prcikk: 12 megdöbbentő tény az Alienről | szmo.hu
KULT
A Rovatból

12 megdöbbentő tény az Alienről

Igaz, hogy Sigourney Weaver magassarkúban ment a castingra? És mi köze a Dűne kudarcának az Alien sikeréhez?


A Csillagok háborúja (Star Wars, 1977) sikere után divatba jött a sci-fi, a 20th Century Fox ráharapott a témára. Annyira, hogy az Alien kezdeti kétmillió dolláros költségvetését megduplázta. Összeszedtünk néhány érdekességet a film készítéséről és a stáb tagjairól.

1. Balul végződött Dűne-forgatás nélkül nincs alapötlet...

1975-ben Alejandro Jodorowsky chilei rendező Párizsban kezdett el dolgozni a Dűne filmes adaptációján. A forgatókönyvíró Dan O’Bannon volt, a díszletet és a látványtervet pedig Chris Foss, H. R. Giger, és a Moebius művésznéven alkotó Jean Giraud készítette. Jodorowsky túllépte a költségvetést, ráadásul embertelenül hosszú filmet forgatott volna, így a munkálatokat leállították. A stáb tagjai viszont összehaverkodtak, és O’Bannon (aki korábban John Carpenterrel készített egy "Zs" kategóriás sci-fit Dark Star címen) beleszeretetett Chris Foss, Moebius és Giger munkáiba.

forgatokonyv_es_diszlet

O'Bannon és Giger

2. ... és H.R. Giger nélkül nincs szörny!

Dan O'Bannonnak megtetszett Giger egyik ijesztő, egyszersmind szépen kidolgozott szörnyetege, emiatt kezdte el írni A nyolcadik utas: a Halál (Alien) című film alaptörténetét. Amikor a 20th Century Foxnál zöld utat kapott a projekt, Giger részt vett a díszletek elkészítésében.

Az 1940-ben született és 2014-ben elhunyt Giger monokróm festményein egész univerzumot teremtett nyomasztó környezetben, biomechanikus alakokkal. Humanoidok, gépek, földönkívüliek és sátáni ihletettségű teremtmények alkotnak társadalmat. Giger leghíresebb sorozata a Necronomicon (1977) és a Necronomicon II (1985). Stílusa olyan karakteres, hogy iparművészektől kezdve számos alkotó ihletforrásként használta munkáit.necronomicon-qvatro

Így néz ki egy idegen űrhajó belseje, ha Giger tervezi:

Giger a filmhez készített vázlatait a BuzzFeeden láthatjátok.

3. Alan Dean Foster a film alapján írta a regényt

Miután egy grafika alapján született a film, nyilvánvaló, hogy a regény csak ezután készült. Alan Dean Foster ezt megelőzően a Csillagok háborúja regényváltozatát írta meg, bár a könyvet George Lucas nevén jegyzik... Alan Dean Foster nemcsak a cselekményt képes visszaadni; belemászik a karakterek fejébe, okokat és mozgatórugókat keres, egész világot teremt a szereplők köré a háttértörténetükkel együtt.

"Parker megint belerúgott az asztalba, de befogta a száját. Sem ő, sem Brett nem tartották magukat hősnek. Az erő, amely lekényszerítheti a hajójukat egy idegen világra, kíméletlenül elbánhat velük is. Nem mintha bizonyítékuk lenne rá, hogy az ismeretlen hívót erővel tartják odalent, de mivel Parker a realista szemével nézte a zord világegyetemet, hajlott a borúlátásra." Részlet A nyolcadik utas a halál című regényből. Fordította Nemes Ernő és F. Nagy Piroska.

4. Végre egy talpraesett női főszereplő!

Miután megvolt a kulcsfigura, a földönkívüli, és az alaphelyzet – egy űrhajó leszáll egy idegen bolygón - keresni kezdték a történethez az emberi karaktereket. Ash, Brett, Dallas, Kane, Lambert, Parker, Ripley – ők lettek a legénység tagjai. David Giler és Walter Hill producerek ötlete volt, hogy nő legyen a főszereplő, nem pedig férfi. Szerettek volna szakítani az addigi scifi klisékkel. A számításuk bejött.

Máig az egyik legnépszerűbb science fiction karakter Ellen Ripley. Nem megmentésre és lánykérésre váró csinibaba, hanem intelligens szakember, akit nem érdekel, ha munka közben összekoszolja az overállját, és aki bátran szembeszáll a szörnyetegen kívül a környezetében lévő ártó szándékú férfiakkal is. A legenda szerint Sigourney Weaver a castingra amúgy sem alacsony termetéhez magassarkú cipőt húzott, nem vette igazán komolyan a dolgot. De beválogatták…

BriantaylorLenkaSimeckova

Brian Taylor és Lenka Simeckova illusztrációi az Alien rajongók művei között.

5. Gyönyörű, élethű űrhajó készült

Az űrhajót, a Nostromot Chris Foss tervezte. Egyike volt azoknak a művészeknek, akiket O’Bannon Európában ismert meg a Dűne és Jodorowsky révén.

Minden idők egyik legvagányabb űrhajója a Nostromo:

6. Mi a közös az Alienben és Az idő uraiban?

Az Alien stábjából Jean "Moebius" Giraud neve itthon ismerősen cseng: Az idő urai című 1982-es magyar-francia sci-fi rajzfilm díszlettervezője volt, és még ugyanabban az évben a Tron munkálataiban is részt vett. Dolgozott a Willow című fantasy filmben és tagja volt A mélység titka és Az ötödik elem stábjának is. Moebius (aki az Alienben a szkafanderek alapkoncepcióját dolgozta ki) sajnos már nem él, szervezete két évvel ezelőtt feladta a rákkal vívott küzdelmet…

Moebiusról a BBC forgatott portréfilmet:

7. Philip K. Dick, a scifi nagymestere kritizálta a filmet

A sztáríró nem klasszikus sci-fit látott a filmben, inkább horrort. "A leleményes forgatókönyvírók és rendezők nem elégszenek meg bolygók elpusztításával; egyedi, új univerzumokat teremtenek, amiket persze be is népesítenek különféle lényekkel. Nézzen csak körül mindenki. Azt hittük, tudjuk, hogy néz ki egy idegen… Pedig nem láttunk semmit. Ami átfúrta magát Kane ingén A nyolcadik utas: a Halálban, az nem a szörnyetegsor vége, hanem sokkal inkább az eleje.

Káprázatos vizuális világa ellenére A nyolcadik utas: a Halál (hogy kiragadjak egy példát) gondolati téren nem hozott számunkra semmi olyat, ami az elmére hatott volna az érzékek helyett." (Forrás: Univerzumteremtők… és temetők, 1981, részlet. Fordította: Roboz Gábor.)

Ph. K. Dick temérdek regényt írt, közülük többet megfilmesítettek a következő címen: Az emlékmás, Szárnyas fejvadász, Kamera által hományosan, A felejtés bére, Imposztor, Különvélemény.

Tökéletes gyilkológépet teremtettek az Alien alkotói. Ez tényleg a filmes szörnyetegsor eleje.

8. Remek zeneszerző készítette a hideglelős zenét a filmhez

Jerry Goldsmith kiválóan tud hangokkal ijesztgetni és sejtetni. Rendszerint krimikhez, horrorfilmekhez és sci-fi művekhez írt zenét: A majmok bolygója (1968), Pillangó, Kínai negyed, Ómen, Kóma, Kopogó szellem, Az emlékmás (1990), Egy ágyban az ellenséggel, Elemi ösztön. A nyolcadik utas: a Halál után néhány évvel ismét Ridley Scott-tal dolgozott együtt a zeneszerző, a Legenda című fantasy zenéje is Goldsmith nevéhez fűződik. 2004 július 21-én hunyt el.

A nyolcadik utas: a Halál főcímzenéje

9. Mélyalvás folyadékkal és anélkül

A film elején a hajó legénysége az ébresztést követően alsóruhában bújik ki az üvegkapszulákból. A film alapján készült regényben azonban folyadékban alszanak a szereplők. (Ez ötlet később továbbfejlesztve felbukkan A Birodalom visszavág című filmben, amikor Luke Skywalker egyfajta gyógyító folyadékban lebeg.) A Prometheusban aztán tényleg folyékony halmazállapotú anyagban történik a mélyalvás.

melyalvas

10. Két különböző nőnemű létforma szerepel a történetben

Az egyik természetesen emberi: Ripley és Lambert a legénység tagjai, a férfiakkal teljesen egyenrangúak, nem díszletként szerepelnek. A másik létforma gépi: a fedélzeti számítógépben mesterséges intelligencia él, akit a szereplők Anyának neveznek. A következő részben aztán (A bolygó neve: Halál vagyis Aliens) felbukkan az Idegenek társadalmának királynője is, a végső csatát tehát két nő vívja, Ripley és a Királynő.

Helen Horton, "Anya" eredeti hangja visszaszámol:

11. Jones, a macska is kulcsfigura

Régi, tengeri hajós szokás volt macskával utazni, hogy a cica megtizedelje az hajóra költöző rágcsálókat. Az Alien történetével könnyebben azonosulunk Jones, a kandúr miatt, aki a hosszú úton az emberek társa. A hardcore Alien-rajongók egy része imádja, és örül neki, hogy Ripley vele együtt tér nyugovóra a film végén, mások szívből utálják a cicust. Szerintük ugyanis a legénység egy része megmenekülhetett volna, ha nem kezdik el keresni Jones-t. Brettet például azért kapja el az Idegen, mert éppen a macskát hajkurássza.

KatarinaVenom

Katarina Venom illusztrációja az Alien rajongók művei között.

12. Nálunk csak 1981-ben mutatták be a filmet

A rendszerváltás előtt nem volt ritka, hogy komoly fáziskéséssel jutottak el hozzánk a "hanyatló Nyugat" filmjei. Akár több évet is csúszhatott a hazai bemutató. A nyolcadik utas: a Halál című film mozipremierje 1981. január 15-én volt. Természetesen korhatáros darab lett, csak 18 éven felüliek válthattak rá jegyet, a legtöbb moziban pedig belépéskor a jegyszedők a kor szokásainak megfelelően személyi igazolványt kértek.

A film utóélete

A nyolcadik utas: a Halál kasszasiker lett. De nemcsak a folytatásokat köszönhetjük a filmnek, hanem számtalan mémet és vizuális feldolgozást is.

10294315_705885686113768_8957857175331456529_nAlexFineAllenKennedy

MarkoManev

ChunLo

Szántai Alexandra, Alex Fine, Allen Kennedy, Marko Manev és Chun Lo illusztrációja az Alien rajongók művei között.

Ha szereted az Alien filmeket, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Ingyen lehet megnézni húsvétkor a Magyar Péterről szóló dokumentumfilmet
Az alkotók egy társadalmi igényre hivatkozva döntöttek a film ingyenes közzététele mellett. Céljuk, hogy az üzenet eljusson oda is, ahol a mozik az ország felében nem adtak vetítési lehetőséget a filmnek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 03.



A Tavaszi szél – Az ébredés című film alkotói egy videóüzenetben jelentették be, hogy az elmúlt hetek eseményeire és a nézői visszajelzésekre reagálva egy szokatlan döntést hoztak a film forgalmazásával kapcsolatban. Elmondásuk szerint úgy érzik, hogy a bevett, üzletileg logikus stratégiát felülírja egy társadalmi igény, nevezetesen az, hogy a film az ország minden pontjára eljusson.

Premier a kapcsolódó cikkünkben!

A filmesek szerint a „rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat szül”. Kijelentették, hogy a saját szakmai szempontjaiknál fontosabbnak tartják a közös jövő formálásához való hozzájárulást. Mint mondták, ezzel a lépéssel lemondanak olyan további szakmai és anyagi előnyökről, lehetőségekről és elismerésekről, amelyeket egy hagyományos forgalmazási út mellett elérhetne a film.

„Például, hogy eléri a 200 ezer nézőt moziban, ami a vágyunk volt, és amihez elég jó úton haladtunk a jelenlegi 130 ezer nézővel” – tették hozzá.

Az alkotók hangsúlyozták, a Tavaszi szél mozivászonra készült, és állításuk szerint „a kormányzati és propagandatámadások ellenére is kimagaslóan teljesít a mozikban”. Beszéltek a pozitív nézői visszajelzésekről is, mondván, a közönség együtt nevet és érzékenyül el a vetítéseken, a végén pedig tapsolnak és énekelnek. „Őszintén nem is mertünk arra gondolni, hogy ilyen fogadtatása lesz majd a filmünknek” – vallották be.

A döntésük hátterében az is áll, hogy szerintük a film nem juthatott el mindenkihez.

„A Tavaszi szél az ország mozijainak felében nem kapott lehetőséget” – állították.

Ezért merült fel bennük a kérdés, hogy „hogyan juthat el akkor mindenkihez a remény és a bátorság üzenete”. Úgy látják, a film a nézői visszajelzések alapján is a bátorságról, a reményről és a hitről szól. Szerintük arról, hogy „mi, magyarok képesek vagyunk felelősséget vállalni a tetteinkért, képesek vagyunk felismerni egy történelmi pillanatban, hogy az történelmi, és ezekben a pillanatokban képesek vagyunk összezárni, és a közös cél érdekében az egyéni érdekeinket háttérbe helyezni”.

Ennek értelmében bejelentették:

„a csapatunkkal közösen azt a döntést hoztuk, hogy a húsvéti hétvége apropóján ma este 19 órától vasárnap éjfélig ingyenesen elérhetővé tesszük a filmet az eletedmozia.hu platformunkon”.

Ugyanakkor felhívták a figyelmet a döntés súlyos szakmai következményeire is. Elmondásuk szerint „a szakmában szokásos gyakorlatok és szerződéses feltételek alapján ez a döntés normál esetben ellehetetleníti a film további hasznosítását, a mozis forgalmazását, a streamerekkel való együttműködést, a televíziós forgalmazást és a nemzetközi fesztiváloztatást is”. Hozzátették, hogy ezekben a megállapodásokban „mind kizáró tényező az ingyenes online megjelenés”.

Az alkotók továbbra is a mozis élményt helyezik előtérbe. „Ha van film, amire különösen érvényes, hogy közösségi élményként működik leginkább, az a Tavaszi szél” – vélekedtek. Arra kérték a közönséget, hogy aki teheti, továbbra is moziban nézze meg a filmet.

Kitértek a döntés anyagi vonzataira is, megemlítve, hogy „a nettó gyártói bevételek 11%-a gyermekvédelemre megy, így ez a lépésünk ezt is befolyásolja”.

Arra buzdították a nézőket, hogy ha tehetik, vegyenek mozijegyet akkor is, ha online nézik meg a filmet, vagy támogassák a megjelenést a videó alatt „szuperlájkkal”.

A lényeg számukra, hogy a hétvégén minél többen lássák a filmet, és beszélgessenek arról, „milyen bátor, szolidáris és érzelmileg intelligens nép vagyunk”.

Üzenetük szerint, bár sok mindenben nem értünk egyet, „mégis több bennünk a közös, mint ami szétválaszt, és a nap végén mindannyian hazaszerető, kedves, és nem utolsósorban rendkívül jófej emberek vagyunk”. A bejelentést azzal zárták, hogy a film péntek este 19 órától vasárnap éjfélig lesz ingyenesen elérhető az eletedmozia.hu oldalon, és kérték a videó megosztását, hogy minél több emberhez eljusson a hír.

A filmet itt lehet majd megnézni pénteken este hét órától:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Meghalt Madarász Katalin, a magyarnóta királynője
A halálhírt a Dankó Rádió jelentette be, amely 2024-ben életműdíjjal tüntette ki a művésznőt. A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.


A Dankó Rádió Facebook-oldalán közölte a hírt hétfőn délután: 92 éves korában elhunyt Madarász Katalin, a magyarnóta és a cigánydal egyik legnépszerűbb előadója.

A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.

„Rádióhallgatók generációinak alapvető élménye és első találkozása ezekkel a műfajokkal Madarász Katalin hangjához kötődik.”

A poszt felidézi, hogy az énekesnő első rádiófelvételei 1953-ban készültek, és szinte azonnal a magyarnóta és a cigánydal egyik legismertebb előadója lett, majd legendás színpadi párost alkotott Gaál Gabriellával.

Munkásságát a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és a Magyar Kultúra Lovagja címmel is elismerték, a Dankó Rádió pedig 2024-ben életműdíjjal tüntette ki.

A rádió a következő szavakkal búcsúzott tőle:

„Családjának, barátainak őszinte részvétünk!Emlékét, kedves mosolyát, humorát soha nem feledjük, zenei örökségét megőrizzük, ápoljuk és továbbadjuk. Nyugodjon békében!”

Azt egyelőre nem tudni, hol és mikor helyezik örök nyugalomra az énekesnőt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
„Nem Fenyő Miklós ellen, hanem Fenyő Miklósért csináljuk” – Áll a bál a Fenyő-emlékkoncertek körül
A legendás énekes gyermekei közleményben jelezték, hogy nem támogatják a december 14-re tervezett „Micsoda Buli” rendezvényt. A koncert zenei vezetője, Zsoldos Dedy szerint azonban nincs akadálya annak, hogy Fenyő Miklós dalait játsszák az eseményen.
Sz.E. - szmo.hu
2026. április 01.



Pattanásig feszült a hangulat a Fenyő Miklós emlékére rendezett koncertek körül. Ahogy megírtuk, a legendás énekes gyermekei nyíltan elhatárolódtak attól az arénakoncerttől, amit apjuk nevével hirdetnek decemberre, miközben ők maguk is nagyszabású megemlékezésre készülnek 2027 márciusára. Dió és Dáci közleményben tudatták, hogy azt a koncertet nem ők szervezik, és ahhoz sem a Fenyőgyöngye zenekarnak, sem a Fenyő Miklós Produkció stábjának nincs köze.

A család egyértelművé tette álláspontját a rajongók felé.

„Korábban ígéretet tettünk arra, hogy jelezni fogjuk Nektek, mely, Apukánkkal kapcsolatos események támogatottak részünkről. Ez nem az! Ettől az eseménytől mi elhatárolódunk!”

– szögezték le, egyúttal bejelentve a saját rendezvényüket: „a hivatalos Fenyő Miklós emlékkoncert dátuma 2027. március 12.”. A fellépők listáját és a további részleteket később ismertetik.

A decemberi „Micsoda Buli” koncert szervező szintén közleményben reagáltak.

„Sajnálattal és értetlenül állunk Fenyő Diána és Fenyő Dávid nyilatkozata előtt a december 14-ei Micsoda Buli koncert kapcsán”

– írták, hozzátéve, hogy telefonon és üzenetben is egyeztettek Fenyő Diánával, sőt, meg is hívták őket a rendezvényre, ahol állításuk szerint a család részéről semmilyen negatív érzés nem hangzott el.

A vita egyik kulcseleme a „Micsoda Buli” elnevezés lehet, amely az elmúlt években a Hungária nevével fémjelzett, hatalmas tömegeket vonzó arénakoncertekhez kötődött.

A történtkről az RTL Fókusz című műsora is beszámolt a minap. Fenyő Diána és Fenyő Dávid nem akartak nyilatkozni, megszólalt viszont Zsoldos Dedy, aki 1982-ben csatlakozott a Hungáriához, majd Fenyő Miklós kísérőzenekarának volt a tagja, és most a decemberi koncert zenei vezetője. Azt mondta, az elmúlt 16 évben minden koncerten ott álltak Fenyő Miklós háta mögött, ezért úgy érzi, nincsen olyan akadály, ami miatt ne játszhatnák el azokat a dalokat, amelyeket az elmúlt 16 évben oly sokszor előadtak.

„Mi nem Fenyő Miklós ellen csináljuk ezt az egészet, hanem Fenyő Miklósért, meg a közönségért. Nem akarjuk a 2027-es Fenyő-emlékkoncertnek a fényét homályosítani”

– tisztázta, kiemelve, hogy a koncert tisztelgés lesz a legendás dalszerző és énekes életműve előtt.

Azt is hozzátette: a jogszabályok szerint bárki játszhatja Fenyő Miklós dalait, ha tisztességesen befizette utánuk a jogdíjat. Ezt egyébként Tóth Péter Benjamin, az Artisjus szakértője is megerősítette.

Amire viszont érdemes figyelni szerinte, az, hogy a kegyeleti jogok nem sérülnek-e.

Bár mindkét tábor Fenyő Miklós életműve előtti tisztelgést hangsúlyozza, a hivatalosság és a szervezés körüli perpatvar megosztja a rajongókat.

A teljes adást itt láthatjátok:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
80 éves lett Bródy János: A magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival
Fiatalon mérnöknek készült, de hamar a zene felé fordult. Lázadó, ironikus hangvétele és társadalomkritikus dalszövegei miatt a hatalommal is szembekerült. Idén áprilisban tartja meg a magyar zenei ikon utolsó koncetjét.


Nyolcvan év: egyetlen estével készül lezárni egy legendás korszak végét Bródy János, az egykori Illés és a Fonográf együttes legendás dalszerző-előadója. Ezzel a nagyszabású arénakoncerttel készül pályafutásának befejezésésre.

A dátumválasztás nem véletlen: az eseményt április 11-én, a magyar költészet napján tartják a Papp László Budapest Sportarénában, szimbolikusan összekötve a dalszövegírást a lírával.

A koncertet egyszeri és megismételhetetlen életmű-összegzésként harangozták be.

A visszavonulás szándékát a zenész még karácsonykor jelentette be az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, ahol a tőle megszokott visszafogottsággal, de egyértelműen fogalmazott. „Megérlelődött az az elhatározásom, hogy április 11‑én, a Költészet napján befejezettnek tekintem a zenei életbe való közreműködésemet” – mondta korábbi tudósításunkban.

Amikor a beszélgetésben elhangzott a „búcsúkoncert” kifejezés, a zenész legenda finoman árnyalta a képet: „Olyasfajta, olyasfajta, ezt nem szívesen jelenti ki az ember.” A jubileumi év azonban nem csak az elköszönésről szól.

Szeptemberben jelent meg Az első 80 év című új albuma, a Magyar Zene Házában pedig április 2-án nyílt meg a „Bródy 80” pop-up kiállítás, amely relikviákkal és pályaképpel tiszteleg a művész előtt.

Bródy a közéleti állásfoglalástól ma sem riadt vissza az évfordulója kapcsán kiadott dalában. Alkatrész című új dala is egyértelmű üzenetet hordoz: azoknak szól, akik egy „embertelen, és szakadék felé haladó gépezetnek” a részei.

Bródy pályája az Illés-együttessel indult a hatvanas években, ahol a magyar nyelvű beat megteremtése mellett a sorok közé rejtett társadalomkritika mesterévé vált.

A hetvenes-nyolcvanas években a Fonográf folk-rock zenekarral ért el országos sikereket, miközben Szörényi Leventével olyan maradandó színpadi műveket alkotott, mint az István, a király. Dalszövegíróként Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezeinek is meghatározó alakja volt.

Bródy János legismertebb dalai, mint a Ha én rózsa volnék, az Az utcán, a Miért hagytuk, hogy így legyen?, a Lesz még egyszer vagy a Filléres emlékeim nemcsak dallamaik miatt váltak emlékezetessé, hanem mély, gondolatébresztő szövegeik révén is, amelyek gyakran finom társadalomkritikát, líraiságot és személyes hangvételt ötvöznek, így generációk számára adtak közös élményt és értelmezési keretet.

A közéleti szerepvállalás mellett a magánéletét érintő támadásokról is beszélt, a fiát ért sajtóhírek kapcsán. „Ezt a saját bőrömön érzem, hogy mennyire igaztalan és valótlan híreket képesek sokszorosítani.”

Bródy János a magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival.

Születésnapján egy olyan alkotót ünneplünk, aki csendesen, mégis mélyen szólt bele a történelembe és a lelkekbe. Boldog születésnapot!


Link másolása
KÖVESS MINKET: