A Rovatból

Több mint 30-an belefulladtak a La Manche-csatornába, amikor gumicsónakokkal akartak átjutni Franciaországból Angliába

Az áldozatok között egy gyermek is van, helikopterekkel és hajókkal is keresik az esetleges túlélőket és holttesteket.


Harmincegy illegális bevándorló hajótörést szenvedett és belefulladt a La Manche-csatornába, egy eltűnt szerdán, amikor az észak-franciaországi Calais kikötővárosból megpróbáltak átjutni a szemközti brit partokra.

A legutóbbi adatok szerint a bevándorlók gumicsónakokkal próbáltak átkelni a Doveri-szoroson Franciaországból Angliába. A hatósági beszámolók szerint a csónak az átkelési kísérlet közben elsüllyedt. Az áldozatok között egy gyermek is van.

Jean Castex francia miniszterelnök "tragédiának" nevezte a 2018 óta legtöbb halálos áldozattal járó átkelési kísérletet.

"A meghaltakra és a sérültekre gondolok, az embercsempész bűnözők áldozataira, akik kihasználják az elkeseredettségüket és a nyomorukat" - írta a Twitteren a francia miniszterelnök.

A szerdai hajótörést megelőzően idén eddig három holttestet találtak a francia hatóságok, és négy embert nyilvánítottak eltűntnek. 2020-ban hat holttestre bukkantak, és négy ember tűnt el, míg 2019-ben négyen vesztették életüket az átkelési kísérletekben.

A francia belügyminisztérium tájékoztatása szerint délután 2 órakor egy halász jelezte, hogy mintegy 15 embert látott a vízben Calais magasságában. A haditengerészet egyik hajója több embert kimentett, közülük öten halottak, öten pedig eszméletlenek voltak.

Gérald Darmanin belügyminiszter is a Twitteren fejezte ki együttérzését a "sok halott drámája" miatt. "Soha nem hangsúlyozzuk eléggé, hogy ezeket az átkeléseket szervező embercsempészek bűnözők" - írta a tárcavezető, aki még az este folyamán a helyszínre utazik.

Az észak-franciaországi Dunkerque ügyészsége bejelentette, hogy eljárást indított bűnszövetkezetben elkövetett, illegális bevándorlás segítése és gondatlanságból elkövetett súlyos emberölés gyanúja miatt.

A La Manche-csatorna tengeri prefektusa és az Északi-tenger három helikoptere és három hajója jelenleg is folytatja esetleges túlélők és holttestek keresését.

Az észak-franciaországi kikötőváros, Calais több mint harminc éve a kontinensről Nagy-Britanniába átjutni vágyó illegális bevándorlók gyűjtőhelye. A brit kormány évente több tízmillió euróval támogatja Franciaországot a határőrizet és a kikötői infrastruktúra megerősítésében.

Hivatalos francia adatok szerint az elmúlt három hónapban megduplázódott az átkelési kísérletek száma. Az év eleje óta 31 500 illegális bevándorló próbált meg átjutni a francia oldalról Nagy-Britanniába, közülük 7800-at kimentett a francia parti őrség. London szerint az év első tíz hónapjában 22 ezren sikeresen keltek át a brit partokra.

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a La Manche-csatornán történt szerdai tragédia is azt mutatja, hogy életbevágóan fontos feladat az embercsempész bandák "üzletmenetének megtörése".

Johnson szerda estére összehívta a brit kormány különleges helyzetekben ülésező tanácskozó testületét (COBRA). Az értekezlet utáni nyilatkozatában a brit miniszterelnök kijelentette: a történtek is jelzik, hogy miért fontos az új brit határrendészeti törvény összes rendelkezésének gyorsított ütemű érvényesítése, mivel ez teszi lehetővé a különbségtételt a Nagy-Britanniába legálisan és illegálisan érkezők között.

Boris Johnson hozzátette: minden követ meg kell mozgatni "az embercsempész gengszterek üzleti hálózatainak lerombolása" végett. Hozzátette: Londonnak ebben természetesen együtt kell működnie Franciaországgal és a többi európai partnerországgal.

"Most jött el az ideje annak, hogy fokozott együttműködéssel mindent megtegyünk e bandák összezúzása érdekében, mivel ezek a csoportok a szó szoros értelmében gyilkosságokat követnek el büntetlenül"

- fogalmazott a brit kormányfő.

Johnson szerint nem férhet kétség ahhoz, hogy az embercsempész bűnszervezetek továbbra is megtévesztett emberek életét teszik kockára, és továbbra is gyilkosságokat úsznak meg büntetés nélkül, ha nem tapasztalják azt, hogy "üzleti modelljük működésképtelenné válik".

Utalt a brit és a francia kormány között ebben az ügyben felmerült korábbi nézeteltérésekre, mondván: Londonnak voltak a múltban "nehézségei", amikor rá akarta bírni a partnerországokat, "különösen a franciákat", hogy "érdemének megfelelő súllyal" foglalkozzanak a kialakult helyzettel.

Priti Patel brit belügyminiszter a londoni alsóházban tartott minapi tájékoztatóján elfogadhatatlannak nevezte a Franciaországból Nagy-Britanniába illegálisan átjutni próbálók számát. Kijelentette ugyanakkor, hogy a migrációs válság globális méretű.

A brit belügyminisztérium legutóbbi adatai szerint az év eleje óta eddig 25 700-an próbáltak illegálisan átkelni a kontinensről csónakokkal Angliába, több mint háromszor annyian, mint tavaly egész évben.

A Doveri-szoros a világ legforgalmasabb tengerhajózási útvonala, és szakértők egybehangzó figyelmeztetései szerint életveszélyes vállalkozás ezen a tengerszakaszon kis csónakokkal útnak indulni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Gór-Sebestyén Júliát kiskorúak veszélyeztetésével gyanúsítják, a korcsolya-szövetség fordult a rendőrséghez
A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2025 novemberében hallgatta ki az Európa-bajnok műkorcsolyaedzőt. A bejelentések rángatásról, erős szorításról, markolásról, karmolásról, egy-egy pofonról, megszégyenítésről, sértegetésről, betegen versenyeztetésről, megalázásról és elhanyagolásról szóltak.


Gyanúsítottként hallgatták ki a magyar műkorcsolyában kiskorú veszélyeztetése miatt indult ügyben Gór-Sebestyén Júliát – értesült a Válasz Online. A Fővárosi Főügyészség egy nappal korábban, hétfőn az Eurosportnak megerősítette, hogy az eljárásban gyanúsítás történt egy 2023 őszén nyilvánosságot kapott ügyben.

„A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2025 novemberében egy személyt hallgatott ki gyanúsítottként 3 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt” – közölte a Főügyészség. A gyanúsított panasszal élt, ám ezt a Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség alaptalannak minősítve elutasította. A nyomozás jelenleg is vizsgálati szakban van.

A mostani eljárás egy 2023 februárjában indult ügyre vezethető vissza, amikor több szülő fordult a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetséghez a korábbi Európa-bajnok edző módszerei és emberi magatartása miatt. A bejelentések rángatásról, erős szorításról, markolásról, karmolásról, egy-egy pofonról, megszégyenítésről, sértegetésről, betegen versenyeztetésről, megalázásról és elhanyagolásról szóltak. Gór-Sebestyén Júlia akkor tagadta az ellene felhozott vádakat.

A szövetség egy nappal a fegyelmi eljárás 2023. május 4-i megindítása előtt lecserélte fegyelmi szabályzatát: az addigi hároméves elévülési időt egy évre csökkentették. A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség 2023 őszén meg is szüntette az eljárást Gór-Sebestyén ügyében, arra hivatkozva, hogy „a bejelentésekben megjelölt és a szakvéleményben részletezett időpontok kizárják az esetek Etikai és Fegyelmi Bizottság általi kivizsgálásának lehetőségét a vélt fegyelmi vétségek elévülésére figyelemmel”.

A szövetség ugyanakkor bejelentést tett a rendőrségen, amit a Budapesti Rendőr-főkapitányság feljelentésként értékelt, és 2023. október 31-én kiskorú veszélyeztetése bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen.

Miközben az ügy zajlott, Gór-Sebestyén Júlia a Ferencváros több mint 40 év után újrainduló műkorcsolya-szakosztályának vezetője lett, és a mai napig ebben a pozícióban dolgozik. Ő értékelte például nemrég a Pavlova Maria, Alexei Sviatchenko műkorcsolyapáros olimpiai negyedik helyét is – írta a 24.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Zelenszkij keményen beszólt a szétlőtt olajvezeték ügyében: „Ezt beszélje meg Orbán inkább Putyinnal”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint orosz támadás miatt áll a szállítás a Barátság vezetéken. A vita miatt az EU-s segélyek is veszélybe kerültek, miközben Kijev csütörtökre ígéri az újraindítást.


„Ezt beszélje meg Orbán inkább Putyinnal, beszéljen például az energetikai hálózatot érintő tűzszünetről, vagy valami hasonlóról, mert olyan nincs, hogy Oroszország valamit megsemmisít, és azt Ukrajnának kell helyreállítania” – ezzel a kemény üzenettel vágott vissza Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azokra a magyar kormányzati nyilatkozatokra, amelyek Kijevet teszik felelőssé a Barátság kőolajvezeték leállásáért. A vita azután éleződött ki, hogy leállt a szállítás az Oroszországból Ukrajnán át Magyarországra és Szlovákiába tartó vezetéken. Kijev egy nap halasztás után csütörtökre ígéri az újraindítást – írta a Telex.

Zelenszkij az Európai Tanács elnökével, António Costával tartott közös sajtótájékoztatóján részletezte az ukrán álláspontot. Állítása szerint a vezetéket orosz támadás rongálta meg, amire rengeteg bizonyítékuk van. A helyreállítást az teszi szinte lehetetlenné, hogy amint a javítást végző szakemberek a vezetékhez közelednek, az oroszok azonnal tűz alá veszik őket.

„Akkor minek állítsuk helyre?” – tette fel a költői kérdést az ukrán elnök. A magyar kormány pénzügyi fenyegetésére így reagált: „Először is, a vezetéket Oroszország rongálta meg. Ezért ha blokkolni akarják a pénzügyi támogatást, akkor blokkolják inkább Oroszországot, mert a vezeték megrongálásának oka nem Ukrajna. Másodsorban pedig, ez már nem az első ilyen támadás, és bizonyos vagyok, hogy nem is az utolsó az oroszok részéről.” Zelenszkij alternatívaként a horvátországi JANAF vezetéket javasolta.

A magyar kormány a leállás miatt egy már jóváhagyott uniós hitel blokkolásával fenyegetett, és kilátásba helyezte a villamosenergia-export leállítását is Ukrajna felé, bár ettől végül elállt.

Az ügyben megszólalt António Costa, az Európai Tanács elnöke is, aki együttműködésre szólította fel Magyarországot.

„Írtam a miniszterelnöknek, hogy Magyarország megsérti a méltányos és nyílt együttműködés elvét. Felhívom Magyarországot az együttműködés mielőbbi megkezdésére a megoldás érdekében, az Európai Tanács december 18-án elfogadott döntésének szellemében”

– közölte.

A Barátság vezeték egyik ukrajnai létesítményét január 27-én érte orosz csapás a Lviv megyei Brody térségében, ezután állt le a Magyarországra és Szlovákiába irányuló tranzit. A leállás nyomán Budapest jelezte, hogy blokkolhatja az EU 20. szankciós csomagját és egy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot Ukrajna számára. A vita beárnyékolja az európai vezetők kijevi látogatásait a háború negyedik évfordulóján. A helyzetre reagálva Szlovákia is felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott rendkívüli villamosenergia-segítséget. Bár a horvát JANAF vezeték alternatívát jelenthet nem orosz kőolaj szállítására, korábban már voltak viták a kapacitásáról és a szállítási költségekről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Iványi Gábor: Orbán Viktor valóban sokkal tartozik, mert nagyon nagy kárt okozott nekünk
A kormányfő szavaira (Iványi Gábornak személyesen egyébként sok mindennel tartozom, soha nem tennék semmit ellene) csípős választ adott a lelkész. Szerinte a tartozás abból fakad, hogy a miniszterelnök óriási kárt okozott nekik.


Hétfőn, 2026. február 23-án a Parlament folyosóján próbálta Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője szóra bírni Orbán Viktort. Arra volt kíváncsi, a miniszterelnök szerint rendben van-e, hogy miközben a felcsúti stadion pályáját fűtik, addig Iványi Gábor templomában lekapcsolják az áramot. A kormányfő először elhárította a kérdést, mondván, forduljon az adóhatósághoz, majd amikor a képviselő azt mondta, "de hát tudjuk, hogy ön intézte, miniszterelnök úr", Orbán rávágta: "Nem igaz, ön hazudik!"

A miniszterelnök végül egy mondat erejéig kitért a személyes viszonyukra is – számolt be az összecsapásról az RTL Híradó.

"Iványi Gábornak személyesen egyébként sok mindennel tartozom, soha nem tennék semmit ellene. Az adót be kell fizetni"

– közölte Orbán Viktor.

Ezt a tartozást Iványi Gábor egészen máshogy értelmezi. A lelkész szerint a miniszterelnök "nagyon zavarban volt, és ha jobban meggondolja, nem mondja azt, hogy sokkal tartozik nekem és sosem tenne velem ilyet." Majd hozzátette:

Szerintem ezt nem gondolta végig. Az egyik oldala ugyanis teljesen így van: nagyon nagy kárt okozott nekünk.

A vita hátterében a múlt csütörtökön, 2026. február 19-én történt áramlekapcsolás áll, amikor a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) békásmegyeri templomában és parókiáján sötét lett. Azóta a helyzet annyiban megoldódott, hogy a MET egy új szolgáltatóval szerződött, így ma, kedden visszakapcsolták az áramot. A probléma azonban nem szűnt meg: további 21 telephelyükön – köztük a Dankó utcai központban, ahol főiskola, hajléktalanszálló és óvoda is működik – százmilliós tartozásuk van, és bármikor jöhet az újabb lekapcsolás.

A MET pénzügyi nehézségei 2011-ben kezdődtek, amikor a második Orbán-kormány elvette az egyházi státuszukat. Bár a strasbourgi bíróság később kimondta, hogy ez jogtalan volt, és 2015-ig kártalanítást is kaptak, a helyzetük nem rendeződött. Iványi szerint a kormány több mint 15 milliárd forintnyi állami támogatással tartozik nekik, amiből minden számlájukat ki tudnák fizetni.

A politikai és pénzügyi konfliktus mögött egy megromlott személyes kapcsolat is meghúzódik. Iványi Gábor adta össze Orbán Viktort és feleségét, Lévai Anikót, és több gyermeküket is ő keresztelte meg.

Az ügyet tovább bonyolítja, hogy friss hírek szerint egy orosz hátterű dezinformációs hálózat, a Storm-1516 is célkeresztjébe vette Iványi Gábort, a lejáratására létrehozott álhíroldalakkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kórházban szerzett két ajánlást a fideszes képviselőjelölt: a törvény szerint mindkettő érvénytelen lehet
A fideszes jelölt a Honvéd Kórházban és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban járt két polgármester barátjánál. A 2013-as választási törvény kifejezetten tiltja az ajánlásgyűjtést ilyen helyszíneken.


Kórházakban gyűjtött be két ajánlást a Fidesz nógrádi képviselőjelöltje, Becsó Zsolt, noha a választási törvény ezt egyértelműen tiltja.

Becsó Zsolt vasárnap, egy nappal az ajánlásgyűjtés kezdete után posztolt a Facebookon arról, hogy Kreicsi Bálint salgótarjáni és Farkas Attila pásztói polgármester is őt támogatja.

A bejegyzéshez csatolt fotók tanúsága szerint a támogató aláírásokat kórházi környezetben szerezte meg, a leírás alapján a Honvéd Kórházban, illetve a Budapesti Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban.

A választási eljárásról szóló 2013-as törvény viszont úgy fogalmaz: „nem gyűjthető ajánlás egészségügyi szolgáltató helyiségében”. Az így gyűjtött ajánlás érvénytelennek számít

– írta a 444.hu.

Mindkét aláíró polgármester kórházi kezelés alatt állt: Kreicsi Bálint síbaleset utáni műtétből lábadozott, Farkas Attila pedig szintén kórházi ellátásra szorult.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk