6 kihagyhatatlan film, amit csak most láthatsz a magyar mozikban
Ma este kezdődik meg a 23. Titanic Filmfesztivál a Tanna című ausztrál-vanuatui film vetítésével. A fesztivál keretében rendszerint olyan filmekkel találkozhat nagyvásznon is a magyar közönség, amelyek – legyenek bármennyire is kiválóak – egyébként nem jutnának el a hazai mozikba.
Természetesen idén is akadnak kihagyhatatlan gyöngyszemek a Titanic kínálatában: az alábbi összeállításban ezek közül szemezgettünk.
1. Apa és lánya (The Daughter, Simon Stone, 2015)
Simon Stone színházi rendező erőteljes bemutatkozó filmje A vadkacsa feldolgozása Henrik Ibsentől. Nem egyszerű adaptációval van azonban dolgunk, sokkal inkább a színmű radikális újragondolásáról, amelyben az eredeti mű főbb motívumait őrizte meg csupán a rendező. A kritikusok szerint bizonyos aspektusaiban hagyománytisztelő, más szempontból nagyon is formabontó, de minden pillanatában erős és hatásos filmről van szó. A főbb szerepekben ráadásul olyan ausztrál világsztárokat láthatunk, mint Geoffrey Rush, Sam Neill vagy Miranda Otto.
2. A Bigger Splash (Luca Guadagnino, 2015)
Ellenállhatatlanul stílusos thrillerként írják le a kritikusok ezt az olasz-francia koprodukciót, amelyben olyan világsztárok játsszák a főszerepet, mint Tilda Swinton, Ralph Fiennes, Matthias Schoenaerts és a Szürke ötven árnyalatából ismert Dakota Johnson. A filmben Marianne Lane (Swinton), az erősen David Bowie-ra emlékeztető rocksztár egy dél-olasz szigeten pihenteti sérült hangszálait élettársával (Shoenaerts), az idill azonban nem tarthat sokáig, hiszen a szigeten felbukkan régi szerelme is (Fiennes). Guadagnino erotikus thrillere az Alain Delon és Romy Shcneider főszereplésével készült A medence kissé felturbózott remake-je: a szervezők ezzel a filmmel zárják majd a fesztivált.
3. Bone Tomahawk (S. Craig Zahler, 2015)
A jelek szerint Kurt Russelnek annyira megtetszett Tarantino Aljas nyolcasához növesztett arcszőrzete, hogy gyorsan leforgatott vele még egy filmet. A Bone Tomahawk a Tarantino-filmhez hasonlóan vérgőzős western, ám annál jóval akciódúsabb, merőben más hangvételű tétel, amely a kalandwestern és a vériszamos horrorok keverékeként írható le leginkább: a történet szerint ugyanis a Kurt Russel alakította seriffnek kannibál bennszülöttekkel gyűlik meg a baja. A két műfaj keveredése nem előzmény nélküli a filmtörténetben, a horrorwesternek nem túl termékeny alműfajának azonban a Bone Tomahawk az egyik legemlékezetesebb darabja a kritikusi konszenzus szerint.
4. Experimenter (Michael Almereyda, 2015)
Michael Almereyda filmje a híres-hírhedt Milgram-kísérleteket dolgozza fel, melyeket 1961 és 1962 során végzett el Stanley Milgram a Yale Egyetemen. Milgramet európai Holocaust-túlélő zsidók gyermekeként az Eichmann-per ösztönözte szociálpszichológiai kísérleteinek lebonyolítására. Ezekben a tesztalanyok hatalommal szemben tanúsított engedelmességét tette próbára, az eredmények pedig közismerten megdöbbentőek voltak. Természetesen a film nem merül ki a kísérletek lajstromba vételében, ehelyett arra tesz kísérletet, hogy betekintést nyújtson Milgram életébe. Az eredmény a kritikusok szerint lehengerlő, és a Milgramet alakító Peter Sarsgaard alakítását is számos méltató szó érte.
5. Liliom ösvény (Fliegauf Benedek, 2016)
Fliegauf Benedek új filmjének világpremierje a Berlinalén volt februárban, a magyar nézők azonban a Titanic Filmfesztivál keretében láthatják először az alkotást. A Liliom ösvényt – a rendező első filmjét az ünnepelt Csak a szél óta – a berlini vetítés után Terrence Malick és Andrej Tarkovszkij műveihez is hasonlították a kritikusok: nem véletlenül, hiszen meglehetősen kísérletező hangvétel jellemzi a filmet. A Liliom ösvény egy kisfiú és az őt egyedül nevelő anya balladai története, aki saját képzeletbeli világát feltáró meséken keresztül készíti fel fiát az életre. Az előzetes beszámolók szerint ugyan a film nem éri el a Csak a szél színvonalát, így is mindenképpen érdemes lesz rá jegyet váltani.
6. The Witch (Robert Eggers, 2015)
A legtöbb kritika nemes egyszerűséggel az év horrorfilmjeként emlegeti ezt a 17. században játszódó rémtörténetet, amelyben egy elzártan élő család tagjai szembesülnek képzelt vagy valós démonaikkal. Robert Eggers filmje pengeélen táncol a pszichológiai horror és a természetfeletti rémfilm között, méghozzá olyan sikerrel, hogy egyes kritikusok már Az ómen, Az ördögűző és a Rosemary gyermeke című horrorklasszikusok kánonjába emelték. A The Witch így azoknak lesz kihagyhatatlan film, akik szeretik az gondolatébresztő, provokatív horrorfilmeket.
Ha érdekes volt az ajánló, oszd meg másokkal is!
