KULT
A Rovatból

19 évesen már példakép volt, és Barbie baba is készült róla – Zendaya a Z-generáció legnagyobb sztárja

Tánc, színészet, éneklés, írás, producerkedés, divattervezés – csupán néhány dolog, amibe Zendaya belefogott életének eddigi 26 éve alatt. És még mennyi mindent csinálhat! Portré egy lángoló fiatal lányról.

Link másolása

Bár a világ csupán Zendayaként ismeri (a nevének helyes kiejtése amúgy Zendéja), valójában ez csak az első keresztneve, ami az afrikai sona nyelven azt jelenti: hálát adni. A teljes neve azonban Zendaya Maree Stoermer Coleman, és 1996. szeptember 1-jén született a kaliforniai Oaklandben két tanár, a német és skót felmenőkkel rendelkező Claire Stoermer, valamint a nigériai származású Kazembe Ajamu Coleman gyermekeként. „Van egy afrikai keresztnevem, egy középső nevem, ami egyben az anyukám középső neve is, illetve ott vannak a szüleim vezetéknevei, a Stoermer és a Coleman. Vagyis szó szerint olyan, mintha egy történelmi idősík lenne a nevemben" – magyarázta az ifjú sztár.

Zendayának öt idősebb féltestvére van az apja révén. A Fruitvale Általános Iskolába járt, ahol édesanyja két évtizeden át tanított.

Hatéves korában a suliban két barátjával együtt előadott egy színdarabot a Fekete Történelem Hónapja alkalmából, innen indult minden.

2016-ban a W magazinnak elmondta, hogy az első meghallgatása a James és az óriásbarack című iskolai előadására szólt. „A főszerepre jelentkeztem, de végül a selyemhernyó szerepét kaptam. Nem volt szövegem, de tudod mit? Ragyogtam! Egy féreg voltam, de mindenre reagáltam, és arcokat vágtam, én voltam a legjobb selyemhernyó valaha” – emlékezett vissza egy interjúban.

A Disney színpadán

A karrierjét gyerekmodellként és háttértáncosként kezdte. Nyolcévesen csatlakozott a Future Shock Oakland nevű hiphop tánccsoporthoz, amelynek három évig volt a tagja, első fizetős munkáját pedig egy Sears-reklámban kapta Selena Gomez háttértáncosaként.

Zendaya részben a California Shakespeare Színházban nőtt fel, ahol az édesanyja munkát vállalt. A kislány segített neki leültetni a vendégeket, jegyeket árult, és végül ezek a színházi előadások vezették őt a színészi pályára, mivel teljesen elvarázsolta ez a világ.

Hetedik osztályos, tehát körülbelül 13 éves volt, amikor a család Los Angelesbe költözött, ahol folytatta a színészi tanulmányait a gimi mellett. Közben pedig 14 évesen betáncolta magát a Disney Channel Indul a risza című sorozatának egyik főszerepébe, amiben Bella Thorne-nal játszott és táncolt együtt, amíg a sorozat 2013-ban véget nem ért.

Nagyon tetszett neki a színészkedés, ezért képezte magát: az Oaklandi Művészeti Iskolába járt, és más egyéb színészképzőkbe, így már diákként kapott komoly színházi szerepeket.

Több William Shakespeare-drámában is feltűnt, ő játszotta például Lady Anne-t a III. Richárdban, Celiát az Ahogy tetszikben, és részt vett a Vízkereszt, vagy amit akartok című előadásban is.

Az Indul a risza miatt azonban a Disney Channel egyik nagy sztárja lett, és a csatorna több műsorában is játszott, például a Bar/átokban (2012) vagy a Megkutyulvában (2014). Ráadásul nem volt elég számára a tánc és a színészkedés: 2012-ben, 16 évesen leszerződött a Hollywood Recordshoz, egy évvel később pedig megjelent debütáló, Zendaya című albuma. Ugyanebben az évben feltűnt a Dancing with the Stars című tévéműsorban, ahol partnerével, az ukrán-amerikai táncos Val Csmerovszkijjal a második helyet szerezték meg.

Tini segíti a tiniket

Lássuk csak, hol tartunk. Filmek, sorozatok, zenei album, színházi darabok, táncos produkciók. Nem volt elég. Zendaya a Disney Channel sztárjaként arra is ihletet kapott, hogy írjon egy tinédzsereknek szóló tanácsadó/önsegítő könyvet. „A tinédzserévek nagyon szórakoztatóak és izgalmasak lehetnek, de egyben nehéz időszak is egy lány életében. Ekkor találod meg a hangodat és a saját stílusodat. Rengeteg dráma éri az embert ilyenkor a szülőkkel, a testvérekkel, a tanárokkal, a fiúkkal és a lányokkal való kapcsolatokban. Remélem, hogy ez a könyv átsegíti a lányokat a tiniévek nehezebb részein, és ráébreszti őket arra, hogy értékeljék a szórakoztató részeket” – nyilatkozta akkor.

Immár ő diktál

2015-ben Zendaya leérettségizett, majd visszatért a Disney Channel K.C. a tinikém című sorozatában, ezúttal azonban már nemcsak színészként, hanem producerként is kivette a részét a munkából. És még mindig csak 19 éves…

„Az egyetlen módja annak, hogy visszatérjek a Disney Channelhez, az volt, ha egy nagyobb hatalommal bíró pozícióba kerülök. Az egyik dolog, ami nagyon fontos számomra, az a sokszínűség a csatornán. Nehéz más etnikumú vagy hátterű fiatal lányként úgy nézni a tévét, hogy nem látsz senkit, aki hasonlít rád. A reprezentáció nagyon fontos" – magyarázta 2016-ban.

Konkrét feltételei is voltak azzal kapcsolatban, hogy a karakterét hogyan mutatják be a műsorban. „Biztos akartam lenni abban, hogy ne csak énekelgessen meg táncolgasson. Hiszen vannak más dolgok is, amiket egy lány csinálhat. Azt akartam, hogy például képzett legyen a harcművészetekben. Hogy képes legyen mindenre, amit egy fiú is tud. De azt is akartam, hogy szociálisan esetlen legyen, és ne egy menő gyerek. Egy teljesen normális ember, akinek rendkívüli az élete” – mondta ezzel kapcsolatban.

Barbie lett belőle

A 2015-ös Oscar-gálán Zendaya rasztahajjal jelent meg, és szembe kellett néznie az E! News riportere, Giuliana Rancic negatív megjegyzéseivel, aki azt mondta, hogy a fürtjei bizonyára pacsuli- és fűszagot árasztanak, amire a tinisztár egy széles körben megtapsolt Instagram-poszttal válaszolt. „Van egy vékony határvonal aközött, hogy mi a vicces és mi a tiszteletlen. Azzal, ahogy az Oscar-díj vörös szőnyegén viseltem a hajamat, az volt a célom, hogy emlékeztessem a színes bőrű embereket, hogy a hajunk elég jó. Számomra ezek a loknik az erő és a szépség szimbólumai” – állt a bejegyzésében.

Többek között ennek hatására, még abban az évben a Mattel egy, a vörös szőnyeges megjelenéséhez illő Barbie babát készített róla, hogy ezzel is tisztelegjen Zendaya példaképként való szerepvállalása előtt.

A pók hátán a csúcsra

Mindez pedig már elég volt ahhoz, hogy felkérjék őt egy hollywoodi gigafranchise, az MCU, azon belül is az új Pókember-filmek női főszerepére. Így lett Zendaya bemutatkozó mozifilmje a 2017-es Pókember: Hazatérés, amelyben MJ-t, Peter Parker későbbi szerelmét játszotta, és itt ismerkedett meg a címszereplő Tom Hollanddal is… A film persze óriási kasszasiker lett, és nem sikerült rosszul a következő projektje sem, hiszen még ugyanebben az évben szerepelt A legnagyobb showman című musicalben Hugh Jackman és Zac Efron oldalán, ami szintén nagyot robbantott a mozik kasszáinál, és itt kamatoztathatta énekesi és táncos képességeit is.

A következő évben, vagyis 2018-ban pedig már csatlakozott Lupita Nyong'óhoz és Julia Robertshez, mint a Lancôme szépségmárka globális nagykövete.

2019-ben Zendaya bejelentette, egy időre visszavonul a zenétől, hogy a színészi karrierjére koncentrálhasson. „Azt hiszem, a zeneipar egy kicsit kiöli a szenvedélyt az emberből. Kiszipolyoz téged. Amiről azt hittem, hogy akarom, az már nem az, amit valóban szeretnék, különösen, ha arra gondolok, hogy mi mindennel kellett megküzdenem. Egyébként, ha bárki tanácsot kérne tőlem a szórakoztató- és legfőképp a zeneiparral kapcsolatban, azt mondanám, hogy nézzétek át a szerződéseket, minden egyes szót, és ne írjatok alá semmit, ami nem éri meg nektek. Sokkal többet érsz, mint amennyit ők mondanak rólad” – osztotta meg a rajongóival akkor.

A színészi karrier pedig be is indult rendesen, hiszen egyrészt még ebben az évben kijött a második hálószövős filmje, a Pókember: Idegenben, amely szintén nem kerülhette el a sorsát, és kasszasiker lett, másrészt pedig elstartolt az HBO egekig magasztalt sorozata, az Eufória, amelyben Zendaya megmutatta a komoly színészi oldalát is, de még hogy!

Rue szerepéért 2020-ban ugyanis megkapta a legjobb női főszereplő Emmy-díját drámai sorozatban, 24 évesen így ő lett a legfiatalabb színésznő valaha, aki ebben az elismerésben részesült. Az Eufória premierje előtt egyébként a következő nyilatkozatot tette: „Az Eufória az érett közönségnek szól. Ez egy nyers és őszinte portré a függőségről, a szorongásról és a mai életben való eligazodás nehézségeiről. Vannak jelenetek, amelyek megrázóak, nehezen nézhetőek és erős érzelmeket kiváltó hatásúak lehetnek. Kérjük, csak akkor nézd meg, ha úgy érzed, hogy mindezt tudod kezelni.”

Kasszasiker, szerelem

A Covid alatt sem tétlenkedett, a lezárások idején az Eufória író-rendezőjével, Sam Levinsonnal és John David Washingtonnal 2020-ban elkészítették az egy helyszínen játszódó, frappáns dialógusokban tobzódó párkapcsolati drámát, a Malcolm és Marie-t (2021), amiben szintén nagyot játszott, és a Disney Channel-féle vicceskedő és butácska tiniműsorokat maga mögött hagyva végérvényesen komoly drámai színésznővé vált.

A 2021-es év azonban még két kasszasikert hozott a számára, a Dűnét és a Pókember: Nincs hazautat. Majd ismét minden energiáját az Eufóriába fordította, immár producerként is: a 2. évad 2022 elején jött ki, Zendaya pedig másodszor is megkapta e szerepéért az Emmyt, így ő lett az első fekete színésznő, aki kétszer is győzedelmeskedni tudott a legjobb drámai női főszereplő kategóriában.

2021 azonban nemcsak a szakmai életében hozott sikereket…

Már korábban is sokan sejtették, hogy lehet valami közte és a Pókember-filmek sztárja, Tom Holland között, majd a hónapokig tartó titkolózásokat követően végül az év végén, a Pókember: Nincs hazaút premierjének idején vallották be a nyilvánosság előtt, hogy együtt vannak.

A szerelmük azóta is tart, vélhetően idén nyáron ünneplik a harmadik évfordulójukat.

Eufórikus jövőkép

És hogy mit hoz a jövő? Nos, jelenleg épp a Dűne: Második rész öregbíti Zendaya hírnevét, a folytatásban ugyanis a karaktere, Chani sokkal nagyobb és fontosabb szerepet kapott, és úgy tűnik, ez a filmje sem lóg majd ki a filmográfiájából, vagyis anyagilag felettébb jövedelmező lesz.

Ezt követően idén áprilisban mutatják be a mozikban a Challengers című filmjét, amelyben egy szerelmi háromszögbe keveredő teniszezőnőt alakít, a rendező pedig a Szólíts a neveden, a Sóhajok és a Csontok meg minden direktora, Luca Guadagnino. Sportos és fülledt filmnek ígérkezik.

Ezután pedig jöhet az Eufória harmadik évada, ami a tervek szerint 2025-ben érkezik majd az HBO felületeire. És talán vele együtt egy harmadik Emmy-díj is? Meglátjuk. Hiszen Zendaya még mindig csak 26 éves!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összmunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET: