Szembejött az a kép a kiállításon, ami a szobánk falát díszíti
A járványveszély elmúltával, három hónap kényszerű zárva tartás után hétvégén egy Dürer-metszeteket is bemutató tárlattal nyitott ki a Szépművészeti Múzeum.
Mi már megnéztük a Dürer kora című kamarakiállítást, mutatjuk mi vár rád.
Dürer metszeteit azóta szeretem, hogy az egyik kedvenc könyvem oldalakon keresztül taglalta a Melankólia I. című képet. A mester iránti rajongásomat pedig csak növelte, amikor kiderült, hogy a férjemnek van egy sorszámozott Dürer nyomata. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy izgatottan vártam, milyen művekkel találkozom a kiállításon.
A hatalmas molinó egyébként ne tévesszen meg senkit. Bár Dürer a húzónév, a mester néhány grafikája, réz- és fametszete mellett a kamaratárlaton alapvetően több 15-16. századi művész német nyelvterületen készült rajzai szerepelnek.
Az 54 képet felsorakoztató kamarakiállítást hat szekcióra osztották. Ezek közül az egyik mutatja be Albrecht Dürer és köre munkáit.
A nürnbergi születésű Albrecht Dürer, a német reneszánsz újító művésze a húszas éveiben járt Velencében, ahol az itáliai reneszánsz művészetelmélet kérdéseit tanulmányozta: az ideális emberi arányok megragadását, a természet minél hívebb ábrázolásának lehetőségét, a perspektíva és az anatómia problémáit kutatta. Nürnbergbe hazatérve műhelyéhez tehetséges fiatal művészek csatlakoztak, akiknek rajzstílusára nagy hatást gyakoroltak a virtuóz mester alkotásai.
A Szépművészeti Múzeum Dürernek két saját kezű rajzát, továbbá közel kétszázötven metszetét őrzi, melyek közül tízet állítottak ki ezen a tárlaton.
Először Az Apokalipszis négy lovasán akadt meg a szemünk. Az Apokalipszis-sorozat Dürer legsikeresebb ifjúkori művének számít. A 16 lapos ciklusba tartozó itt látható metszet a művészettörténet máig legismertebb és legnagyobb hatású Apokalipszis-ábrázolása.
Albrecht Dürer: Az Apokalipszis négy lovasa Kiállították a három mester rézmetszetet is, ami egyértelműen Dürer rézmetszői munkásságának csúcsa.
A Szent Jeromos a dolgozószobában metszet mellett láthattuk A lovag, a halál és az ördög metszetet, ami a művész arányelméleti számításokkal szerkesztett lóábrázolásainak kiforrott példája.
Albrecht Dürer: A lovag, a halál és az ördögAz én abszolút kedvencem a mester rézmetszetek közül viszont egyértelműen a Melankólia I., ami a négy vérmérsékletről szóló elméletre utal.
Albrecht Dürer: Melankólia I.A négy vérmérséklet
A négy vérmérsékletről szóló ókori eredetű, de a középkorban és a reneszánsz idején is továbbterjedő teória szerint minden ember besorolható a négy alapvető vérmérséklet egyikébe. Az osztályozás attól függ, hogy a négy alapvető testnedv: a vér (szangvinikus), a sárga epe (kolerikus), a fekete epe (melankolikus) és a nyálka (flegmatikus) közül melyik dominál a testben.
Az újplatonisták szerint a melankólia a művész veszélyes, de kiváltságos tulajdonsága. Ezt az elképzelést követve
Dürer metszete a melankóliát a zseniális művész alkati jellemvonásaként értelmezi.
A négy vérmérsékletre utalnak az Ádám és Éva metszeten megjelenő paradicsomi állatok is, az emberpár pedig Dürer aránytani kutatásainak kiteljesedéseként az ideális nő- és férfialakot testesíti meg.
Albrecht Dürer:: Ádám és ÉvaA tárlaton a legkülönlegesebb alkotások kétségkívül Dürer eredeti grafikái. Dürer legtöbb itt kiállított műve utánnyomással készült, azonban
az alábbi két képet Dürer 500 évvel ezelőtt saját kezűleg rajzolta ezekre a lapokra.
Albrecht Dürer: Mária Magdolna
Albrecht Dürer: TanulmánylapAhogy a képeket nézegettük, hirtelen szembe találtam magam azzal a metszettel, aminek kevésbé értékes verziója a mi otthonunkat is díszíti.
