KULT
A Rovatból

10 ikonikus film, ami majdnem máshogy végződött

Hajszálon múlt, hogy a Titanic, a Terminátor, a Rambo és más nagy hollywoodi filmek nem kaptak egészen más befejezést.


A filmkészítés hosszadalmas és precíz folyamat: egy-egy film előkészítése és leforgatása több év munkája is lehet. És még csak akkor kezdődik a vágás, ahol több verzió is megszülethet, és van, hogy a film vége is teljesen máshogy alakul.

Ebben a listában 10 ikonikus filmről olvashatsz, aminek végül teljesen más lett a vége, mint azt eredetileg tervezték az írók. Vigyázat, ha nem láttad a filmeket, akkor készülj fel, hogy most lelőjük a poénokat!

1. Titanic

Kevés ember van, aki nem ismeri a Titanic tragikus történetét, amelyről az 1990-es évek rendkívül népszerű film született.

A történetet Rose meséli el, aki évekkel a hajó elsüllyedése után segít egy kutatócsoportnak felidézni, hogy mi történt, és megtalálni egy igen értékes nyakláncot. A film végén kiderül, hogy az ékszer végig a nőnél volt, és azt az óceánba dobja, mielőtt aludni térne.

https://giphy.com/gifs/titanic-k-ok-n-4ryp9Ihw0BEyc

Az eredeti történet szerint viszont Rose lánya, Elizabeth és Brock, a Titanic kapitánya, meglátják Rose-t a fedélzeten, és azt hiszik, hogy a nő le akar ugrani a hajóról, hogy öngyilkos legyen. Elizabeth és Brock megállítja az asszonyt, aki megmutatja nekik, hogy a nyakék nála van, és elmondja, hogy csak azért jött a hajóútra, hogy visszadobhassa az ékszert az óceán mélyére. Rose eldobja az ékszert, egy matróz kifogásolja ezt, majd Brock felkéri Elizabethet egy táncra.

2. Az oroszlánkirály

A híres Disney-rajzfilm végén Szimba és Zordon küzdenek meg egymással a trónért. Szimba legyőzi Zordont, de nem öli őt meg. Később saját csatlós hiénái ölik meg Zordont, amiért becsapta és Szimba ellen uszította őket. Ám az eredetileg tervezett befejezés nem ez volt.

Eredetileg Zordon lelökte volna Szimbát a szakadékba, és Shakespeare Hamletjéből idézve köszönt volna el, jó éjszakát kívánva a hercegnek.

Ugyanis Az Oroszlánkirály történetének alapja a Shakespeare-klasszikus.

Így igazából azt szerették volna, hogy Zordon visszakönyörögje magát a szikláról, és Szimba megmenti életét, de egy manőverrel a gonosztevő mégis megöli Szimbát. Zordon önelégültem örül sikerének és nem veszi észre, hogy mögötte tűz van, ami aztán megöli őt is.

3. Terminátor

A Terminátor-univerzum első filmje 1984-ben készült. A történet egy időutazó kiborgról szól, akit T-800-nak hívnak, és a jövőből küldik vissza a ’80-as évek közepére, hogy megölje Sarah Connort. Ő John Connor édesanyja, aki a 2029-es gépek elleni lázadás vezetője.

A Terminátort egy ember is követ, Kyle Reese, akit John Connor küld 1984-be, hogy megmentse az anyját. A történet addig rendben van, hogy Kyle ejti teherebe Sarah-t, vagyis ő John apja.

A történet igazi csavarja akkor kezdődik, mikor a tönkretett T-800 egyik chipjét átalakítják, hogy a Skynetet létrehozzák, azaz azokat a gépeket, amik később az apokalipszist okozzák, és visszaküldik a T-800-at a múltba. Vagyis a gépek egy gépezetet küldenek a múltba, hogy a saját jelenjük létrejöhessen.

Egy kimaradt jelenet pedig arról szól, hogy Sarah-t elviszik a mentők, és tudósok megtalálják a tönkretett chipet a romok között, ezért létrehozzák Skynetet. És a gyárról készült egyik képkockán látható, hogy a Cyberdyne Systems tulajdonában áll, amelynek a második filmben lesz nagy szerepe.

terminator

4. Rambo – Első vér

A hős John Rambo, vietnámi veterán, de nem tud visszailleszkedni a normál életbe. Hazalátogat, hogy találkozzon barátjával Delmarral, aki szintén Vietnamban volt, de megtudja, hogy Delmar halott.

A város seriffje, Teasle nem akarja, hogy Rambo ott tartózkodjon, ezért elfogatja és megkínozza. A kínzás vietnami emlékeket idéz fel Rambóban, aki megveri fogvatartóit, és megszökik. Az üldözés közben egy rendőr kiesik egy helikopterből és meghal. Ez nagyon felbosszantja a seriffet, aki Rambót hibáztatja mindenért, és megfogadja, hogy elfogja a veteránt.

A film végén Rambót egy rendőrőrsön tartják fogva, ahol a háborús parancsnoka, Trautman azt javasolja neki, hogy adja fel magát. Rambo bevallja, hogy nehezen tud visszaszokni a mindennpai életbe, majd feladja magát, és elviszik.

De egy másik befejezés szerint, Rambo könyörög Trautmannak, hogy lője le.

A parancsnok nem megy bele ebbe, de Rambo fegyvert ad a parancsnok kezébe. Trautman próbálja elfordítani a fegyvert, de Rambo maga felé fordítja, és elsül a pisztoly.

Ez a befejezés Sylvester Stallone ötlete volt. De a tesztközönség Rambóval szimpatizált, és nem akarták, hogy meghalljon. Ezért a producerek úgy döntöttek, hogy a film végén csak letartóztatják a címszereplőt.

5. Terminátor 2 – Az ítélet napja

A Terminátor folytatásának vége is máshogy alakulhatott volna. A második részben a T-800-ast azért küldik vissza a jövőből, hogy a tinédzser Johnt megvédje egy másik géptől, a T-1000-től, amit azért küldtek vissza az időben, hogy megölje a fiút.

A film az 1997-es Ítélet napján ér véget, de másik verziója szerint 2027-ben ér véget,

amikor John szenátor lesz és már van egy lánya.

Az idős Sarah felvesz egy monológot, amiben azt mondja, hogy az embereket nem érdekli az apokalipszis, hanem normális életet élnek: nevetnek, bosszankodnak és szeretkeznek. Meg akarta nekik mondani, hogy élvezzenek ki minden napot, de ehelyett berúgott.

6. Shop-stop

Az 1994-ben, hihetetlenül kevés pénzből készült fekete-fehér Shop-stop Dante és Randal története, a két bolti eladóé. Dante szereti munkáját, és a vásárlókat, pedig éppen nagy veszekedésen megy keresztül barátnőjével Veronicával, és próbál exével, Caitlynnel kibékülni. Ezzel szemben Randal utálja a melót és jön-megy a munkahelyéről, amikor kedve tartja.

A film végén a srácok bezárják boltjukat és Dante úgy dönt, hogy kibékül Veronicával a következő reggel.

De egy másik verzió szerint, a boltba egy rabló jön, meglövi Dantét és kirabolja az üzletet.

Sokaknak nagyon nem tetszett a drasztikus váltás a filmben, ami egy egyszerű romantikus vígjáték lenne a hétköznapi emberek hétköznapi életéről. Még maga a Dantét alakító színész, Brian O’Halloran is felszólalt a brutális befejezés ellen, ezért Kevin Smith producer és rendező inkább a jól ismert befejezést választotta.

7. Végzetes vonzerő

A Végzetes vonzerő Alex Forrestről, egy szingli nőről szól, aki teljesen belehabarodik Dan Gallagherbe egy házas férfiba, akinek vagy egy 6 éves lánya, Ellen. Egy este Alex és Dan összemelegednek, míg a felesége, Beth és a gyermekük a nagyszülőknél vannak. Alex együtt akar lenni a férfival, de Dan nem szeretné ezt, a nő elkezd kémkedni utána, megfenyegeti és veszekszik vele.

A film tragikus véget ér, mikor Alex megjelenik a család otthonában, és megpróbálja megölni Dan feleségét, Betht. Dan a kádba löki a nőt, de az nem hal meg, majd Beth lövi le Alexet. Bár ez a befejezés nagyon akciódús, nem mindig ezt tervezték a készítők.

Az eredeti befejezés szerint Alex öngyilkos lesz egy késsel, amin Dan ujjlenyomatai vannak,

és az a terve, hogy letartóztassák a férfit. De Beth egy felvételt talált, amin Alex öngyilkossággal fenyegetőzik, ezért meg tudja menteni férjét a börtöntől. A tesztközönségnek nem tetszett ez a befejezés, ezért újraforgatták a film utolsó jeleneteit.

8. Legenda vagyok

A film egy ember által készített vírusról szól, ami elszabadul, és am embereket szörnyekké változtatja, amelyek meghalnak, ha napfény éri őket. Will Smith alakítja Dr. Robert Neville-t, aki nem kapja el a fertőzést, és egyedüli túlélőként megpróbálja megtalálni az ellenszert, miközben a mutánsok üldözik őt.

Dr. Neville aztán elfog egy fertőzött nőt, és megpróbálja meggyógyítani. De a zombik vezérét ez felbosszantja, és minden áron el akarja fogatni az elkapott mutáns nőt, ezért Neville keresésébe fog. A film végén az orvos nem tudja, hogy csak a nőt akarják visszaszerezni tőle, és két új társa is lesz Anna, és fia, Ethan. Őket sem fertőzte még meg a vírus, és egy olyan kolónia felé tartanak, amit még nem fenyegetnek a mutánsok.

De a lények végül elérik Neville laboratóriumát, ahol a nőt fogva tartja, és a vezetőjük folyamatosan az üvegajtónak szalad, hogy betörje azt. Neville vért vesz a mutáns nőtől, aki egyre inkább emberi alakot vesz fel, és Annának adja, mert úgy gondolja, hogy az az ellenszer a kórra. Majd Annát és Ethant elzárja, mielőtt egy gránátot vesz a kezébe és saját magával együtt felrobbantja a mutánsokat és a vezetőjüket is.

Anna és Ethan elérik a kolóniát, ahol átadják az ellenszert egy tudósnak. A meg nem jelent verzióban viszont a szörnyek vezetője nem tud betörni a laborba és

egy pillangót rajzol az üvegajtóra.

Neville megnézi a fogvatartottját, és látja, hogy egy pillangó tetoválása van. Az orvos rájön, hogy a mutánsok vezetője csak a nőt akarja és nem őt. Anna kinyitja az ajtót, majd Neville kiviszi a mutánst, és átadja nekik. A film végén pedig a Neville, Anna és Ethan együtt hagyják el a várost.

9. 2012

A 2012 című filmben 2012 decemberében véget ér a Földön az élet, ahogy azt a maják megjósolták évezredekkel ezelőtt. A film két férfiről szól: Adrian és Jackson mindketten rájönnek, hogy itt van a világvége. Jackson a családját próbálja menteni, míg Adrian szól a Fehér Háznak, de kiderült, hogy a politikuson és a G8 már tud a végzetről.

Sőt a G8 felkérte Kínát, hogy 9 bárkát építsenek, ami 100-100 ezer ember befogadására képes. A politikusok saját bőrüket és leggazdagabbakat mentik meg, mert egy jegy 1 milliárd euróba kerül a bárkákra. Az emberiség többi részét nem világosítják fel az eseményekről, és azok a tudósok, akik szeretnék elmondani mindenkinek, hogy mi készül, misztikus körülmények között életüket vesztik.

A film végén, a világrend megváltozik, és a Mount Everest már nem a világ legmagasabb pontja, minden kontinens víz alá kerül, Afrikát kivéve. A naptárakat pedig újrakezdik, és 0001-et írunk.

De az eredeti befejezés szerint Adrian az egyik bárkán van, mikor apja, Harry felhívja őt. Harry és egy pár ember túlélik a szuper-cunamit, és hajótöröttek egy szigeten. A rendező kérésére viszont a jelenetet kivették, mert túl irreálisnak vélte.

10. Die Hard – Az élet mindig drága

A Die Hard harmadik részének vége is máshogy nézhetett volna ki. A történet szerint a bűnöző, Simon a New York-i rendőrt, John McClane-t veszélyes küldetésre küldi, és robbantásokkal fenyegetőzik, ha McClane nem tesz eleget az utasításainak.

Később az FBI és a rendőrség megtudja, hogy az egész csak arra ment ki, hogy a rendőrök figyelmét elterelje, és Simon ki tudjon rabolni egy New Yok-i bankot. A film végén McCalne megtalálja Simont, aki egy helikopterbalesetben meghal, mikor menekülni próbál.

Egy alternatív változat szerint viszont McClane egy európai faluig követi Simont.

McCaline egy kínai rakétaindítót tesz az asztalra, és megkéri Simont, hogy válaszoljon pár találós kérdésre. A rakétaindítónak mindkét vége hasonló: az egyik Simonra, a másik McClane-re néz. De nem lehet megmondani, melyik irányba fog kilőni az ágyú.

McClane kényszeríti Simont, hogy orosz rulettet játsszanak, és Simon mindig megváltoztathatja a rakéta irányát, amikor megválaszol egy kérdést.

Az utolsó kérdést elrontja, és McClane utasítja Simont, hogy húzza meg a ravaszt. Simon szerencsétlenségére a rakéta eltalálja mellkasát. Ha fordítva lett volna, McClane-t lőtte volna meg vele. Aki akkor is túlélte volna, mert golyóálló mellényt viselt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei
A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Sziget Fesztivál és a közmédia szerdán megállapodást írt alá, amelynek értelmében az M1 csatorna a nyár folyamán műsorára tűzi a fesztivál magyar előadóinak koncertjeit. A felvételek korlátozott ideig online, a Médiaklikk felületén is visszanézhetők lesznek – áll a közmédia közleményében.

Az erről szóló dokumentumot Gerendai Károly, a Sziget alapítója és Horváth P. András, a közmédia megbízott vezérigazgatója írta alá.

Gerendai Károly a bejelentés kapcsán a magyar zenei élet népszerűsítését hangsúlyozta.

„Örülünk annak, hogy ezek az élmények idén azokhoz is eljuthatnak a közmédia segítségével, akik személyesen nem tudnak részt venni a fesztiválon. Bízunk benne, hogy ez az együttműködés még több emberhez viszi közelebb a magyar zenei élet kiemelkedő előadóit” – mondta az alapító.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Puzsér Róbert: Bocsánatot kérek a nERDŐ című kulturális merényletért, alávalósága a magyar kultúra sérelmére elkövetett botrány
A Szélsőközép vezetője szerint a produkció „hitványság” lett, és elismerte, hogy a publikálás előtt nem is látta az epizódot. Szerinte a rajzfilm a „South Parkhoz foghatónak hirdette magát”, de végül „Ihos József, Sas József és az Aradi-Varga Show örököse lett.”


Puzsér Róbert kedden videóban kért bocsánatot a nERDŐ című animációs sorozatért, amelyet „kulturális merényletnek” nevezett. A publicista teljes felelősséget vállalt a projekt minőségéért, és élesen elhatárolódott a hozzá kapcsolódó termékektől és támogatói csomagoktól is.

„Mélyen tisztelt felhasználók! Ezennel töredelmesen bocsánatot kérek tőletek azért, amit munkatársaim oldalán, a nERDŐ című kulturális merénylettel a hazai nyilvánosság ellen elkövettem” – kezdte bejegyzését.

Hozzátette, hogy szívből bánja és szégyelli „a nERDŐ címre keresztelt hitványságot.” Szerinte a projekt „alávalósága nem pusztán az én személyes szégyenem, és nem pusztán a Szélsőközép szégyene, hanem a magyar kultúra sérelmére elkövetett botrány.”

Puzsér elmondja, a bocsánatkérésnek már a „közgyalázat megjelenése után közvetlenül” el kellett volna hangzania. Ezt azért halogatta, mert bízott benne, hogy a vizuálisan igényesnek tartott rajzfilm egy újraírással még menthető lehet. „Mára ez az illúzió szertefoszlott” – szögezte le.

A produkció színvonalát éles szavakkal illette, mondván, az

a „South Parkhoz foghatónak hirdette magát, de még Maksa Zoltán humorát is alulmúlta.” Úgy vélte, a gazdag magyar rajzfilmhagyomány folytatójának szánt sorozat végül „Ihos József, Sas József és az Aradi-Varga Show örököse lett.” majd

A publicista elismerte személyes felelősségét, noha a rajzfilm úgy került fel a csatornájára, hogy abból egy percet sem látott. Úgy fogalmazott, megbízott a stábtagok ízlésében, de „ez a kifogás nem állná meg a helyét.” Kijelentette: „Igenis gondot kellett volna fordítanom rá, és felelősséget kellett volna vállalnom a minőségéért, főleg úgy, hogy a készítők a stáblistára írták a nevem.” Külön kitért a projekt anyagi vonzataira is.

„A hatalmas arccal előadott merchandise ajánlatok, meg a pofátlan mohósággal beárazott támogatói csomagok pedig csak súlyosbítottak ezen” – írta, és bár ezek megalkotásában sem vett részt, az ezért való felelősség alól sem akar kibújni.

Puzsér a bejegyzés végén önkritikusan megjegyezte: „Nem voltam jó gazdája a Szélsőközépnek.” Egyúttal ígéretet tett arra, hogy a jövőben másképp kezelik az ilyen jellegű projekteket.

„A Szélsőközépre közelebb akkor tesz majd úgy, minthogyha rajzfilmstúdió volna, amikor valóban az lesz. Ha minden jól megy, soha napján.”

A nERDŐ című, közéleti szatírának szánt animációs sorozat idén februárban debütált a Puzsér Róberthez köthető Szélsőközép YouTube-csatornáján. A publicista posztja szerint a produkciót a magyar rajzfilmhagyományok folytatójának szánták, azonban a megjelenést követően rendkívül negatív fogadtatásra talált.

A kritikák politikai oldaltól függetlenül bírálták a sorozat humorát, dramaturgiáját és ritmusát. A sajtóvisszhangok többsége a koncepciót és a kivitelezést is „fáradtnak” minősítette, amely szerintük nem képes szellemesen megragadni a közéleti karikatúra műfaját.

A sorozat körüli felháborodást tovább erősítette, hogy a premierrel egy időben az alkotók webshopot indítottak, ahol a rajzfilmhez kapcsolódó termékeket és különböző árú támogatói csomagokat kínáltak.

Puzsér bocsánatkérése:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Taylor Sheridan megint megcsinálta! Visszatért az év egyik legjobb akciósorozata - Ilyen lett a Lioness 3. évadnyitánya
A Lioness egyszerre feszült kémsorozat, karakterdráma és brutális akcióthriller. Zoe Saldaña ismét remek formában vezeti a CIA legveszélyesebb programját, miközben Taylor Sheridan újabb nagyszabású történetet indít útjára. Az évadnyitó alapján a sorozat továbbra sem veszített a lendületéből.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2026. augusztus 04.



Taylor Sheridan neve mára szinte önálló márkává vált a televíziózásban, legalábbis a SkyShowtime/Paramount+-nál biztos. A legtöbben a Yellowstone-univerzum miatt ismerhetik a nevét, de az elmúlt években bebizonyította, hogy nemcsak a modern westernhez ért. Akár olajfúrókról, maffiavezérekről, börtönökről vagy titkos CIA-műveletekről mesél, mindig ugyanazzal a magabiztossággal épít karaktereket és feszültséget.

A Lioness ennek talán az egyik legjobb bizonyítéka. Olyan sorozat, amely egyszerre működik akciófilmként, kémtörténetként és családi drámaként.

Ráadásul mindhárom műfajban meglepően magabiztos.

Bevallom, a Lioness sokáig radar alatt maradt nálam. Aztán teljesen beszippantott, és egy hétvége alatt ledaráltam az első két évadot. Nem pusztán a látványos katonai akciók miatt, hanem azért, mert Sheridan itt is azt csinálja, amihez talán a legjobban ért: hús-vér karaktereket ír. A lövöldözések mögött végig emberek állnak, akiknek minden döntése valódi következményekkel jár.

Ebben természetesen óriási szerepe van a szereplőgárdának is. Zoe Saldaña, Nicole Kidman és Morgan Freeman már önmagukban is olyan névsor, amely bármelyik produkciót eladja, bár azt hozzá kell tenni, hogy utóbbi kettő eléggé mellékszereplő. A sorozat azonban szerencsére nem csak a sztárnevekre épít. A mellékszereplői is zseniálisak. Bármennyire nem kedvelem, különösképpen Saldaña remek választás Joe szerepére, aki a CIA Lioness-programjának irányítója.

A program lényege egyszerű, de rendkívül izgalmas. A hírszerzés olyan női ügynököket toboroz és képez ki, akik képesek olyan hálózatokba bejutnak, ahová férfi kollégák nem tudnak.

Cél: terroristák, bűnözők különféle családtagjaival összebarátkozni, majd közel kerülni a célponthoz.

Küldetéseik rendszerint életveszélyesek, és legtöbbször egy célpont likvidálásával érnek véget.

A sorozat azonban nem azért épít női főszereplőkre, hogy kipipáljon egy aktuális trendet. A Lioness-program létezésének világos dramaturgiai oka van: ezekhez a fedett műveletekhez valóban olyan ügynökökre van szükség, akik olyan körökbe is beépülnek, ahová férfi operátorok esélytelenek lennének. Emiatt a koncepció végig természetes hatást kelt, nem erőltetett.

Sheridan akár cowboyokról, olajmunkásokról vagy CIA-ügynökökről ír, mindig ugyanazzal az alapossággal nyúl a szereplőihez. Joe története sem csupán a titkos műveletekről szól. Miközben az egyik legfontosabb CIA-programot irányítja, próbál helytállni anyaként és feleségként is. Kívülről szinte tökéletes családot látunk: sikeres sebész férj, két gyerek, rendezett élet. A valóság azonban jóval bonyolultabb.

Sheridan kiváló érzékkel szemlélteti, milyen ára van annak, ha valaki olyan munkát végez, amelyben egyetlen telefonhívás is örökre megváltoztathatja az életét.

A Lioness ezért sokkal több egyszerű akciósorozatnál. A családi jelenetek legalább olyan fontosak és szórakoztatóak, mint a tűzharcok vagy a kiképzések. Szerencsére egyik sem megy a másik rovására. Az első két évad különálló történeteket mesélt el. A szereplők ugyan visszatértek, de minden szezon új geopolitikai konfliktus köré épült. Az első a Közel-Keletre koncentrált, a második a mexikói drogkartellek világába vezetett, így szinte borítékolható volt, hogy a harmadik évad ismét új terepre viszi a történetet.

A harmadik évad rögtön egy sokkoló jelenettel nyit: Joe eltűnik. Ahelyett, hogy azonnal választ adna a rögtön felmerülő kérdésekre, a sorozat hat hónapot ugrik vissza az időben, és apránként rakja össze, hogyan jutottunk idáig. Az új történet ezúttal az orosz–ukrán konfliktus közepén zajlik, az első epizód pedig gyakorlatilag egy nagyszabású különleges katonai művelet bemutatása, aminek a célja, hogy egy magas rangú orosz tisztet elkapjanak.

Sheridan pedig továbbra sem finomkodik: az akciók brutálisak, nyersek és kifejezetten realista hangulatúak.

Jól mozgat nagy létszámú katonai egységeket, és a lövöldözések soha nem érződnek öncélúnak. A feszültség végig működik, és az akciójelenetek mögött mindig ott húzódik a politikai és emberi tét is.

A Lioness egyik legnagyobb erénye azonban nem az akcióban rejlik. Sheridan nem próbál ötpercenként sokkolni, nem épít mesterséges csavarokra, és nem akar minden jelenetet világmegváltó fordulatként eladni. A történet logikusan építkezik, a karakterek döntései következetesek, a konfliktusoknak pedig valódi súlya van. Emiatt az egész sokkal hitelesebb, mint a legtöbb modern kémsorozat.

Ha a folytatás is tartja ezt a színvonalat, a Lioness könnyedén megőrizheti helyét a legjobb modern akciósorozatok között.

Az évadnyitó minden fontos kérdést feltesz, látványos, feszült és végig magabiztosan építkezik. Az egyetlen igazi probléma ugyanaz, mint eddig: amikor igazán beindulna, egyszerűen véget ér. A záró cliffhanger után pedig aligha lesz olyan néző, aki ne akarná azonnal elindítani a következő részt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Azért jöttem vissza, mert nélkülem megszűnt volna a Sziget” - Gerendai Károly másfél milliárdos veszteséggel menti meg a fesztivált
Gerendai Károly a Telexnek adott interjújában jelentette be, hogy idén tudatosan másfél milliárdos veszteséget vállalnak a Sziget Fesztiválon. Az üzletember szerint ez egy befektetés a jövőbe, amivel a rendezvény élményalapú megújulását alapozzák meg.
F. O. - szmo.hu
2026. július 30.



A Sziget Fesztivál régi-új tulajdonosa, Gerendai Károly a Telex After című műsorában beszélt a fesztivál megmentésének körülményeiről, az új stratégiáról és arról, hogyan látja a Sziget jövőjét a megváltozott politikai és piaci környezetben. Gerendai elmondta, hogy bár hivatalos státusza még nincs a cégben, heti 4-5 napot a fesztivállal foglalkozik, miután nyolc év szünet után visszatért a tulajdonosok közé.

A beszélgetés elején kifejtette, hogy a Sziget jövőjének biztosítása érdekében idén tudatosan másfél milliárd forintos veszteséggel terveznek, amit egyfajta befektetésnek tekint. Szerinte a fesztiválpiacnak fel kell hagynia azzal a gyakorlattal, hogy mindent a sztárfellépőkre tesz fel.

„Le kell jönni arról a szerről, amin most az elmúlt időszakban nagyon erősen voltak, hogy mindent a sztárfellépőkre teszünk föl egy lapra, és ha sikerül épp jó sztárfellépőket szerezni, akkor majd eladunk sok jegyet, ha nem sikerül, akkor meg nem adunk el sok jegyet” – jelentette ki.

Úgy látja, egy külföldi fiatal nem fog csak azért repülőre ülni, hogy olyan előadókat nézzen meg Budapesten, akiket otthon is láthatna, ezért a Szigetnek plusz érveket, egyedi élményt kell nyújtania. Hozzátette, hogy a nagy nevek egyre kevésbé akarnak fesztiválokon fellépni, mert a szólókoncertekkel anyagilag és kreatív szempontból is jobban járnak.

Gerendai szerint a korábbi tulajdonosi kör minden pénzt a fellépőkre csoportosított át, ami az élményt nyújtó egyéb programelemek rovására ment.

A visszatérése után az egyik elsődleges célja az volt, hogy ezt a gondolkodásmódot megváltoztassa. A korábbi, adatvezérelt bookinggal kapcsolatban úgy fogalmazott, az torz eredményt hoz: „Ez egy ilyen önbecsapó helyzet tud lenni, hogyha azokat kérdezed csak, akik jönnek, hogy mit szeretnének, és nem azokat, akik nem jönnek, hogy miért nem jöttek és mit szerettek volna.”

A fesztivál zenei sokszínűségével kapcsolatban elmondta,

a fiatalok zenehallgatási szokásai megváltoztak, már nem műfajokban, hanem előadókban és slágerekben gondolkodnak, ezért a korábbi, tematikus színpadok modellje ma már kevésbé működőképes.

Ennek ellenére fontosnak tartotta egy új, magyar nagyszínpad létrehozását, hogy ezzel is üzenjék, a hazai előadókat újra komolyan veszik. A Bródy János életműve előtti tisztelgés ötletét is ő vetette fel, mert úgy érezte, fontos, hogy egy ilyen jelentős életművet még az alkotó életében megünnepeljenek. „Jó lenne nem kivárni a Bródynál is, az mégiscsak az az életmű, amit ő itt letett az asztalra, az egy annyira egyértelmű ügy” – indokolta a döntést.

Gerendai Károly furcsállja, hogy a korábbi években a Sziget elsősorban a legfiatalabb, legkevesebb pénzzel rendelkező korosztályt célozta meg.

Szerinte ez demográfiai és gazdasági szempontból sem volt logikus lépés, hiszen a Sziget mindig is egy többgenerációs fesztiválként működött jól. Ezzel kapcsolatban beszélt a legrosszabbul fogyó jegytípusról, a félárú diákbérletről is.

„Hát nagyon fura nekem is, és itt egy picit talán ebben az interjúban azt is mondtam, hogy hát nekem itt nagyjából meg is állt a tudásom” – ismerte el. Egyetlen racionális magyarázatának azt tartja, hogy mivel ennek a jegytípusnak az ára nem emelkedik, a diákok az utolsó pillanatig kivárnak a vásárlással, figyelembe véve például az időjárás-előrejelzést is.

„Csak azt senki nem gondolja hozzá, hogy nekem fel kell hozzáépíteni azt a művelődési házat is. És ugyanabból a bevételből kell mindezt kigazdálkodnom.”

A fesztivál magas áraival kapcsolatos kritikákra reagálva elmondta, a látogatók gyakran elfelejtik, hogy a Szigetnek a teljes infrastruktúrát fel kell építenie a semmiből. Ugyanez igaz a vendéglátósokra is, akiknek egy hét alatt kell kitermelniük a teljes költségüket, ami indokolja a magasabb árakat. Állítása szerint ma már nem vonzó a vendéglátósoknak a Sziget, és sokszor rá kell beszélni őket a kitelepülésre.

A kormányváltás utáni üzleti környezetről bizakodóan nyilatkozott, reméli, hogy a jövőben újra a teljesítmény fog számítani, nem a politikai kapcsolatok.

A Sziget szempontjából pozitív változásra számít, mert szerinte a korábbi kormány politikájával sok külföldi fiatal nem szimpatizált, ami visszatartó erő lehetett. Ugyanakkor felvetette, hogy a Sziget eddigi vonzerejéhez hozzátartozhatott az is, hogy egy „megtűrt” eseményként állt ki bizonyos értékek mellett egy olyan országban, ahol ezek nem voltak magától értetődőek. „Teljesen más dolog elmenni Hollandiába kiállni a szabadságjogok mellett, vagy Észak-Koreába.” Ez a fajta „megkülönböztetett státusz” szerinte most megszűnhet.

„Nem gondolom, hogy én nagyon alkalmas vagyok az ilyen típusú struktúrákban való működésre. Én ezt mindig az előző kormánynál is, meg az az előttin is mindenkinek elmondtam, hogy ha valaki kíváncsi az én szakmai véleményemre, akkor tök mindegy, hogy én kire szavazok.”

A beszélgetésben szóba került, hogy több zenekar, például a Gogol Bordello és a System of a Down is politikai okokból nem lépett fel Magyarországon. Gerendai elmondta, a kormányváltás után tervezik felvenni a kapcsolatot ezekkel az előadókkal. Saját politikai szerepvállalását kizártnak tartja. A korábban a Sziget portfóliójába tartozó Volt Fesztivál és Balaton Sound sorsáról elmondta, azokat a Superstruct azért szüntette meg, mert ráfizetésesek voltak. Jelenleg a Sziget talpra állítása a legfontosabb, nem újabb veszteséges projektek beindítása.

A Lupa-tó projektjét személyes kudarcnak éli meg.

„Nekem személyesen inkább kudarc sztori. Szerencsére a látogatóknak nem az” – fogalmazott, hozzátéve, hogy tévedett, amikor azt hitte, nagy igény van a magas minőségű szolgáltatásokra, és alulbecsülte, mennyire szélsőségesen időjárásfüggő a strand látogatottsága.

Végül elárulta, a Sziget nem hiányzott neki az elmúlt években, de a megmentése érdekében muszáj volt lépnie. „Nekem tök jó volt az életem anélkül, hogy én a szigettel kellett foglalkoznom... de nekem az a helyzet úgy tevődött föl, hogy akkor majd nem lesz, hogyha egyébként én nem lépek ebben.” Hosszú távú terveiről pedig így nyilatkozott: „Én azt remélem, hogy a lehető leggyorsabban sikerül eljutni oda, hogy ne legyen rám megint szükség.”

A TELJES BESZÉLGETÉS


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk