A film, ami végleg kinyírta a Sony Pókember-univerzumát – A Kraven, a vadász a főhősén kívül mindenben bakot lőtt
Kraven, a vadász valójában már 60 esztendős: 1964-ben alkotta meg Stan Lee és Steve Ditko, és A csodálatos Pókember képregény 15. számában jelent meg először. Az eredeti története szerint az orosz arisztokrata gyökerekkel rendelkező Kraven, rendes nevén Sergei Kravinoff kivételes vadászati képességeiről vált híressé. Afrikai utazásai során az emberi határokat meghaladóan erősítette meg a testét egy vudu bájital segítségével, amely rendkívüli szintre növelte az erejét és a gyorsaságát. Kravent az önhittsége arra késztette, hogy félelmetes ellenfeleket keressen, mert be akarta bizonyítani rátermettségét, illetve azt, hogy ő a legnagyobb vadász a világon.
Kraven nem volt egyedül a törekvésében, hogy elpusztítsa a falmászót, mivel segítségére volt szintén gonosztevő féltestvére, a Kaméleon és a vudu papnő, Calypso. Kraven megszállottsága Pókember iránt, nemsokára egy sötét útra terelte őt.
E kis ismertetőre azért volt szükség, hogy lássuk, mit művelt most a Pókember-jogokat továbbra is birtokló Sony a hálószövő egyik legismertebb és legrégibb nemezisével. Természetesen hőst csináltak belőle. Szerencsére azért nem feddhetetlent, de kétségkívül hőst.
Még be sem mutatták a Kraven, a vadászt (ami amúgy még 2022 tavaszán forgott, szóval két és fél év kellett ahhoz, hogy legalább ennyire gatyába rázzák, és a mozik vásznaira küldjék, már ez is sokatmondó…), amikor a Sony már bejelentette, hogy ezzel lezártnak tekinti a Pókember nélküli Pókember-univerzumát, vagyis nem készül több film a franchise egyéb karaktereiről. Hogy lássuk, miért döntöttek így, talán elég felsorolni az eddigi meneteket: Venom (2018), Venom 2: Vérontó (2021), Morbius (2022), Madame Web (2024), Venom: Az utolsó menet (2024), Kraven, a vadász (2024). Nos, nem túl acélos darabok, valóban. Egyiket sem emelte a vállára a kritika, ráadásul a Venom-filmeken kívül meg is bukott mind a mozikasszáknál, nem is kicsit.
Így is lett: a Kraven mindössze 11 millió dolláros nyitóhétvégét produkált az Egyesült Államokban az első víkenden, a nemzetközi területekről pedig csak 15 millió jött össze. Ami viszont nagyobb baj, hogy nem is lett jó.
Pedig J.C. Chandor rendezőben lehetett bízni, hiszen eddig csak színvonalas filmeket vezényelt le (2011: Krízispont, 2013: Minden odavan, 2014: Egy durva év, 2019: Határok mentén), úgy tűnik azonban, hogy a Kraven, a vadász forgatókönyvével nem tudott mit kezdeni.
Lássuk, hogy a fenti eredeti karakterelíráshoz képest miben változtattak Chandorék a sztorin! Az anyjuk öngyilkossága után Sergei Kravinoffot és a féltestvérét, Dmitrijt az apjuk, a bűncézár Nikolai (Russell Crowe rutinból gonoszkodik) magához veszi, hogy felkészüljön a kábítószer-kereskedelmi műveletek átvételére. Egy tanzániai vadászaton Sergei halálosan megsebesül, amikor megpróbálja megvédeni a testvérét egy ádáz oroszlántól. Egy Calypso nevű fiatal lány talál rá, aki (mivel a nagyanyja előre megjósolta neki, hogy beleavatkozik egy balesetbe, és nagy erőt ad az áldozatának) egy szérummal meggyógyítja Sergeit. Amikor Nikolai elárulja, hogy azért ölte meg az oroszlánt, hogy megleckéztesse a fiait, Sergei pedig felfedezi új, erősebb, állatias fizikai tulajdonságait, megundorodik apja tetteitől, s elhagyja őt és az öccsét is.
Miután egy orosz börtönben megöl egy fegyverkereskedőt, Londonba utazik Dmitri (Fred Hechinger) születésnapjára, aki nem sokkal később zsoldosok fogságába kerül. Amikor Nikolai nem hajlandó kifizetni a váltságdíjat, Kraven megkeresi az immár ügyvédként dolgozó Calypsót (Ariana DeBose), és meggyőzi, hogy segítsen felkutatni az öccse elrablóit.
Az emberrablás kiötlője pedig nem más, mint egy rivális orosz maffiózó, Aleksei Systevich, avagy a Rhino (Alessandro Nivola), aki maga is átment egy erősítő szérumos kezelésen, csak belőle egy rinocérosz-ember mutánst kreált. Aleksei megelőző csapást akar mérni Kravenre, mert tudja, hogy rá is vadászik. És hogy ne maradjunk további képregényes gonosztevők nélkül, Aleksei ráadásul még a kíméletlen bérgyilkost, a bénító tekintetű Külföldit (Christopher Abbott) is felbéreli Kraven kinyírására.
Sajnos a Kraven, a vadász pontosan az a fajta képregényfilm, amely miatt temetni szokták ezt a zsánert: elnagyolt, kétdimenziós karakterek, nem túl izmos párbeszédek, sok-sok gyengécske CGI-állat, kevéssé emlékezetes akciók. Oké, az utóbbiakból azért akadnak pofásabbak is, kezdve mindjárt a nyitány börtönös menekülésével, vagy az autósüldözéssel, amelynek kellemes bájt ad, hogy Kraven az, aki futva üldöz egy autót a nagyvárosban.
Ugyanakkor Aaron Taylor-Johnsonnal sincs semmi probléma, sőt, igazából tökéletes választás erre a szerepre: hiteles, karizmatikus, egy vérbeli akciósztár. Kár, hogy nem kapott egy jobb forgatókönyvet, sztorit, filmet. Pedig lett volna benne kraft, akár egy saját franchise-ra is. Így azonban meg kell elégednie egyetlen filmmel, ami nem hagy majd nyomot a képregényfilmek történelmében, s maximum arról lesz nevezetes, hogy végleg kinyírta a Sony Pókember-univerzumát.
