KULT
A Rovatból

10 film, amelyben benne volt a magyar haderő „keze”

Milyen kiképzést kapott Sztankay István és Antal Imre, és hogy "repkedhetett" egy magyar katonai helikopter az Eiffel-torony körül?

Link másolása

A Magyar Honvédséghez − és a Magyar Néphadsereghez − már csak speciális képességei révén is előszeretettel fordulnak és fordultak a filmesek. A honvedelem.hu összeállításában tíz olyan filmet, sorozatot gyűjtött csokorba, amelyek a magyar haderő közreműködésével készültek.

1. Angyalbőrben (1988−1990)

Gát György 1988-ban forgatott, majd 1990-ben bemutatott tévésorozata – amellett, hogy alapvetően vígjátékként, szórakoztatásra készült – valószínűleg az utolsó olyan PR-fogás volt a Magyar Néphadsereg részéről, amely tényleg jelentős pozitív eredményt hozott és az egész országban beszédtémává tette a haderőt. A forgatási munkálatokból természetesen a sereg is alaposan kivette a részét, élőerőt és technikai eszközöket egyaránt biztosítottak a sorozathoz, még akár olyan szinten is, hogy a hazai katonai közelharc élő legendája, Furkó Kálmán több részben is önmagát alakította.

A kitalált Vasbogdány fiktív laktanyájában szolgáló képzeletbeli szakasszal megeső kitalált események egyébként annak idején még ennek ellenére is számos aktív vagy nyugállományú katonánál „kiverték a biztosítékot”, mondván, hogy a sorozat teljesen irreális képet fest a sorkatonaságról és a hadseregről. Ez azonban semmit sem számított: a tizenhárom rész népszerűsége azóta is töretlen. Érdekesség, hogy mire a sorozat adásba került, már megtörtént a rendszerváltás, így a korábbi érára utaló kifejezéseket az utószinkron során cserélték. Így lettek a végleges változatban az elvtársakból bajtársak.

1angyal

A sorozat főcímzenéje:

Karády őrmester legendássá vált virtuóz káromkodása:

2. Őrjárat az égen (1969)

Mindössze négy rész készült belőle, ám a mai napig kultusza van: a Magyar Néphadsereg vadászpilótáinak és vadászpilóta-növendékeinek életéről szóló sorozatot egyenesen a Honvédelmi Minisztérium rendelte meg a 60-as évek végén, nagy részét a szolnoki reptéren rögzítették, és számos akkor hadrendben álló géptípus is felbukkant benne a Li−2-esektől kezdve a MiG−21-esekig. A részekben az oktatási időszak bonyodalmaitól a szövevényes kémsztoriig minden felvonult, Huszti Péter és Balázsovits Lajos pedig többek között az Őrjárat az égen epizódjainak köszönhetően került az ország legnépszerűbb színészei közé.

2orjarat

3. Princ, a katona (1966−1967)

A Princ, a katona a Magyar Néphadsereg megrendelésére készült propagandasorozat volt – ezt azonban a korszakban megszokott tévés viszonyokhoz képest pergő cselekménnyel és persze a sármos főszereplővel olyan jól sikerült elrejteni, hogy sok naiv nézőnek nem is esett le, miért készült valójában. Az Ernyey Bélát Magyarország egyik férfiideáljává tevő sorozat egy fiatal, rafinált angyalföldi srác történeteit mesélte el tizenhárom részen keresztül, és a mai napig kultuszsorozatnak számít. Annak ellenére, hogy a világ, amelynek népszerűsítésére született, rég az enyészeté, és ezt nem is nagyon sajnálja senki. Princ jellemfejlődése mindazonáltal kifogástalanra sikeredett, a bunyós, balhés vagányból a néphadsereg feddhetetlen katonája vált a sorozat végére.

3princ

4. Bors (1968)

A két világháború közötti időszakot feldolgozó sorozat címszereplője bármilyen helyzetben képes volt megúszni, játszani és túlélni, Sztankay István azonban vért izzadt ehhez: mivel a főszereplőnek mindenhez értenie kellett a lovaglástól a tankvezetésen át az ágyúlövészetig, a készítők természetesen nem is fordulhattak máshoz, mint a Magyar Néphadsereg illetékeseihez. A három és fél éven át forgatott, majd 1968-ban bemutatott sikersorozat színészei így aztán nemritkán kaszárnyában laktak, és tényleges katonai kiképzéseken is részt vettek. A tizenhat részből végül – mára homályba vesző okok miatt – csak tizenöt került adásba, ezek népszerűsége azonban töretlen.

4bors

A népszerű színészek, például Sztankay István vagy Antal Imre sokak kedvencévé tették a sorozatot

5. Egy óra múlva itt vagyok (1971−1974)

Láng Vince karakterét eredetileg amolyan magyar Svejknek szánták az alkotók, persze más kérdés, mi lett végül belőle. A szintén a néphadsereg hathatós közreműködésével forgatott Egy óra múlva itt vagyok tizennégy része ugyan távolról sem mentes a korabeli propagandától, a világégést a nyugalomra vágyó kisember szemszögéből szemlélő sorozat ennek ellenére is nosztalgiafilmnek számít azon generációknál, amelyek annak idején a televízióban élvezték végig Harsányi Gábor kalandjait.

5egyora

6. Drágább, mint az életed (2012)

A legfrissebb darab: a Magyar Honvédség egy Mi−24-es helikopterrel járult hozzá a javarészt Budapesten forgatott, de Moszkvában játszódó mozihoz, amely az egyik leglátványosabb akciójelenetben kap kiemelt szerepet. A felvétel ideje alatt a harci helikoptert Simon Péter őrnagy, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis pilótája vezette, és a főváros felett, illetve a hajmáskéri lőtéren egyaránt rögzítettek róla jeleneteket. A gép a Lánchíd és a Rákóczi híd közti szakaszon, a Duna medervonalában érintette a főváros légterét.

6goodday2

7. 100 Degrees Below Zero (2013)

Az Ice Age 2 munkacímen forgatott sci-fi tévéfilm egy részét az MH 86. Szolnok Helikopter Bázisán vették fel. Többek között itt forogtak azok a kockák is, amelyeken – a digitális technikának köszönhetően – a Magyar Honvédség Mi−8-as helikopterét az Eiffel-torony tetejénél körözve láthatjátok viszont a filmen az új jégkorszak által elpusztított, poszt-apokaliptikus világban. Az amerikai kábelhálózatokon 2013-ban debütáló film főszereplői John Rhys-Davies és Jeff Fahey, de magyar színészek is felbukkannak benne, mint például Kamarás Iván vagy Lengyel Tamás.

7below

8. A kőszívű ember fiai (1964)

Várkonyi Zoltán hatalmas filmeposza máig az egyik legnézettebb magyar mozifilmnek számít, tömegjeleneteihez pedig a mester természetesen nem nélkülözhette a Magyar Néphadsereg segítségét, elsősorban a sorkatonák és a díszletépítés területén. E téren Jókai Mór regényének megfilmesítése amolyan előtanulmányt is jelentett a négy évvel későbbi folytatáshoz, és ugyan a mai kor ízlésének a film – akárcsak a regény – már kissé talán lassú tempójúnak számít, azzal nem lehet vitatkozni, hogy a valaha készült legmaradandóbb, legértékesebb hazai kalandfilmek közé tartozik.

8koszivu

9. Egri csillagok (1968)

Teljesen természetes, hogy egy történelmi filmet, ráadásul a magyar hadtörténet egyik leghíresebb, dicsőséges győzelmét megörökítő történelmi filmet nem lehetett megvalósítani a Magyar Néphadsereg tevékeny közreműködése nélkül, pláne a korábbi kedvező tapasztalatok fényében. Így aztán Várkonyi Zoltán stábját a lehető legváltozatosabb módokon segítette az akkori sorállomány egy része: díszletépítőként, statisztaként egyaránt számos kiskatona bukkant fel a vásznon. Mindez olyan jól sikerült, hogy a film számos jól dokumentált bakija közül az egyik legordasabb is hozzájuk kötődik: a törökökre guruló „tüzes kerék” hátterében tisztán látható az egyik jelenetben, amint egy sorkatona éppen berohan a Pilisborosjenőn felhúzott vármásolat kapuján.

9egri

A kiskatonák a várostromkor szerepeltek statisztaként:

10. Bevetés (2004)

A végén természetesen a saját kutyánk kölykét sem hagyhatjuk ki a jóból, igaz, a Bevetés című negyedórás alkotás nem hagyományos játékfilm, s nem „csak” közreműködő volt benne a honvédség, hanem konkrétan róla szólt, és a Katonai Filmstúdió készítette el az akkori stúdióvezető, Schütz Gergely vezénylete mellett. Az alapkoncepció az volt, hogy a végeredmény látványos formában mutassa be a Magyar Honvédség képességeit – ebben pedig nemcsak technikai eszközök, hanem a haderő máig ismert arcai is közreműködtek.

A honvedelem.hu további Top 10-es összeállításait ide kattintva olvashatjátok.

Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„A bicskei áldozatok elnézést kértek, végre, Balog Zoltántól, Varga Judittól és Novák Katalintól” – Bödőcs Tibor retró Híradó-paródiával jelentkezett
Teli van erős utalásokkal a humorista legújabb videója, amiben körülmetélik Gyöngyösi Mártont, és Karácsony Gergely is férfivá műtteti magát.

Link másolása

A régi idők Híradójának paródiájával jelentkezett Bödőcs Tibor. Az alig ötperces szösszenetben számos közéleti eseményt figurázott ki a népszerű humorista.

A humor azonban sok helyütt maró társadalomkritikát rejtett: szóba került többek között, hogy Szijjártó Péter Szergej Lavrovval együtt nevette ki az orosz börtönben meghalt Alekszej Navalnij nyitott koporsóját, hogy Orbán Viktor megtanította cipőfűzőt kötni Donald Trumpot vagy hogy a bicskei gyerekotthon áldozatai bocsánatot kértek – végre – Balog Zoltántól, Varga Judittól és Novák Katalintól.

Ezen kívül a Vágó István-klón Bödőcs „beszámolt” arról is, hogy az amerikai nagykövetségen körülmetélték Gyöngyösi Mártont, hogy Magyar Péter eltávolíttatja Schmidt Mária-tetoválását a válláról, és megtudhattuk, hogy Karácsony Gergely férfivá műtteti magát.

A rövid videó végén, mintegy bónuszként, értesülhettünk a legújabb Rákay Philip-filmről is – ezúttal igen meglepő stílusban.

Bödőcs Tibor retró Híradó-paródiája


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Az év legjobb sorozata, csak a legerősebb idegzetűeknek – A Szarvasbébi való életbeli szereplői is megszenvedték a történetüket
Ha van kedved egy kis önsanyargatásra, és bírod a lelki zsarolást, a Szarvasbébi a te sorozatod lesz! Miután megnéztem a Netflix legújabb dobását, kellett egy kis idő, mire össze tudtam foglalni a gondolataimat.

Link másolása

Ez meg mi volt? Gondolhatná mindenki, miután végig nézi a Szarvasbébit. Sokan már a címét se tudják hova tenni, egy nagy kérdőjel a sorozat.

Amikor utánaolvastam az interneten, mindenhol azt írták, hogy ez a sorozat fájni fog.

De nem úgy, ahogy egy rossz sorozat tud fájni. Hanem egy erős gyomros, amit csak egy igazán kiemelkedő alkotás tud adni.

Nagyon kellemetlen nézni a Szarvasbébit, de hajtja a nézőt a katasztrófaturizmus. Tipikus „ennél rosszabb már nem jöhet”, aztán kapjuk a gyomrosokat sorban, mígnem a földön heverünk, de mégis megnézzük a következő részt. Nagyon fura, de nem tudom autentikusan leírni, milyen érzés a sorozatot végig ülni, bárhogy is próbálom, ezt bizony látni kell.

Miről is szól a Szarvasbébi? Egyáltalán mi ez a cím?

Richard Gadd skót humorista a 2019-es edinburgh-i Festival Fringe-en adta elő a Szarvasbébi című műsorát, ami saját életéről szólt. Arról, hogy hogyan próbált betörni a showbizniszbe, majd végül hogyan lett szinte emberi roncs. Ezt a műsort a Netflix megvette, és sorozat formájában feldolgozta. Richard Gadd maradt az író, az alkotó és a főszereplő. Megváltoztatták a neveket, de csak azért, hogy a valódi szereplők identitását védjék. A Szarvasbébi nem finomkodik, Gadd minden rossz döntése szinte szűrő nélkül bekerült a forgatókönyvbe úgy, hogy közben narrálja a cselekményt, tehát még mögé is látunk, mit miért csinál szerencsétlen főszereplőnk.

Donny Dunn (Richard Gadd) kitartó, de sikertelen humorista. Csaposként dolgozik egy bárban, ahova betéved Martha Scott (Jessica Gunning). A túlsúlyos, nem túl ápolt, alacsony brit nő pityeregve lép oda a csaposhoz, ám amikor Donny megkérdezi mit szeretne, azt válaszolja Martha, hogy nincs pénze. Donny meghívja egy csésze teára. Ez az apró gesztus nem várt következményekkel fog járni Donny életében. Martha innentől fogva rátapad, mint egy kullancs, minden nap bejár a kocsmába, főszereplőnk pedig meghívja egy diétás kólára, mert bár Martha azt hazudja, hogy gazdag, sosincs pénze.

A csaposnak jó érzés, hogy végre valakinek fontos, mert éppen a padlón van az élete.

Amit még nem tud Donny ekkor, hogy mindig van lejjebb. Martha megszerzi Donny e-mail címét a humorista weboldaláról, és innentől kegyetlenül elkezdi zaklatni. De ő nem csinál semmit, nem jelenti a rendőrségen, csak hagyja, hogy a nő a bőre alá másszon, hiszen addig sem üres az élete. Nem írok sokat, de elég annyi, hogy egy folyamatos lejtmenetnek leszünk tanúi, aminek a végeredménye a Szarvasbébi. Ami nem más, mint a becenév, amit Martha ad Donnynak, a nagy, szomorú szemei miatt.

A legszörnyűbb a Szarvasbébiben, hogy mennyire reális, hihető és megdöbbentő. Ez akárkivel megtörténhet, és meg is történik nap-mint-nap. Minden, amin Donny keresztülmegy, érthető, logikus és teljesen megbabonázó. Tényleg jönnek azok az információk, amiket nem ad ki magáról az ember, főszereplőnk mégis elmondja a nézőknek, sőt belső monológokkal meg is magyarázza őket.

Közelről, szinte barátként tekintünk szegény Donnyra, látjuk azt az elképesztő utat, amit a hét rész alatt bejár.

A legmorbidabb az egészben, hogy ennek a zaklatásról szóló szörnyű történetnek az lett a vége, hogy a sorozat rajongói felkutatták az igazi embereket, akiket álnéven játszottak a színészek, és kegyetlenül elkezdték zaklatni őket... Ilyen volt például az „igazi Martha” esete, a beteg nőt elkezdték kegyetlenül online inzultálni a nézők. Richard Gaddnek kellett rászólnia a saját rajongóira, hogy mennyire képmutató a viselkedésük. Ezzel be is zárunk egy teljes kört.

Ahogy haladnak előre az epizódok, egyre rosszabb dolgok történnek Donnyval, és mégsem lehet leállni a sorozattal. Bámulatosan rossz döntések szemtanúi lehetünk, amiket ennyire rosszul kezelni ámulatba ejtő. Ilyet tényleg nem lehet kitalálni.

A súlyosan beteg elme és erősen labilis lelki problémákkal küzdő humortalan komikus párbaja eddig az év legjobb olyan sorozata, aminek a közelébe se szeretnék menni többet.

Nézni, ahogy a két sérült lélek függ egymástól, igazi katasztrófaturizmus. Engem a negyedik rész teljesen kiütött. Nagyon fontos, erősen 18+-os a sorozat, és nem azért, mert annyira grafikus a megjelenítés, hanem mert ez egy érett, kegyetlenül lélekromboló sorozat.

A színészek 100%-ot beleadnak, ami nem csoda, Gadd gyakorlatilag Donny, csak más néven. Jessica Gunning néha szánalomra méltó, máskor irritáló, de van, amikor egyenesen ijesztő az alacsony, pufi, középkorú hölgy. Nava Mau alakítja főszereplőnk transznemű barátnőjét pár rész erejéig, Terit, aki az egyetlen fény az életében. A többi színész pedig tökéletesen játszik Donny és Martha párbaja alá.

Kiemelendő még Mark Lewis Jones, mint Donny apja. A skót karakterszínész minden pillanata aranyat ér.

Eljutottunk a lezárásig. Nem tudom, mi a helyes ajánlás a Szarvasbébi esetében. Mert ezt mindenkinek látnia kéne, de pontosan tudom, hogy az emberek többsége ki fog borulni tőle. Aki nyitott egy kis önsanyargatásra, annak tudom ajánlani a sorozatot. Tényleg az év egyik legjobb szériája, amit azért kevés embernek ajánlok tiszta szívből. A Szarvasbébi megtekinthető a Netflix kínálatában.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Két órából egy érdekes, egy kínzás. Megéri? Az elátkozott Queen Mary kritika
Az elátkozott Queen Mary nem más, mint egy ügyesen összerakott zagyvaság. Hangulatos, gyönyörű, de értelmetlenül túlbonyolított horror próbálkozás.

Link másolása

A Queen Mary olyan, mintha egy erőltetett, izzadságszagú Netflix horrort néznénk. Egy szerencséje van: az alkotók komolyan gondolták és kemény munkát fektettek bele. Nem tudom, hogyan lehetne leírni Az elátkozott Queen Mary-t úgy, hogy átadjam a tapasztalataimat.

Kerek egész képet, ugyanis nem tudok írni, akkora összevisszaság az egész.

Kár érte, se a színészek, se a filmes szakemberek nem tehetnek róla, egészen máshol csúszhatott el ez a történet.

A kezdés meglepően impozáns. 1938-ban járunk egy halloween-i estélyen egy hajó fedélzetén, amely épp az új világba tart Angliából. Egy furcsa családot követünk az első osztálynak fenntartott étteremben, akikkel valami nem stimmel.

Apuka erőszakosnak tűnik, anyuka babonásnak, a gyermek pedig nem bír magával.

A párbeszédekből hamar össze lehet tenni, hogy ők bizony nem az első osztályra valók, de Halloween-re hivatkozva, álruhában sikerül elvegyülniük a gazdagok között. Természetesen lebuknak és baj-bajt követ, majd az egész egy vérengzésbe fullad.

Aztán gyors váltás és egy másik családot kezdünk el követni a jelenben, Anne (Alice Eve), Patrick (Joel Fry) és gyermekük Lukas (Lenny Rush) személyében. Szépen lassan, nem túl szájbarágósan kiderül, hogy ők mit keresnek a már szórakoztató központként működő, Los Angelesben végleg kikötött Queen Mary-n.

Valami nem stimmel az egész hajóval, egyszerre túl steril és zavaróan mocskos.

A kapitány, Bittner (Dorian Lough) is gyanúsan viselkedik, mintha titkolna valamit. Mondani sem kell, hogy a két történetszál egyszerre folyik egymás mellett, felváltva váltakozik, majd egyszer csak összefonódnak.

Nem fogok spoilerezni, mert nem is igazán tudnék. Hangulatos indításból viszonylag gyorsan elérkezünk az unalmas tucathorrorok világába. Maga a helyszín már megért volna egy értelmesebb filmet. Az atmoszféra tapintható, mind a jelen mocska és felületes sterilsége, mind a ’30-as évek elegáns nyomora. A képi világ zseniális, a vágások néha ámulatba ejtőek, a gyönyörű képekkel társulva.

Isaac Bauman operatőr képei magukért beszélnek. A kivégzések brutalitása ritkán látott moziban X karika nélkül. Nem ezen fog múlni a siker.

A kosztümök, a maszkok, a díszletek és még a CGI is rendben van, az alacsony költségvetés ellenére. Alice Eve, Joel Fry és a többi színész is jó. Ami biztos, hogy nem ezen a brigádon csúszott el a dolog. A forgatókönyvíró és a rendező azonban egyest érdemelnek - köszönjük leülhetnek.

Sokat segíthetett, hogy tényleg mindent próbáltak helyszínen felvenni, a Queen Mary hajón forgathatott a stáb, sőt még egy 3D-s szkennelést is végeztek az egész hajón, így szabadon mozoghatott az operatőr a szűk térben, digitálisan. Érdekes technológia ügyes felhasználása. Akkor mi a gond az egésszel, hogy nem úgy hivatkozom rá, hogy az év egyik legjobb horrorja? Egyszerű: ősbutaság az egész film. Nem csak unalmas, nem ijesztő, de még értelmetlen, logikátlan és zavaróan buta karakterekkel van tele.

Ennyire gyenge forgatókönyvet régen láttam. Mintha mesterséges intelligenciával írták volna,

azzal a leírással, hogy „robot csinálj nekem egy látványos, brutális horrorfilmet, naaaaagy csavarral a végén.” Hát nem jött össze, se izgalmas, se érdekes nem lett a végeredmény. Azon kívül, hogy szép és mozog a kép, sok köze nincs egy koherens történethez.

Itt senki se úgy viselkedik, mint egy élő ember. A gyilkos áldozatai megköszörülik a torkukat, miközben a kegyetlen tettes véres fejszéje még egy fejbúbban van. Aztán elkezdenek elfutni egy zsákutcába négyen! Tényleg mélységesen felháborító, hogy ezzel valaki pénzt szeretett volna szerezni. A forgatókönyvírók között nem meglepő, hogy az első filmes Stephen Oliverrel és a nem túl nagy tapasztalattal rendelkező Gary Shorreal találkozunk. Egyébként Shore rendezte is a filmet elég, ha ehhez annyit teszek hozzá, hogy előző nagyjátékfilmje Az ismeretlen Drakula mérföldekkel jobb volt ennél. Pedig az nagy szó! Aki látta, az tudja.

Ami a legrosszabb az egészben, hogy a mozi annyira szép, amennyire egy horrorfilm képes rá.

Még a felúszó feliratok, a stáblista elrendezése és a főcím is művészire sikerült. Valószínűleg itt ment félre: volt egy remek ötlet, de nem volt elég tartalom egy egész estés filmhez, ezért tóldották-fóltozták és addig csavarták művészieskedéssel, hogy a Frankenstein szörnyetege effektus történt. Lehet jobb lett volna, ha elégetik a Queen Mary-t, ahogy ezt a szörnnyel is tették. Spoiler az 1931-es Boris Karloff filmből, elnézést.

Nem ragozom tovább, rossz film a Queen Mary. Lehetett volna remek horror is, ha a forgatókönyv hozzáértő kezekben landol, vagy ha csak egy rövidfilmet készítenek az alkotók. De egy több mint kétórás misztikus kalandnál nem adott többet.

Olyan mintha megnéztük volna a Lost első és utolsó részét egymás után. Egy figyelemfelkeltő, gyönyörű, rejtélyes felvetés, ami egy kiábrándító, túlcsavart, értelmetlen badarságba csap át.

Nem ajánlom senkinek, inkább nézzetek meg mást a mozi kínálatból.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Azahriah, Beton.Hofi és Pogány Induló is Aristjus-díjat kapott – mutatjuk a teljes listát
Díjazták rajtuk kívül cserihannát, Kovács Adriánt és posztumusz elismerést kapott Eötvös Péter is.

Link másolása

Tabár István alkotói életműdíjat kapott, az év könnyűzenei szövegírója Beton.Hofi lett, elismerést vehetett át mások mellett Azahriah és Pogány Induló a zenei Artisjus-díjak átadásán. A komolyzenében posztumusz Eötvös Pétert is díjazták.

A szerzői egyesület 24. alkalommal díjazta a kortárs zeneszerzőket és szövegírókat, idén tizenhárom alkotót ismert el. A díjakat hétfőn a Magyar Zene Házában adták át a korábban bejelentett irodalmi Artisjus-díjakkal együtt.

Az év könnyűzene-szerzője Kovács Adrián. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen zenés színészmesterséget oktat, 2023-tól a Vígszínház zenei konzulense, tíz színházi darabot jegyez. „Érettebb műveinek zenei világa a művészi elmélyülés, az alkotói igényesség értékét hordozza magában” – írta róla Kocsik Tibor.

Az év könnyűzenei szövegírója Schwarz Ádám (Beton.Hofi) hiphop előadó. Két sikeres albumon – comic sins, Playbánia – van túl, Hundred Sins-szel közös Bagira című dala minden idők harmadik legtöbbet játszott magyar dala a Spotifyon. „Négy év alatt ötven dalt és húsz klipet adott ki, számos kollaborációban vett részt, miközben önazonos maradt. Érett, szociografikus, önfeltáró szövegeivel belekarcolta magát a magyar zenei életbe” – írta róla Major Eszter.

Az év produkciója a Stúdió 11 60 éves koncertje lett. A zenekar a Magyar Rádióban Zsoldos Imre és Dobsa Sándor vezetésével 1963-ban alakult. A mai Stúdió 11 Ensemble a dzsesszben és a könnyűzenében alkot.

Az év junior könnyűzenei alkotója elismerést hárman kapták.

Baukó Attila 2019-ben publikálta első dalait Azahriah néven. DESH-sel közös száma, a Rét 2020-ban felkerült a slágerlistára, 2021-ben megnyerte az MTV EMA legjobb magyar előadója díját, 2022-ben a Sziget nagyszínpadán lépett fel, tavaly teltházas koncertet adott a Sportarénában, ősszel Európában turnézott. „Megtalálni a megfelelő és sikeres hangvételt, szöveget, hangszerelést, színpadi- és médiajelenlétet páratlan koncentráció és szórakoztatóipari bravúr” – foglalta össze Czutor Zoltán.

Szintén elismerést kapott Cseri Hanna, azaz cserihanna bábszínházi rendező, dalszerző és énekes. Debütáló albuma, a Kikötő tavaly jelent meg. Három díjat nyert a Színikritikusok díjátadóján, 2023 tavasza óta a Budapest Bábszínház zenei vezetője. „Közhelymentes és önironikus dalaival úgy enged betekintést a hétköznapjaiba, mintha csak a naplójából olvasna fel nekünk” – írta róla méltatásában Major Eszter.

A harmadik díjazott Szirmai Marcell, azaz Pogány Induló 2022-ben robbant be az underground rap színtérre Zártosztály című dalával. Nagylemezei: Megáll az idő (2023), Vagy mindent vagy semmit (2024). „Dalai társadalmi relevanciát és mély személyes élményeket tükröznek, miközben friss lendületet adnak az old school rap műfajának” – fogalmazott laudációjában Both Miklós.

  • Az Év Komolyzenei Műve: Eötvös Péter: Valuska (posztumusz díj), szövegkönyvet írta: Keszthelyi Kinga, Mezei Mari; Dargay Marcell, Dinyés Dániel és Futó Balázs: Jób könyve, szövegíró, dramaturg: Mátrai Diána Eszter; Mohay Miklós: Aranyszájú Szent János liturgiája
  • Az Év Junior Komolyzenei Alkotója: Oláh Patrik
  • Az Év Magyarnóta-szerzője: Ludvig József

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk