SZEMPONT
A Rovatból

Rengeteg negatív példa segített abban, hogy kitörjek

A karcagi cigánytelepről a Debreceni Egyetemig vezetett az Aranypánt-díjas fiatal rákkutató, Horváth József útja. Interjú.


- Hosszú utat tett meg, messziről jött. Karcag, ahonnan származik, most milyen nehézségekkel küzd?

- A városban sajnos nincsen elég munkalehetőség, de tanulási vagy egyéb lehetőség sem sok. A rendszerváltás után nagyon megváltozott Karcag helyzete. Alapvetően mezőgazdaságból élő, arra berendezkedett település volt, de a rendszerváltás után bezártak a téeszek, megszűnt nagyon sok munkahely.

Névjegy

Horváth József a karcagi cigánytelepen nevelkedett. Otthon fontos volt az olvasás, a könyvek szeretete, így József már az óvodába úgy került, hogy tudott olvasni – magától tanulta meg, figyelte az idősebb testvéreit.

Középiskolában biológia versenyt nyert. 2009-ben végzett a Debreceni Egyetem biológia szakán, 2013-ban szerzett mesterdiplomát molekuláris genetikából.

Már az egyetemi évek alatt bekapcsolódott a Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet kutatásaiba, itt jelenleg másod éves PhD-hallgató, kutatási területe a szájüregi rák.

- Milyenek a városban a továbbtanulási esélyek?

- Egy nagyobb településhez viszonyítva rosszabbak. Nincsen sok középiskola, azok közül is az egyik szakmunkásképző. Ez azért behatárolja a lehetőségeket.

- Mi motiválta ebben a környezetben?

- Rengeteg negatív példa segített. Megerősített abban, hogy kitörjek, hogy meg tudjam teremteni a saját egzisztenciámat. Ez számomra létkérdés volt. A családom sokat segített, hogy elérjem a célomat.

horvathjozsef_nyito

- Akadt olyan, aki le akarta beszélni a továbbtanulásról? Aki szerint inkább szakmát kellett volna tanulnia?

- Persze, főleg a baráti körben. Cukkoltak, hogy miért csinálom, mire jó ez. Ők akkor még nem látták, amit én igen: hogy milyen következményekkel jár, ha valaki nem tanul tovább.

- Kinek köszönheti a legtöbbet?

- A családomnak, ők mindig mellettem álltak. A középiskolai biológia tanárnőmnek, aki elkezdett e terület felé terelni. Amikor már eldőlt, mivel szeretnék foglalkozni, Csermely Péter biokémikus adott nagyon sok tanácsot a túléléshez a szakmán belül, és elmondta, hogyan tudok érvényesülni a választott hivatásomban.

- A daganatok kutatásának olyan ágával foglalkozik, amelyről azt hinné a laikus, hogy nem túl érdekes terület. Egy fiatalembernek hogyan jut eszébe, hogy éppen a szájüregi rákkal kapcsolatos kutatásban vegyen részt?

- Már az egyetemi képzés során betekintést nyertem a genetikába és a genetikai eredetű betegségekbe – rájöttem, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Mára bizonyított tény, hogy a rák genetikai eredetű betegség is lehet. A molekuláris genetika kézenfekvő volt PhD-témának is.

Sokéves laboratóriumi tapasztalattal rendelkeztem, nem állt távolt tőlem a téma. Viszont akadt olyan terület, mint például az analízis vagy a szoftverek használata, amelyekkel ez előtt még nem foglalkoztam. Ám a sokéves gyakorlattal a hátam mögött már könnyen el tudtam sajátítani az ezekhez szükséges ismereteket. Pár hét, vagy akár pár nap alatt egészen új technikát képes megtanulni az ember.

hj2

- Miért tartja ilyen fontosnak a szájüregi daganat kérdését?

- Európában első helyen állunk mind az új páciensek előfordulása, mind a halálozás arányában.

"
Az 5-6. leggyakoribb betegség hazánkban. A végső nagy álmunk az, hogy ezen a tendencián javítsunk,

ezért dolgozik a kutatócsoportunk. Szeretnénk megteremteni a korai diagnózis lehetőségét, illetve a rutin diagnosztikába átültetni. Olyan géneket, jelző molekulákat próbálunk keresni, amelyekkel a betegség egy korai szakaszában azonosítható a nyálmintából. Itt a hangsúly a korai felismerésen van. Az esetek nagy részében ugyanis már olyan stádiumban tudják csak diagnosztizálni, amikor a túlélési esélyek nagyon rosszak: 5 éven belül 50 százalék…

Horváth József a szakközépiskolában a biológia tanárnője biztatására nevezett be egy versenyre, a témája a drogok agyműködésre gyakorolt hatása volt. „Az egésznek a biokémiai része fogott meg. Az, hogy egyetlen molekula befolyásolni tudja nemcsak az agyat, hanem az egész szervezetünket” - nyilatkozta az Origónak. Úgy fogalmazott, hogy mindig is jobban érdekelte az, amit szemmel, az alapvető érzékszervekkel nem tudunk észlelni.

- Mi az igazi kihívás a daganatos betegségek kutatásában?

- A legnagyobb félelmünk a kutatás során az, hogy az alaptézisre felépített kísérletek nem adják ki azokat az eredményeket, amiket az ember vár. Mindig van egy alapfeltevés, amelyből kiindul a kutató. A legtöbb esetben nem nyílegyenes utat járunk be a megoldásig vagy a bizonyításig, mert a folyamat tele van buktatókkal. Nem sikerülnek a kísérletek, vagy nem olyan eredményekkel zárulnak, amiket vártunk; előfordul, hogy valamilyen technikai hiba lép fel. Ezt szépen körbe kell járni.

hj3

- Mennyi kutatási időt kell fordítani egy-egy tézis bizonyítására?

- Témától függ, rendszerint 2-3 éves kísérletsorozat előzi meg azokat a feltevéseket, amelyeket kutatunk, amelyeket bizonyítani szeretnénk. A pályázati projektek 3-5 éves intervallumban szoktak lemenni.

Mivel Magyarországon élünk, nehéz pályázni, és nehezen lehet pályázatokat elnyerni. Szinte minden egyetem anyagi problémákkal küzd. Bár külföldön is sokat romlott a helyzet, Nyugat-Európában még mindig több kormányzati támogatást kapnak a kutatások, mint nálunk.

- Az eddigi munkássága elismeréseket is hozott.

- Már középiskolában értem el sikereket, ennek köszönhetően lettem biológus. 2006 április környékén az országos TUDOK konferencián elvittem a nagydíjat. Akkor kristályosodott ki, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Az egyetemi évek alatt nem igazán volt időm arra, hogy megmérettetéseken vegyek részt, inkább azt helyeztem előtérbe, hogy több szakmai tapasztalatot szerezzek.

Már az alapképzésen választhattunk, milyen területen készítjük el a szakdolgozatunkat. A laboratóriumi munkát választottam. Naponta akár 6-8 órát töltöttem bent. Rengeteg gyakorlatot szereztem. Ez nem csak a folyamatok elméleti hátterének megértésében segített, hanem abban hogy a gyakorlatban is véghez tudjam vinni.

hj4

- Mit szólt az Aranypánt-díjhoz?

- Nagyon meglepődtem, nem vártam. Egy kedves barátom jelölt, akit a roma szakkollégiumban ismertem meg. Úgy voltam a nevezéssel, hogy nem veszíthetek vele semmit, de azt gondoltam, hogy amit eddig elértem, eltörpül ahhoz képest, amit más, nálam sokkal idősebb jelöltek elértek akár az én területemen, akár más területen.

- Úgy érezte, hogy nincs keresnivalója az idősebbek között?

- Hogyne, hiszen én voltam a legfiatalabb jelölt. Úgy éreztem, kilógok a sorból.

Az Aranypánt-díjat a Roma Sajtóközpont hozta létre, hagyományteremtő szándékkal. Szeretnék ugyanis felhívni a figyelmet a köztünk élő, cigány származású hősökre. Azokra az emberekre, akik példaként szolgálnak a környezetük és mindannyiunk számára. A díjat április 8-án, a nemzetközi roma napon adták át a Budapest Jazz Klubban.

A Roma Sajtóközpont információi szerint a verseny során az ötven jelöltből tíz ember portréja készült el. Ezekre a portrékra az internetes szavazáson közel tízezer voks érkezett. Legtöbb a Debreceni Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet fiatal kutatójára, Horváth Józsefre.

"Azt kell mondanom, hogy a legnagyobb harcos a világon az édesanyám. Ezt a díjat neki kellene megkapnia" - mondta a fiatal kutató az ünnepségen.

- Romaként kivételesnek mondható az önéhez hasonló életpálya. Ön szerint mi jelenti a legnagyobb problémát a roma gyerekek továbbtanulásában?

- Az új generációnak sokkal nehezebb a helyzete, mint nekünk. Egyre több negatív hatás éri őket, erősödik bennük az a kérdés, hogy miért küzdjenek, mi értelme van? Ez a családi mintára is visszavezethető.

"
A legkényesebb pont nem az oktatás, hanem a család.

Ha a család nem támogatja a gyermeket a továbbtanulásban, vagy a gyermek azt érzi, nincs értelme küzdeni, mert nincsen előtte jó példa, akkor e szerint fog élni. Márpedig a családi mintától borzasztó nehéz elszakadni, ezen sajnos egy képzett, gyakorlott pedagógus is csak nehezen tud változtatni. Olyan példát is ismerek, amikor a gyerek tanulna, de a szülei nem engedik.

- Mivel lehet kimozdítani őket a holtpontról?

- Arra biztatnám azokat, akik jó képességűek, próbáljanak meg élni a lehetőségeikkel, mert úgy tapasztaltam, hogy azok határtalanok.

"
Az, hogy mit tudunk elérni, csak azon múlik, hogy mi magunk mennyire szabunk magunknak korlátokat kizárólag a származásunk miatt

vagy azért, mert esetleg rengeteg negatív hatás, kritika érhet bennünket. Itt most nem arra kell gondolni, hogy az álmok világában éljünk, hanem arra, hogy a realitások talaján állva, a saját képességeinket ismerve azt mondjuk: „márpedig én ezt meg tudom csinálni!".

"
Az egyik legnehezebb feladat: félretenni félelmeinket és széllel szemben menni

úgy, hogy hátszelet alig kapunk. Ha azonban van egy jó közösség, vagy az ember tudatosan kezdi keresni azt a közösséget, amelyik segíti, építi, pozitív a személyiségfejlődésében (tanodai programok, mentori programok), akkor szerintem sok mindent elérhet az ember. A baj az, hogy sokan nem is tudnak ezekről a programokról, a lehetőségekről. És nem mindenki mögött áll olyan pedagógus, mint amilyen az én biológia tanárom volt. A gyerekeket ráadásul pozitív megerősítésekkel kell bombázni.

- Mivel segíthetnének a pedagógusok?

- Elsősorban azzal, ha általánosságban pozitívabb légkörben dolgoznának a gyerekekkel. De a helyzeten nagyon sokat ront az utóbbi években tapasztalható, egyre erősödő szegregáció. A szegregált oktatási minták helyett olyan pedagógusok kellenének, akik nehéz, hátrányokkal sújtott közegben is képesek segíteni. Hiába rendelkezik 40 év gyakorlattal egy tanár, ha nem tud mit kezdeni a roma gyerekekkel. Ha elkülönítik a különböző származású gyerekeket egymástól, még nehezebb lesz bárkit is kiemelni a hátrányos helyzetből.

hj1

- Hogyan látja életének következő öt-tíz évét? Mik a tervei?

- Megvédem a PhD-mat, megszerzem az alapkövetelményeket. Családot is jó lenne alapítani, már erre is kell gondolnom. És jó lenne valahol külföldön 2-3 évet tölteni, kinti gyakorlatot szerezni.

- A néhány éves külföldi munka mit adhat egy kutatónak?

- Eleve azzal, hogy sok, egymástól eltérő gyakorlattal rendelkező emberrel találkozik, abból tapasztalatokat lehet szerezni. Más a környezet, és ez inspiráló lehet. A kutatás, olyan, mint a házi sütemény: ahány ház, annyi recept. Az adott kutatási területen belül más és más tapasztalattal rendelkeznek a kutatók, és egymás tapasztalataiból lehet meríteni. Ez rengeteget segíthet a szakmai fejlődésben.

Ha tetszett az interjú, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hiba a mátrixban? Az Origo Matolcsy Ádám ingatlanügyletéről szóló 444-cikket szemlézett
Szokatlan témaválasztás ez a Fidesz-közeli laptól, ami eddig igyekezett inkább csak a hivatalos MNB-ről szóló közleményeket és véleményeket átvenni. A lap kiadója, a Mediaworks eközben tömegesen küldi el a dolgozókat.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 20.



A 444.hu cikkét szemlézte az Origo, amely szerint Matolcsy Ádám dubaji érdekeltségéhez került egy több milliárd forint értékű Vörösmarty téri ingatlan. A cikk ismertette az ingatlan tulajdonosi változásait, valamint idézte a 444 és a Portfolio által korábban közölt információkat.

Az Origo az elmúlt években ugyan foglalkozott Matolcsy Györggyel és a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos hírekkel, a megjelent írások többsége azonban intézményi eseményekről, kinevezésekről vagy gazdaságpolitikai kérdésekről szólt, Matolcsy fiát, vagy épp az MNB alapítványokkal kapcsolatos dolgokat kevésbé érintették.

A Matolcsy György címke alatt az elmúlt két évben megjelent cikkek között szerepelt például az MNB centenáriumi rendezvénye, Varga Mihály jegybankelnöki kinevezése, illetve Matolcsy György kitüntetése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Ehhez képest figyelemre méltó, hogy a portál most egy olyan témát is bemutatott, amely Matolcsy Ádám üzleti érdekeltségeit érinti, és amelyet eredetileg a 444.hu dolgozott fel.

Bár az Origo nem saját oknyomozó anyagot közölt, és a 444-re „balliberális portálként” hivatkozik, de az ilyen jellegű szemlék a korábbi gyakorlat alapján ritkán jelentek meg a felületen.

Hogy egyszeri kivételről vagy egy szélesebb körű változás első jeléről van-e szó, azt a jövő eldönti.

Az viszont tény, hogy a korábbi kormánypárti médiában nagy átrendeződés zajlik. A Mediaworksnél - mely az Origót is kiadja - történt elbocsájtásokkal, lapbezárásokkal, és terjesztés beszüntetésekkel a lent található cikkünkben foglalkoztunk. Azóta még annyi derült ki a konglomerátum körüli problémákról, hogy a Pesti Srácok is megszűnik, és a Magyar Nemzettől is küldenek el embereket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk