KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Mentősöknek sütnek a KarantÉNkonyhám lelkes csoporttagjai – te is csatlakozhatsz a jótékonysági akcióhoz

Már több száz tálca süti elkészítésére jelentkeztek az ország minden pontjáról. Sokan gyerekrajzokat, köszönőleveleket is csatolnak a finomságok mellé.


Advent első vasárnapjától

házi készítésű édes és sós süteményekkel kedveskednek a mentősöknek

a KarantÉNkonyhám csoport lelkes tagjai. A jótékonysági ötlet a mindig pörgős Harmath Esztertől - a csoport létrehozójától - származik, aki felvetette, hogy jó lenne segíteni a mostanában egyre nagyobb teherrel birkózó mentősöket is.

Egy mentőtiszt ismerőse elmondta neki, hogy a legjobban a süteményeknek örülnének, mert azt két út között is meg lehet enni, vagy jól esik a kávé mellé, mikor kicsit szusszanhatnak. A csoportban azonnal nagy volt a lelkesedés, eddig mintegy kétszáz felajánlás érkezett, ami 400 tálca finomságot jelent.

A csatlakozók a KarantÉNkonyhám csoportba belépve, az ott leírtak alapján tudnak jelentkezni. Eszter és segítője jegyzi a felajánlásokat, egyeztetnek, majd a sütit készítők maguk veszik fel a kapcsolatot a helyi mentőállomással. A küldeményeket a járványügyi szabályok betartása mellett adják át. A finomságokról – és gyakran apróbb meglepetésekről, személyes levelekről, gyerekek rajzairól - fotó is készül, és előfordult már, hogy a mentősök is küldtek köszönő képeket és sorokat a csoportnak.

Az akció még tart, így aki szívesen támogatná a mentősöket egy-egy tálca süteménnyel, az csatlakozhat hozzá. Ezen a linken is tudsz jelentkezni, a felhívás alá írd oda, hogy melyik település mentőseit támogatnád az akcióban. A csoportban a #szeretlekmagyarország hashtag-et keresve találtok bővebb információt majd.

Íme a felhívás, melyet a csoportba tett ki Eszter:

"A KarantÉNkonyhám, hatalmas ajándék ettől az évtől, miközben tudom, hogy milyen helyzet hozta életre. Szeretem a csoportot, mert annak ellenére, hogy a Covid "teremtette", valahogy mégis a csoporton kívül tudott maradni... Ezért aztán szeretném, ha segítenétek nekem egy nagy projekt megvalósításában.

Telefonon felhívtam egy kedves régi ismerősömet, aki mentőtisztként dolgozik értünk, értetek. Covidos köröket is fut, mindezt nőként és anyaként. Megkérdeztem, hogy milyen segítségnek örülnének. Ő annyit mondott, hogy ami a fárasztó műszakok alatt nagyon jól esett, és jól esne nekik, az egy tálca sütemény. Akár sós, akár édes, de olyan, amit könnyen bekapnak, két mentés közt, akár az autóban.

Nagyon nehéz időszak vár rájuk, és szeretném, ha mi KARANTÉNKONYHÁSOK ezt szebbé tennénk. Ki tart velem?"

A sütemények készítői fotókkal és pár szóval is beszámolnak arról, merre jártak, kiket leptek meg:

- A "meglepetés süti" átadása megtörtént az érdi mentőszolgálat dolgozói részére. Úgy érzem, hogy valóban sikerült egy kicsit "feldobni" a mai napjukat és mosolyt varázsolni a fáradt arcokra! (Gondoltam az esetlegesen glutén- és laktózérzékeny dolgozókra is a karamellizált gyümölcsös sütivel)

- Csillaghegy Mentőállomás - Küldetés teljesítve - Örültek neki nagyon.

- A miskolci mentőállomás is megkapta az ellátmányt. Krumplilángos és palacsinta - örültek neki nagyon.

- Budai Mentőállomás is megkapta! Nagyon örültek neki és a lányaim - akik átadták velem - plüss macit kaptak cserébe. OMSZ Budai mentőállomás, köszönjük!

- Hajnali köszönő kuglófok a zalaegerszegi mentősöknek

- Átadtam az esztergomi mentőállomáson a sütit egy fiatal mentősnek! Meglepődött és nagyon örült a süteménynek és persze ennek a kezdeményezésnek!

- A szentendrei sütik is célba értek

- A józsefvárosi OMSZ állomásra elindultak a csomagjaink a férjem jóvoltából. Kati szezámmagos rudat és mindenmentes sütőtökös-kókuszos golyót készített, én pedig rumos kókuszgolyót. A gyümölcs és a pezsgő egy kis extra.

És egy korábbi süti-ajándékozó friss véleménye:

"Múlt héten az elsők között voltam beosztva és vittem sütit a 2. kerületi mentőállomásra. Azóta csak nézem, nézem a képeket, és újra és újra telik meg a szívem szeretettel. Eszter, fantasztikus vagy, hogy ezt kitaláltad, és

szavakkal ki sem tudom fejezni, ebben a zord, sok tekintetben nehéz világban milyen csodálatos érzés egy ilyen közösséghez tartozni. Megmelengetitek a szívem, és ilyenkor bizony senki nem tudja elvenni tőlem a bizonyosságot, hogy a világ, és benne az emberek jók, csak lehetőség kell nekik, hogy megmutathassák. Köszönöm"

Eszterről és a KarantÉNkonyhám létrejöttéről elsőként számoltunk be:

Eszter – aki szeret sütni-főzni – tavasszal, a járvány kitörése után szembesült azzal a gonddal, amivel sok más édesanya: Mi legyen ma a menü? Mit lehet az X-dik napon is újként kitalálni, elkészíteni, feltalálni? A közösségi médiában sok hasonló anyukát látott, így jött az ötlet, hogy segítsék egymást. És jött a KarantÉNkonyhám – ami pár nap alatt sikeres lett.

A kétgyerekes édesanya és fotós álmában sem gondolta volna, hogy kezdeményezése ekkora siker lesz. Már több mint hatezer tagja van a csoportnak, ahol segítik egymást tippekkel, receptekkel. A családanya által összeállított menük és az egyszerű, finom ételek, családi receptek, vagy épp improvizált gyors finomságok leírása és a fotói is bekerülnek a csoportba. Sőt,

egy könyvkiadó is felfigyelt rá, és így a karácsonyfa alá megjelent Harmath Eszter: KarantÉNkonyhám című kötete is.

Címlapfotó: Eszter és két mentős a szentendrei mentőállomáson az ajándék sütikkel


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Annyit vártunk erre, és most itt van” – Leírhatatlan boldogságban él új családjában a kisfiú, aki születésétől kezdve évekig egy kórházi ágyban lakott
A pár második hete viszi bölcsibe, utána minden nap a játszótéren kötnek ki, mielőtt hazamennek Komlóra. Az ügyvéd közben az örökbefogadás lezárását várja.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Reggel bölcsi, aztán irány a közeli játszótér Komlón: Melinda és Jani második hete ezzel kezdik a napot a kisfiúval. A hinta a kedvenc, minden ülésre fel kell ülni. A bölcsiben is hintázott, ott Zsófi lökte, derül ki a Házon kívül riportjából, amit arról a kisfiúról készítettek, aki születésétől kezdve egy kórházi ágyban élt, majd újdonsült nevelőszülei hosszú küzdelem után fogadhatták örökbe.

A játszótéren találkoznak az ügyvéddel is, aki hónapok óta mellettük áll. Azt mondja, várják az örökbefogadási ügy lezárását és az illesztést, hogy a határozat kézhezvétele után a gyermeket családként magukhoz vehessék. Arról is beszél, hogy sok ember összefogása után nyitottabb lett a gyermekvédelem: megkérdezik a szakmai civil szervezeteket, az örökbefogadókat és a nevelőszülőket, és bevonják őket a gyakorlat alakításába.

Hazafelé a kocsiban Melinda felidézi, hogy minden egy puszival kezdődött a pécsi kórház gyermekosztályán. Éjszakás volt, játszottak, a kisfiú odahajolt, puszit akart adni. Az osztályon ez nem szokás, de ő sem bírta ki, és „szétpuszilgatta”. Ahogy ránézett, megfogta az arcát, egy pillanat alatt eldőlt benne: hazaviszi.

Ma már azon kapják magukat, hogy a hátsó ülésen ott szuszog valaki. Otthon a legapróbb dolgok is új élménynek számítanak. Este Melinda tízpercenként benéz a szobába, figyeli a gyerek nyugodt alvását.

Előfordul, hogy a kocsiban alszik el, mire hazaérnek. A ház új terep. Felfedezi az emeletet, megnézi a polcokat is. Az egyik polc azóta készült el, mióta utoljára járt itt.

„Amikor szomorú vagyok, vagy rossz napom volt, belegondolok, hogy mindjárt hazamegyek, és átölelhetem végre. Azt látom anyuékon, hogy boldogok nagyon” - mondja Nóri, a kisfiú új testvére.

A kisfiú még csak egy-egy szó mond, de gyorsan tanul. Mindent mond új családtagjai után, nincs olyan szó, amit ne próbálna kimondani, és szépen meg is jegyzi. Az étvágya is megjött, azonban sírni még nem tud. A kórházban hagyott gyerekek egy idő után nem sírnak. Ő több mint három évig lakott egy kórházi szobában. Most már azonban van kiktől várni a vigasztalást.

„Ha valamit nem lehet, legörbül a szája, főleg ha Nórihoz vagy Olivérhez szeretne felmenni és nem szabad, látszik az arcán, de nem sír. Tényleg meg kell tanulnia sírni tulajdonképpen” - mondja Melinda.

„Annyit vártunk erre, és most itt van. Megvan. Itt van, igen. Ez leírhatatlan boldogság”

– teszi hozzá az anyuka.

Jani az idősebb gyerekek nevelőapja. Arra a kérdésre, hogy ez a kisfiú a közös gyerekük lesz-e, a válasz: igen, igen. Szerintük meg volt írva, hogy oda kell menni dolgozni, meg kell ismerni a kisfiút, és haza kell hozni egy kicsit hétvégére. Sorsszerűnek látják, hogy ennek így kellett lennie.

A Házon kívül teljes riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
100 nap után hazamehetett egy 690 grammal született baba a Honvédkórházból
Alexa 23 hét 4 napra született, több mint három hónapot töltött a koraszülött intenzív osztályon. Most végre eljött a nagy nap, amikor édesanyjával együtt hazatérhetett a családjához.


Örömteli hírről számoltak be a Honvédkórház Facebook-oldalán: több mint három hónap után hazaengedtek egy koraszülött csecsemőt.

A kis Alexa 23 hét 4 napos várandósság után 690 grammal született meg a kórházban. Édesanyjával kereken 100 napot töltött a Perinatális Intenzív Centrum (PIC) osztályon, ahonnan 2975 grammal mehetett haza.

A bejegyzés szerint szülei mellett két nővére is várta otthon a babát. A kórház jó egészséget és sok boldogságot kívánt a családnak.

A kislányról születéskori és mostani fotókat is megosztottak, így jól látható a fejlődése.

Az Észak-pesti Centrumkórház – Honvédkórház Perinatális Intenzív Centruma (PIC) a legmagasabb, 3-as progresszivitási szinten látja el a legkisebb, az életképesség határán született újszülötteket is. A kórház struktúrájához szervezetten kapcsolódik a koraszülött-utógondozás és a fejlődésneurológiai követés is, amely a hazaadást követően támogatja a családot.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Egy tanyán találták meg a 7 éves kisfiút, akit több száz önkéntes keresett Lajosmizsén
Drónokkal és kutyákkal is kutattak az autista gyermek után. A helyi rendőrség a Facebookon mondott köszönetet mindazoknak, akik valamilyen módon segítették a keresést.


Épségben előkerült az a 7 éves kisfiú, aki csütörtök délután tűnt el Lajozsmizsén. A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság korábbi tájékoztatása szerint az autista gyerek egy tanyasi házból szaladt el 15 óra körül. A szülők bejelentése után a rendőrök nagy erőkkel, önkéntesek segítségével kezdték el keresni. Kutyákkal, hőkamerás drónnal is próbáltak a nyomára bukkanni.

Az összefogásnak meg is lett az eredménye: pár órával később már azt közölte a rendőrség, hogy épen, egészségesen előkerült a kisfiú.

A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság pénteken a Facebookon számolt be a keresés részleteiről. A posztban, amit „Egy kisfiú eltűnésének margójára” címmel tettek közzé, megköszönték „a civilek, civil szervezetek, társszervek és szolgálaton kívüli kollégák azonnali segítségnyújtását.”

A rendőrség közlése szerint „a gyermek a lajosmizsei otthonából tűnt el pillanatok alatt, annak ellenére, hogy szerető szülei minden pillanatban vigyáznak rá.” A bejelentés után azonnal megkezdték a keresést, amihez segítséget kértek „a jó szándékú emberektől”.

A felhívásukra érkezett reakciókról azt írták: „Segítségkérő Facebook-posztunkra rövid időn belül több százan reagáltak: civilek, civil szervezetek, önkéntesek, kutyás keresőcsapatok és hőkamerás drónokkal érkező segítők indultak útnak az ország különböző pontjairól.” Hozzáteszik, hogy „akik pedig nem tudtak személyesen részt venni, bátorító, támogató üzenetekkel, megosztásokkal segítették a keresést”, amely végül sikerrel zárult.

„A kisfiú szerencsére néhány órán belül épségben előkerült; egy közeli tanyán találták meg, és jól van”

– írták a posztban, amelyben köszönetet mondtak mindazoknak, akik segítették a munkájukat.

Hosszú listában sorolták fel a keresésben részt vevők segítségét, melyek között polgárőrök, tűzoltók, családsegítők, önkormányzati dolgozók, vadásztársaság tagjai és különböző mentő egyesületek képviselői is vannak.

„Számunkra, rendőrök számára felemelő és megható volt átélni ezt a példátlan összefogást, és azt gondoljuk mindenki ugyanígy érzett. Az összefogásnak valóban teremtő ereje van. Hálásan köszönjük mindenkinek – annak a legalább 300-400 önkéntesnek, szervezetnek – a segítséget”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Új szerepet vállalt a „nyugdíjas” Zacher Gábor
Az ország toxikológusa ugyan már elérte a nyugdíjkorhatárt, de továbbra is dolgozik, sőt, most újabb feladatot vállalt el. Jószolgálati nagykövetként fogja segíteni az Országos Mentőszolgálat Alapítvány munkáját.


Nemrég írtunk arról, hogy Zacher Gábor, az ismert toxikológus elérte a nyugdíjkorhatárt, ebből az alkalomból pedig a mentős kollégák megható meglepetéssel köszöntötték. Egy álriasztással csalták a kedvenc kávézójába, ahol bajtársai és Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója várták.

Zacher Gábor azonban még hallani sem akar a visszavonulásról. Mivel további szolgálatteljesítésének egészségügyi akadálya nincs, a mentőszolgálat engedélyével továbbra is gyakorolhatja hivatását a Központi Mentőállomás rohamkocsiján. A mentőorvos korábban már tisztázta a félreértéseket, és jelezte, hogy csupán papíron lett nyugdíjas, de a munkát nem hagyja abba.

„Abszolút minden megy tovább, csak nyugdíjasként. El nem tudnám képzelni, hogy otthon legyek heti hét napot. Egyelőre szellemileg és fizikálisan is bírom a történetet”

– mondta a Blikknek.

Ezt a szándékát a tettei is igazolták: egy október végi interjúban elmondta, hogy a hatvani kórház sürgősségi osztályán továbbra is vállal havi négy műszakot, és mentőorvosként is dolgozik. „Én nem ismerem a 8-tól fél 5-ig tartó munkaidőt, fiatal orvos koromban volt, hogy bementem péntek reggel és hétfőn jöttem csak haza” – jellemezte a munkabírását.

Most az is kiderült, hogy az orvos újabb feladatot is vállalt: ő lett az Országos Mentőszolgálat Alapítvány jószolgálati nagykövete.

Dr. Czakler Éva, az OMSZA alelnöke szerint Zacher Gábor hitelesen képviseli az egészségügyi témákat. Nagykövetként a jövőben az egészségtudatosság népszerűsítését, a lakosság tájékoztatását és a támogatók bevonását segíti. Az első közös akciójuk egy adventi jótékonysági kampány lesz, amellyel a mentők áldozatos munkájára hívják fel a figyelmet.

„Számomra nem is volt kérdés, hogy elfogadom-e a felkérést”

– mondta az új megbízatásáról.

Zacher Gábor emellett hamarosan új könyvvel is jelentkezik: november végén jelenik meg a Kálmán Norberttel közösen írt, Zacher 3.0 – Az én mentőszolgálatom című kötete, amely a mentőmunka hétköznapjait mutatja be az 1980-as évektől napjainkig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk