„Segítség nélkül esélytelen használni ezt a megállót” – egyenlő eséllyel közlekedhetnének a vakvezető kutyások, mégis küzdeniük kell érte
A pécsi Tudásközponttól a 48-asok tere irányába egy háromsávos úton nincsenek megfelelően összehangolva a lámpák, folytatta Dániel. „Amikor hallom, hogy balról áll a forgalom, akkor átmegyek a zebrán annak ellenére, hogy piros a gyalogosoknak, látó gyalogostársaim szintén így tesznek, de az is előfordul, hogy megkérdezek egy látót, hogy átmehetek-e” – mondta Dániel. Útját folytatva átszeli a 6-os utat egy olyan kereszteződésben, ahol nem működik a beszélő lámpa, itt ugyanúgy a forgalom hangjára és a látókra hagyatkozik.
Miskolcon is gondot okoznak a közlekedési lámpák. A McDonalds melletti nagy kereszteződésben hosszú a zebra, kerékpár-átkelőhely is van a több sávos úton, azonban nagyon halvány a lámpa és nincs hangjelzés sem, nagy a forgalom. Balogh Ádám szerint nehezen lehet megállapítani, hogy mikor zöld a gyalogosoknak. Dunaújvárosból azt a hírt kaptuk, hogy nagyon kevés sípoló-búgó hangjelzéssel ellátott lámpa van.
Közlekedési járművek
Miskolcon az MVK Zrt. járataival az a probléma, hogy az új villamos üzembe helyezése óta, a villamosokon több esetben nem volt bekapcsolva a hangosbemondó, és a kijelző tábla sem üzemelt. Balogh Ádám elmondta:
„Ezáltal nem lehetett megállapítani, hogy a villamos meddig és merre közlekedik. Zsúfoltabb időben nincs rá lehetőség, hogy előre sétálj a vezetőhöz. Továbbá a buszjáratokon valamikor nagyon halk, vagy be sincs kapcsolva a hangosbemondó. Ez régóta fennálló probléma.”
Sáfrányé Kobli Írisz gondja, hogy a győri buszmegállóba kihelyezett hangos tájékoztató „totem oszlop” elvileg elmondja, hogy mikor melyik busz fog érkezni, de általában nem szokott működni vagy nem megbízható. A busz pedig már vagy nem is mondja be, hogy hányas, vagy olyan csendben, hogy a forgalomtól nem lehet hallani. „Ilyenkor kiabálni kell, hogy valaki mondja már meg, hogy hányas busz érkezett, és a buszon meg nem is működik a hangos utastájékoztató, ami pedig beszélt, az csendes” – mondta Írisz.
Kellemetlen „apróságok”
Diósgyőrben több helyen előfordul, hogy a szűk járdán középen helyezték el a villanyoszlopokat. „A járdán haladást nagyon megnehezíti, főképp vakvezető kutyával, mert nem férünk el egymás mellett. Vagy előre engedem a kutyát, vagy pedig sok helyen le kell lépni az úttestre. Továbbá a villanyoszlopokon pont fejmagasságban fel van szerelve valamilyen fémdoboz” – mondta Balogh Ádám. Rossz belegondolni, milyen sérülésveszélyes egy ilyen fejmagasságban elhelyezett akadály.
Pesa Anna Mária arra számított, hogy nagyokat fog kirándulni Debrecenben, de arra nem, hogy a több fajta távolsági busz közül csak egy típusra fér fel kényelmesen a vakvezető kutyája, ráadásul ennek a busznak a menetrendjét nem lehet előre kiszámítani.
„Olyan távolsági buszok járnak itt, amelyeken keskeny a folyosó az üléssorok között, ha ott van a kutya, akkor nem tudnak le- és felszállni tőle. A hátsó kakasülőn három helyet foglal el, amikor az ülések alá fektetem, ami érthető okból az utasok számára nem felel meg, engem is zavarna, ezért sajnos le kellett mondanom a kirándulásokról”
– mondta Pesa Anna Mária.
Pesa Anna Mária„Székesfehérváron a helyi és a távolsági buszok sofőrjeinek hozzáállása okoz nehézséget a látássérültek és más sérüléssel élő emberek számára. Tisztelet a kivételnek, mert van nagyon rendes buszsofőr is, de sajnos előfordul, hogy összevesznek velünk, hogy elöl nem állhatunk meg, pedig ehhez jogunk van, ráadásul nem segítenek a hátra jutásban, ami nehéz egy tömött buszon.
Régi tervem, hogy érzékenyíteni kell a fehérvári buszsofőröket, ahogy a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola már megtette más városokban is”
– mondta Lengyel Zsófia. Erre az érzékenyítésre az ország minden városában szükség lenne, ezt erősítették meg alapítványunk vakvezető kutyával közlekedő kliensei.
Lengyel Zsófia
