KULT
A Rovatból

10 emlékezetes hidegháborús film

Van közte örökzöld James Bond-film, felejthető sablonos akciómozi és mai szemmel is nagyon izgalmas politikai krimi.


Az ukrán válság és a krími események hatására az utóbbi hetekben ismét az érdeklődés fókuszába került Oroszország és a Nyugat viszonya, amelynek kapcsán mind a szakértők, mind a politikusok gyakran felidézték a hidegháború éveit. A honvédelem.hu szubjektív tízes összeállításában a kétpólusú világrendszer mára már szinte elfeledett légkörét idézzük fel néhány emlékezetes film segítségével.

1. A mandzsúriai jelölt

Eredeti cím: The Manchurian Candidate

Megjelenés éve: 1962

Rendezte: John Frankenheimer

Főszereplők: Frank Sinatra, Laurence Harvey, Janet Leigh, Angela Lansbury, Henry Silva

Vajon mi történt Raymond Shaw (Laurence Harvey) alakulatával Koreában? Hiába kaptak meg minden létező kitüntetést hősiességükért, a szakasz több tagját is szörnyű rémálmok kínozzák, és homályosan embertelen, beteges kísérletek emléke kísérti őket. Bennett Marco (Frank Sinatra) nyomozni kezd, és titokzatos, az emberi agy manipulálására irányuló kísérletek, illetve bűntények nyomaira bukkan, amelyek a titkosszolgálatok és a nagypolitika világába vezetnek. A mandzsúriai jelölt egyszerre thriller és keserű szatíra, amelyet a legtöbb internetes összeállítás minden idők legjobb két-három hidegháborús filmje közé sorol, méghozzá méltán. Sajnos Hollywood 2004-ben megpróbálkozott egy remake-kel, amely azonban Denzel Washington és Meryl Streep ellenére sem ért az eredeti nyomába.

1mandzsuria

2. Oroszországból szeretettel

From Russia With Love

1963

Rendezte: Terence Young

Főszereplők: Sean Connery, Daniela Bianchi, Pedro Armendáriz, Lotte Lenya, Robert Shaw

Pár ritka kivételtől eltekintve tulajdonképpen szinte az összes James Bond-filmet felsorolhatnánk a sorozat hőskorából, hiszen a 007-es ügynök annak ellenére is a hidegháborús korszak egyik ikonja, jelképe volt, hogy Pierce Brosnannek és Daniel Craignek köszönhetően a sorozatot az alkotók sikerrel rebootolták, és a mai nézőknek már nem feltétlenül agyafúrt szovjet ügynökök jutnak eszébe Bondról. A sok közül általunk önkényesen kiválasztott Oroszországból szeretettel a széria egyik legsikeresebb darabja volt a maga idejében. A történet szerint a 007-esnek egy szovjet nagykövetségről kell ellopnia egy titokzatos dekódert – a KGB azonban még az ő eszén is túljár. Maga a film egyébként klasszikus Bond-mozi Sean Conneryvel: a maiakhoz képest kissé lassú és szögletes, de mindenképpen örökzöld darab.

kinopoisk.ru

3. Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni

Dr. Strangelove Or How I Learned To Stop Worrying And Love The Bomb

1964

Rendezte: Stanley Kubrick

Főszereplők: Peter Sellers, George C. Scott, Sterling Hayden, Keenan Wynn, Sam Pickens

Stanley Kubrick éjfekete szatíráját a kritikusok többsége minden idők legjobb és legemlékezetesebb hidegháborús filmjének tartja, és egyben a különc rendező egyik legkerekebb munkájának is – méltán. A filmben egy őrült amerikai tábornok, a beszédes nevű Jack D. Ripper (Sterling Hayden) válik elszabadult hajóágyúvá, és indít a saját szakállára támadást a Szovjetunió ellen, amit aztán az egyaránt tehetetlen balfékként ábrázolt washingtoni és moszkvai vezetés nem is képes megakadályozni. De a végén még az atomháborúnak is meglátják a napfényes oldalát… Mondani sem kell, Kubrick filmje rengeteg vitát váltott ki, de a pengeéles, abszurd elemekben is bővelkedő alkotás ma már Hollywood örök klasszikusai közé tartozik.

3strangelove

4. Háborús játékok

War Games

1983

Rendezte: John Badham

Főszereplők: Matthew Broderick, John Wood, Dabney Coleman, Ally Sheedy, Dennis Lipscomb

Amikor a hidegháborús hangulat betör a középiskolások mindennapjaiba, ráadásul a frissen meghirdetett csillagháborús doktrína futurisztikus szellemiségében – röviden így lehetne jellemezni a Háborús játékok alapszituációját. David Lightman (Matthew Broderick) igazából semmi rosszat nem akart, de véletlenül olyan számítógépes program került hozzá, amely összekötötte őt a Pentagonnal, és nem tudván, mit csinál, nemzetközi patthelyzetet idézett elő, pedig csupán játszani akart egyet. Mint látható, a Háborús játékok teljesen elrugaszkodott a valóságtól, de ennek ellenére is védjegyszerű 80-as évekbeli alkotás – egy letűnt korszak emléke, amely videón Magyarországon is közkézen forgott, és meglehetősen népszerű volt annak idején.

4haborusjatek

5. Vörös hajnal

Red Dawn

1984

Rendezte: John Milius

Főszereplők: Patrick Swayze, Charlie Sheen, Lea Thompson, C. Thomas Howell, Darren Dalton

John Milius sosem számított Hollywood tekintély- vagy tabutisztelő rendezői közé, így a Vörös hajnal már a maga idejében is rengeteg vitát váltott ki. A film egy alternatív valóságban játszódik, ahol az Egyesült Államok a NATO szétesése után gyakorlatilag egyedül maradt a kommunista blokkal szemben. Mexikóban vörös puccs történt, és egy szép napon az amerikaiak arra ébrednek, hogy szovjet katonák intéztek támadást az ország ellen. Ebben a helyzetben pedig nem lehet mást tenni, mint bevenni magukat a vadonba, és partizánakciókkal gyengíteni az ellenfelet… Az érdekes gondolatkísérlet a kasszáknál is működött, noha az amerikai liberális kritikusok szabályosan Milius vérét kívánták a film után. Érdekesség, hogy 2012-ben készült egy kevésbé ütős remake is, amelyben Amerika közös orosz−észak-koreai agresszió áldozata lesz, ez azonban elég csúnyán megbukott.

5voroshajnal

6. Nincs kiút

No Way Out

1987

Rendezte: Roger Donaldson

Főszereplők: Kevin Costner, Gene Hackman, Will Patton, Sean Young, George Dzundza

A Nincs kiút kifejezetten agyafúrt politikai krimi, illetve kémfilm, amely egy szerelmi konfliktusból kiindulva mutat be egy elképzelt szituációt a 80-as évek hidegháborús pszichózisában leledző Pentagonjában. A korrupt, veszélyes védelmi miniszter (Gene Hackman) összekötőjeként a fiatal tiszt, Tom Farrell (Kevin Costner) kerül viszonylag gyorsan szorult helyzetbe, amiből lehetetlennek tűnik kivágnia magát – azt pedig spoilerezés nélkül is elárulhatjuk, hogy a végig roppant hatásos, rideg és feszült atmoszférájú film a végén az egyik legváratlanabb és legbriliánsabb csavarral szolgál, amit csak valaha kiagyaltak Hollywoodban. Kötelező néznivaló.

6nincskiut

7. Vasmadarak II.

Iron Eagle II

1988

Rendezte: Sidney J. Furie

Főszereplők: Louis Gossett Jr., Mark Humphrey, Stuart Margolin, Alan Scarfe, Sharon Brandon

A Vasmadarak II. nem azért került be ebbe az összeállításba, mert annyira jó film, hanem mert ez a mozi – például a vele nagyjából egyszerre bemutatott, „civil vonalon” mozgó, Schwarzenegger-féle Vörös zsaruval egyetemben – már azon hullámba tartozott, amikor az amerikai filmkészítőket is megcsapta a glasznoszty és a peresztrojka szele. A videotékás klasszikus első Vasmadarak folytatásában amerikai és szovjet vadászpilóták, illetve szárazföldi egységek egy titkos akció keretében közösen lépnek fel egy fiktív közel-keleti állam ellen, amely mindkét szuperhatalomra veszélyt jelent. A film meglehetősen naiv és olyan egyszerű, mint a faék, de éppen emiatt rejlik benne valami sajátos báj, és kétségtelenül jellemző kordokumentum – a különböző televíziós csatornákon néha még manapság is bele lehet botlani.

7vasmadarak

8. Vadászat a Vörös Októberre

The Hunt For The Red October

1990

Rendezte: John McTiernan

Főszereplők: Sean Connery, Alec Baldwin, Scott Glenn, Sam Neill, James Earl Jones

Mi történik, ha 1984-ben, a „reaganomics” éveiben hirtelen megindul Amerika felé a legmodernebb fejlesztésű, nukleáris fegyverekkel is bőséggel felszerelt szovjet tengeralattjáró? Nyilván kitör a pánik, és még a kiváló Jack Ryan (Alec Baldwin) ügynöknek sem hiszik el, hogy a Vörös Október kapitányának, Marko Ramiusnak (Sean Connery) nem az esze ment el, és valójában nem támadást tervez, hanem át akar állni az ellenfélhez… A Tom Clancy regényéből forgatott pörgős, izgalmas és kiváló színészi alakításokkal is emlékezetessé tett Vadászat a Vörös Októberre kétségtelenül az egyik legemlékezetesebb hidegháborús akciófilm, amely nem mellesleg kora egyik legsikeresebbje is volt, több mint 200 millió dollárt termelt a kasszáknál. Minden alappal: lassan negyedszázaddal később is egyértelműen a legjobb Jack Ryan-film, pedig később olyanok követték, mint a Férfias játékok vagy a Végveszélyben.

8vorosoktober

9. Tizenhárom nap – Az idegháború

Thirteen Days

2000

Rendezte: Roger Donaldson

Főszereplők: Kevin Costner, Bruce Greenwood, Steven Culp, Dylan Baker, Henry Strozier

Ugyan 145 perces hossza nem tette éppen nézőcsalogatóvá, a Tizenhárom nap kétségtelenül az egyik legszínvonalasabb politikai thriller, amit az elmúlt két évtizedben forgattak Hollywoodban. Erre persze már maga a téma is predesztinálja, hiszen Roger Donaldson mozija a hidegháború legfeszültebb két hetéről, az 1962-es kubai rakétaválságról mesél, amikor a világ szó szerint egy gombnyomásnyira került attól, hogy a két szuperhatalom kietlen, radioaktív sivataggá rakétázza egymást. Kiváló arányérzékkel elkészített, felesleges szájbarágástól mentes, relatív hosszúsága ellenére is végig érdekfeszítő film készült. Mindenképpen érdemes megnézni, és ez a művelet néhány éves szünetekkel akár rendszeresen is simán megismételhető.

9ideghaboru

10. Jó estét, jó szerencsét!

Good Night And Good Luck

2005

Rendezte: George Clooney

Főszereplők: David Strathairn, Robert Downey Jr., George Clooney, Jeff Daniels, Patricia Clarkson

Vajon miért rúgták ki a légierőtől Milo Radulovichot, és miért titkosították az ügy részleteit az 50-es évek elejének paranoiás, mccarthyzmustól kellemetlen levegőjű Amerikájában? És ki állhat az esetet tévéműsorában bemutató Edward R. Murrow (David Strathairn) ellen kezdődő boszorkányüldözés hátterében? George Clooney bátor, izgalmas filmjének középpontjában a 20. századi amerikai történelem egyik sötét fejezete, a minden bokorban kommunistákat sejtő, emberi jogokra fittyet hányó Joseph McCarthy szenátor dominálta korszak visszaélései állnak. A téma politikai érzékenységére jellemző, hogy a filmet ugyan jelölték a legtöbb amerikai filmdíjra, ám e jelölések nagyobbik részét aztán nem tudta tényleges elismerésre váltani. Viszont mindössze 7 millió dollárból készült (fekete-fehérben), és ennek a nyolcszorosát termelte ki a mozipénztáraknál.

Ha tetszett a lista, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Ez az improvizációs előadás bemutatja, mi történik, ha több generáció összezárva él
Mi történik, ha egy lakásban él együtt a nagyi, a szülők és a Z generációs kamasz? Félreértések, feszültségek – és rengeteg humor. A Kortársas című improvizációs előadás nemcsak szórakoztat, de finoman tükröt is tart: megmutatja, hogy egy kis figyelemmel és nevetéssel a generációs szakadékok is áthidalhatók.


Az Improvizuál Produkció két évvel a nagysikerű Válótársas után újra a Városmajorban lép fel: a legjellemzőbb ellentéteket szülő helyzetekkel teli Kortársassal, amelyet július 29-én láthat a közönség. A nagyi szó szerint nem érti, mit beszélnek a mai fiatalok, a már felnőtt gyerekek falra másznak a szüleik okvetetlenkedő kérdéseitől, az ötvenes főnök képtelen elfogadni a huszonéves beosztottja nézeteit a munkáról. Hogy mi a közös bennük? A Kortársas című fél-improvizációs előadás szerint az, hogy mindegyik szituáció feloldható egy kis odafigyeléssel és humorral.

A tavasszal bemutatott előadás célja hasonló, mint a korábbi produkciónak: egyszerre nevettet meg és ad tanácsot, miközben a remek színészek improvizációs képességét is próbára teszi.

És bár a keretezés hasonló, a házaspárbaj után a népszerű csapat fókuszt váltott: most az egymással együtt élni képtelen, azaz kénytelen generációk kommunikációs ügyetlenkedéseit veszik szemügyre szórakoztató módon.

A mai közbeszédben a generációkutatás alighanem az egyik legtöbbet tárgyalt terület. Van, aki szerint mindenre magyarázatot ad, ha megértjük, hogy az egyes korosztályok hogyan viselkednek egymás között és másokkal, de akad olyan is, aki szerint túlzás mindent pusztán egy születési dátumból levezetni. Az igazság valahol középen lehet:

sokunk mindennapos tapasztalata, hogy bár egy nyelvet beszélünk egy tőlünk idősebb vagy fiatalabb munkatárssal vagy hozzátartozóval, de valahogy mégsem értjük egymást...

Tény az is, hogy – köszönhetően a jóléti társadalom működő intézményeinek – még soha nem élt egy időben ennyi, nagyon eltérő tapasztalattal bíró generáció. Gondoljunk csak bele, mennyire más az életstílus, a nyelvhasználat, a technológiához való viszony, mondjuk, egy a második világháború után született, az építők generációjához tartozó idős ember és egy 2010 után született alfagenerációs fiatal között...

Ez az éles élmény jelenti a kiindulópontot a Kortársashoz: az alkotók helyesen ismerték fel, hogy ami az egyiküknek természetes, az a több generációval alattuk vagy fölöttük lévőnek már megfejthetetlen rejtvény. Bizony, akár a családon belül is egészen más valóságokat érzékelünk, és ha mindennek hangot is adunk, a robbanás garantált.

De nem a Kortársas nézőinek: Bereczki Enikő generációs szakértő, A rejtélyes Z generáció című bestseller írója volt az alkotócsapat segítségére abban, hogy olyan jellegzetes, mégis eredeti szituációk mentén közösen gondolkodjunk a korosztályi szakadékokról, amelyekkel nap mint nap mindannyian találkozunk. Gönczi Dorka és Varga Zsolt mediációs szakemberek tapasztalt problémaazonosítóként és -megoldóként az est folyamán moderátorokként terelik a színészeket és nézőket az optimális megoldások felé.

A legnagyobb feladat persze a négy színész vállát nyomja: Grisnik Petra, Parti Nóra, Kovács Olivér és az előadást rendezőként is jegyző Ötvös András korosztályuk legjobbjai. Több és más itt az ő feladatuk egy rögzített szövegkönyv prezentálásánál, hiszen a szituációk csak vázat jelentenek, amit tartalommal a kiváló humorérzékű játszók töltenek meg. Ez is garantálja, hogy a néző egyszeri és megismételhetetlen élmény részese lesz, aminek tanulságait aztán saját életében is kamatoztathatja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Lemondta a fellépését a Sziget egyik fő előadója, kiderült, ki jön helyette
A Sziget szervezői gyorsan reagáltak a váratlan fejleményre, így a pénteki napon szintén világsztár zárja a Nagyszínpad programját.


Váratlan bejelentést tett a Sziget Fesztivál: A$AP Rocky lemondta több augusztusi európai koncertjét, köztük a budapestit is. A szervezők azonban gyorsan pótolták a kieső előadót, így

augusztus 8-án, pénteken a Nagyszínpad fő fellépője Kid Cudi lesz.

A Grammy-díjas rapper, énekes és producer a 2000-es évek végén robbant be a köztudatba. Debütáló albuma, a Man on the Moon: The End of Day rögtön hatalmas siker lett, és dupla platinalemezzé vált. Azóta több mint 22 millió lemezt adott el világszerte, és két Grammy-díjat is bezsebelt.

Kid Cudi, polgári nevén Scott Ramon Seguro Mescudi jelenleg új albumán dolgozik, amelynek első dala Neverland címmel idén májusban jelent meg. Érdekesség, hogy Travis Scott is tőle kapta a művésznevében szereplő „Scott” nevet, mert Cudit gyerekkora óta példaképének tekinti.

A Sziget Fesztivál idén augusztus 6. és 11. között várja a látogatókat. A fellépők között ott lesz Shawn Mendes, Armin Van Buuren, Nelly Furtado, Papa Roach és Anima is. A zenei programok mellett színházi előadások, cirkusz és más különleges élmények is várják a fesztiválozókat.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Zombiszülés, gerinckitépés, kitakart nemi szervek – A 28 évvel később nem cicózik, mégis az év egyik legmeghatóbb és legjobb filmje
A 28 nappal később Oscar-díjas rendezője visszatért, hogy megmutassa, van még kraft ebben a horrorműfajban: nos, rendesen megmutatta.


Nem 28, „csupán” 23 évvel ezelőtt kezdődött történetünk, 2002 őszén, amikor bemutatták az angliai mozik a Sekély sírhant, a Trainspotting, Az élet sója és A part rendezője, Danny Boyle új zombifilmjét, a 28 nappal későbbet (a magyar vásznakra 2003 februárjában pattant fel). A legtöbben ebben a filmben ismerték meg a később Oscar-díjassá váló Cillian Murphyt, valamint a később Oscar-jelöltté avanzsáló Naomie Harrist (Brendan Gleeson és Christopher Eccleston azért már elég ismertek voltak ekkor is). A forgatókönyvet Alex Garland írta, akit azóta olyan filmek direktoraként is ismerhetünk, mint az Ex Machina, az Expedíció, az Ők, a Polgárháború vagy a Hadviselés.

A 28 nappal később sztorija szerint egy olyan vírus kezdett el fertőzni az Egyesült Királyságban, amely dühöngő, vérhányó vadállattá aljasított mindenkit, akit megfertőzött, a maroknyi túlélő pedig próbált menedéket találni a szigetországban.

A mindössze 8 millió dolláros büdzsé pedig szépen meg is térült, hiszen világszinten kb. 75 milliót szedett össze a film.

Érkezett is öt évvel később, 2007-ben a folytatás, a 28 héttel később, amit már nem Boyle rendezett, hanem a 2001-es Intactóval nagyot gurító spanyol fenegyerek, Juan Carlos Fresnadillo (továbbá: Betolakodók, A hercegnő és a sárkány), aki Robert Carlyle-t, Rose Byrne-t, az akkor még viszonylag ismeretlen Jeremy Rennert, Idris Elbát és Imogen Pootsot küldte csatázni Londonba a zombihaddal, kb. fél évvel az első rész eseményei után. S bár nem volt olyan jó, mint az első rész (nem is Garland írta), és kb. dupla költségvetéssel nagyjából ugyanannyit is hozott, azért még mindig szép sikernek könyvelték el az alkotók, és el is kezdték tervezgetni a harmadik etapot, a 28 hónappal későbbet, nagyjából egy 2010-es mozipremierrel. Legalábbis erről számolt be Alex Garland, ám ebből végül nem lett semmi, mivel a Fox Searchlighton belül olyan embereknél voltak a jogok, akik úgy döntöttek, hogy nem állnak szóba egymással, így az újabb zombiterveknek is lőttek egy időre.

Majdnem tíz évvel később azonban Danny Boyle és Alex Garland újra elővették korábbi sikerüket, a jogok Andrew Mcdonald producer hathatós közreműködésének hála átkerültek a Sonyhoz, s így elkezdtek dolgozni egy új trilógián, ami az azóta eltelt hosszú idő miatt, kihagyva címében a hónapot, rögtön 28 évvel később lett.

Ennek első epizódja került most a mozikba, méghozzá újra Boyle rendezésében, aki az első rész óta Oscar-díjas rendező lett a Gettómilliomosnak köszönhetően, és olyan további filmeket álmodott a vászonra, mint a Milliók (2004), a Napfény (2007), a 127 óra (2010), a Transz (2013), a Steve Jobs (2015), a T2 Trainspotting (2017), legutóbb pedig a Yesterday 2019-ben. Vagyis Boyle hat év után csüccsent vissza a direktori székbe, hogy bebizonyítsa, továbbra is megvan a monyója, ráadásul ismét egy Alex Garland-forgatókönyvből garázdálkodhatott.

Boyle-nak pedig sikerült is a bizonyítás, mivel a 28 évvel később talán az eddigi legjobb epizód lett, ráadásul úgy, hogy nem feltétlenül (vagy egyáltalán nem) azt kaptuk, amire számítottunk. A sztori szerint a vírus elszabadulása óta 28 év telt el, Nagy-Britannia és Írország pedig sziget mivoltukból fakadóan karantén alá kerültek, a világ többi pontjáról sikerült kiszorítani a halálos kórt. Persze a veszélyzónában is vannak túlélők, közülük ismerünk meg egy kis szigeten élő közösséget, benne Jamie-t (Aaron Taylor-Johnson), a súlyos beteg feleségét, Islát (Jodie Comer) és a 12 éves kisfiukat, Spike-ot (Alfie Williams). Jamie úgy dönt, Spike elég érett már ahhoz, hogy elvigye őt a kerítéseiken túlra, a szárazföldre zombivadászatra, a túra azonban nem várt fordulatot hoz a gyerkőc életébe: megtudja, hogy odakint él magányosan egy kattant orvos, Dr. Kelso, akikből nem sok maradt, és talán ő segíthetne meggyógyítani a zavarodott édesanyját, akivel a többiek tudta nélkül útra is kel zombiföldön a vágyott cél felé.

A 28 évvel később alapvetően nem hazudtolja meg önmagát: véres, kegyetlen, izgalmas. A fertőzöttek minden fajtája durva és rendkívül félelmetes (bár valami fura oknál fogva, talán hogy elkerüljék az X korhatár-besorolást, itthon is kitakarták a pucér zombik nemi szervét), Danny Boyle pedig közel a hetvenhez is bizonyítja, hogy semmit nem veszített a fenegyerekségéből, s éppolyan profi direktor, mint a harmincas-negyvenes éveiben.

Ez a film ugyanis rendkívül intenzív, és próbára teszi a nézők türelmét. Rendkívül gyors vágásokkal, áttűnésekkel és furcsa zenékkel, hanghatásokkal operál, ráadásul a jelenetek nagy többségét iPhone 15 Pro Max okostelefonokkal rögzítette a szintén Oscar-díjas operatőr, Anthony Dod Mantle, ami egyedi képi világot és atmoszférát kölcsönöz a sztorinak. Atmoszféra pedig akad bőven, Boyle nagyon ért ahhoz, hogy kézzelfoghatóvá, nyomasztóvá, élővé, veszélyessé, vagy akár reménytelivé tegyen egy történetet, pontosabban a világot, ahol az játszódik.

A 28 évvel későbbnek azonban van egy olyan vetülete is, amire talán nem sokan számítottak egy 18-as karikás zombis horrortól: hatalmas szíve van, és hihetetlenül megható.

Bizony, fogalmazhatunk úgy is, hogy egy könnyfacsaró zombis horrorral van dolgunk.

Az új és fantasztikus színészi felfedezett, Alfie Williams egymaga viszi el a hátán a filmet, pedig olyan „segítői” vannak, mint Aaron Taylor-Johnson, Jodie Comer és Ralph Fiennes, de hát ez igazából az ő felnövéstörténete, amely során már ilyen fiatalon kénytelen felelősséget vállalni, és mindent megtenni azokért, akiket szeret. Ralph Fiennesnak pedig, aki a sztorinak csak egy későbbi pontján bukkan fel, szintén egy csodás és emlékezetes karakter jutott, ő a film lezárásában játszik hatalmas szerepet, és micsoda lezárás az!

Nem is érdemes többet elárulni a filmről, ami biztosan sokakat kikészít majd, ám az kétségtelen, hogy egy egyenesen az elevenünkbe vágó, nyers, mégis rendkívül érzelmes mestermű lett Danny Boyle új 28-filmjéből. Aki pedig értetlenül áll a több mint fura utolsó jelenettől, ne feledje, hogy kb. fél év múlva, 2026 januárjában érkezik az új trilógia már leforgott második (összesítve a franchise negyedik) része, a 28 Years Later: The Bone Temple (28 évvel később: A csonttemplom), amit viszont nem Danny Boyle rendezett, hanem Nia DaCosta (Little Woods, 2021-es Kampókéz), akinek azt üzenjük: még vért, még verejtéket, még könnyeket!


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
A félénksége miatt vállal meztelen szerepeket, mindig titkolja a párkapcsolatait, és „eltolta” magától Harvey Weinsteint – Eva Green 45 éves
Bár Párizs a kedvenc városa, már 20 éve boldogabb Angliában, és bár egyiptológus akart lenni, 14 évesen Isabelle Adjani megváltoztatta az életét. Íme Eva európai és hollywoodi sikertörténete.


Eva Gaëlle Green Párizsban született 1980. július 6-án, édesanyja, Marlene Jobert (születési neve Maurer), algériai-zsidó származású francia színésznő, édesapja, Walter Green pedig svéd és francia származású fogorvos. Eva gyakran jellemezte magát „nem gyakorló zsidóként”, aki gyerekként soha nem járt zsinagógába. „Úgy érzem, hogy a világ polgára vagyok. A filmnek és az életnek nincsenek határai.” Van egy kétpetéjű ikertestvére is, Joy, akivel elsősorban Párizs 17. kerületében nőttek fel. A családját burzsoának írta le, és megjegyezte azt is, hogy az ikernővére nagyon különbözik tőle. A vezetéknévük egyébként a svéd „gren” szóból származik, amely „faágat” jelent.

Eva Franciaországban tanult az angol nyelvű American University of Paris egyetemen, a tanulmányai egy részét pedig Angliában és Írországban töltötte. Csendes, visszafogott tanuló volt, aki élénk érdeklődést mutatott az egyiptológia iránt már hétéves korában, amikor először meglátogatta a párizsi Louvre-t.

14 éves volt azonban, amikor megnézte az 1975-ös Adéle H. története című François Truffaut-filmben Isabelle Adjanit, akinek az alakítását látva elhatározta, hogy belőle is színésznő lesz.

Édesanyja eleinte fenntartásokkal kezelte Eva színészi ambícióit, attól tartva, hogy az túl nagy terhet jelenthet az amúgy érzékeny lányának, végül azonban támogatta a törekvéseit. 17 évesen Eva beiratkozott a párizsi St. Paul Drama School hároméves színészkurzusára. Később elmondta, hogy az iskolai előadásokban mindig a „vérbeli gonosz” szerepeket választotta, hogy így tudjon megbirkózni a mindennapi érzelmeivel.

Erről álmodozott

A színészi tanulmányai befejezése párizsi színházakban kezdett játszani, 2001-ben, 20-21 évesen még Molière-díjra is jelölték a Jalousie en Trois Fax című darabban nyújtott alakításáért. Az első filmszerepét Michael Haneke 2001-es A zongoratanárnő című filmjében játszotta, de az még inkább statisztamunka volt, ráadásul a végefőcímben sem tüntették fel a nevét.

Két évvel később azonban, mindjárt az első mozifilmes feltűnése, ami rögtön főszerep is volt, meghozta a színészi áttörését: ez volt Bernardo Bertolucci Álmodozók (2003) című filmje.

A legendás rendező így jellemezte akkor Evát: „Olyan gyönyörű, hogy az már igazságtalan.” A szülei kezdeti ellenkezése ellenére bólintott rá Bertolucci ajánlatára, a filmben ugyanis számos meztelen jelenetben szerepelt, és később bevallotta, a forgatáson abszolút jól érezte magát, viszont eléggé zavarba jött, amikor a szülei is megnézték a filmet. Az alakítását pozitívan fogadták a kritikusok, egyesek az amerikai Liv Tylerhez hasonlították.

Vesper a neve

Az Álmodozókban nyújtott alakítása felkeltette Ridley Scott rendező figyelmét, aki a 2005-ben bemutatott hollywoodi eposzban, a Mennyei királyságban Szibilla, Jeruzsálem királynőjének szerepét osztotta rá. Ez a film nemzetközi elismertséget hozott számára, igaz, a mozis változatában jelentősen lecsökkentették a szerepét, szóval Green kifejezetten örült, amikor később, a rendezői változatban újra kiemeltk a karaktere összetettségét.

Nem is kellett sok a következő, még nagyobb filmes eseményhez: nagyjából az utolsó pillanatban kapta meg Vesper Lynd szerepét a 2006-os Casino Royale című Bond-filmben. A forgatás ugyanis már folyamatban volt, és a rendező, Martin Campbell szerint „a szereposztás elég nehéz volt, mivel még nem volt meg a végleges forgatókönyv, a a Bond-lányok kapcsán pedig addig csupán annyi volt a lényeg, hogy milyenek a mellei meg a feneke.” Campbell azonban látta Green alakítását a Mennyei királyság rendezői változatában, és felkereste őt. A színésznő elolvasta a forgatókönyvet, és úgy találta, hogy Vesper karaktere sokkal mélyebb, mint a legtöbb Bond-lányé. A filmért később pozitív kritikákat kapott, és azóta is az egyik legjobb Bond girlnek tartják, az Entertainment Weekly egyenesen a valaha volt négy legjobb közé választotta. A Casino Royale-ban nyújtott alakításáért pedig Eva 2007-ben BAFTA-díjat kapott az év legjobb feltörekvő színészeként.

Tim Burton múzsája

A Casino Royale óriási sikert aratott a mozipénztáraknál szerte a világon, ezért utána természetesen rendesen beindult Eva hollywoodi karrierje is.

2007-ben feltűnt Az arany iránytűben, majd volt néhány függetlenfilmes szerepe, többek között Fliegauf Benedek Méh című filmjében, 2010-ben.

2012-ben találtak egymásra Tim Burton rendezővel (állítólag csak szakmai értelemben) az Éjsötét árnyék kapcsán. Azóta két további filmet forgattak együtt: a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekeit (2016) és a Dumbót (2019). 2014-ben két kultfilm folytatásában is feltűnt nagy szerepekben, a 300: A birodalom hajnalában és a Sin City: Ölni tudnál értében. Ugyanebben az évben bevállalt egy hosszabb munkát is, három éven és három évadon át szerepelt a Londoni rémtörténetek című gótikus horror-fantasysorozatban.

Fontos még megemlíteni a 2019-es Ígérem, hogy visszatérek című űrhajós drámáját, amelyet sokan a legjobb alakításának tartanak, bizonyos bennfentesek szerint nem sokkal maradt le az Oscar-jelölésről sem. Utoljára pedig A három testőr új, kétrészes feldolgozásában láthattuk Miladyként a magyar mozikban 2023 őszén (A három testőr: D’Artagnan) és 2024 tavaszán (A három testőr: Milady).

Parasztok, B-kategóriás szemét és hányás

2018 áprilisában bejelentették, hogy Green főszerepet fog játszani az A Patriot című sci-fi-thriller műfajú filmben. 2020 augusztusában viszont már arról számoltak be, hogy a színésznő, aki egyben a projekt executive producere is volt, beperelte a produkciós céget, a White Lantern Filmet, mert miután végül leállították a filmet, nem fizették ki neki a 800 000 fontos tiszteletdíjat, pedig erről korábban fizetési kötelezettséget vállaló szerződést kötöttek. A White Lantern a saját keresetében azt állítja, hogy Green tönkretette a filmet, például azzal, hogy további drága stábtagok felvételét követelte. A cég azt is állította, hogy Green több mint 1 millió fonttal tartozik nekik, miután kilépett a projektből.

Végül Eva 2023 áprilisában megnyerte a pert, amely során nyilvánosságra kerültek a barátainak küldött WhatsApp-üzenetek, amelyekben a színésznő a stábtagokat „parasztoknak”, a produkciót „szar B-kategóriás filmnek”, a producer Jake Sealt pedig „tiszta hányásnak” nevezte.

A bíró azonban megállapította: „Lehet, hogy Green rendkívül kellemetlen dolgokat mondott Seal úrról és a stábról, de ez abból fakadt, hogy őszintén aggódott, amiért a Seal úr irányítása alatt készülő film nagyon rossz minőségű lesz, és nem fogja igazságosan visszaadni azt a forgatókönyvet, amely iránt ő és a korábbi rendezők annyira lelkesek voltak.”

Titokzatos és paradox

Eva 2005 óta, tehát már 20 éve Londonban él. Azóta többször kijelentette, hogy Angliában boldogabb, mint Franciaországban. Amikor pedig arról kérdezték, hogy miért szeret grafikus, szexuálisan túlfűtött szerepeket játszani, Green ezt „paradoxnak” nevezte, hiszen saját bevallása szerint félénk természetű. „Nem igazán értem, miért csinálom ezt. Terápiára kell járnom!” Azt mondta, a sötét, torz lelkű karaktereket is kedveli, mivel azok lehetővé teszik számára, hogy felszabadultnak érezze magát. Ettől függetlenül igyekszik változatos szerepeket vállalni, hogy ne skatulyázzák őt be.

A magánélete viszont teljes rejtély. Annyit tudni nagyjából, hogy sosem volt férjnél, és nincsenek gyermekei, 2002 és 2003 között együtt volt az Álmodozók-beli partnerével, Michael Pitt-tel, 2005 és 2007 között pedig a nála 14 évvel idősebb Marton Csokassal, akivel a Mennyei királyságban játszott együtt. Pletykálták, hogy 2015-ben viszonyba kezdett Tim Burtonnel is (köztük már 22 év különbség van), de ezt sosem erősítették meg. Eva gyakran osztotta meg gondolatait a szerelemről és a párkapcsolatokról, elárulva, hogy nagyra értékeli a függetlenséget és a magányt, s megnyugvást talál abban, hogy távol él a reflektorfénytől. Beszélt arról is, hogy milyen nehéz egyensúlyt tartani a párkapcsolatok és a színészi karrier között, amely gyakran hosszú utazásokat és intenzív koncentrációt igényel.

2017-ben pedig bevallotta, hogy az azóta börtönben raboskodó producer, Harvey Weinstein egy üzleti megbeszélés során nem megfelelő módon közeledett hozzá, de ő „eltolta” magától.

Evát legközelebb a Nincs idő meghalni és a True Detective rendezője, Cary Joji Fukunaga új, Vér a havon (Blood on Snow) című krimi-thrillerében láthatjuk, amely Jo Nesbø azonos című regényének adaptációja, s amelyben olyan színészpartnerei lesznek, mint Benedict Cumberbatch, Aaron Taylor-Johnson és Ben Mendelsohn. Több mint ígéretes…


Link másolása
KÖVESS MINKET: