előbbit kétszer is egymás után), a kettő között pedig a teljes fesztiválszezonban útón voltak, többnyire a legjobb időpontokban fellépve. Nem csoda, hiszen az Élet elvitelre tényleg első hallásra „berántja” a hallgatót. A francia betéttel felturbózott Hétköznapi vált róla a legnagyobb slágerré (ez sem akármilyen dolog), de egytől egyig nagyon erős dalok sorakoznak rajta. Hiába lett hatalmas divat a népzene és a könnyűzene ötvözete, igazán jól és hitelesen csak kevesen csinálják. Nos, Szabó Balázs Bandája a ritka kivételek közé tartozik.
Szekeres András – Holnapután
Szekeres András zenei karrierje jó ideje kétpólusú: egyrészt immár 20 éve a punk-rock alapvetés Junkies lemez14_szekeres.jpgfrontembere, de emellett a dallamosabb, populárisabb zenék iránti vonzalmát sem titkolta soha. Ezt sokáig a Stereomilk zenekarban élte ki, akikkel két albumot jelentetett meg (a második szintén felkerült az akkori toplistámra). A formáció azonban tavaly belső ellentétek miatt feloszlott, így a frontember úgy döntött, további ötleteit saját neve alatt valósítja meg. Ennek eredménye a Holnapután című szólólemez, ami tulajdonképpen csak nevében az, hiszen a dobot leszámítva zenekaros felállással rögzítették, és a dalszerzésben is voltak közreműködők.
Stílusában maradéktalanul továbbviszi a Stereomilk irányvonalát, végig fülbemászó és slágeres hangzás jellemzi. Talán az Úgyis Isten tudja jobban, a Legyél nekem szép, illetve a Legalább szólnál című dalok a legemlékezetesebbek róla, de a Hogy egyben legyek és az Ennyit ért is tök jó. Élőben Szekeres András és zenekara néven szólal meg, a további tagok a hiperkarma-gitáros Sztivi, a Manökken Proletarz dobosa, Czakó Dániel, valamint a főként produceri munkáiról ismert Somogyvári Dániel. Az új dalok mellett a régi repertoárból is többet műsoron tartanak, így akinek az bejött, ebben sem csalódhat.
Vasárnapi Gyerekek – Gyere át
Darvas Benedek az egyik legkülönlegesebb egyéniség a magyar könnyűzenei színtéren. Tipikusan olyasvalaki, aki minden egyes alkalommal meghal a szlemez14_vgy.jpgínpadon: akkora átéléssel és ösztönösséggel adja elő magát, hogy az még a passzív szemlélőkben is képes katarzist előidézni. Tavaly óta az Európa Kiadónak is tagja, leginkább mégis saját projektjében, a Vasárnapi Gyerekekben mutatja valódi arcát. Nem meglepő, hogy a zenekar élőben működik igazán (a múltkori koncerten például húszpercesre(!) nyújtották el az egyik számot, mégse volt unalmas), de tavasszal megjelent második lemezük is jól átadja az életérzést.
A Gyere át! a ’80-as évekbeli underground hagyományokból építkezik, mindazonáltal van egy teljesen egyedi, saját íze. Vegyük például a Hajnal című dalt, amiben konkrétan végig ugyanaz a négy szó ismétlődik, de az egésznek olyan a hangulata, hogy fel sem merül a mondanivaló hiánya. Nagy megfejtést nem akarok írni erről az egészről, hiszen ahogy mondtam, az egésznek a spontaneitás és az ösztönösség a lényege. Hallgassátok végig és pláne nézzétek meg élőben, szerintem ki fog derülni, mire gondolok. (Egy korábbi interjúért KATT IDE.)
Ti mivel egészítenétek ki a listát?
