KULT
A Rovatból

A Deadpool és Rozsomákkal a Marvel visszatért a csúcsra? Ryan Reynoldsot elnöknek!

Gyors választ adunk: igen! Újra csúcson pörög a Marvel! Az hogy csak egy film erejéig, vagy ott is maradnak, azt még meglátjuk. De amit Reynolds és kompániája lerakott az asztalra, az nem kis teljesítmény.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2024. július 24.



Ryan Reynolds a 2009-es X-Men kezdetek: Farkas óta próbálta elérni, hogy Deadpool karaktere kedvenc színészével és nagyon jó barátjával, Hugh Jackmannel egy rendes filmben szerepelhessen.

Vagyis igazából Rozsomákkal akart közös filmet mindenki kedvenc nagydumás bérgyilkosa. Kicsit Bosszúállók-utánérzésem volt a film nézése közben.

Két közönségkedvenc karakter végre összeáll, tényleg minőségi körülmények között, felejtsük el az X-Men kezdeteket és a Farkas nevet. Ez itt a cenzúrázatlan Rozsomák, aki Deadpoolal együtt végigdarálja a közös művüket.

Próbálok spoilermentesen írni a filmről, ami nagyon fontos, mert ennyi cameót egy helyen régen láthattunk. Nem csak szereplők - de helyszínek, stúdiólogók – minden pillanatban van mit nézni a vásznon. Nem csodálkoznék, ha többszöri megnézésre is találnék valami újat a háttérben megbújva.

Az első órához közeledve a sokadik ismert vendégszereplő megjelenése után a feleségem csupán ennyit mondott: ennek a filmnek a költségvetése kiemelkedően magas lehetett.

Milyen igaza van: állítólagosan a büdzsé 250 millió dollárra rúgott, plusz marketingköltség. Tehát csak akkor lehet sikeres, ha minimum egy milliárd környékén fog hozni. Miután megnéztem az amúgy nem túl hosszú, kicsit több, mint kétórás filmet, szerintem menni fog neki.

Történetünk szerint Deadpool (Ryan Reynolds) ismét a padlón van. Vagyis inkább egy kapuzárási pánik kellős közepén. Valami maradandót akar alkotni, miután otthagyta a szuperhősködést és autóértékesítőnek állt a Deadpool 2. részéből ismerős Peterrel (Rob Delanney).

Ám egy nap megjelenik a Loki sorozatból ismerős TVA (az időt felügyelő omnipotens ügynökség), és egy kisebb vezetőjük, Mr. Paradox (az Utódlásból ismerős Matthew Macfadyen) felajánl Wadenek egy nagyobb szerepet a Marvel főágán.

Itt megállok, mert innentől csak spoilerekkel tudnék tovább menni, de mivel multiverzumról van szó, ezért maradjunk annyiban, hogy nem csak egy Rozsomákot látunk. Aki nem akarja előre lelőni a legjobb részeket, az ne nézze meg a film imdb.com oldalát.

A gonosz működik, Emma Corrin, mint Cassandra Nova tökéletesen hozza az erejének teljében lévő, mindenre képes szupergonoszt. Deadpool és Rozsomák között pedig minden interakció aranyat ér. Shawn Levy-t sokan nem tartják jó rendezőnek, pedig szerintem tökéletesen kezeli a sok szereplős, nagy stábbal rendelkező blockbustereket. Eddig még nem láttam unalmas Levy-filmet, míg a Bosszúállós Russo tesók a Marvelen kívül csak piszkot hoztak össze a filmográfiájukba, addig Shawn Levy már több zsánerben is bizonyított.

A Free Guyt, Az Adam-projektet és a Stranger Thingset is többek között neki köszönhetjük és nem csak mint rendező van benne sok projektben, hanem producerkedik és forgatókönyvet is ír.

Ha van esze a Marvelnek, rá bízzák a készülőben lévő Bosszúállók-filmeket és tényleg beeresztik Deadpoolt a Topligába. Rá és Rozsomákra lehetne építeni a jövőt, nem a blőd Marvel Kapitányokra és az unalmas Hangya-folytatásokra. Nem viccelek, a Végjáték óta talán legjobb Marvel-filmről jöttünk ki.

Ryan Reynolds most végre megmutathatja, hogy lehet egy 18+-os szuperhősfilmmel kasszát robbantani. Az előrejelzések szerint az év legnagyobb durranása van készülőben és nagyon drukkolok, hogy ez így legyen.

A korhatár-besorolás nagyon sokat szokott számítani egy film sikerében, de a Disney mindent megengedett Reynoldsnak és kompániájának.

Ennyire gyönyörű pusztítást régen láttunk nagyvásznon, csontok törnek, fejek hullanak, végtagok repkednek, és nem is akárhogy. A mostanában divatos CGI-mészárlás sosem volt még ennyire életszerű. Látszik azért rajta, hogy minden digitális, sokszor szinte animációs filmet nézünk, de mégis velőt rázó, amikor egy letépett fejjel vernek valakit agyon. Márpedig itt, ha valaki hétköznapi Joe-t eltalál egy szuperhős ütése, akkor az történik, mint a The Boys, vagy Invincible című sorozatokban: örülhet az illető, ha nem pépként végzi. Semmiben nem fogták vissza magukat az alkotók. A párbeszédek pörgősek, trágárak, viccesek és totál meták.

Ez a film nem csak kibeszél a nézőnek, hanem szó szerint megfejeli a kamerát örömében.

Aki eddig nem bírta Deadpool humorát, az nem most fogja megkedvelni: Reynolds szája egy másodpercre se áll be. Ugyanazt hozza, mint eddig, sőt talán még magasabb szinten tolja a hülyeségeket, mégsem találjuk unalmasnak. Értem, hogy a vaskalapos Marvel-rajongók nem fogják szeretni feltétlenül a pofázó, trágár tökkelütöttet, aki folyamatosan meta poénokkal dobálózik. Na nekik ott van végre egy képregényhez hű Rozsomák.

Igen, Hugh Jackman végre magyarul is Rozsomák! És nem csak úgy néz ki, mint a képregénybeli énje, de úgy is viselkedik az egész mozi alatt, mint egy fékezhetetlen, dühös gyilkológép. Zseniális a kémia a színészek között, ezt a típusú humort én nagyon szeretem, de érzem, hogy sokaknak túl sok lesz Reynolds és az altesti poénok. No de milyen az akció? Mintha maga Marvel-Jézus hozta volna el nekünk. Mindent tisztán látunk, kreatív, látványos, a zene nagyon menő és valószínűleg hihetetlen drága volt.

Levy nagyon érzi mikor kell a rajongók buksiját megsimogatni egy-egy lassított sétával, de nem viszi túlzásba, mint Zack Snyder, aki felvett egy teljes aratást slow motion-ben a Rebel Moon második részében.

Itt minden kikacsintásnak, háttérben meghúzódó poénnak oka és célja van. Nem csak úgy be vannak dobálva, van beszólás mindenkinek, a Marvelnek, a Foxnak, nem hagyják ki öt percenként megemlíteni a Disney-t, szemfülesek még több Stan Lee-cameo-t is elcsíphetnek, teljesen tiszteletben tartva a legendás képregényalkotót.

Nem győzöm dicsérni a Deadpool és Rozsomákot. Nem azért, mert hibátlan film lenne, mert olyan természetesen nincs. De régen jöttem ki egy képregényfilmről úgy, hogy igen, megnézném még egyszer, akár most rögtön! Legutóbb a Végjáték utolsó harmada miatt volt ilyen hangulatom. Véleményem szerint a Bosszúállók: Végtelen háború volt az eddigi legjobb Marvel-film, majd ezt követte az Amerika kapitány: A Tél katonája. Nos ez a sorrend most szerintem megváltozott, csak még nem tudom, hogy a második, vagy az első helyen.

Egy kétórás, szórakoztató blockbuster, amiben mindenki 100%-on pörög. Kicsit lassan indul be, de amikor eléri az üzemi hőmérsékletet, csak feljebb és feljebb mászik azon a bizonyos ranglétrán. Visszatért a Marvel!

Kérdés, hogy tudják-e tartani a színvonalat, vagy visszatérünk a Marvelék és társainak béna szintjére. Meglátjuk. Egy biztos, nyomás a moziba Rozsomákot vadászni!

Egyetlen szépséghiba, hogy aki szinkronosan tenné, kénytelen lesz csalódni: hiába a magyar rajongók palotaforradalma és petíciója, az amerikai forgalmazó hajthatatlansága miatt Hugh Jackman nem a két évtizede megszokott Sinkovits-Vitay András, hanem a korábban többet szinkronizáló Weil Róbert hangján szólal meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András író
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk