KULT
A Rovatból

10 dolog, amit nem biztos, hogy tudtál a ma 100 éve született Szabó Magdáról

'Irodalmunk utolsó nagyasszonyára', a leghíresebb magyar írónőre emlékezünk.


Van egy írónő hazánkban, akinek nevét talán mindenki ismeri. Egy írónő, aki fogalommá vált még életében. Egy írónő, aki megteremtette Abigélt, Tündér Lalát, Encsy Esztert, Cilit és Emerencet. Egy írónő, aki idén épp száz éve született.

Ő Szabó Magda, Debrecen szülötte, aki 1917-ben látta meg a napvilágot. Idén tehát centenáriumot ünneplünk, számtalan izgalmas rendezvény közül válogathattok, ha közelebbről szeretnétek megismerkedni vele vagy munkáival. Mi viszont most tíz olyan érdekességet szedtünk össze, amit nem biztos, hogy tudtatok róla.

1) Szabó Magda számokban

51 könyv – 13 regény – 10 ifjúsági-és gyermekkönyv – 10 színmű-és drámakötet – 3 verseskötet – 11 megfilmesített mű - 22 hazai és nemzetközi díj.

Szabó Magda igen termékeny szerző volt, és az egyik legsokoldalúbb írók egyike, írt regényt, verset, hangjátékot, ifjúsági regényt, gyerekkönyvet, színdarabot, elbeszélést, drámát. 1947-ben, 30 évesen jelent meg első kötete, az utolsó pedig 2006-ban.

2) Szabó Magda, a költő

Szabó Magda a pályáját költőként kezdte, 1947-ben jelent meg Bárány, 1949-ben Vissza az emberig, 1958-ban a Neszek, majd 1975-ben a Szilfán halat című verseskötete,majd 2005-ben a Szüret, amely kötet az 1935-1967 közötti összegyűjtött verseit tartalmazza.

szabomagda

Szabó Magda, a fiatal költő nem is akárkikkel indult és barátkozott, hisz miután került Budapestre került a háború utáni években, rögtön megismerkedett az újholdasokkal, Nemes Nagy Ágnestől Rába Györgyig, Pilinszky Jánostól Weöres Sándoron át Mándy Ivánig és Ottlik Gézáig - ezzel a hihetetlenül erős, mára már klasszikussá vált korosztállyal. Szabó Magda érett, elismert költő volt már, amikor prózaíróként jelentkezett.

A centenárium és a közelgő költészet napja apropóján idén áprilisban új formában, bővített kiadásban újra megjelenik a Szüret – verseinek gyűjteményes kötete a Jaffa Kiadó gondozásában.

3) Szabó Magda és a barátság

A két költő-író, Szabó Magda és Nemes Nagy Ágnes talán nem is lehettek volna különbözőbb karakterek, mégis: megismerkedésüktől jó viszonyt ápoltak, figyelték és olvasták egymást, számítottak egymás véleményére, sok helyütt Szabó Magdát kortársához hasonlóan a magyar líra egy újabb női tehetségeként emlegették. Leveleztek, esküvője után például Magda hosszasan ecseteli ruháját Nemes Nagynak, akivel állítja, nem barátnők voltak, hanem barátok.

nnn
De erről olvassuk magát az írónőt:

"Szerettelek én téged, Ágnes?

De nehezet kérdezek magamtól, még jó, hogy mint annyi mindenre, erre a kérdésre is ott a válasz a verseskötetedben: a szeretet bonyolult. Ha azt nyomozná valaki, barátnők voltunk-e, habozás nélkül ráfelelném: nem. Profi írók voltunk mind a ketten, bármit, ami a szakmában a férfiaktól megkülönböztetett volna bennünket, úgy hajítottuk el, mint a labdát, amelyet tévesen irányítottak. [...] De mi csak barátok lehettünk, Ágnes, a mi boltjainkban nem magunk verte csipke fehérlett a kirakatban, nem forgalmaztunk mi semmi női dolgot, boltjaink cégérén sem fecskék szálltak ibolyás rét felett, a te cégéreden valami iszonyú madár guggolt felbírhatatlan köveken, az enyémen meg Trója égett és Aeneas menekült. [...] Része voltál az életemnek, az maradsz a jövőben is. Mi együtt katonáskodtunk, nem csak barátom, bajtársam voltál abban a tárgyilagos cinizmussal halálra ítélt csapatban, ahová tartoztunk, szőke sörényedet ott fújta a szél az annyiszor reménytelennek tűnő, de soha fel nem adott küzdelemben, ami a magyar irodalom tisztességéért folyt. Hogy lehetett volna barátnő két gascogne-i legény? [...] Nélküled most már nem volna teljes a magyar és azt hiszem, a világirodalom sem. "

(Szabó Magda: Nemes Nagy Ágnesnak)

szm

4) Szabó Magda és a Baumgarten-díj

Az írónő az utolsó Baumgarten-díjas szerző és egyben az egyetlen, aki mindösszesen fél napig volt a díj tulajdonosa. Szabó Magda már korábban is a jelöltek között volt, de bizonyára boldog volt, amikor 1949-ben az ő neve is megjelent a 4000 forint jutalommal járó Baumgarten-díjazottak listáján, Bárány című verseskötetéért. Habár nagyon várta a díjátadó napját, neve az újságokban is megjelent, aznap délelőtt 11-kor felhívták és közölték vele, hogy Révai József kultuszminiszter utasítására díját visszavették. Ő így emlékszik: „Tanultam az iskolában a latin mondást: cum tacent, clamant, mikor némák, akkor ordítanak. Hát én elnémultam, kerek tíz esztendőre, ez volt az én feleletem.” Ezután nem írt többet verseket, állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott.

5) Szabó Magda és a szerelem

Szabó Magda és Szobotka Tibor szerelme legendás, hűséges, sírig tartó és őszinte. 1947-ben ismerkedtek meg, a következőévben házasodtak össze, s a férfi haláláig, 1982-ig éltek együtt. Ez a közös 35 év jelentett mindent a férfinak, akinek emlékiratait halála után Megmaradt Szobotkának címmel Szabó Magda fejezte be, egy évig ki sem mozdulva közös otthonukból. Az írónő lett férje halála után hagyatékának gondozója, és soha többé nem házasodott meg.

szaboszobotka

A házaspár az ötvenes évek végén költözött a legendás Júlia utcai házba. Később vették meg a kisebb lakást is. Az asszony minden délután átjött ide, várta, hogy ura bekopogjon. Meghívta a férjét egy kávéra, naponta újra megismerkedni. Évtizedekig tartott közös játékuk. Itt volt a viszonyunk, a másik lakásban meg a házasságunk.

Kezdeti érzéseire Szobotka így emlékszik naplójában:

„Ostobán zavaros nap volt a vasárnap. Délben kiállítás, majd Magdánál illedelmes látogatás. Nagy problémákon rágódva megyek haza, ez az a lány, akit feleségül kell venni, és én vagyok az az ember, aki nem óhajt nősülni. Viszont itt játszani nem lehet. [...] Riaszt, hogy mi lesz ebből. Ő oldja fel az én magányomat? [...] Délután mozijegyem volt Magdával. A film is, ő is nagyon szép volt. Utána egy sörözőben vacsoráztunk, lépteinek ritmusát az anyáméval csodálatosan egyezőnek találtam ... Együtt vacsoráztunk, későéjjelig beszélgettünk. Nagyon veszélyes pillanatok voltak, úgy éreztem, máris a feleségem. Csakugyan mellette a helyem? [...] 1948. április 11-én formálisan is megkértem a Magda kezét.” - és júniusban össze is házasodtak.

Sírig tartó szerelmük igazi szövetség volt, melyről Szabó Magda így emlékezik:

„Azért sírok, mert megnyertem mindent, téged, a boldogságot és az életet, és azért sírok, mert elvesztettem önmagamat, mert nem vagyok többé ép és egész tenélküled, mert ettől a pillanattól fogva sosem én fogok igazán fájni magamnak, mindig csak te, s ha vérezni fogok, a te sebeidet vérzem. Sírok, mert velem megtörtént a csoda, amire gyerekkorom óta vágytam, amitől gyerekkorom óta rettegtem, itt a mitológiai szerelem, és mi lesz velem, vagy mi lesz veled, ha elveszítjük, ha kettőnk közül egyszer meghal valaki.”

szm

6) Szabó Magda és képzelt testvére

Szabó Magda egyik legsikeresebb kötete a Für Elise, amely 85. születésnapján, 2002-ben jelent meg. Az életműve életrajzi részéhez tartozik az Ókút és a Régimódi történet mellett, az elbeszélő gyermek-és ifjúkorát meséli el benne. A kötetben tűnik fel az örökbefogadott testvér, Cili (Bogdán Cecilia – a Dánica ulicából), aki egy korábbi kötetben sem szerepelt. Nem véletlenül - a Zentáról menekült testvére, kinek alakját ott megrajzolja, csak a fantáziájában létezett.

7) Szabó Magda és jeruzsálemi kutya

A debreceni református család és az otthon Szabó Magda egész életének és munkásságának egyik alappillére lett. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa volt 1949-ben történt elbocsátásáig. 1958-ig nem publikál, de ír: visszatérő motívuma (a később a Für Elise-ben is feltűnő) jeruzsálemi kutya, amely több rövidprózai művében is felbukkan. Állítólag Magda iskolatársaival együtt azt a feladatot kapta, hogy írjon fogalmazást Munkácsy Jézus-trilógiájának valamelyik alakjáról. Szabó Magda jól ismerte a Bibliát, de az Ecce homo kutyájával nem tudott elszámolni, így megírta a történetét.

Vallásos elkötelezettsége nemcsak műveiben, de cselekedeteiben is megnyilvánult: 1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi elnöke volt. 1993-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává avatták.

8) Szabó Magda, a nő

Talán sosem találnátok ki, miből írta Szabó Magda a szakdolgozatát 1940-ben. Amit ne felejtsünk: az írónő nemcsak tehetséges író, költő volt, hanem igen feltűnő jelenség – szépsége legendás volt, ami párosult erős jellemével, határozott megjelenésével. Szakdolgozatának témája nem más volt, mint a római szépségápolás.

Szabó Magda fiatalkori fotó img-621125044
A szakdolgozat így kezdődik:

„Első pillanatra talán különösnek látszik, hogy valaki azt a kérdést szegezze az auktorok méltóságteljes sorainak? Milyen volt a szépségápolás Rómában, de a latin irodalom azt mutatja, hogy a költők és írók nem jártak mindig cothurnus-ban, s nemcsak fegyverről és vitézről énekeltek. Asszony volt Rómában, s ha asszony volt, szépségápolásnak is kellett lennie. Mert a női lélekben a legrégibb időktől benne él a vágy, hogy szép legyen, és ha szép, akkor még szebb, sokkal szebb asszonytársainál.”

Szépsége mellett ruhatára is kitűnő volt, gyönyörű csipkeruhái, ékszerei, bundái, tűsarkú cipői rendre visszatérnek korabeli elbeszélésekből, ma bizonyára divatikonnak mondanánk, ha köztünk lenne. Ragaszkodott ruháihoz, amik többek is voltak, mint sima öltözékek: jelentést és tartalmat hordoztak.

Erre Nemes Nagy Ágnes így emlékszik:

„Volt egyszer egy lány Budapesten, 1945-ben, kicsi volt, kecses, macskaarcú, mint egy mongolba-oltott Tanagra-figura. Ennek a mongolba-oltott tanagrának volt egy vörösbarna kulikabátja. Mámorító egy kabát volt, úgyszólván ép, legalábbis nem látszott rajta sem lyuk, sem folt, sem feslés. A kulikabát egzisztenciális szépségének meg volt a maga titka: még Debrecenből hozta magával tulajdonosa, Szabó Magda, és Debrecenben, úgy látszik, még akadtak többé-kevésbé ép ruhadarabok. Szóval jelentékeny kabát volt, ha szabad így mondanom, korszakos kabát. Szabó Magda életének egy korszakát jelentette és vele egyidejűleg az ország, a magyar irodalom egy korszakát.”

Az írónő, aki mindig odafigyelt megjelenésére, neves tervezőkkel is csináltatott ruhát, így Náray Tamással, aki a centenárium alkalmából maga módján emlékezik az írónőre: egy több mint 40 darabos Szabó Magda-kollekciót hoz létre, aminek április 13-án lesz a premierje.

9) Szabó Magda és a gyerekek

Szabó Magda életművének jelentős részét képezik gyermek- és ifjúsági kötetei, és életének fontos állomása, hogy fiatalkorában évekig tanított. Magyar-latin szakos diplomát szerzett, és többek között a debreceni református leányiskolában és Hódmezővásárhelyen oktatott. Ő így fogalmaz: „Nekem tulajdonképpen van egy tisztességes foglalkozásom, tanár vagyok. Tanárnak készültem, és hittem abban, ha én a gyerekek közé kerülök, akkor az az osztály más lesz. Ugyan nem tudtam olyan halál komolyan venni magamat, mint némely kollégám, mégis könnyedén elboldogultam.… A gyerekek csakugyan olyanok, akikre nyugodt szívvel rá lehet hagyni ezt a szép világot.”

Szabó Magdának sosem született saját gyermeke.

10) Szabó Magda és a „fiai”

Szabó Magda két magyar szerzőt: Háy Jánost és Esterházy Pétert fiaként szeretett. Kölcsönösen becsülték, szerették egymást, leveleztek is. Mikor az írónő meghalt, épp olvasott (egy tudományos folyóiratot), de az asztalon mellette Esterházy Péter kötete volt.

Így emlékezett rá a két író:

Háy János:

„[...] szerettem, hogy következetes az életmű, és a kimagasló regények mellett (ilyen nekem például Az őz) átlagban is jó színvonalú. 'Magdát mindig érdemes elolvasni' – mondta egyszer Somlyó… Szeretem a Vörösmarty-tanulmányát. Mély, figyelmes és érzékeny elemzés, egy elméleti szakember is összeverhetné a bokáját, ha ilyet tudna… Szerettem, hogy van, hogy olyan állandó, mint mondjuk a pí, ami mindig van és lesz. És most nem szeretem, hogy nincs.”

Esterházy Péter:

„Rögzíteném: Szabó Magda irodalmunk utolsó nagyasszonya. Több ilyen már nem lesz… Szabó Magda úgy gondolkodik a történelemről, a családról, a családjáról, a városáról, a saját történetéről, mintha volna az a közösség, amely egyrészt e gondolkodás eredménye, terméke, másrészt lehetővé teszi e gondolkodást. Neki van a legbiztosabb olvasó közönsége. Számomra ő elsődlegesen az Ókút szerzője, de minden sorában ott van a műveltség természetessége és hiányának azonnali kritikus fölismerése, az emlékezés pontossága (és a programosság hiánya!) és generációjának szinte sorsszerű igényessége.”

100 éve született Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Baumgarten-, Kossuth-, József Attila-, Déry Tibor- és Prima Primissima-díjas író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Az egyik legtöbbet fordított magyar író, regényei számos országban és nyelven megjelentek.

A 2017-es év a centenárium jegyében az írónő munkásságának bemutatásával telik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
14 évesen magán végzett abortuszt, halottakat sminkelt, és a pukipárnáról kapta a nevét – Whoopi Goldberg 70 éves
Szegénysorból küzdötte fel magát Hollywood legjobban fizetett színésznőjévé, avagy egy nem semmi életút krónikája.


Whoopi Goldberg 1955. november 13-án született Caryn Elaine Johnson néven New Yorkban. Munkáscsaládban, szegénysorban nőtt fel, egy gazdasági nehézségek és faji feszültségek sújtotta környéken. Egészen kicsi korától kezdve vonzódott a művészetekhez, különösen a színészethez, de a gyermekkora messze nem volt átlagos. A szülei, Robert James Johnson Jr. és Emma Harris fiatalon elváltak, Whoopinak pedig emiatt számos kihívással kellett szembenéznie már egészen fiatalon.

Egy interjúban később elmagyarázta, hogy a neveltetése nem feltétlenül ösztönözte a színészetre vagy a fellépésekre, abba inkább menekülésként és önkifejezésként próbált belevágni:

„Nem akartam sztár lenni, csak azt akartam csinálni, amit szeretek. A színészet egyfajta önkifejezési mód lett számomra, amikor úgy éreztem, hogy nem értenek meg. Hangot adott nekem.”

A középiskola után Goldberg nehezen találta meg a helyét a világban. Különféle alkalmi munkákat vállalt, többek között kőművesként, pincérnőként, banki pénztárosként, szépségszalonokban és halottkozmetikusként (akik kikészítik az elhunytat a nyitott koporsós temetésekre) is dolgozott, miközben a szabadidejében csiszolgatta a színészi tudását. A karrierje kezdetén számos kísérletet tett – fellépett közösségi színházakban, kipróbálta a stand-up comedyt, sőt szinkronszerepeket is vállalt –, mígnem megtalálta az igazi hivatását.

Végül a stand-upon keresztül tört be a szórakoztatóiparba, a humora megvolt hozzá. Az 1970-es évek végén San Franciscóba költözött, és helyi komédiaklubokban kezdett fellépni, ahol az egyedi stílusa hamar kiemelte őt a tömegből. Az előadásai éles eszéről és kiváló megfigyelőképességéről tanúskodtak, valamint a félelmet nem ismerő társadalmi kommentárjairól. Nem sokkal később már egyéni műsorával keltette fel a figyelmet, amit ő maga írt és adott elő az Off-Broadwayn.

Goldberg előadása minden addig látottól eltért, a humorát erőteljes történetmeséléssel ötvözte, és olyan kérdésekkel foglalkozott, mint a rasszok vagy a nemi identitás. Előadásai végül felkeltették a neves rendező és producer, Mike Nichols (Diploma előtt, A 22-es csapdája, Silkwood, Dolgozó lány, Madárfészek, Közelebb stb.) figyelmét, aki meglátta benne a potenciált, és bátorította, hogy a tehetségét a színészetre is kiterjessze. Goldberg így emlékszik vissza erre a fordulópontra: „Mike Nichols volt az első, aki valóban meglátta, mire vagyok képes. Nem komikust vagy egy fekete nőt látott bennem, hanem művészt. És ez mindent megváltoztatott.”

A név kötelez?

1985-ben Caryn előadása, a The Spook Show sikeres lett, így meghívták, hogy vigye azt a Broadwayre, akkor vette fel a Whoopi Goldberg nevet. Elmondása szerint az akkor már népszerű fingpárnától (whoopee cushion) kölcsönözte új keresztnevét:

„Amikor fellépsz, soha nincs igazán időd kimenni a mosdóba, és becsukni az ajtót. Szóval, ha egy kicsit »gázos« vagy, akkor azt bizony ki kell engedned. Az emberek ezért azt mondogatták nekem: »Olyan vagy, mint egy fingpárna.« És igen, innen jött a név.”

A színpadi vezetéknevéről pedig 2011-ben azt állította: „Az anyám nyilvánvalóan nem Whoopinak nevezett el, de a Goldberg tényleg a nevem – a családom és az örökségem része, akárcsak az, hogy fekete vagyok. És azt is tudom, hogy emellett zsidó is vagyok.” Az anyja, Emma ajánlotta figyelmébe ezt a nevet, mert úgy gondolta, hogy a család eredeti vezetékneve, a Johnson „nem elég zsidó” ahhoz, hogy a lánya sztár lehessen. Később aztán a családfakutató Henry Louis Gates Jr. megállapította, hogy Goldberg összes nyomon követhető őse fekete volt, szóval nincs ismert zsidó felmenője, és hogy egyik őse sem viselte a Goldberg nevet. De hát mindegy is.

Whoopi Broadway-előadása viszont (már az új néven) óriási sikert aratott, annyira, hogy még egy speciális Tony-díjat is kapott. Innen pedig már egyenes út vezetett a színészkedéshez és a filmekhez.

Drámával nyitott

Nem is akármilyen volt az első filmes feltűnése: rögtön főszerep, méghozzá Steven Spielberg rendezésében, az 1985-ös Bíborszínben. Hoppá, nem vígjátékkal startolt, hanem egy nagyon is komoly drámával. Az Alice Walker Pulitzer-díjas regénye alapján készült filmben Goldberg Celie-t játszotta, egy szegény afroamerikai nőt, aki a 20. század elején küzdött a túlélésért és azért, hogy hangot kapjon egy kegyetlen, elnyomó világban. Az első alakításáért pedig rögtön Oscar-díjra jelölték őt a legjobb színésznő kategóriában.

„Emlékszem, hogy Steven Spielberg felhívott, és azt mondta: »Szeretnénk, ha te játszanád Celie-t.« Megdöbbentem. Azt hittem, viccel! De aztán rájöttem, hogy ez a valóság, és hogy el kell vállalnom ezt a szerepet, és meg kell jelenítenem őt minden szeretettel és erővel, amit megérdemel” – emlékezett vissza Goldberg a színészi karrierje kezdetére. S bár abban az évben nem nyerte el az Oscart, a Bíborszín sikere megszilárdította a pozícióját Hollywoodban, ás egy csomó más szerephez vezetett.

Apácaként a csúcson

Például ott volt a Spiclik, sipirc (1986), a Betörő (1987), a Végzetes szépség (1987), a Clara szíve (1988) vagy az Országúti vagányok (1989), de egyikkel sem aratott sikert, úgy tűnt, a Bíborszínnel ígéretes kezdést mutató színésznő nem tud sztárrá válni. Ó, dehogynem tudott.

Goldberg karrierje ugyanis egy újabb hatalmas ugrást tett, amikor 1990-ben nagy szerepet kapott a Ghostban. Mae Brown, egy médium szerepét játszotta, aki segít egy halott férfinak (Patrick Swayze) kommunikálni az élő szerelmével (Demi Moore).

Goldberg vicces és szívből jövő alakításáért mindenki odáig volt, a Ghostért pedig már megkapta az Oscar-díjat is a legjobb női mellékszereplő kategóriában, így tagja lett az igen kevés embert számláló EGOT-klubnak, akik egyaránt elnyerték az Emmyt, a Grammyt, az Oscart és a Tonyt.

A Ghost sikere Goldberget a hollywoodi A-kategóriás sztárságba katapultálta, és továbbra is sokféle szerepet vállalt olyan filmekben, mint a szintén kasszasiker Apáca-show (1992) és annak 1993-as folytatása, valamint A játékos (1992), a Made in America (1993), a Corrina, Corrina (1994) vagy Az oroszlánkirály (1994), amelyben Shenzit, a hiénát szinkronizálta. Az Apáca-show második részéért egyébként 12 millió dolláros gázsit kapott, emiatt pedig egy rövid időre ő lett a legjobban fizetett színésznő Hollywoodban. Népszerűségét az is jól jelzi, hogy négy alkalommal is ő volt az Oscar-gála házigazdája (1994-ben, 1996-ban, 1999-ben és 2002-ben).

Fontosabb témák

Whoopi később azt is bebizonyította, hogy nemcsak tehetséges színésznő, hanem a társadalmi kérdések hangos szószólója, illetve elismert televíziós műsorvezető is lett. 2007-ben indult népszerű talkshow-ja, a The View, ezt a platformját pedig arra használta, hogy olyan témákat boncolgasson vendégeivel, mint a politika, az egyenlőség és a mentális egészség. „Felelősséget érzek azért, hogy olyan dolgokról beszéljek, amelyek fontosak. Ha van egy komoly felületed, és nem használod arra, hogy másokat emelj fel vele, vagy beszélgetéseket indíts, akkor mit is csinálsz valójában?” – magyarázta egy 2009-es interjúban.

Az ezredforduló után a színészi karrierjében már nem tudta hozni a korábbi sikereit, azóta olyan, említésre érdemes filmekben tűnt fel, mint az Észvesztő (1999), az Üldözési mánia (2001), a Star Trek: Nemezis (2002), a Toy Story 3 (2010), a Muppets (2011), a Tini nindzsa teknőcök (2014), Az öt kedvenc (2014) vagy a Till – Igazságot a fiamnak (2022). Gyakran játszotta önmagát filmekben, sorozatokban, sőt, feltűnt a Halálként (Talpig majom) és Istenként (Egy kis Mennyország) is.

A fókusz tehát máshova került, a tévézésre, és azóta is ott érvényesül a leginkább.

Férjek, pasik, abortuszok

Goldberg eddig háromszor mondta ki a boldogító igent. 1973 és 1979 között Alvin Martin drogfüggőségi tanácsadóval volt házas; 1986 és 1988 között David Claessen operatőrrel; 1994 és 1995 között pedig Lyle Trachtenberg szakszervezeti szervezővel. Rajtuk kívül élettársi kapcsolatban élt a színész Frank Langelléval és a drámaíró David Scheinnel, illetve az exei között szerepel Michael Visbal üzletember, Jeffrey Cohen fogorvos, Edward Gold operatőr, valamint Timothy Dalton és Ted Danson színészek.

Whoopi kijelentette, nem akar többé az oltár elé állni: „Vannak, akiknek nem az a sorsuk, hogy megházasodjanak, és nekem sem az. Biztos vagyok benne, hogy sok ember számára csodálatos dolog.”

Egy 2011-es interjúban azt is elmagyarázta, hogy soha nem volt szerelmes a férfiakba, akikhez hozzáment. „

Tényleg elkötelezettnek kell lenned irántuk. Bennem azonban nincs meg ez. A családom iránt vagyok elkötelezett.”

1974. május 9-én Goldbergnek született egy lánya, Alexandrea Martin, aki szintén színésznő lett, mellette pedig producerkedig. A lányán keresztül Goldbergnek három unokája és egy dédunokája van.

Volt egy fiatalkori abortusza is, az 1991-ben megjelent The Choices We Made: Twenty-Five Women and Men Speak Out About Abortion című könyvben beszélt erről. Elmondása szerint 14 évesen egy fogas segítségével szakította meg a terhességét, illetve 25 éves korára hat vagy hét abortusza volt, és a fogamzásgátló tabletták sem tudták megakadályozni a teherbe eséseit.

Azt is bevallotta, hogy egykor aktív drogfüggő volt, illetve azelőtt is marihuánát szívott, mielőtt 1991-ben átvette a legjobb női mellékszereplő Oscar-díját a Ghostért.

Szerencsére mindezt mega mögött tudta hagyni, azzal pedig soha senki nem vádolta a karrierje során, hogy ne lenne önazonos. Ahogy Goldberg maga is fogalmazott egyszer: „A legnagyobb dolog, amit megtanultam ebben az iparágban, az az, hogy soha ne add fel azt, aki vagy! Mindig mutasd meg magad, tanulj tovább, és bízz abban, hogy a befektetett munka meg fog térülni!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
A Csillag születik nem olcsó cirkuszt akar adni, úgy tűnik, minőségi műsor lesz, nem a gagyifaktor fog dominálni – megnéztük az első válogatót
Istenes Bence és Puskás-Dallos Péter őrült, de jól áll nekik, és láthattunk néhány valóban világszintű produkciót. ByeAlex közölte, hogy ez eddig a legjobb műsor, amiben szerepelt.


PU (Puzsér Után) 13-ban az RTL úgy döntött, leporolja a Csillag szültik formátumot. Új műsorhoz új zsűri kell, ezt ők sosem felejtik el, úgyhogy gyorsan castingoltak egy jóízűt, aminek a végén Geszti Pétert, ByeAlexet, Köllő Babettet és Molnár Áront dobta ki a gép.

A műsorvezetők sem ismeretlen arcok, de így együtt, ilyen szerepben még nem láthattuk őket. Istenes Bencének és Puskás-Dallos Péternek – a zsűrivel ellentétben – nem kellett castingon bizonyítania, simán megkapták a feladatot.

Az első adás alapján mind a zsűri, mind a műsorvezetők jó választásnak bizonyult.

Hamar megtalálták a közös hangot. Amiben Bence és Peti különbözik minden eddigi műsorvezető párostól, hogy nem érik be azzal, hogy a takarásban beszélgetnek az érkező és távozó versenyzőkkel, hanem önálló műsorszámmá avanzsálva végigbohóckodják az adást. Olyanok kicsit, mint a cirkuszban a bohóc, aki valami egyszerű tréfával szórakoztatja a közönséget, amíg a háttérben megtörténik az átállás két artistaszám között. Ant és Dec a kanyarban sincs.

A zsűritagokkal és a műsorvezetőkkel készített interjúinkat itt találjátok.

Az első adásban a zsűritagok elmondták, hogy ki mit vár ettől a műsortól. Geszti Péter például arra számít, hogy több mint 10 év kihagyás alatt felgyülemlett elég világszintű tehetség. ByeAlex biztos benne, hogy örök élményeket fog kapni a műsortól. Köllő Babett élményekre vágyik: hogy meghassák, megdöbbentsék, megnevettessék. Megjegyzem, ilyen zsűritársak mellett erre minden esélye megvan. Végezetül Molnár Áron ars poetikáját hallhattuk, aki nem a jót keresi, hanem a legjobbat.

"A csillag, akit keresünk, a profi szint felett legyen."

Érdekes dilemma ez, hogy mi a cél: olyan profi előadóknak lehetőséget adni, akik már mindent tudnak, épp csak nem ismertek, vagy tehetségeket felkarolni, akikben ott egy velük született képesség, amit ki kell bontakoztatni, hogy profivá válhassanak.

A szabályok nem túl bonyolultak: ahhoz, hogy valaki továbbjusson, 3 igenre van szüksége. Ha valamelyik produkció nagyon nem tetszik egy zsűritagnak, megnyomhatja az előtte lévő gombot. Ha mind a 4 zsűritag megnyomja, a produkció véget ér. Az élő adásokba majd 12 produkció kerülhet be, de az még odébb van.

Köllő Babett kezeslábasa kicsit olyan volt, mintha a Most Wanted delux változatából érkezett volna, én az egyszerű pasiagyammal azt mondanám, narancssárga, de biztos vagyok benne, hogy ennek az árnyalatnak megvan a maga – számomra teljesen ismeretlen – neve. Mindenesetre Alex is rabruhára asszociált róla.

A hasonló műsorok alaphangját jelentősen meghatározza az első produkció, amit láthatunk. A Csillag Születik első fellépője a 17 éves Máté volt, aki látványos lengőrúd akrobatikával kápráztatta el a nézőket. Ez a produkció két fontos dolgot közvetít. Egyrészt üzeni, hogy ez NEM zenei tehetségkutató, hisz íme, itt egy produkció, ami nem is állhatna távolabb az énekléstől.

Másrészt sugallja, hogy ez egy minőségi műsor lesz, nem a gagyifaktor fog dominálni.

A zsűri tátott szájjal nézte Máté mutatványát, és természetesen egyhangúlag továbbengedték.

Molnár Áron és Istenes Bence nem bírta ki, hogy ne próbálják ki a rudat, és mindketten felmásztak rá, csak a karjukat használva. Látványos erődemonstráció volt, én egy sima lépcsőn nem tudok ilyen gyorsan felmenni, akkor sem, ha van korlát.

A Dudás házaspár szerethetően bizarr jelenség. A kecskedudás asszony és a Thomas Anders hasonmás férj frigyéről első látásra nehéz elhinni, hogy az égben köttetett, de tény, hogy nagyon aranyosak.

Dudás Csanádot alighanem megtévesztette, hogy Köllő Babett ott ül a zsűriben, és azt hitte, ez itt a Sztárban sztár leszek. Persze ha jól énekel, akár még tovább is juthatott volna, de hát erről szó sem volt. A produkciója nagy sikert aratott, de ez Puskás-Dallos Petinek köszönhető, aki Dieter Bohlenként ugrált a háttérben, és teljesen ellopta a show-t.

Ami pedig Csanád felesége, Zsuzsa előadását illeti, lehet, hogy nekem szegényes a fantáziám, de nem tudom elképzelni azt, hogy egy kecskeduda produkció továbbjusson egy tehetségkutatóban. Legfeljebb valamiféle komikus szám részeként.

A népies bűvész és a kissé erőszakosan vidám Zoltán táncprodukciója nem jutott tovább. ahogy a Walesi bárdokat szavaló úriember sem, aki nem is értem, mire számított. Örüljön, hogy csak kiesett, és nem jutott a bárdok sorsára.

A Budapest Hoppers ugrókötél-csapat vezetője kicsit helyretette Gesztit.

"Ez is sport tulajdonképpen?" - kérdezte Geszti, mire a válasz:

"Abszolút, nem tulajdonképpen. Mellesleg világ- és Európa-bajnokok vagyunk."

A produkció is meggyőző volt, így továbbjutottak, akárcsak Kristály Márton buborékművész és a Clovers akrobata hölgycsapat.

Sárközi Barnabás bűvész produkcióval érkezett. A srác szórakoztató figura, kétségtelenül ügyes showman. A bűvészekkel kapcsolatban kritika szokott lenni ilyen műsorokban, ha olyan mutatványokat hoznak, amelyeket sokszor láthattunk már. De ez némileg igazságtalan álláspont. Ha egy énekes nem saját dallal érkezik, hanem tökéletesen elénekel egy Whitney Houston-slágert, mindenki elalél a gyönyörtől. Ez is ilyen.

A bűvészszakma két fontos szálon mozog: vannak trükk-készítők, akik okosak viszont nem feltétlenül jó előadók, és bűvészek, akik nem feltétlenül tudnak új trükköket kitalálni, de nagyon jól bemutatják azokat. Nagyon kevesen vannak a világon, akik mindkét halmazba beleesnek. Barna megérdemelten jutott tovább.

Fábiánné Orosz Évának van egy különleges képessége. Na nem az, hogy hasbeszélve énekel, hanem nagyon bátor.

Merthogy a produkcióját látva két dolog teljesen nyilvánvaló lett: sem énekelni, sem hasbeszélni nem tud. Ebből következően továbbjutni sem.

Most is Bence és Peti mentette meg a műsort, akik rögtönzött hasbeszélő számmal kedveskedtek. Peti ijesztően jól hozta a hasbeszélő bábu figuráját, ajánlom a Vígszínháznak, hogy hívják be Pinokkió szerepére. Kicsit mondjuk olyan volt, mint egy animatronic Freddy Pizzázójából. De egy Gyerekjáték remake-be is elmenne Chuckynak.

Következett egy "vegyes vágott" szegmens, amiből a legemlékezetesebb a mulatós énekes "Bulibiztos" volt, illetve Zoltán Erika 2, aki elmondása szerint minden évben Erikával együtt ünnepli a születésnapját (de kétlem, hogy Erika tud erről). A produkciója abból állt, hogy egy Zoltán Erika-slágerre táncolt. Ennyi erővel a fél diszkót el lehetne hívni fellépőnek. Felejthetetlenek voltak, de nem jó értelemben.

Közben mint egy mellékesen bevágtak egy szaxis srácot is, Király Dominikot, aki az Uptown Funkot nyomta. Istenes Bence megvillantotta raptudását is, várom, mikor jön ki egy Geszti-Istenes rap duó. Dominik tovább is jutott.

Érdekes színfoltja volt az adásnak Pető Tibor, a lufihajtogató, aki lekenyerezte a zsűrit is és a műsorvezetőket. Ahogy Geszti mondta: "Igazi hülyegyerekké tettél mindenkit ennél az asztalnál!" Alex pedig közölte, hogy ez eddig a legjobb műsor, amiben szerepelt.

Tibor négy igent kapott. Értem, hogy mindenki jól szórakozott, de mégis mit csinálna egy lufihajtogató az élő adásban? Még több lufit hajtogatna? Ha pedig nincs helye az élő műsorban, minek továbbjuttatni?

És mi jöhet még? Arcfestők is lesznek?

Ezután egy igazi világsztár következett. Na persze Wes-P-t a világnak csak az a szegmense ismeri, aki használja a Tik-Tokot. Nagyon szórakoztató volt nézni, ahogy Bence, Alex és Áron extázisba jön a japán trashművész megjelenésétől, míg a többiek értetlenül nézik, mi történik. A produkcióját nagyon nehéz szavakkal leírni, inkább nézzétek meg:

Geszti Péter szerint ha Wes-P történetesen nem japán, mindenki azt mondaná rá, milyen ízléstelen, ezért nemmel szavazott, de a Tik-Tok sztár három igennel így is továbbjutott.

Gábor, az ország legerősebb szkanderosa lenyomta a zsűri férfitagjait és a műsorvezetőket egyszerre. Ami szép teljesítmény, akárcsak Gábor sporteredményei, ennek ellenére nem értem, miért jutott tovább. Hogy lehet ezt fokozni? A következő körben majd Fekete Lacival szkanderezik? Vagy egyenesen Chuck Norrisszal?

De az is lehet, hogy egyszerűen senki nem mert neki nemet mondani. Akkor viszont megvan a győztesünk! Alex volt az egyetlen bátor ember, aki nemet mondott.

A Joulence gitáros duó kicsit olyan, mint a magyar Shadows, csak nem olyan jó – pedig már a brit gitáregyüttest sem mindenki szereti. Nem jutottak tovább, ahogy a beatboxos "Brandon" sem.

Molnár Áron mindkét produkciónak alapos elemzést adott, amit a zsűritársak hamar meguntak, és innentől kezdve Áron kicsit olyan lett, mint Havas Henrik, aki mint tudjuk, mindenhez is ért. A többiek pedig nem győzték szívatni emiatt.

Brandon kapcsán feltétlenül el kell mondani, hogy tőle jött az est egyik legjobb beszólása.

Geszti Péter Molnár Áronra utalva megjegyezte: "Ilyen, amikor a Sztárbox és a beatbox találkozik."

Mire Brandon lecsapta:

"Üti egymást!"

Seregi Xénia dogdancinggel érkezett, ami partitrükknek aranyos, de érthetetlen, miért juttatta tovább a zsűri. Bármelyik vándorcirkusz műsorában lehet látni hasonlót, csak jobbat. Áron szóvá is tette, és nemmel szavazott, de hiába. Xénia és kutyája, Armani tovább jutott.

Táncos lánycsapatok jöttek egymás után. A Royal Crew kalózlányai és a Free Spirit nem jutott tovább, a Fasza tyúkok (sic) és a Popcorn igen. Ha érdekel, melyik miért volt jó vagy rossz, forduljatok Molnár Áronhoz. Nekem tetszettek, de az i-re a pontot természetesen most is Bence és Peti tette fel.

Az adás végére maradt még néhány különleges produkció. A 10 éves Dórika saját elmondása szerint még csak 5 hónapja "gurtnizik", ami egyfajta légtorna. Ehhez képest egy olyan komplex és nehéz produkciót mutatott be, ami még felnőtteknek is becsületére válna. Kilóra megvett mindenkit.

Ha van még a tarsolyában néhány hasonló koreográfia, akkor gyanús, hogy ott lesz az élőben.

Az Aserdus tűztánc-produkció látványos volt, de Geszti Péterrel értek egyet: "Kicsit turiszticski." Falunapok és gazdag emberek szülinapi bulijain tudom elképzelni őket.

A műsor utolsó fellépője a Dominikai Köztársaságból érkezett Gabriel, művésznevén Il Invertebrado, ami gerinctelent jelent spanyolul. Félreértés ne essék, a srác nem politikus, hanem gumiember, aki lehetetlen pózokba tekeri magát földön és rúdon egyaránt. Alex nagyon megörült neki, mert mindig is vágyott egy zombi barátra, de a többi zsűritagot is meggyőzte, így vele is találkozhatunk a folytatásban.

A Csillag születik nagyon szórakoztató, sokat lehet nevetni, kínos pillanatok és veszekedős drámák nincsenek. Egyelőre. Eget rengető produkció kevés volt, de volt. Az első adásban értékelhető énekes produkciót nem láttunk, de állítólag a későbbiekben lesznek azok is. Összességében jó érzés egy olyan műsort látni, ami nem olcsó cirkuszt akar adni a népnek, hanem annál valamivel magasabbra tette a lécet. Reméljük, a lelkesedés kitart a későbbiekben is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Nehéz megértőnek lenni az Észbontók szereplőivel, amikor abban sem biztosak, hogy az ember emlős
Az észbontókon a legegyszerűbb kérdések is kifognak, de ennél is ijesztőbb, amikor úgy jutnak el a helyes válaszig, hogy közben a legvadabb képtelenségeket hordják össze.


12. évadához ért a népszerű műsor, ám két nagy változás is történt amióta utoljára láthattuk. Egyrészt a Viasatról átköltözött a TV2-re, másrészt új műsorvezetőt is kapott az RTL-től átigazolt Szépréthy Roland képében. Ha valakinek nem lenne meg, ő volt az a srác, akit minden látható indok nélkül beültettek a Sztárboxban Kokó mellé "szakértőnek", és állandóan pizsamában volt.

Mondjuk a hálóöltözetek iránti vonzódását itt is megtartotta.

A műsor elején egy teljesen indokolatlan kisfilmet láthatunk arról, hogy Szépréthy Roland botcsinálta Jack Sparrow-ként hajókázik a tengeren, de kap egy küldetést, aminek lényege, hogy némit csetlés-botlás árán eljut a stúdióba, ahol bekonferálja az Észbontókat.

A műsor különösebben nem bonyolult. Hétfőtől péntekig tart egy-egy etap, amiben adásról adásra sztárvendégek mérkőznek meg az egymillió forintos fődíjért. Az első héten Ördög Nóra Liptai Claudiával alkot párost, míg Till Atilla mellé Megyesi Balázst tették, a Kincsvadászok műtárgyszakértőjét. Mindkét celebpáros mellé jár egy "észbontó" páros. Nóráék Janit kapták – akinek erősége a csajozás, gyöngesége a tájékozódás – és Attilát – erőssége az autósport, gyengesége a történelem.

A fiúknak a celeb világban jártas, de a matematikával hadilábon álló Linda, és a főzésben erős, idegennyelvben gyönge Eperke jutott.

A játék lényege, ha valaki nem látta volna még, hogy a civil versenyzők mindig kapnak egy műveltségi kérdést, a celebeknek pedig azt kell megtippelni, hogy jó vagy rossz választ adnak-e. Ha bejön, akkor 100 pontot kapnak.

Később van egy olyan forduló, ahol a hírességeknek kel megválaszolni néhány nem különösebben nehéz kérdést, és a végén a "mindent vagy semmit" kört. A versenyzők itt az egész addig gyűjtött nyereményüket kockáztatják.

Alapvetően nem vagyok híve az olyan műsoroknak, amelyek mások nyomorából csinálnak műsort, még akkor sem, ha az lelki nyomor.

Mindenki tévedhet, bárki kaphat olyan kérdést, amire nem tudja a választ, sőt egyenesen butaságot mond rá.

Ehhez jön még a mesterséges helyzet, amikor stúdióban, kamerák előtt kéne okosnak lenned. Ilyen szituációban sokszor akkor sem jut eszébe az embernek a helyes válasz, ha amúgy tudja. De közben szeretné védeni az arcát, ezért próbál minden áron mondani valami okosat, ami persze kontraproduktív.

Sosem pártoltam az elefántcsonttorony-mentalitást. Nem állítom, hogy én nem kerülhetnék ilyen helyzetbe. Ha például a társadalmi szerződésekről kéne valamiféle kérdést megválaszolnom, simán el tudom képzelni, hogy összekeverném Hobbes és Locke tanait.

Na de hogy állja meg az ember kacaj nélkül, ha olyan egyszerű állítások is zavarba hozzá őket, hogy emlős az ember, vagy hogy Mózes kosaras volt?

És ami a legmegdöbbentőbb, hogy az ember emlőssége kérdésében végül eljutnak a helyes válaszig, de úgy, hogy az oda vezető út minden elemében rossz.

Elhangzik, hogy az ember nem lehet emlős, mert azok a víz alatt élnek, vagy nem is igaz, mert azok a kétéltűek, mint az anakonda és a teknős, az ember nem emlős, mert nem vagyunk kétéltűek, a víziló viszont nagyjából az.

Amikor mindeme okfejtések után arra jutnak, hogy az ember mégiscsak emlős, ők csodálkoznak a legjobban. A döntő érv: azért vagyunk emlősek, mert nekünk megadatott a szárazföldi légzés képessége.

Mosolyogtató volt, amikor Tilláék észbontói a következő állítást kapták:

"Nánási Pál lesifotókat készített Ördög Nóráról, mielőtt szerelmesek lettek egymásba." Nóra bevallotta, ő nem tud ilyentől, de ez nem zárja ki. Palit kéne megkérdezni.

Tilla és Balázs úgy ítélték meg, a "hamis" a jó válasz, és ezt tudni is fogják a versenyzők. Ehhez képest Linda és Eperke nagyon gyorsan és magabiztosan rávágták, hogy igaz. Linda olvasott is erről az újságban, maga Ördög Nóra beszélt róla több interjúban.

Szegény Nánási Pált mostantól egy ország fogja lesifotósnak tartani, de ez legyen az ő baja.

Ez így megy egy órán keresztül. A műsorvezető és a celebek jókat rötyögnek, és bármennyire is próbál az ember humánusan hozzáállni, ennyi emberi butaság láttán nehéz megőrizni a komolyságot.

Amit hiányolok a műsorból, hogy nem láthatjuk, miként reagálnak az észbontók maguk, amikor kiderül, hogy jó vagy rossz választ adtak. Az még hozhatna érdekes szituációkat.

Az Észbontók nem az a vetélkedő, amit napról napra követni szeretnék. A poénok nem túl erősek, a műsorvezető érezhetően még botladozik a szerepében, néha ki is zökken belőle, Liptai Claudia kicsit ironikusan meg is jegyezte egy ponton, amikor Roli épp azt hangsúlyozta, hogy ő a műsorvezető:

"Ezt nem mondani kell, csinálni."


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
A Predator: Halálbolygóban ezúttal a csápos űrvadász a főhős, aki a filmtörténelem talán legkegyetlenebb bolygóján talál rá az üdvösségre
Szadista szörnyek, szószátyár szintetikusok, cuki majomszerű lények és rengeteg akció – a családbarát Predator-film mégis működik!


Nagy utat járt be a földönkívüli csáprágós, rasztás, techzseni vadász, mire eljutott odáig, hogy immár teljes szívvel neki drukkoljunk egy róla szóló egész estés mozfilmben.

1987-ben Arnold Schwarzenegger őserdőben harcoló zsoldoscsapatát filézte ki először, végül az Osztrák Tölgy küldte őt a másvilágra (Ragadozó). 1990-ben már Danny Glover gyűrte le nagy nehezen Los Angeles forrongó betondzsungelében (Ragadozó 2). 2004-ben és 2007-ben alien xenomorph-ok ellen küldték őket csatába, de bár ne tették volna, vagy legalább ne így (Alien vs. Predator: A Halál a Ragadozó ellen 1-2). 2010-ben Antal Nimród végre elhagyta a Földet, és egy vadászbolygón eresztette össze mindenféle humanoid gyilkossal az űrvadászokat (Ragadozók). 2018-ban az első rész Hawkinsa, Shane Black próbált laza, poénos és véres menetet kreálni (ismét a Földön) a yautják kontra emberek örök rangadóból, sajnos sikertelenül (Predator: A ragadozó). 2022-ben Dan Trachtenberg (Cloverfield Lane 10) végre egy remek frissítést eszközölve a 18. századi Észak-Amerika komancs őslakosai ellen küldte a láthatatlan hörgőt (Préda), majd idén egy kiváló animációs szkeccsfilmben gondolta tovább a lények múltbeli (viking-, szamuráj- és világháborús közeg) látogatásait (Predator: Gyilkosok gyilkosa).

Így érkezünk el végül a Predator: Halálbolygóhoz, Dan Trachtenberg második élőszereplős, de amúgy harmadik Predator-filmjéhez, amelynél lépett egy igen merészet.

A fent felsorolt eddigi darabokat látva érthető módon nem próbált ismét egy sima vadászatot rendezni, amelyben valamely kor embere küzd meg egy vagy több yautjával (így hívják a fajukat, a kiejtés pedig: jaucsa), hogy a fináléban végül hatalmas áldozatok árán, de leküzdjék őt. Erre már ott volt egy kigyúrt katona (Arnie), egy kemény zsaru (Glover), egy kiismerhetetlen zsoldos (Adrien Brody), egy csapat kattant katona, na meg egy ravasz és fürge komancslány (Amber Midthunder).

Trachtenberg, ahogy az eddigi Predator-filmjeiben, ezúttal is szerette volna megmutatni ezen univerzum egy újabb szegletét, így lett tehát először egy Dek nevű yautja a főhős, hogy kapjunk egy másik nézőpontot is végre. Dek ugyanis nem nőtt akkorára, mint fajtársai, apja is csenevésznek, gyengének tartja (Süsü, te vagy az?), ezért Dek „normális” bátyját, Kweit bízza meg a likvidálásával. Kwei azonban esélyt ad neki, s elküldi öccsét a beavató vadászatára, hogy bizonyíthassa rátermettségét. Ezzel viszont kivívja apja haragját, aki megöli Kweit. A dühtől fortyogó Dek így elindul a Genna bolygóra (amit a rendkívül agresszív flórája és faunája miatt „halálbolygónak” is hívnak), hogy elhozza a legádázabb, megölhetetlennek gondolt lény, a Kaliszk trófeáját, és bosszút álljon az apján a fivéréért. A Genna pedig nem hazudtolja meg magát, azonnal lények százai törnek Dek életére.

Majd talál egy félbevágott szintetikust, Thiát (Elle Fanning), aki a helyismeretével meggyőzi, hogy vigye magával az útjára. Így kapunk egy feledhetetlen filmes párost a yautjával és a hátán cipelt félrobottal.

A Predator: Halálbolygó azért merész, mivel Trachtenberg minden bizonnyal tisztában volt azzal, hogy magára haragítja majd a legádázabb Predator-őrülteket, akik azt várják sokadszora is, hogy egy yautja legyen kíméletlen, és öldösse az embereket, akik végül felülkerekednek rajta. Ő azonban egy kissé családbarátabbá varázsolta a hangulatot. Mivel emberek nincsenek a történetben (csak yautják, szintetikusok és mindenféle szörnyek/lények), ezzel elintézte, hogy ne legyen véres a film, amely így több korosztály számára is simán befogadható. Hozzá kell tenni, hogy John McTiernan az első rész készítésekor a tinédzserfiúkat lőtte be célközönségként a megnyúzott emberekkel, átlyuggatott katonákkal és gerinckitépéssel egyetemben, de hát azok más idők voltak.

A Halálbolygóban Trachtenberg inkább a nyolcvanas-kilencvenes évek sci-fi-kalandfilmjeit idézte meg egészen kiválóan, amelyhez elképesztő állatokat és növényeket álmodtak meg.

Talán még nem volt a filmtörténetben ilyen kegyetlen bolygó, mint a Genna (a Pandorát mindenesetre keresztbe lenyelné), ahol minden percben, mindenfelől érkezhetnek az egyre agresszívebb életformák.

Ilyen hely kell egy yautjának.

A forgatókönyv ugyanakkor nem szűkölködik a humorban sem, ami végülis nem idegen a franchise-tól (Predator: A ragadozó…, de már az első részben is ott voltak Hawkins szexviccei, vagy Schwarzenegger ütős egysorosai), de családbarát poénokkal még nem nagyon próbálkoztak korábban. Talán el is bírt volna ebből kevesebbet a sztori. A Picur nevű majomszerű lény például tartogat számunkra néhány cringe-pillanatot, ám szerencsére végül ő is megkapja a maga helyét a történetben.

Dek és Thia azonban mindenért kárpótolnak. Különösen jó volt látni egy yautja személyiségfejlődését, a más nézőpont üdítő újítás a franchise-ban.

Illetve az olyan kiváló ötletek is, amikor például Dek a technika híján a faunát használja fegyverként a gazok ellen.

A Predator: Halálbolygó kapcsán tehát ne az eddigi Predator-filmek atmoszféráját várjuk. Legyünk nyitottak, ezt pedig Trachtenbergék alaposan meghálálják, mivel a furcsaságai és időnkénti idétlenségei ellenére egy kifejezetten szórakoztató, pörgős és látványos darabról van szó. Trachtenberg pedig vigye csak tovább, tovább és még tovább ezt az univerzumot, mivel sosem lehet tudni, mivel áll elő legközelebb, és ez adja a franchise-építésének savát-borsát-izgalmát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk