SZEMPONT
A Rovatból

Nem vagyok vádlott! - Kemény nyílt levél Tallós Ritának egy magyar bloggertől

Brjeska Dóra: Semmi olyan bűnt nem követtem el, amivel 32 évesen egy négyes stádiumú mellrákot érdemeltem volna.


Brjeska Dóra a Magyar Rákellenes Liga reklámfilmje kapcsán már kifejtette a véleményét, blogjában leírta, hogy a betegségét nem ő okozta, mégis fiatalon kimutatták nála a súlyos betegséget. Most éppen biztatásra, együttérzésre lenne szüksége, nem pedig egy filmre, amelyben szinte a beteget hibáztatják azért, hogy beteg lett.

A blogger nyílt levelét most Tallós Rita színművésznőnek, a vitatott reklámfilm főszereplőjének címezte, aki a napokban egy videóban fejtette ki a véleményét a felháborodást kiváltó kisfilmről. Erre reagált Dóra.

"
Kedves Rita,

Engedje meg, hogy reagáljak a nyilatkozatára. Azt hiszem minden, majdnem minden rákbeteg nevében mondhatom, hogy nem lett tőle sokkal jobb. Sőt. Én ilyen ráérős vagyok, volt időm két kínlódás között gyűjteni belőle pár idézetet. Szeretném ezeken keresztül elmondani, mi a mi problémánk. Szépen sorba, az elejétől… Talán így megérti.

„… főleg olyanoktól, sorstársaimtól, akik szintén túlélték a rákot, vagy még kínlódnak vele és küzdenek, amit nem egészen értek… a baj az, hogy érzékeny emberek, akik küzdenek valamivel, ami egy nagyon komoly betegség, azok magukra vettek valamit, amit nem kellett volna szerintem…”

Mindenképp tiltakozom. Nem kínlódom. Szerintem mások sem, így beszélni rákbetegről minimum rosszul néz ki, de ezen lépjünk túl. Úgy tűnik az elkerülte a figyelmüket, hogy nem csak a sok mimózalelkű rákos tiltakozik a kampány ellen. Biztosan újdonságként hat, de az egészségesekhez sem jutott el, amit állítólag üzenni szerettek volna. Ez meg azért már csak jelent valamit. A csoportunk, tudja az a kellemetlen, tele van olyan szülőkkel, testvérekkel, férjekkel, barátokkal, sőt még olyanokkal is, akiknek senkijük nem rákos, akiknek valahogy nem jött át ez a dolog.

„… én úgy gondolom, hogy a vádlott és a bűnös az nem ugyanaz… én is vádlott voltam és egy olyan helyzetbe voltam, ahol ítéletet hirdettek fölöttem, amit nem érdemeltem meg…”

Ezt elemezzük kicsit. Tehát a vádlott és a bűnös nem ugyanaz, aztán később azt mondja „… a bíró sem vádló, a bíró ítélethirdető…”.

Látom, nem érti mi ezzel a probléma. Egyrészt a vádlott, akit vádolnak valamivel, az általában valamilyen bűnt követett el feltételezhetően, érti… a bírók meg főleg bűnösöket ítélnek el, és az, hogy „az ítélet rák”, az bizony pont ítéletnek hangzik. Amit bűnösök kapnak. Nem akarok kötözködni, de azért hát, na…

De ha már itt tartunk, az alapján, amit saját betegségével kapcsolatban elmondott, az alapján úgy tűnik nekem, hogy inkább Ön az, aki nem tudja elfogadni és feldolgozni a betegségét.

Én feldolgoztam, jól el vagyunk egymás mellett.

vadlott

Forrás: Nem vagyok vádlott Facebook-csoport

Az, hogy úgy érzi valamit elkövetett, és ezért rákot érdemel, amit a mammográfiás „bíró” határozott meg – azt ugye tudja, hogy nem az orvos volt, aki kitalálta az ítéletet azért, mert valamit csinált áprilisban? -, az legyen az Ön problémája, kérem, ne vetítse ki ránk is. Ne mi legyünk már a terápiás csoportja, se betegek se egészségesek.

„… engem azért bánt mélységesen ez a kirohanás felém is, mert én igazán átéreztem, igazán végig csináltam, én úgy gondolom, hogy ezt nem érdemlem meg… a betegekért volt ez a tény és való sokkoló reklám…”

Akkor gondoljuk át újra és döntsük el: az egészségeseknek szól, vagy a betegekért volt? Kezdem azt érezni, szórakoznak velünk. Értjük, Önt bántja, hogy mi nem értjük, minket meg bánt, hogy Ön nem érti.

Most akkor mi legyen, boxoljuk le?

Viccelek! De őszintén, gondolja ezt végig. Önök szerint, akik ezt kitalálták, a stábbal együtt, lehettek tízen-húszan, ez egy remek figyelemfelhívó kampány. Mi viszont a csoportban majdnem ezren, meg a petícióban több ezren, és akik csak lélekben, úgy gondoljuk, hogy ez egy rakás… nem jó! Mert szerintünk azon kívül, hogy a rákos bűnös (tudom, csak vádlott) és a bíró rákra ítéli, semmit nem üzen.

Azt pláne nem, hogy a rákbetegségek egy részét akár meg is lehet előzni.

Gondolom, ezt az a rész lenne hivatott bemutatni, ahol azt mondja, hogy azért ez az ítélete, mert nem sportolt, és nem élt egészségesen. Meg ne haragudjon, de mégis ki dönti, el, hogy miből mennyi és hogyan az egészséges? Tudja, vannak dolgok, amiket nem lehet. Például elítélni előre minden embert, aki valaha rákos lesz ezzel az indokkal. Mert fogalmunk sincs, hogy ők miért lesznek… ha ezt máshogy tudja, én kérek elnézést… Meg nem lehet fenyegetni sem azzal, hogy ha odaadjuk az egy százalékot, akkor bárki kap második esélyt. Azt hiszem az 1%-os kampány idén félre lett értve, ennek ugyanis nem az a célja, hogy figyelemfelhívjon, hanem az, hogy pénzt gyűjtsön. Segítek, azt sokkal könnyebb kedvesen, nem úgy, hogy akitől kérem, azt jól bokán rúgom előtte… Persze, ezt Önnek nem kell tudnia, de az ember néha gondolkodik és mérlegel…

„… mindent túl lehet ragozni, érzékeny emberek, lehet erre rosszul reagálni vagy túlreagálni, én azt is megértem… és mondhatom azt, hogy akkor mindenkitől elnézést kérek, mert nem ez volt a cél, de ezt a rákellenes liga már megtette… nagyon elszomorított és bánt az, hogy ezek az emberek azt gondolják rólam, amit gondolnak, de tudom, hogy érzékenyek, és kiszolgáltatottak…”

Téved, a rákliga valójában nem kért bocsánatot, csak a kétnapos szöveg elé biggyesztett egy mondatot, ha valakit megbántott, a lényeg ugyanaz maradt. De ezen ne akadjunk fent, manapság az ilyesmi nem divat. Ez, amit most itt mondott, ez borzasztó lekezelő. Tulajdonképpen azt mondja, hogy aki nem ért egyet, az nem azért nem ért egyet, mert talán tényleg nem oké, hanem azért, mert ők olyan… szegények hát érzékenyek, túlérzékenyek, túlreagálják. Ennyi! Ezzel le van zárva. Minden a mi hibánk, a rák is meg ez is. Pont.

„… ez a reklám, ez segít…”

Ne vicceljen, tényleg? Kinek? Miben? Elárulom, hogy aki eddig a levél kupac aljára tette a mammográfiás meghívót, az ez után a film után se fogja azonnal beírni a naptárába. Nem, nem fogja. Tényleg nem. Mégannyira sem.

„… én is tudom, hogy miért okoztam magamnak a rákot…”

Értem, rendben, akkor egyezzünk meg, hogy én meg azt tudom, hogy nem én okoztam magamnak.

Nem hiszem, illetve tudom, hogy semmi olyan bűnt nem követtem el, amivel 32 évesen egy négyes stádiumú mellrákot érdemeltem volna.

Kérdezhetek valamit? Visszanézte ezt a beszélgetést? És nem tűnt fel semmi? A közel 13 perc alatt szinte minden elkezdett mondat azzal ér véget, hogy Ön gyakorlatilag áldozat. Az egy dolog, hogy a ráké, meg az orvosáé, de még a filmé is, mert valami furcsa okból senki nem réti meg, és mindenki csak bántja. Pedig csak jót akar… A rák vádlottjának és a mi áldozatunknak tartja magát végig. Ez nem tesz jót. Higgye el nekem.

Tehát összegezzük. elvállata, megcsinálta, nem sikerült. Semmi baj, előfordul, mindenkivel. de ilyenkor nem az a megoldás, hogy mindenki más a hibás, mert nem érti. Elég lett volna azt mondani, hoppá, bocs, nem így akartuk… az úgy rendben lett volna, legalábbis hát mondjuk… De minden nappal csak egyre rosszabb a helyzet.

Kívánom, hogy lelkileg is legyen jobban.

Üdvözlettel,

Brjeska Dóra

blogger, újságíró, író"

Ha fontosnak tartod, hogy máshoz is eljusson, oszd meg az írást!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
CNN: Trump olajszankciói akár meg is buktathatják Orbánt, aki szinte csak az oroszoktól hajlandó olajat venni
Miközben az EU-tagok leváltak az orosz energiaforrásokról, Magyarország 92%-ban Moszkvára támaszkodik. A leválás helyett nőtt a függőség.


Orbán Viktor a múlt héten még örömmel fogadta, hogy Magyarország lehet az Oroszország és az Egyesült Államok közötti, ukrajnai háborúról szóló csúcstalálkozó helyszíne. A miniszterelnök abban bízott, hogy ezzel megmutathatja a világnak: „a békéhez vezető út Budapesten keresztül vezet”, írja a CNN.

A tervek azonban hirtelen megváltoztak. A Trump-adminisztráció végül félretette a budapesti találkozó ötletét, és ehelyett szankciókat jelentett be Oroszország két legnagyobb olajcége ellen. Ez volt az első ilyen lépés azóta, hogy Trump visszatért a Fehér Házba.

A szankciók célja, hogy csökkentsék Oroszország hadieszközeinek utánpótlását, de a magyar gazdaságra is komoly hatással lehetnek.

Magyarország továbbra is nagymértékben függ az orosz energiától. 2024-ben az ország nyersolajimportjának 92 százaléka Oroszországból származott.

Egy friss jelentés szerint Magyarország az invázió előtti 61 százalékról 86 százalékra növelte az orosz olajtól való függőségét. A dokumentum alapján

Magyarország és Szlovákia vásárlásai májusra 2060 milliárd forintot hoztak Oroszországnak.

A jelentés szerint ez „egyenértékű 1800 Iszkander–M rakéta beszerzésének költségével, amelyeket ukrán infrastruktúra megsemmisítésére és ukrán civilek megölésére használtak”.

Az orosz olaj jelenleg a Druzsba vezetéken keresztül érkezik Magyarországra, amit a nyáron több alkalommal is ukrán drónok támadtak meg. A szakértők szerint hazánk más forrásból is beszerezhetne nyersolajat, például a horvát Adria vezetéken keresztül, de eddig nem történt érdemi változás.

A CNN szerint

Orbán Viktor a magyar állami rádióban arról beszélt, hogy kormánya „azon dolgozik, hogyan lehetne megkerülni” az amerikai szankciókat, de további részleteket nem közölt.

Közben az Európai Unió is új bejelentést tett: 2027-től betiltják az orosz cseppfolyósított földgáz importját.

Orbán egy korábbi találkozón azt mondta Donald Trumpnak, hogy orosz energia nélkül a magyar gazdaság „térdre kényszerül”.

2022 februárjában, amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát, az EU-tagországok lépéseket tettek az orosz energiafüggőség csökkentésére. Magyarország, Szlovákia és Csehország azonban mentességet kaptak az orosz nyersolajtilalom alól, hogy több idejük legyen az átállásra.

Magyarország a leválás helyett növelte a függőséget.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a „szuverenitás” mellett áll ki – vagyis fontosnak tartja, hogy az ország maga dönthessen a stratégiai kérdésekről, beleértve a nemzetközi kapcsolatait is. Orbán az utóbbi években szoros viszonyt alakított ki Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal is.

Az új amerikai és uniós intézkedések egy olyan időszakban érkeztek, amikor Orbán Viktornak belpolitikai kihívásokkal is szembe kell néznie.

Az ellenzék soraiban egyre aktívabb Magyar Péter, aki korábban a kormány egyik szoros szövetségese volt, mára viszont az egyik legélesebb bírálójává vált, írja az amerikai lap.

Elina Ribakova, a Peterson Institute for International Economics vezető közgazdásza szerint

Magyarország reakciója lehet az első komoly teszt arra, mennyire veszi komolyan a Trump-adminisztráció a szankciók betartatását.

Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent úgy fogalmazott: a szankciók azért váltak szükségessé, mert Putyin „nem volt hajlandó véget vetni ennek az értelmetlen háborúnak”.

Donald Trump óvatosabban nyilatkozott, reményét fejezte ki, hogy a szankciók „nem lesznek sokáig érvényben”. A budapesti csúcstalálkozóról pedig azt mondta: „meg fogjuk csinálni a jövőben”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Udvaros Dorottya: Kedves Nagy Feró, ne várjon másokra, adja vissza a Kossuth-díjat!
A színésznő szerint Feró szavai megbocsáthatatlanok. Úgy véli, a zenész csak hárít, és nem vállalja a tettei következményét.


Nagy Feró a Békemeneten adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a Szőlő utcai ügyben érintett lányok kerestek pénzt, tehát „mindenki jól járt”. A kijelentését később sem vonta vissza, sőt, több alkalommal is kiállt mellette. Az RTL Híradónak annyit azért elismert, hogy „lehet, kicsit túllőtt a célon”, de továbbra is azt gondolja, hogy nem mondott olyat, ami ne lenne vállalható. Időközben felmerült az is, hogy Őrbottyánban visszavonják a díszpolgári címét, de ez sem érintette különösebben.

A történtekre Udvaros Dorottya is reagált, és a Magyar Hangnak adott interjúban elmondta a véleményét.

„Nem hiszem, hogy Nagy Ferónak másokra kellene várnia, adja vissza magától a Kossuth-díját.”

A Kossuth-díjas színésznő és a Nemzet Színésze szerint Nagy Feró „szörnyű kijelentése” után nem méltó a kitüntetésre.

„Miért kell megvárnia, amíg tízen erre kérik, nem az lenne a legtermészetesebb, hogy egy ilyen nyilatkozat után magától lemond az elismerésről? Kedves Nagy Feró, ne várjon másokra, adja vissza a díjat” – fogalmazott Udvaros.

Szerinte a zenész kijelentései a kihasznált és bántalmazott lányokról felháborítóak, és még az egyre durvább közbeszédben is különösen kegyetlenek.

„Nagyon felzaklatott az ügy, botrány, hogy ma elhangozhat egy ilyen mondat, ahogy Nagy Feró későbbi kijelentései is szörnyűek. Azt mondja, hajlandó bocsánatot kérni, mintha ez valamiféle kegy lenne, de ahhoz már nem elég bátor, hogy viselje a szavai következményeit.”

„Ne mások javaslatára és védelmére várjon, a saját lelkében tegyen rendet, kérjen bocsánatot és adja vissza a Kossuth-díjat. Így talán még megőrizheti a méltóságát” – mondta a színésznő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Az orosz válasz: nyet-nyet-nyet-nyet” – ezért hiúsult meg a budapesti Trump-Putyin csúcs Gyarmati István szerint
Az oroszok megijedtek, de végül kijátszották Trumpot – mondja a szakértő. Amíg nem lesz komoly és hihető az amerikai elnök elszántsága a szankciókra vagy a fegyverszállításokra, addig az oroszok egyetlen lépést sem tesznek.


Egy hét alatt hatalmasat fordult Trump orosz-politikája. Nemrég még Orbán Viktor arra számított, hogy történelmi békecsúcsot tartanak Budapesten Ukrajna ügyében, az orosz és az amerikai külügyminiszter előkészítő telefonbeszélgetése után azonban mindez teljesen lekerült a napirendről. Sőt, Trump a korábbiaknál sokkal erősebb szankciókat jelentett be a Lukoil és a Rosznyeft ellen, ami Magyarország energiaellátását is érzékenyen érintheti. A Bloomberg azóta kiderítette, hogy az oroszok arra számítottak, Trump megenyhült a Donbász teljes átengedése ügyében, az amerikaiak viszont ragaszkodtak a tűzszünethez a jelenlegi frontvonalak mentén.

Mi okozhatta ezt a hatalmas féleértést? Mi motiválta Trump lépéseit, és mire játszottak az oroszok, amikor először lelkesen üdvözölték a békecsúcsot, majd hajthatatlannak bizonyultak az alapvető kérdésekben? Erről beszélgettünk Gyarmati István volt diplomatával, biztonságpolitikai szakértővel.

– A fejlemények tükrében megalapozott volt-e egyáltalán a budapesti csúcstalálkozó terve?

– Ha az amerikai elnök bejelent valamit, azt komolyan veszi, akkor igen. Donald Trumpnál viszont más a helyzet, ezek szerint nem kell mindent komolyan venni, amit mond. Persze ő komolyan gondolta, csak aztán az események talán elgondolkoztatták, meg beléptek a tanácsok is a történetbe. Trump esetében úgy működnek a dolgok, hogy a nagy bejelentéseket nem feltétlenül egy előre megtervezett sajtóértekezleten teszik, ahol a sajtóközleményt 25 szakértő átnézi előzetesen, hanem, mondjuk adott esetben Donald Trump ott ül az irodában, vagy az ágyában a számítógép mellett, és úgy érzi, csinálni kéne valami nagyon fontosat, mint ahogy Malacka érezte a bizonyos dalban, ezért beírja valamelyik közösségi médiára, hogy mit gondolt éppen, és abból máris politikai bejelentés lesz. Szerintem ebben az esetben is ez történt.

Meggondolatlanul fellelkesedett azon, hogy ez a drága Vlagyimir milyen szépen beszélt vele, és bejelentette, hogy most lesz egy csúcstalálkozó, anélkül, hogy átgondolta volna, mivel jár ez.

Aztán ebből amerikai politika lett, mert ha az elnök valamit bejelent, akkor az úgy van. El is kezdődtek a biztonsági szolgálatok előkészületei. Szerencsére Marco Rubiot jelölte ki Trump, hogy előkészítő tárgyalásokat folytasson, nem azt az idióta Steve Witkoffot. Rubio, aki szerintem talán a legjobb külpolitikusa Trump környezetének, két és fél órát telefonált Szergej Lavrovval, és Lavrov meg azt csinálta, amit régen Gromiko szokott, az egykori „Mr. Nyet”, és elmondta, hogy szó sincs megegyezésről. Rubio visszament, és elmondta ezt az elnöknek. Közben az is kiderült, amikor Volodimir Zelenszkij ott volt, hogy ő sem hajlandó elfogadni ezeket a feltételeket, és nyilvánvalóan az európai vezetők is mind interveniáltak Trumphoz. Ez még neki is sok volt, így elhalasztották a csúcstalálkozót.

– Nyilván az orosz tárgyalási pozíció egy hatalmas nagy „nem”-mel kezdődik.

– És azzal is végződik.

– A diplomáciában szokás, hogy mindenki először megteszi a maga tétjeit, aztán valahol középen találkoznak. Tehát ha az oroszok az elején azt mondják, hogy „nem”, abból – ellentétben sok más esettel – a végén is csak egy „nem” lehet?

– Az oroszoknál általában igen, most különösen. Donald Trump sajnos azt a hibát követte el, és nem először, hogy nyerő helyzetből vereséget szenvedett. Az egész csúcstalálkozó ötlete Putyin részéről azért merült fel, mert megijedt attól, hogy Trump és az európaiak bevezetik az úgynevezett másodlagos szankciókat. Trump rábeszélte Indiát, ami óriási dolog, hogy álljon be a sorba és ne vegyen orosz olajat, Japánt is rábeszélte, az új miniszterelnök is támogatni fogja ezt. Kína nem tudja pótolni: vesz ugyan orosz olajat és gázt, de nem tudja átvenni azt a mennyiséget, amit India nem vesz meg; nincs hozzá sem szállítási kapacitása, sem igénye. Szívességből nem fogja a Jangce folyóba önteni az orosz olajat. A másik, amitől az oroszok megijedtek, az a Tomahawk. Trump „készenlétbe helyezte” őket. Putyin egész akciója arról szólt, hogy ezt a két veszélyt elhárítsa, és úgy tűnik, sikerült is neki, legalábbis egyelőre „bepaliznia” Trumpot, hogy ne tegye meg azt, amit kilátásba helyezett.

Pedig ez nyerő helyzet volt, hiszen Putyin megijedt tőle.

Ez a vesztes amerikai pozíció így is marad mindaddig, amíg nem lesz komoly és hihető Trump elszántsága a szankciókra vagy fegyverszállításokra. Addig az oroszok egyetlen lépést sem tesznek.

– Trump már többször is belesétált ebbe a csapdába.

– Igen, többször. A leglátványosabban Alaszkában, ott szó szerint sétált bele, de volt több telefonos megbeszélés is. Valaki csinált egy grafikont arról, hogyan alakultak az orosz légitámadások Ukrajna ellen, és bejelölte azokat az időpontokat, amikor Putyin találkozott vagy telefonon beszélt Donald Trumppal. Kivétel nélkül mindegyik alkalom után megugrottak az orosz légitámadások. Trump nem külpolitikus, másrészt azzal dicsekszik, hogy életében egyetlen könyvet sem olvasott el, valószínűleg Kennan már túl hosszú lenne neki.

– Meg kell-e annyira ijedni a Tomahawkoktól, amikor Ukrajna hónapról-hónapra fejleszt ki elég komoly robotrepülőgép-kapacitást Amerika nélkül is?

– Az ukrán stratégia most úgy néz ki, bár nem hirdették meg, hogy orosz olajipari létesítményeket támadnak. Egyes számítások szerint az orosz finomítói kapacitás 18%-a már működésképtelen, és már ez is elég ahhoz, hogy komoly üzemanyaghiány lépjen fel Oroszországban. Megtiltották a benzinexportot, de egyes területeken így sem lehet benzint kapni, hosszú sorok vannak, sok idő után ismét a kutaknál. Ezt valahogy elviseli az orosz gazdaság, az ukránok pedig ezt akarják tovább folytatni. A Tomahawkok erre jók: mélységi csapásmérésre alkalmasak, nagyon pontosak, nagy robbanóerejűek, pontosan erre a célra valók. Azt szokták mondani, helytelenül, hogy az orosz nép mindent elvisel. Talán ezt még igen, de a gazdaságnak, a fegyvergyártásnak probléma lesz, és igazán nagy gond akkor lesz Oroszországban, amikor a hadsereg üzemanyag-ellátása válik problémássá. Ezt szeretnék elérni az ukránok nagyon helyesen, jó taktika, és ehhez kellenek a Tomahawkok.

– Ha Trump végül rájön, mire használták fel, elképzelhető, hogy a Tomahawkok mégis megérkeznek Ukrajnába?

– Abszolút, erre várunk. Kérdés, eljött-e már ez a pillanat: Trumpot már többször átverték. Normális ember egy átverés után felismeri a mintát, kettő-három-négy-öt után pedig muszáj lenne. Ráadásul fokozódik rajta a nyomás otthon. Nem gondolom, hogy például a külügyminisztere most már szó nélkül helyeselne neki, különben nem úgy tárgyalt volna, ahogy tárgyalt.

– Vajon még mi lehetett a két külügyminiszter beszélgetésében? Elképzelhető, hogy az oroszok a NATO-val kapcsolatos követeléseikhez is ragaszkodtak, hogy vonuljon vissza az 1997-es határai mögé? Ez még napirenden van?

– Abszolút napirenden van. A beszélgetés két és fél órás volt, de felezzük meg a tolmácsolással miatt. Akkor is jó másfél óra érdemi beszélgetés. Lavrovval nagyon nehéz tárgyalni, mert nem tud igent mondani; főleg semmit sem mond, csak nemet. Szerintem Rubióék idáig biztos nem jutottak el. Úgy gondolom, kizárólag az orosz–ukrán háborúról beszéltek; ott adta elő az elvárásait az amerikai külügyminiszter: azonnali tűzszünet ott, ahol a csapatok vannak, területcserével és így tovább azok, amiket szoktak, amik talán még mindig túl engedékenynek tűnhetnek, de már lehetett volna velük mit kezdeni. Biztonsági garanciákról is biztosan szó volt, de erről az oroszok hallani sem akarnak, és még néhány más dologról. Az orosz válasz pedig: nyet-nyet-nyet-nyet.

– Mikor kerülhet sor valódi tárgyalásra, akár amerikaiak és oroszok, de leginkább oroszok és ukránok között? Hány évig lehet húzni még egy ilyen háborút?

– Attól függ, mi történik a háborúban. Ha Trump „durcáskodik”, és az amerikaiak kivonulnak az egészből, az egy dolog. Ha odaadja a Tomahawkokat, az meg egy másik. Hetek alatt lehetne fegyverszünetet teremteni, ha Trump valóban beizzítja ezeket a fenyegetéseket vagy lehetőségeket. De ha minden így marad, még évekig is eltarthat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Csapody Tamás: Bárki lesz is hatalmon, az általános hadkötelezettséget vissza fogják állítani Magyarországon
A jövő évi választáson a hatalomért küzdő két párt ugyanakkor egyértelművé tette, hogy nem kívánják bevezetni a sorkötelezettséget. Magyar Péter szerint „egy szó sem igaz” abból, hogy pártja ilyesmit tervezne.


Csapody Tamás társadalomkutató, hadtörténész és egyetemi oktató azt írta a Facebook-oldalán:

„Bárki lesz is hatalmon, az általános hadkötelezettséget vissza fogják állítani Magyarországon.”

Érvelése szerint a szomszédos országokban komolyan fontolóra vették, vagy több helyen már be is vezették a sorkötelezettséget, Nyugaton pedig Dániában a nőket is bevonnák valamilyen formában. Konkrét példaként a horvát parlament a minap döntött a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállításáról.

Úgy látja, az orosz–ukrán háború miatt ez a hullám Magyarországot is elérheti, függetlenül attól, ki nyeri a 2026-os országgyűlési választást. Szerinte még a gyors béke sem lenne elég ahhoz, hogy a veszélyérzet megszűnjön.

Közben a jövő évi választáson a hatalomért versengő két párt egyértelművé tették, hogy nem kívánják bevezetni a sorkötelezettséget. Magyar Péter szerint „egy szó sem igaz” abból, hogy pártja ilyesmit tervezne. A Fidelitas szerint „szó sem lehet” a sorkatonaság visszaállításáról, ezért aláírásokat gyűjt.

(via Népszava)


Link másolása
KÖVESS MINKET: