7 évesen 80 kilométert gyalogolt az őserdőben, hogy újra láthasson
A hétéves Mbedji három évvel ezelőtt mindkét szemére megvakult. A Nkembe-ben élő családja 80 kilométerről hozta be a kislányt Dr. Hardi Richárd doktor Kole-ben felállított ideiglenes műtőjébe. Dr. Hardi Richárd önkéntes magyar szemész és misszionárius, évek óta gyógyítja a betegeket önkéntes alapon az afrikai Kongói Demokratikus Köztársaságban. Mbedji látását is ő adta vissza.
A kórház felé vezető úton kézen fogva kísérték, a nehezebb terepen a nagymama a hátán cipelte Mbedjit. Miután csak az utolsó műtéti napra értek oda, Richárd doktor a protokollt felrúgva a kislány mindkét szemét egyszerre műtötte meg – hiszen ki tudja, mikor vágna neki a család még egyszer egy ilyen nagy útnak. A műtét sikerült, másnap Mbedji már tökéletesen látott. A látásával együtt visszakapta az életét is – nincs többé magányra és nyomorúságra kárhoztatva.
Hajdú D. András húszszoros Magyar Sajtófotó-díjas és Picture of the Year-díjas dokumentarista fotós két hónapot töltött az Kongói Demokratikus Köztársaságban, hogy Dr. Hardi Richárd munkáját dokumentálja. Így sikerült megörökítenie Mbedji történetét is.
Mbedji három évvel ezelőtt, négyévesen mindkét szemére megvakult szürkehályog miatt.
A Nkembében élő családja 80 kilométerről hozta el a kislányt. Az úton kézen fogva kísérték, a nehezebb terepen a nagymamája a hátán cipelte.
A harmadik világban a vakság egyik leggyakoribb oka a szürkehályog.
A szürkehályog műtét szemenként 15 percet vesz igénybe. Mbedji kettős műtétje – ami visszaadta a látását – mindössze félóráig tartott.
Dr. Hardi Richárd a gyerekeket ingyen operálja. A műtétek költségét alapítványi pénzekből finanszírozzák.
Richárd doktor egy percre elszunnyad két műtét között. A műtétes napok embert próbálóak: az egyenlítői hőségben a doktor reggel 9 és délután 4 között megállás nélkül operál, akár napi 20-22 pácienst is.
Az altatásból ébredező Mbedjit a nagymamája viszi haza az ablaktalan sárkunyhóba, amit szívességből kaptak kölcsön egy távoli rokontól néhány napra.
A családot Mbedji édesapja elhagyta, így a nagymama cipelte a világtalan kislányt a három napos úton Koléba, keresztül az esőerdőn.
24 órával a műtét után Mbedji már csak arra vár, hogy levegyék a kötést a szeméről a kórházban.
A kötés levétele után Richárd doktor zseblámpával vizsgálja Mbedji szemét, mert a kórház áramellátása ismételten akadozik.
Mbedji 3 év után újra boldogan bóklászik a ház mögötti kukoricásban. Pár órával később a szemüvegét is eldobta, mondván, anélkül is tökéletesen lát.
A műtét után 48 órával a család felkerekedik, és hazatérnek 80 kilométerre lévő falujukba.
Mbedji a látásával együtt visszakapta az életét is!
„Nem csak azt keresem, hogyan lehet az adott történetből jó képanyagot csinálni; elkezd őrülten járni az agyam, miként tudnék ezzel változtatni az ügyön, egyes emberek helyzetén, ráirányítani a figyelmet bizonyos dolgokra, jelenségekre. Ezért csinálom, olyan erővel hajt a segítő szándék és a megismerés vágya, hogy akár kapok a projektre pénzt, akár nem, belevágok.” – mesélte Hajdú D. András fotóriporter.
András tervei szerint idén nyártól szeretné tovább folytatni a kongói projektet, most ezen a linken egy szavazattal lehet őt támogatni! További munkái és projektjei itt követhetőek nyomon.
Ha neked is tetszett a fotósorozat, oszd meg másokkal is!
