KÖZÖSSÉG
A Rovatból

„A legtöbb zaklató behúzza a kéziféket, ha az addig védtelen áldozat mellett feltűnik 50 bőrszerkós motoros”

A Szelíd Motorosok önkéntes alapon segítenek a hozzájuk forduló bántalmazottaknak. Fizikai erőszakot sosem alkalmaznak, bőven elég a jelenlétük is.
Láng Dávid - szmo.hu
2018. június 17.



Bár a családon belüli erőszak, a fizikai és lelki bántalmazás, valamint az iskolai zaklatások a mai napig tabunak számítanak, amiről a legtöbb ember szemérmesen hallgat, a probléma nagyon is valós: Magyarországon óvatos becslések szerint is több ezer főt érint.

A rendőrség pedig nagyon sokszor tehetetlen, hiszen ők csak konkrét esetekkel szemben intézkedhetnek – ha valaki tartósan félelemben él, azzal többnyire nemigen tudnak mit kezdeni.

Mihály Zsolt fejében két és fél éve született meg az ötlet, hogy Magyarországon is szükség lenne egy szerveződésre, akik védelmet és támogatást nyújtanak az erre rászorulóknak. Így alakult meg a Szelíd Motorosok a Zaklatások Ellen nevű csoport.

Amerikában több ilyen szervezet is létezik, ők voltak a legfőbb előképek, azonban a Szelíd Motorosok inkább közösségként határozzák meg magukat: nincsenek hivatalos kereteik és egyelőre nem is céljuk, hogy mondjuk bejegyzett alapítványként működjenek.

Van egy 750 fős zárt csoportjuk, ebből körülbelül 500 lehet az aktív tagok száma, de folyamatosan csatlakoznak újak. Nem szabnak meg kötelező vállalásokat, mindenki a szabadidejét és a saját pénzét áldozza arra, hogy részt vegyen az akciókban.

Olyan is akad, aki Debrecenből motorozik fel rendszeresen Budapestre.

Hangsúlyozottan távol tartják magukat a politikától: kommunikációs munkatársuk, Hegedűs Klár Rafael elmondása szerint a tagok között minden oldalnak és pártnak vannak szimpatizánsai, de ez sosem téma köztük.

„Eddig félelemben éltem, de már nem vagyok egyedül”

Napi szinten kapnak megkereséseket e-mailben és a nyilvános Facebook-oldalukon. Ezeket először a szűkebb, hat főből álló szervezői csapat vizsgálja meg: az ő feladatuk eldönteni, beleesik-e abba a jogi kategóriába, amivel szemben intézkedni tudnak.

Volt már példa arra, hogy végrehajtó ellen hívta ki őket egy család, akit ki akartak lakoltatni, máskor pedig uzsorakamatot akartak behajtani valakin, emiatt kért védelmet. Bár emberi szinten ezekkel is azonosulni tudnak, ilyenkor az illetékes hatósághoz irányítják a levélírót.

Taxinak is többen akarták már használni őket, de ezt is elutasítják, mivel nem akarják, hogy sérüljön az eredeti ideológiájuk. Ha viszont családon belüli erőszak vagy zaklatás miatt kér védelmet valaki, sosem mondanak nemet.

A közösség hihetetlenül összetartó, az is előfordult, hogy valaki ezekkel a szavakkal vállalt el egy akciót: „reggel 6-ig vagyok műszakban, alszom 2 órát, utána azonnal indulok”.

A leggyakoribb eset a válás utáni bántalmazás, amikor az egyik fél – legtöbbször a férfi – nem képes elfogadni, hogy el kell engednie a volt párját és a gyereke(ke)t, ezért rendszeresen visszajár a házukhoz zaklatni őket.

Miután befut egy megkeresés, a motorosok először a közösségi média adta lehetőségeket használják ki: bejelölik ismerősnek a bántalmazottat, sőt egy profilképre illeszthető keretet is küldenek neki, amelyen az szerepel: „eddig félelemben éltem, de már nem vagyok egyedül”.

Ezek mind egyfajta burkolt üzenetet küldenek a bántalmazónak, világossá téve, hogy megváltozott az addigi szituáció, és lehet, hogy nem kellene tovább próbálkoznia.

Az ajtón nem mennek be

Ha a fentiek nem hatásosak, a következő lépés a helyszíni erődemonstráció, amikor élőben is megmutatják magukat.

Na de mi történik ilyenkor? „Nagyon fontos, hogy mi nem avatkozhatunk be egy család életébe sem. Nem vagyunk igazságosztók, a fizikai erőszakot szigorúan kerüljük” – magyarázza Rafael.

A rendőrséggel egyébként jó a viszonyuk, kölcsönösen elismerik egymás munkáját: „Nekik sem érdekük, hogy hátráltassák, amit csinálunk, hiszen semmi törvénybe ütközőt nem teszünk. Ha mégis elfajulna a helyzet, azonnal hívjuk őket és átadjuk nekik az ügyet. Szerencsére ilyenkor elég sok tanút tudunk felmutatni.”

Adódik a kérdés, hogy pusztán a jelenlétük mire elég, de szerinte nagyon is sokra: ha valahol feltűnik 10-20-50, vagy akár 100 motoros, az már önmagában segíteni szokott.

Ehhez nem árt tisztában lenni azzal, hogy a bántalmazások hátterében legtöbbször egyfajta pszichés hatalomvágy áll.

Az elkövetők azt használják ki, hogy a bántalmazottak nem mernek beszélni arról, ami történik velük, így lényegében egyedül maradnak a bántalmazóval szemben.

Ha viszont az illető azt veszi észre, hogy az áldozatának egyszerre elég kemény barátai lettek, 10-ből 9-szer behúzza a féket.

Az egyik legutóbbi esetben például egy olyan nő kért tőlük segítséget, akinek a férje családon belüli erőszak miatt került börtönbe hosszú időre, de letelt a büntetése, így kiengedték.

A feleség nyilván joggal félt a bosszújától, különösen annak fényében, hogy volt egy közös lakásuk, aminek a kulcsát át kellett adnia neki. A Szelíd Motorosoktól azt kérte, hogy erre a találkozóra kísérjék el.

Persze saját közösségi oldalán jó előre beharangozta, hogy nem egyedül érkezik majd, hiszen már van, aki megvédje. A dolog vége az lett, hogy a bántalmazó el se jött, inkább valaki mást küldött maga helyett.

Nemrég pedig egy anyukának láthatásra kellett vinnie a gyerekét az erőszakoskodó apához, ehhez kért segítséget.

A motorosok oda is mentek, szépen felvonultak a játszótér mellett, és szemmel végigkísérték azt a néhány órát.

Beavatkozásra nem volt szükség, bőven elégnek bizonyult a jelenlétük.

A nyuszis János bácsi is tiszteletbeli tag

A Szelíd Motorosok éppen a mi egyik korábbi cikkünknek köszönhetően ismerték meg az önzetlen hajléktalant, aki mindennap a Stadionok buszpályaudvar lépcsőin várja a gyerekeket, gyereknapkor, húsvétkor és Mikuláskor pedig ajándékcsomagokat is osztogat nekik.

Azonnal felvették vele a kapcsolatot, hogy bevonják azokba a jótékonysági akciókba, amelyekben ők is rendszeresen részt vesznek. Azóta már több rendezvényen is voltak együtt, kölcsönösen hívják egymást, ha a fülükbe jut egy hátrányos helyzetű gyerekeket segítő program.

Gyereknap alkalmából a Millenárisra vonultak ki: a motorosok vitték a járműveiket, János bácsi pedig az állatait, felejthetetlen pillanatokat okozva a gyermekotthonban élő résztvevőknek. Nemrég pedig Dunakeszin jártak egy hasonló akció keretében.

„Tökéletesen kiegészítjük egymást és számítunk a másikra, szerintem ez egy igazán példaértékű együttműködés” – mondja Rafael. János bácsit azóta már tiszteletbeli tagjukká is választották.

Cél az országos ismertség

Területi felosztás szerint működik a közösség, minden megyében jelen vannak, de persze Budapesten és Pest megyében van a legtöbb aktív tagjuk.

Miután igent mondanak egy megkeresésre, a belső csoportjukba azonnal kikerül egy felhívás, itt jelezhetik a tagok, tudnak-e csatlakozni. Ha kell, akár pár órán belül a helyszínre érnek, de az is sokszor előfordul, hogy egy akciót hetekig készítenek elő.

A bántalmazottak életét egészen addig nyomon követik, amíg szükségük van rá: ha egy alkalom nem elég, kimennek másodjára, harmadjára, vagy bárhányszor, amíg a zaklató jobb belátásra nem tér.

„Kaptunk már levelet bántalmazótól, hogy akkor ő inkább leszáll az exéről, csak többet nem szeretne velünk találkozni. Nyilván nagy előny, hogy ők nincsenek tisztában vele, meddig megyünk el adott esetben” – mondja Rafael, hozzátéve:

„Ezek általában nagyon szegény lelkivilágú emberek, akik kizárólag náluk sokkal gyengébbekkel szemben, hatalomvágyból követnek el erőszakot. Ha szembetalálkoznak egy csapat 190 centis, tetovált, bőrszerkós motorossal, mindjárt kevésbé keménykednek.”

Szerencsére a legtöbb áldozat rendkívül megerősödik lelkileg, amint azt érzi, hogy már vannak barátai, tud kihez fordulni. Ezért a legfontosabb, hogy minél több bántalmazotthoz eljusson a hír: igenis nincsenek egyedül.

Ha neked is segítségre van szükséged, a Szelíd Motorosok honlapját ITT, Facebook-oldalukat pedig IDE KATTINTVA érheted el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Ma éjjel már a családnál aludhat a három éve kórházi rácsos ágyban élő kisfiú
Az RTL riportja után országos ügy lett a sorsa, a miniszteri biztos is belépett. Az eljárás még folyik, de a gyám már rábólintott a családnál töltött napokra.


Ma éjjel fordulat jön Danika életében: a gyám engedélyével a három éve kórházi rácsos ágyban élő kisfiú a leendő családjánál alhat, miközben az örökbefogadási eljárás még folyamatban van – számolt be róla az RTL Híradó. A pécsi kórházban ápolt, veleszületett rendellenességgel élő kisfiú több műtéten is átesett, a család 11 hónapja küzd érte, külön szobát is kialakítottak.

„Ez lesz az ő ágya…” – hangzott el a felvételen. A család közben végigjárta a hivatalos utat: elvégezték az örökbefogadói tanfolyamot, átmentek a pszichológiai vizsgálatokon, mégis falakba ütköztek. „Elejétől kezdve nem értjük. Megkérdezték, mi a motivációnk, mi meg azt kérdeztük: sorban állnak ezért a gyerekért” – mondta a család. A kórházban dolgozó ápoló így emlékezett a kezdetekre: „Nagyon hamar belopta magát a szívembe. Elkezdtem beszélni róla otthon, és így ismerte meg őt a család” – mondta a klinika ápolója.

Az ügy országos üggyé nőtt, a petíciót már több mint 250 ezren írták alá. „Ez a petíció most falakat döntött le” – fogalmazott egy megszólaló. Tapasztó Orsi, a kezdeményező így összegzett:

„Egyértelmű, hogy itt hiba történt. Ez a család 11 hónapja harcol ezért a gyerekért; itt egy hónapnak sem kellett volna eltelnie úgy, hogy az a gyerek abban a rácsos ágyban tölti az idejét. Nagyon kedves nővérek között van, de ezt nem lehet összehasonlítani egy családdal: itt hibázott a rendszer. A közvélemény, az emberek figyelme nélkül nem gondolom, hogy bármi történt volna”

– mondta Tapasztó Orsi, mentálhigiénés szakember, influenszer.

A minisztérium képviselője szerint közel a megoldás. „Rengeteg akadály, papír, ügyintézés, de nem adtuk fel. És most megtörtént az első csoda: a kórház most egészségügyileg felkészíti Danikát, így ő már a héten végre a családba kerülhet” – mondta Kardosné Gyurkó Katalin, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszteri biztosa. Korábban jelezték: új, független szakértői véleményt is kérnek az ügyben.

A jogi folyamat azonban még nem zárult le. „Az örökbefogadási ügyben a határozathozatal még folyamatban van, idő kell, amíg végleges döntéshozatal születik, viszont a gyám engedélyével a gyermek az idejét mostantól töltheti a családnál, és csak bizakodni tudunk abban, hogy az örökbefogadási ügyben is mielőbb megszületik a végleges döntéshozatal, és véglegessé válik a gyermek elhelyezése” – közölte Fehér Hajnalka, a család ügyvédje.

AZ RTL riportja Danika életének fordulatáról

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Éber kómába került a családapa egy injekció után – a család Svájcban reménykedik a gyógyulásban
A 36 éves László augusztus 20. óta van éber kómában. Családja és barátai összefogtak, hogy esélyt kapjon a gyógyulásra egy drága svájci klinikán, amihez segítséget is kérnek.


Egy budapesti család élete egyik pillanatról a másikra teljesen megváltozott. A 36 éves László, aki hangtechnikusként dolgozott, augusztus 20. óta éber kómában van, miután szervezete rosszul reagált egy izomlazító injekcióra. A férfi nyaka egy hosszabb autóút után beállt, ezért orvoshoz fordult, ám a kezelés során allergiás sokkot kapott.

Légzése és keringése leállt, és csak hosszú újraélesztéssel sikerült stabilizálni az állapotát

– számolt be a Blikk.

Jelenleg Magyarországon csak egyetlen kómaosztály működik, ahol azonban Lászlót a jelenlegi állapotában nem tudják fogadni. A család ezért Svájcba utazott, ahol egy különleges klinikán kezdődhet meg a férfi rehabilitációja.

„A svájci orvosok azt mondták, egyértelműen van tudata a férjemnek, ezért nagyon jó eséllyel vághatunk bele a rehabilitációba. Nyilván megígérni nem tudnak semmit azzal kapcsolatban, hogy milyen szintig tudják rehabilitálni, ez a következő hetek, hónapok során dől majd el”

– mondta Zsófia, László felesége.

A három hónapos terápiás kezelés naponta 2200 svájci frankba, vagyis körülbelül 927 ezer forintba kerül. A család számára ez hatalmas kiadás lett volna, ezért Zsófia gyűjtést indított, és rövid idő alatt sikerült összegyűjteni a szükséges összeget.

„Hatalmas összefogást értünk el, szerencsére négy nap alatt összegyűlt a háromhavi kezeléshez szükséges összeg. Hihetetlenül sok ember mozdult meg. Rengetegen ismerik a férjemet, a munkahelyén is sokra tartják, több együttesnek hangosít, nagyra becsülik, úgyhogy sokan segítenek” – mesélte az óvónőként dolgozó édesanya.

Zsófiáék korábban már szembenéztek hasonlóan nehéz helyzettel, és akkor is sikerült csodát tenniük.

„Nyolc évvel ezelőtt a kisfiunk rácáfolt az orvosi jóslatokra, és bebizonyította, hogy az emberi agy milyen csodákra képes” – idézte fel az édesanya. „Boti az agyat érintő rendellenességgel született, ma mégis teljes életet élhet a modern technikának köszönhetően. Rendkívül okos kisfiú, vívni jár, imád focizni, és nagyon jól viseli mindazt, ami az apukájával történt.”

A nyolcéves Boti is örökölte édesapja Fradi iránti szeretetét. Az FTC is jelezte, hogy támogatni szeretné a családot: egy dedikált mezt ajánlottak fel árverésre.

Amennyiben te is támogatnád Lászlót és családját, itt teheted meg:

A Don Bosco Barátai Alapítvány adószáma: 19335238-1-41

A szervezet címe: 1032 Budapest, Bécsi út 173.

Bankszámlaszám: 11734004-20476535

Közlemény: DL gyógykezelésére


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Megszólalt a kórházban élő kisfiút örökbefogadó ápoló: „Életünk legnehezebb 11 hónapja volt ez”
Bár az örökbefogadási folyamat még zajlik, Dani már új családjával lehet. Az anya most köszönetet mondott mindazoknak, akik segítettek elérni a céljukat.


Kedden érkezett a jó hír, hogy a három éve kórházi rácsos ágyban élő kisfiú, Dani már a leendő családjánál alhat. A veleszületett rendellenességgel élő gyereket – akiről szülei lemondtak – a pécsi klinikán dolgozó egyik ápoló fogadja örökbe. A család 11 hónapja küzd érte, külön szobát is kialakítottak neki az otthonukban. Az örökbefogadási eljárás még folyamatban van, de a gyám engedélyével Dani már új családjával lehet.

A család küzdelme a kisfiúért országos üggyé nőtt, amikor Tapasztó Orsolya petíciót indított az érdekükben, amelyet több mint 250 ezren írtak alá. A mentálhigiénés szakember a Facebook-oldalán tette közzé a Danit örökbefogadó anya, Melinda üzenetét:

„Életünk legnehezebb tizenegy hónapja volt ez. Sokszor éreztem úgy, hogy azért kapunk ennyi akadályt, mert talán nem ez a mi utunk, és a mi családunknak négytagúnak kell maradnia. Mégis, amíg csak egy cseppnyi esélyt éreztem, nem tudtam feladni a harcot. A gyerekek nagyon sok erőt adtak: ők egy percig sem kételkedtek abban, hogy a testvérük haza fog érni. A férjem pedig a higgadtságával és hitével volt a bástyánk végig.

Rengeteg üzenetet kaptunk az elmúlt hetekben — olyanoktól is, akikkel évek óta nem tartottuk a kapcsolatot, és most újra felbukkantak támogatásukkal. Ők is, és az ismeretlen emberek szeretete is, kimondhatatlanul sokat jelentett.

Semmi nem lett volna ebből az ügyből jogi képviselőnk, Fehér Hajnalka nélkül. Ő nem ismer lehetetlent, nincs az a szikla, amit ne mozdított volna meg értünk. Mára sokkal több ő nekünk, mint egy jogi képviselő. Köszönet a Házon Kívül stábjának és Moskovics Juditnak, amiért empátiával és kitüntetett figyelemmel karolták fel és foglalkoztak folyamatosan ügyünkkel. Köszönöm, Orsi, hogy a petícióval százezrek figyelmét irányítottad a pécsi kórházra és arra a rácsos ágyra, amiben a fiunk élt. Ezzel végre sikerült áttörni azokat a falakat, amelyeket a jogi úton írt levelek nem tudtak áttörni.

Hálával tartozunk mindenkinek, aki bármilyen formában mellénk állt. Ezt a hálát szavakkal kifejezni nem lehet. Bár az örökbefogadási folyamat még zajlik, ma már úgy térünk nyugovóra, hogy a gyermekünk hazaért és öttagú család lettünk. Reméljük, ez másoknak is reményt ad — és hogy a mi ügyünk precedensértékű lesz sok, hasonló helyzetben élő gyermek számára.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Ez minden szülő rémálma” – nincs gyógymód egyéves kisfiuk halálos betegségére, de a szülők nem adják fel, génterápia kifejlesztésére vették rá a kutatókat
A kis Erik napjai rohamokkal telnek, miközben szülei kétségbeesetten küzdenek az idővel. 210 millió forintra lenne szükség a kutatás elindításához.


Jelenleg nincs gyógymód egyéves kisfiuk rendkívül ritka betegségére, ezért a Svájcban élő magyar szülők úgy döntöttek, saját kezükbe veszik a sorsukat. Felkeresték a világ különböző pontjain dolgozó kutatókat, hogy elindulhasson a génterápia kidolgozása az ASNSD nevű, idegrendszert érintő kór ellen. A Genfi Egyetem és a londoni University College vállalta a kutatás lefolytatását, a család pedig most adománygyűjtésbe kezdett, hogy fedezni tudják a költségeket.

Az egyéves Erik betegsége rohamokkal jár, és gyorsan terjed a szervezetében. A génterápiás kezelés fejlesztése viszont minimum 1–2 évet vesz igénybe.

A kisfiú az első öt hónapját teljesen egészségesen töltötte. Januárban azonban görcsök és egyre gyakoribb epilepsziás rohamok jelentkeztek nála. Májusban kiderült: aszparagin-szintetáz-hiányos szindrómája van, egy olyan örökletes betegség, amely súlyos fejlődési elmaradással, mozgásbénulással és rohamokkal jár, és amely legtöbbször még gyermekkorban halálhoz vezet. Világszerte mindössze 40 ismert esetről tudnak.

„A fájdalom az iszonyatos, az eszet-vesztő, ahogy vezettünk haza nekem csak az járt a fejemben, hogy ilyen nem történhet meg velünk, ilyen nincsen, hogy azt mondják, hogy nincs gyógymód, hogy a tudomány mai állása szerint nem kezelhető a betegsége, szerintem ez minden szülő rémálma” – mondta az édesanya, Végh Mariann.

A szülők úgy érezték, nem várhatnak tétlenül. „Nyilvánvaló volt, hogy az orvoscsapat, hogy ők csak tüneti kezelésben gondolkodnak” – mondta az apa, Karancsi Balázs.

Éjszakákon át bújták a szakirodalmat, és több száz levelet küldtek el kutatóknak és intézményeknek.

Végül sikerült elérniük, hogy a Genfi Egyetem és a londoni UCL egy kétéves kutatási projektet indítson a génterápia kifejlesztésére.

„Ez a génterápia fejlesztése szülőként ez egy iszonyatosan idegen közeg, nem vagyunk orvosok, és tudósok se, nem értünk ahhoz, amiről ők beszélnek egy-egy megbeszélésen” – mondta az anya.

A fejlesztéshez 210 millió forintra van szükségük, ezt az összeget év végéig kell összegyűjteniük. A család adománygyűjtő oldalt hozott létre és alapítványt is indított Eriknek.

A kisfiú kezelőorvosa, aki a kutatást is koordinálja, azt mondta:

„A kór gyorsan halad előre, bár Erik állapota jelenleg stagnál, de minden nap számít.”

Erik nemrég töltötte be az első életévét. A legidősebb ismert ASNSD-s gyerek jelenleg tízéves.

„Arra nehéz válaszolni, hogy Eriknek mennyi ideje van várni terápiára, hogy alakul a betegsége. 1–2 évre biztos szükség van a gyógymód kifejlesztésére. Ez egy nagyon ritka betegség, azért kerül ennyi pénzbe mert először tanulmányokat kell készíteni, aztán az egérkísérletek jönnek, aztán ki kell próbálni embereken” – nyilatkozta Dr. Roxane van Heurck az RTL Híradónak.

Ha a kutatás sikerrel jár, az nemcsak Eriknek, hanem más, ASNSD-ben szenvedő gyerekeknek is reményt adhat.

Aki segítenek Eriknek legyőzni a kórt, EZEN A LINKEN teheti meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET: