160 perces musical, ami csak a sztori első fele? A Wicked ijesztőnek tűnhet, mégis az év egyik legvarázslatosabb moziélménye
Hogy miért olyan nagy szám világszerte (főként persze az Egyesült Államokban) a nemrég mozikba került Wicked? Először is azért, mivel igen régre, konkrétan 124 évvel ezelőttre tekint vissza az eredete. 1900-ban jelent meg ugyanis L. Frank Baum Óz, a nagy varázsló (The Wonderful Wizard of Oz) című könyve, amiből Hollywood készített 1939-ben óriási sikerű (és igen sok botránnyal kísért) filmadaptációt, az Óz, a csodák csodáját (The Wizard of Oz). A jól ismert sárga köves, madárijesztős, bádogemberes, oroszlános, boszorkányos sztori aztán 1995-ben kapott egy előzményt és egyben alternatív értelmezést Gregory Maguire-től Wicked: The Life and Times of the Wicked Witched Witch of the West címmel, ami a zöld bőrű kitaszított boszorkányt, Elphabát követi, akinek az a sorsa, hogy egy nap a Gonosz Nyugati Boszorkány néven ismert gonosztevő legyen.
Maguire könyvéből aztán Winnie Holzman kanyarított az ezredforduló környékén egy Broadway-darabot, amelyhez a zenét és a dalszövegeket az a Stephen Schwartz szerezte és írta, aki jó ideig a nyolcszoros Oscar-díjas dal- és zeneszerző Alan Menken alkotótársa volt, és olyan dalok szövege kötődik hozzá, mint Colors of the Wind a Pocahontasból, a When You Believe az Egyiptom hercegéből (e kettőért Oscar-díjat is nyert, plusz a Pocahontas eredeti zenéjéért is), vagy a Bűbáj dalai.
A Wicked című musicalt 2003-ban mutatták be a New York-i Gershwin Színházban, és azóta is, vagyis már több mint 21 éve játsszák! Jelenleg a negyedik leghosszabb ideje futó Broadway-show a történelemben Az operaház fantomja, a Chicago és Az oroszlánkirály után, közel 8000 előadással, és persze több Tony-díjat is kapott. Csak idő kérdése volt, hogy mikor készül belőle hollywoodi filmváltozat: végül nem is kevésre, 21 évre volt szükség.
Sőt, akad még két sokkoló tényező: az egyik, hogy a Wicked egy családi danolászós fantasyhez képest meglepően hosszú, kb. 160 perces játékidővel bír, a másik pedig, hogy ez még csupán a történet első fele, a második rész egy év múlva, 2025 novemberében érkezik a tervek szerint. Vagyis az alkotók megpróbáltak kedvezni a musical (ami szintén elég hosszú) rajongóinak, vagyis semmi nem hiányzik az eredeti anyagból, és természetesen minden dal helyet kapott a mozgóképes változatban is.
A sztori alapvetően a jó és a rossz természetének politikai, társadalmi és etikai kommentárjaként írható le. Óz földjén játszódik, a Dorothy megérkezése előtti években. A történet középpontjában Elphaba, a meg nem értett, okos és tüzes, smaragdzöld bőrű lány áll, aki később a Gonosz Nyugati Boszorkánnyá válik, valamint Galinda, a gyönyörű, szőke, népszerű lány, aki aztán Glinda, a Jó Északi Boszorkány néven lesz ismert. Ők ketten a Madame Morzalom (Michelle Yeoh) által vezetett Shiz Egyetem diákjaiként találkoznak Óz csodaországában, a kezdeti kölcsönös ellenszenv ellenére azonban váratlan, de mély barátság szövődik köztük. Miután találkoznak Ózzal, a nagy varázslóval (Jeff Goldblum), a barátságuk válaszúthoz ér, és az életük külön utakon folytatódik. Glinda rendíthetetlenül áhítozik a népszerűségre, ezért enged a hatalom csábításának, miközben Elphaba eltökélten hű akar maradni önmagához és a körülötte lévőkhöz.
A rendező Jon M. Chu (Step Up 2-3, G.I. Joe – Megtorlás, Szemfényvesztők 2, Kőgazdag ázsiaiak) filmográfiája egyáltalán nem makulátlan, de az kétségtelen, hogy a zene és a tánc a kisujjában van, jó példa erre az In the Heights – New York peremén (2021) című előző filmje.
Kétségtelen, hogy van egy konkrét célcsoportja (a Broadway-darab és a musical műfajának rajongói, utóbbiakból pedig egyre kevesebb van), és aki ezen kívül esik, lehet, feszengősre veszi majd a figurát a 160 perces énekelgetős boszisztori közben.
Ám a Wicked nagy érdeme, hogy még a célcsoporton kívül esők és a dalokat nem ismerők (például e sorok írója) is jól fognak szórakozni a látottakon, mivel a történet visz magával, a szereplőgárdát nagy műgonddal válogatták ki (A kívülálló és a Géniusz című sorozatokból, valamint a Nyughatatlan özvegyekből, a Húzós éjszaka az El Royale-banból és a Harriet: Szabadság vagy halálból ismert, Oscar-jelölt Cynthia Erivo Elphabaként, illetve a tenyérbe mászóan cuki Ariana Grande Glindaként is tokkal-vonóval hozzák a rájuk bízott karaktert), a látványvilág nagyszabású és pazar, a koreográfiák is dinamikusak.
A hosszú játékidő azért valóban próbára teheti a nézőt, de aki egy kicsit is kapható arra, hogy kiszakadjon a szürke hétköznapokból, a Wickednél jobb ünnepi moziélményt keresve sem találhatna.
