KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Nyuszijával került az utcára János bácsi - kiderítettük, miért

A hajléktalanná vált férfi egy szállón talált menedéket, de szinte mindennap kijár a Stadionokhoz, hogy Nyuszóval örömet okozzon a gyerekeknek.
Láng Dávid - szmo.hu
2017. január 06.



Decemberben már írtunk János bácsiról, arról a hajléktalanról, aki a Stadionok buszpályaudvarnál Mikulásnak öltöztetett nyuszijával osztott édességet az arra járó gyerekeknek. Nyár óta készült az ünnepre, és a legnagyobb örömet az okozta számára, amikor látta, hogy sikerül mosolyt csalnia a kicsik arcára – sőt, sokszor a felnőttekére is.

A férfi azóta is majdnem minden délután ott álldogál a pályaudvarhoz vezető lépcső tetejénél. Előtte egy szánkón feldíszített karácsonyfa, na meg persze egy dobozban a hatalmas nyuszi, akihez jobban kötődik, mint az emberek közül bárkihez. Ez fordítva is igaz:

Nyuszót (mert ő csak így nevezi) nem kell pórázon tartani, anélkül sem távolodik el 1-2 méternél messzebb a gazdájától.

img_0842k
Fotók: Mervai Márk
img_0795k

János bácsi dolgai tíz évvel ezelőtt kezdtek rosszra fordulni, amikor jelzáloghitelt vett fel lakására. Előtte két évtizedet húzott le az építőiparban, azonban pont akkoriban került lejtmenetbe ez a szektor. Munkaadói sorra mentek tönkre, így ő is kereseti lehetőség nélkül maradt. Valamiből viszont élnie kellett, ezért jobb híján az eredetileg lakásfelújításra szánt hitelt kezdte el a mindennapi megélhetésére fordítani.

Végül tavaly márciusban lakoltatták ki: kapott egy hivatalos felszólítást és egyik napról a másikra az utcán találta magát.

Ekkor már megvolt a nyuszija, őt bő egy évvel azelőtt vásárolta. "Az eredeti tervem az volt, hogy húsvétkor elajándékozom valakinek, de senki olyannal nem találkoztam, akinek érdemes lett volna" – mondja. Egy hét alatt pedig annyira megkedvelte, hogy elhatározta: inkább megtartja.

img_0861kimg_0817k

Miután kilakoltatták, rövid ideig egy ismerősénél húzta meg magát, majd egy jóakarója közbenjárásával rátalált arra a hajléktalanszállóra, ahol azóta is lakik.

Itt egy speciális szobát kapott meg, amit eredetileg kutyásoknak alakítottak ki, de mivel olyan jelentkező épp nem volt, a nyuszit is örömmel fogadták.

Szobatársát szintén nem zavarja a négylábú jövevény, direkt ezt figyelembe véve dőlt el, ki kerüljön melléjük.

János bácsi már azelőtt is szinte naponta kijárt a Stadionokhoz, hogy elveszítette a lakását, és a szállóra kerülve sem hagyott fel ezzel. Csak a nagyon mostoha időjárás tarthatja vissza attól, hogy elinduljon, pedig nem kis utat kell megtennie. A szálló ugyanis a 11. kerület szélén, majdnem Budaörsön található.

Ráadásul először a Pongrác úti lakótelepre kell elmennie gyalog, hogy lerakja (illetve felszedje) a Nyuszó élelmét, szénáját, illetve más dolgait rejtő bevásárlókocsit. Ezt egy ott lakó ismerőse őrzi számára, ahogy most az ünnepek alatt a szánkót és a feldíszített karácsonyfát is. Buszra csak azután tud szállni, hogy lerakta ezeket. A kitérővel együtt több órát tölt utazással naponta.

img_0850kimg_0859k

A Nyúlmentők is hamar megtalálták, azóta rengeteg segítséget kap tőlük: intézik az oltásokat és a gyógyszereit, szinte naponta hoznak neki szénát és tápot, de például a szállítókosarat is nekik köszönheti. Ebben a legtöbbet egyik önkéntesük, Molnár Timi teszi, aki napi rendszerességgel látogatja őket, és gondoskodik róluk.

Timi 2015 áprilisától ismeri János bácsit, nagy állatbarátként először érthető módon szkeptikusan állt a hajléktalan férfihoz. "Meg akartam venni tőle a nyuszit, mert féltettem, majd mikor nem adta, el akartam koboztatni" – vallotta be nekünk. Aztán jobban megismerte őt és szép lassan megváltozott a véleménye.

"
Rendkívül pozitív csalódás volt a bácsi: tündéri és jó szívű, emberileg is nagyon megkedveltem.

Nyuszó egészsége sajnos nem tökéletes: egyik szemén szürkehályog alakult ki, amire így gyakorlatilag megvakult. Meg lehetne műteni, hogy újra lásson, de egy ilyen beavatkozás több százezer forintba kerül. Emellett a májával is gondok vannak, de Timi rendszeresen viszi őt orvoshoz, a Stadionoknál pedig naponta beadja neki a gyógyszereit (ugyanis arra jár haza), így remélhetőleg idővel javul majd az állapota.

img_0882kimg_0907k

A nyuszira természetesen nagyon sokan felfigyelnek, főleg kisgyerekek. Vannak igazi rajongói is, akik már eleve rohanva mennek oda hozzá, és a szüleik alig tudják elrángatni őket, amikor menni kell a buszhoz. Persze akadnak olyan szülők, akik nem engedik oda a gyereküket, és néha rosszindulatú beszólásokat is kap arra járóktól, de ezekkel nem foglalkozik. Szerencsére a pozitív visszajelzések sokkal gyakoribbak.

Mikuláscsomagokat már 2015-ben is készített, és tavaly is sokáig gyártotta az apró meglepetéseket az ünnepekre. Összesen 120 arra járó gyereket ajándékozott meg, akik odamentek hozzá. Egyszerű az oka, miért csinálja:

"
A gyerekek is megérdemlik, hogy örüljenek valaminek, ha már a szüleik segítenek engem.

Cserébe pénzt, élelmiszert, sőt néha ruhákat is kap a felnőttektől, így ennyivel kevesebb a kiadása. Alkoholt szinte egyáltalán nem iszik, és különösen figyel arra, hogy soha ne rúgjon be, hiszen akkor ki vigyázna Nyuszóra? "Ez sokkal nagyobb felelősség, mintha csak egyedül lennék" - mondja.

img_0867kimg_0897k

Legközelebb húsvét alkalmából tervez meglepetést János bácsi: csokitojásokat és nyuszikat fog gyűjteni, amiket ugyanúgy a gyerekeknek ad majd oda. Ekkor különösen odaillő lesz Nyuszó, bár mikuláskabátba öltöztetve most is teljesen jól illett az ünnephez. Mellette egyébként két teknőse is van a most 58 éves férfinak, akik szintén a szállón laknak vele, de csak nyáron hozza őket magával.

És hogy milyenek a kilátásai? "Lakásom már valószínűleg nem lesz, ki se tudnám fizetni. Ami pénzem van, azt inkább a gyerekekre költöm. De a lehetőségekhez képest nincs okom panaszra" – összegzi a helyzetét, és mi csak szurkolni tudunk, hogy továbbra is jól alakuljanak a dolgai. Ebben te is segíthetsz, ha meglátogatod őt a Stadionoknál: általában délután 3 és este 7 óra között tartózkodik ott, bármilyen adományt örömmel fogad.

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Annyit vártunk erre, és most itt van” – Leírhatatlan boldogságban él új családjában a kisfiú, aki születésétől kezdve évekig egy kórházi ágyban lakott
A pár második hete viszi bölcsibe, utána minden nap a játszótéren kötnek ki, mielőtt hazamennek Komlóra. Az ügyvéd közben az örökbefogadás lezárását várja.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Reggel bölcsi, aztán irány a közeli játszótér Komlón: Melinda és Jani második hete ezzel kezdik a napot a kisfiúval. A hinta a kedvenc, minden ülésre fel kell ülni. A bölcsiben is hintázott, ott Zsófi lökte, derül ki a Házon kívül riportjából, amit arról a kisfiúról készítettek, aki születésétől kezdve egy kórházi ágyban élt, majd újdonsült nevelőszülei hosszú küzdelem után fogadhatták örökbe.

A játszótéren találkoznak az ügyvéddel is, aki hónapok óta mellettük áll. Azt mondja, várják az örökbefogadási ügy lezárását és az illesztést, hogy a határozat kézhezvétele után a gyermeket családként magukhoz vehessék. Arról is beszél, hogy sok ember összefogása után nyitottabb lett a gyermekvédelem: megkérdezik a szakmai civil szervezeteket, az örökbefogadókat és a nevelőszülőket, és bevonják őket a gyakorlat alakításába.

Hazafelé a kocsiban Melinda felidézi, hogy minden egy puszival kezdődött a pécsi kórház gyermekosztályán. Éjszakás volt, játszottak, a kisfiú odahajolt, puszit akart adni. Az osztályon ez nem szokás, de ő sem bírta ki, és „szétpuszilgatta”. Ahogy ránézett, megfogta az arcát, egy pillanat alatt eldőlt benne: hazaviszi.

Ma már azon kapják magukat, hogy a hátsó ülésen ott szuszog valaki. Otthon a legapróbb dolgok is új élménynek számítanak. Este Melinda tízpercenként benéz a szobába, figyeli a gyerek nyugodt alvását.

Előfordul, hogy a kocsiban alszik el, mire hazaérnek. A ház új terep. Felfedezi az emeletet, megnézi a polcokat is. Az egyik polc azóta készült el, mióta utoljára járt itt.

„Amikor szomorú vagyok, vagy rossz napom volt, belegondolok, hogy mindjárt hazamegyek, és átölelhetem végre. Azt látom anyuékon, hogy boldogok nagyon” - mondja Nóri, a kisfiú új testvére.

A kisfiú még csak egy-egy szó mond, de gyorsan tanul. Mindent mond új családtagjai után, nincs olyan szó, amit ne próbálna kimondani, és szépen meg is jegyzi. Az étvágya is megjött, azonban sírni még nem tud. A kórházban hagyott gyerekek egy idő után nem sírnak. Ő több mint három évig lakott egy kórházi szobában. Most már azonban van kiktől várni a vigasztalást.

„Ha valamit nem lehet, legörbül a szája, főleg ha Nórihoz vagy Olivérhez szeretne felmenni és nem szabad, látszik az arcán, de nem sír. Tényleg meg kell tanulnia sírni tulajdonképpen” - mondja Melinda.

„Annyit vártunk erre, és most itt van. Megvan. Itt van, igen. Ez leírhatatlan boldogság”

– teszi hozzá az anyuka.

Jani az idősebb gyerekek nevelőapja. Arra a kérdésre, hogy ez a kisfiú a közös gyerekük lesz-e, a válasz: igen, igen. Szerintük meg volt írva, hogy oda kell menni dolgozni, meg kell ismerni a kisfiút, és haza kell hozni egy kicsit hétvégére. Sorsszerűnek látják, hogy ennek így kellett lennie.

A Házon kívül teljes riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
100 nap után hazamehetett egy 690 grammal született baba a Honvédkórházból
Alexa 23 hét 4 napra született, több mint három hónapot töltött a koraszülött intenzív osztályon. Most végre eljött a nagy nap, amikor édesanyjával együtt hazatérhetett a családjához.


Örömteli hírről számoltak be a Honvédkórház Facebook-oldalán: több mint három hónap után hazaengedtek egy koraszülött csecsemőt.

A kis Alexa 23 hét 4 napos várandósság után 690 grammal született meg a kórházban. Édesanyjával kereken 100 napot töltött a Perinatális Intenzív Centrum (PIC) osztályon, ahonnan 2975 grammal mehetett haza.

A bejegyzés szerint szülei mellett két nővére is várta otthon a babát. A kórház jó egészséget és sok boldogságot kívánt a családnak.

A kislányról születéskori és mostani fotókat is megosztottak, így jól látható a fejlődése.

Az Észak-pesti Centrumkórház – Honvédkórház Perinatális Intenzív Centruma (PIC) a legmagasabb, 3-as progresszivitási szinten látja el a legkisebb, az életképesség határán született újszülötteket is. A kórház struktúrájához szervezetten kapcsolódik a koraszülött-utógondozás és a fejlődésneurológiai követés is, amely a hazaadást követően támogatja a családot.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Egy tanyán találták meg a 7 éves kisfiút, akit több száz önkéntes keresett Lajosmizsén
Drónokkal és kutyákkal is kutattak az autista gyermek után. A helyi rendőrség a Facebookon mondott köszönetet mindazoknak, akik valamilyen módon segítették a keresést.


Épségben előkerült az a 7 éves kisfiú, aki csütörtök délután tűnt el Lajozsmizsén. A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság korábbi tájékoztatása szerint az autista gyerek egy tanyasi házból szaladt el 15 óra körül. A szülők bejelentése után a rendőrök nagy erőkkel, önkéntesek segítségével kezdték el keresni. Kutyákkal, hőkamerás drónnal is próbáltak a nyomára bukkanni.

Az összefogásnak meg is lett az eredménye: pár órával később már azt közölte a rendőrség, hogy épen, egészségesen előkerült a kisfiú.

A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság pénteken a Facebookon számolt be a keresés részleteiről. A posztban, amit „Egy kisfiú eltűnésének margójára” címmel tettek közzé, megköszönték „a civilek, civil szervezetek, társszervek és szolgálaton kívüli kollégák azonnali segítségnyújtását.”

A rendőrség közlése szerint „a gyermek a lajosmizsei otthonából tűnt el pillanatok alatt, annak ellenére, hogy szerető szülei minden pillanatban vigyáznak rá.” A bejelentés után azonnal megkezdték a keresést, amihez segítséget kértek „a jó szándékú emberektől”.

A felhívásukra érkezett reakciókról azt írták: „Segítségkérő Facebook-posztunkra rövid időn belül több százan reagáltak: civilek, civil szervezetek, önkéntesek, kutyás keresőcsapatok és hőkamerás drónokkal érkező segítők indultak útnak az ország különböző pontjairól.” Hozzáteszik, hogy „akik pedig nem tudtak személyesen részt venni, bátorító, támogató üzenetekkel, megosztásokkal segítették a keresést”, amely végül sikerrel zárult.

„A kisfiú szerencsére néhány órán belül épségben előkerült; egy közeli tanyán találták meg, és jól van”

– írták a posztban, amelyben köszönetet mondtak mindazoknak, akik segítették a munkájukat.

Hosszú listában sorolták fel a keresésben részt vevők segítségét, melyek között polgárőrök, tűzoltók, családsegítők, önkormányzati dolgozók, vadásztársaság tagjai és különböző mentő egyesületek képviselői is vannak.

„Számunkra, rendőrök számára felemelő és megható volt átélni ezt a példátlan összefogást, és azt gondoljuk mindenki ugyanígy érzett. Az összefogásnak valóban teremtő ereje van. Hálásan köszönjük mindenkinek – annak a legalább 300-400 önkéntesnek, szervezetnek – a segítséget”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Új szerepet vállalt a „nyugdíjas” Zacher Gábor
Az ország toxikológusa ugyan már elérte a nyugdíjkorhatárt, de továbbra is dolgozik, sőt, most újabb feladatot vállalt el. Jószolgálati nagykövetként fogja segíteni az Országos Mentőszolgálat Alapítvány munkáját.


Nemrég írtunk arról, hogy Zacher Gábor, az ismert toxikológus elérte a nyugdíjkorhatárt, ebből az alkalomból pedig a mentős kollégák megható meglepetéssel köszöntötték. Egy álriasztással csalták a kedvenc kávézójába, ahol bajtársai és Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója várták.

Zacher Gábor azonban még hallani sem akar a visszavonulásról. Mivel további szolgálatteljesítésének egészségügyi akadálya nincs, a mentőszolgálat engedélyével továbbra is gyakorolhatja hivatását a Központi Mentőállomás rohamkocsiján. A mentőorvos korábban már tisztázta a félreértéseket, és jelezte, hogy csupán papíron lett nyugdíjas, de a munkát nem hagyja abba.

„Abszolút minden megy tovább, csak nyugdíjasként. El nem tudnám képzelni, hogy otthon legyek heti hét napot. Egyelőre szellemileg és fizikálisan is bírom a történetet”

– mondta a Blikknek.

Ezt a szándékát a tettei is igazolták: egy október végi interjúban elmondta, hogy a hatvani kórház sürgősségi osztályán továbbra is vállal havi négy műszakot, és mentőorvosként is dolgozik. „Én nem ismerem a 8-tól fél 5-ig tartó munkaidőt, fiatal orvos koromban volt, hogy bementem péntek reggel és hétfőn jöttem csak haza” – jellemezte a munkabírását.

Most az is kiderült, hogy az orvos újabb feladatot is vállalt: ő lett az Országos Mentőszolgálat Alapítvány jószolgálati nagykövete.

Dr. Czakler Éva, az OMSZA alelnöke szerint Zacher Gábor hitelesen képviseli az egészségügyi témákat. Nagykövetként a jövőben az egészségtudatosság népszerűsítését, a lakosság tájékoztatását és a támogatók bevonását segíti. Az első közös akciójuk egy adventi jótékonysági kampány lesz, amellyel a mentők áldozatos munkájára hívják fel a figyelmet.

„Számomra nem is volt kérdés, hogy elfogadom-e a felkérést”

– mondta az új megbízatásáról.

Zacher Gábor emellett hamarosan új könyvvel is jelentkezik: november végén jelenik meg a Kálmán Norberttel közösen írt, Zacher 3.0 – Az én mentőszolgálatom című kötete, amely a mentőmunka hétköznapjait mutatja be az 1980-as évektől napjainkig.


Link másolása
KÖVESS MINKET: