News here
hirdetés

KULT

24 érdekesség a kulisszák mögül, amit tudnod kell a Verdák 3-ról

Már vetítik a mozikban a Verdák 3. részét, mi pedig összeszedtünk pár érdekességet Villám McQueen legújabb kalandjával kapcsolatban.

Link másolása

hirdetés
A RAJZFILMÖVEZET blog szerzője szinte mindent tud a rajzfilmekről. Most a Verdák 3. részének kulisszatitkairól lebbenti fel a fátylat.

Június 15-én végre visszatért a mozikba Villám McQueen (Owen Wilson, magyar hangja Tóth Roland), aki sajnos nem képes felvenni az iramot az új generációval és annak legnagyobb versenyzőjével, Vihar Jacksonnal (Arimie Hammer). Hogy újra a topon legyen, barátai és egy Cruz Ramirez nevű technikus (Christela Alonzo) segítsége kell. Ám mielőtt megnéznétek, olvassátok el az érdekességeket, amelyeket a filmről gyűjtöttünk össze.

1.

A Luigi eredeti hangját adó Tony Shalhoub azon kevés színészek egyike, akitől a Disney azt kérte, akcentussal szólaltassa meg a karakterét. A Disney filozófiája, hogy ritkán kérnek erre egy színészt, mivel ez rossz hatással lehet a végeredményre, és kevéssé hat természetesnek.

2.

Az alkotók számos kihalt, elsivatagosodott autóversenypályát kerestek fel Észak-Karolinában, hogy inspirációt merítsenek.

hirdetés

3.

Az animációs szakemberek rengeteg időt fektettek abba, hogy az autók mozgása minél realisztikusabb legyen. Arra is odafigyeltek, hogy bizonyos sebességnél hányat forog a kerék egy másodperc alatt.

4.

Az alkotók a filmben látható verdákból több mint 1500 különböző változatot készítettek.

5.

A filmen 250-nél is többen dolgoztak.verdak1

6.

Eredetileg 2018. június 18-án mutatták volna be, de aztán a dátumot megcserélték a Toy Story 4 időpontjával, így került 2017. június 16-ra (hazánkban június 15-re).

7.

Brian Fee rendező elmondta, hogy bár beszélő autókról van szó, a Verdák 3 az egyik legrealisztikusabb Pixar-film. "A való világban játszódik, valódi 'emberekkel' és a problémáikkal."

8.

A film fókuszában Villám Hudson Dokival való kapcsolata és emléke lesz.

9.

A Detroit Auto Show-n a stúdió egy életnagyságú Villám McQueennel promotálta a filmet (fent).

10.

A Verdák-trilógia minden része azokban az években jelent meg, amikor A Karib-tenger kalózai franchise egyes epizódjai.verdak2

11.

A Verdák 3 Brian Fee rendezői debütálása. Fee korábban asszisztensként dolgozott a franchise első két részén.

12.

A Toy Story mellett a Verdák a Pixar második olyan franchise-a, amely trilógiává bővült.

13.

A Verdák 3 első előzetesét 2016. november 21-én hozta nyilvánosságra a Disney. A meglehetősen sötét kedvcsinálót világszerte több szülő nem engedte megnézni a gyermekének.

14.

Egy ideig úgy volt, hogy a premierrel egy időben megjelenik egy videojáték is az Avalanche Software gondozásában, de erre végül nem került sor.

15.

Ez az első G korhatárral ellátott (azaz korhatár nélkül megtekinthető) Pixar-film a Szörny egyetem óta.verdak3

16.

A filmnek lesz egy főbb visszatérő karaktere az első filmből, mégpedig az abbeli rivális, Joe Komposztor, aki immár közvetítőként dolgozik. A karakter eredeti hangját az Oscar-jelölt Michael Keaton adta, ám ő nem ért rá, ezért helyét Bob Peterson veszi át, akinek ez lesz a 7. Pixar-filmje (korábban szinkronizált a Szörny Rt-ben és a Némó nyomában-ban, valamint e két film folytatásában, a Fel!-ben, és a Toy Story 3-ban). A magyar hangját Ganxsta Zolee adta, de egyelőre nem tudni, hogy ő visszatér-e.

17.

Komposztor mellett egyébként több versenyautó is visszatér az első részből, ám teljesen más kinézettel. Például a 123-as rendszámú No Stall nevű versenyző az első filmben piros volt, itt viszont már kék lesz.

18.

A második részből is érkezik egy karakter, az abban a filmben versenyző Jeff Corvette, akinek hangját a NASCAR-versenyző Jeff Gordon adja

19.

A film 11 évvel az első Verdák (2006) és 6 évvel a Verdák 2 (2011) után jelenik meg.

20.

A történet az első Verdák történetének tükörképe: itt McQueen a kiöregedő versenyautó (akár az első filmben The King), és Vihar Jackson a fiatal tehetség, aki ki akarja túrni az öreget a versenyből (akár az első filmben McQueen).verdak5

21.

Ez lesz a 18. egész estés Pixar-film.

22.

A film az Egyesült Államokban két héttel a DreamWorks Captain Underpants filmje után, és két héttel az Illumination Grujának 3. része előtt érkezik a mozikba.

23.

Az új generációs versenyzők közt sok viseli a szinkronhangja keresztnevét, például a szintén NASCAR-pilóta Chase Elliot karakterét Chase Racelottnak hívják.

24.

A film zenéjét az Emmy-díjra jelölt Lorne Balfe szerzi, aki többek közt a DreamWorks-nek szerezte A Madagaszkár pingvinjei és a Megaagy zenéjét, de ő felelt az idei Lego Batman – A filmért is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KULT
Lemondta egy ukrán zongorista fellépését a Margitszigeti Színház, mert Mariupolban koncertezett az oroszoknak
Valentina Lisitsa a fellépésével „a világ nemzeteinek álláspontjával szemben, egyértelműen kinyilvánította az orosz agresszor melletti szimpátiáját” - írják a közleményben.
OTS, SZM - szmo.hu
2022. május 19.


Link másolása

hirdetés

Lemondta a Margitszigeti Színház egy ukrán zongoraművésznő fellépését - közölték egy közleményben.

Mint írják, a Margitszigeti Színház vezetése Ljubov Nepop magyarországi ukrán nagykövetasszony tájékoztató leveléből értesült Valentina Lisitsa ukrán zongoraművésznő megdöbbentő megnyilvánulásáról, miszerint a művésznő az orosz agresszorok által megszállt Mariupolban 2022. május 9-én koncertet adott.

Fellépésével Lisitsa, a világ nemzeteinek álláspontjával szemben, egyértelműen kinyilvánította az orosz agresszor melletti szimpátiáját

- vélik.

Közölték, hogy a Margitszigeti Színház Nonprofit Kft. határozottan elutasítja a zongoraművésznő álláspontját, egyet értve Magyarország és a nemzetközi közösség hivatalos álláspontjával, mely minden tekintetben elítéli Oroszország - rengeteg civil áldozattal járó - Ukrajna elleni háborús agresszióját.

Ezért a színház Valentina Lisitsa 2022. június 3-i margitszigeti koncertfellépését lemondta és a managementjével kötött szerződéstől eláll.

hirdetés

A közleményben azt is írták, hogy a Margitszigeti Színház mély együttérzését fejezi ki az Ukrajnát sújtó háború borzalmai miatt.

Az ukrán származású amerikai zongorista sok éve támogatja Putyin rendszerét, nemrég a moszkvai ukrán nagykövetség előtt zongorázva tüntetett az „ukrán nácizmus” ellen - jegyzi meg a 444.hu.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés
Meghalt Vangelis
Az Oscar-díjas görög zeneszerző 79 éves volt.

Link másolása

hirdetés

Meghalt Vangélisz Papathanaszíu, ismertebb nevén Vangelis.

Legismertebb művei közé tartoznak a Tűzszekerek, a Szárnyas fejvadász, az 1492 – A Paradicsom meghódítása és a Nagy Sándor, a hódító című filmekhez komponált zenéi.

Több mint ötven lemez fűződik a nevéhez, az elektronikus zene történelmének egyik legmeghatározóbb alakja volt.

Az Oscar-díjas görög zeneszerző 79 éves volt.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
Meghalt Rosmarie Trapp, akinek családjáról A muzsika hangja című musical készült
Egy vermonti idős otthonban érte a halál, 93 éves volt.

Link másolása

hirdetés

A von Trapp család 1938-ban menekült el a nácik által megszállt Ausztriából, és Európában, valamint az Egyesült Államokban lépett fel közös énekes előadásaival. Az 1940-es évek elején telepedtek le Vermontban, ahol síházat nyitottak.

A muzsika hangja című musical Maria von Trapp 1949-ben megjelent könyve nyomán készült.

A nyugállományba vonult tengerészkapitány Georg von Trappnak és első feleségének, Agathe Whitehead von Trappnak hét gyermeke született. George von Trapp felesége halála után vette el Mariát, aki énekelni és zenére tanította a gyerekeket.

A házaspárnak még három gyermeke született, Rosmarie, Eleonore és Johannes, akik a filmben nem jelennek meg. Eleonore von Trapp Campbell tavaly októberben halt meg a vermonti Northfiledben.

Rosmarie öt évig szolgált misszionáriusként és tanított Pápua Új-Guineán testvérével, Mariával. Hazatérése után gyakran írt olvasói leveleket a helyi újságba, ahol Rosmarie sarka címmel saját rovatot kapott történetei számára. Szívesen énekelt, énekkarokat is vezetett.

Rosmarie Trapp, Georg von Trapp és Maria von Trapp lánya a család tájékoztatása szerint a vermonti Morrisville-ben, egy idősotthonban halt meg 93 évesen.

hirdetés

Az öt Oscar-díjjal jutalmazott A muzsika hangja című musicalt 1964-ben forgatta Julie Andrews és Christopher Plummer főszereplésével Robert Wise.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés
Látható volt a zenéje filmek nélkül is – Vangelis halálára
A 79 éves korában elhunyt muzsikus úgy írta be magát a 20. század zenéjébe, valahol félúton a populáris és a komolyzene között, hogy semmit sem tudott és nem is akart tudni a sztárlétről.

Link másolása

hirdetés

Tegnap este óta korunk egyik legkiválóbb filmzeneszerzőjét gyászolja a világ. Az olyan nagyszerű alkotások, mint a Tűzszekerek, a Keserű hold, az Eltűntnek nyilvánítva vagy a Szent Ferenc elképzelhetetlenek az ő zenéje nélkül. Akadtak olyanok is, mint például az 1492, hogy a zene maradandóbb lett, mint maga a film. Pedig Vangelis Odysseas Papathanassiou pályája nem csak a moziról szólt, bár kétségtelen, hogy darabjai sokszor akkor is látványt csaltak az ember szeme elé, ha csupán hangokból álltak.

A 79 éves korában elhunyt muzsikus volt az, aki 1968-ban, miután Párizsba emigrált a „fekete ezredesek” diktatúrája elől, feltette Görögországot a pop-rock világtérképére az Aphrodite’s Child együttessel. A trió Pachebel német barokk zeneszerző motivumából alkotta meg a Rain and Tears című dalt, amely szenvedélyes romantikájával sokáig a házibulik egyik „lassú” kedvence lett. Ebben az együttesben tűnt fel az énekes Demis Roussos. 1972-ben az akkor már négytagúvá bővült együttes készítette el nagy szenzációt keltő avantgárd albumát, a 666-ot, de akkor már Vangelis egyre inkább saját útját járta.

Még abban az évben készített egy hangkollázst az 1968-as diákmozgalmak emlékére Fais que to réve... címmel, majd az 1970-es években egyre-másra készítette remek szólóalbumait, vegyítve a hagyományos billentyűs hangszereket a különböző szintetizátorokkal.

Zenei stílusában nagyszerűen ötvözte a minimalizmust és a lírai dallamokat, gyakran alkalmazta azt a fogást, hogy egy néhány hangból álló motívumot bővített ki szinte nagyzenekarnyi áradásig.

Az Earth (1973), az Albedo 039 (1976) és a Spiral (1977) voltak ennek a korszaknak a kiemelkedő lemezei. Kezdettől fogva szívesen dolgozott kórusokkal a Heaven and Helltől (1975) a Mask-on (1985) át az 1992-ig. A Yes énekese, Jon Anderson először csak vendégként szerepelt nála, később már egész duólemezen hallhattuk Vangelis billentyűit és Jon kontratenorját. De csodálatos, erős karakterű nőkkel is dolgozott együtt: az olasz énekes-színésznő Milvával német, honfitársnőjével, Irene Papasszal pedig görög nyelvű albumokat készített.

Ma már kevesen tudják, hogy Vangelis első filmzenéit még alig huszonévesen hazájában írta. Szólópályája kezdetén főleg dokumentaristák, szocio- és természetfilmesek vették igénybe szolgálatait, ez utóbbiak közül a leghíresebb a Frédéric Rossif rendezte Opera sauvage lett, amelynek egyik darabját az idősebb magyar közönség is jól ismerte: a L’enfant című tétel volt A hét című politikai tv-magazin főcímzenéje.

hirdetés

Mellesleg nem ez volt az egyetlen Vangelis-motívum, amit eloroztunk annak idején: a Spiral egyik darabja egy időben a rádió Esti krónikáját vezette be. A 90-es években még a nagy francia oceanográfus Jacques Cousteau-val is dolgozott együtt. 2002-ben azonban már teljesen „legális” együttműködésre is sor került: Vangelis írta és állította össze ugyanis Shakespeare A vihar című drámájának zenéjét a Nemzeti Színház Schwajda György rendezte előadásához.

A muzsikus 1980-ban költözött át Londonba, és ekkor került be a nagy mozi világába. Mindjárt az első próbálkozása hatalmas sikert aratott: Hugh Hudson Tűzszekerek című filmjének zenéjével Oscar-díjat nyert, ő volt az első, a pop-rock világából jött zeneszerző, aki elnyerte az aranyszobrot. A nagy mozifilmek mellett a színház is vonzotta, sőt balettzenéket is írt Frankenstein, valamint A szépség és a szörnyeteg történetére.

Vangelis pályája utolsó évtizedeiben az univerzum felé fordult. Egyik legnagyobb szabású darabja a Mythodea volt, amelyet a NASA Mars-missziója ihletett. Ennek a fenséges műnek a bemutatóját hozzá méltó környezetben az athéni Akropolisznál tartották. Utolsó lemeze, a Juno to Jupiter szintén a csillagok közé vitte zenéjét, egyben tisztelgett az ógörög mitológia főistenei előtt.

Vangelis Odysseas Papathanassiou úgy írta be magát a 20. század zenéjébe, valahol félúton a populáris és a komolyzene között, hogy semmit sem tudott és nem is akart tudni a sztárlétről.

Sajnos soha nem találkoztunk, de egyet gondoltunk a zenéről: ő is az univerzum őserejének tekintette, és a létező legtökéletesebb sokdimenziós tudásnak. Önmagát pedig így jellemezte: „Úgy működöm, mint egy csatorna, amelyen keresztül a zene kilép a zaj káoszából.”

Évekkel ezelőtt egyik kedvenc szórakozásom volt, hogy instrumentális darabokra "kisfilmeket" írtam. Az Albedo 039 Nucleogenesisére egy szakítás történetét képzeltem el, ahol a férfi egy telefonfülkében áll, de nem meri felvenni a kagylót, miközben a nő fentről, az ablakából figyeli a telefonfülkét, várja, hogy megszólaljon a telefon, de hiába. Aztán a férfi kilép a telefonfülkéből, nyitva hagyja az ajtaját és lassan távozik. A nő kinyitja az ablakot, utána kiáltana, de nem mer és a férfi lassan eltűnik a távolban. Most ezzel a képsorral és ezzel a zenével búcsúzom Vangelistól.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk