1954. május 30-án történt a magyar hajózás történetének egyik legnagyobb tragédiája, amikor a Balatonon az oldalára fordult a Pajtás nevű gőzös. Huszonhárman vesztették életüket, de ha nincs ott Szabady Tibor, az áldozatok száma akár kétszer ennyi is lehetett volna. Az elhallgatott katasztrófa eddig névtelenségbe burkolódzó hősével most a 24.hu készített riportot.
A tragédia napján Szabady Tibor éppen feleségével, Ibolyával versenyre készültek Budapesti Honvéd vitorlázóiként. Hajókon vontatták át őket Füredre, majd a versenypisztoly eldurranása után nem sokkal elindult a menetrend szerinti gőzhajó, a Pajtás.
„A vitorlázók persze nem a hajóval, hanem a versennyel foglalkoztak egészen addig, amíg a Pajtás a mólót nem sokkal elhagyva el nem kezdett dülöngélni. Előbb megbillent balra, a part felé, majd vissza, jobbra, még nagyobb ívben. Később ezt azzal magyarázták, hogy a kabinon kívül utazó, a fedélzeten nézelődő tömeg a startpisztoly durranására kíváncsiságból átsétált a hajó bal oldalára, majd amikor az megdőlt, az egyensúlyt keresve visszatömörültek a másik fedélzetre. Egy biztos, a hajótestet már nem lehetett megállítani. A Pajtás, mint egy hinta, újra visszadőlt a füredi sétány felé, de ezúttal átbillent a holtponton, és úgy is maradt”
- mesélte a balesetet Szabady Tibor.
Edzőjük ekkor felszólította a vitorlázókat, hogy forduljanak vissza és segítsék a mentést. Az emberek közül többen vízbe zuhantak, páran a hajóroncsra másztak fel segítségért kiáltva.
„A hajó közvetlen közelébe érő vitorlások egymás után húzták be a szerencsétlenül jártakat. Többen próbáltak a vízbe ugorva is menteni, de a fuldoklók pánikszerű csapkodása, kapaszkodása ezt inkább gátolta, a segítőket is a víz alá nyomta”
- tette hozzá a névtelen hőssé vált Szabady.
A mentés pillanatait úgy idézte fel, mintha tegnap lett volna.
„Az agyamban egymást követték a megválaszolatlan kérdések. Leginkább azt nem értettem, miért nem menekülnek ki? „Nem tudnak úszni? Vagy a kevés, aki tud, nem akarja otthagyni a hozzátartozóját? Vagy szimplán sokkot kaptak, ezért nem mernek? De hát így megfulladnak!” – nyilallt belém a felismerés. [...] Az egyik fele annyira megtelt vízzel, hogy teljesen ellepte a belső utastér kijárati ajtaját. Mély levegőt vettem, lebuktam, beúsztam a víz alatt az ajtón, és a túloldalán felbukkantam. Megmarkoltam az első kezem ügyébe kerülő ember karját. [...] Összesen hússzor úsztam be, húsz embert mentettem ki a Pajtás gyomrából.”
Szinte ösztönből cselekedett, így a tragédia majdnem felannyi áldozatot követelt, de így is 23 ember vesztette életét a balatoni "Titanic-tragédiában".
„Akiknek megmentettem az életét, azt sem tudják, ki vagyok. Csak egy harminc körüli srác vizes fejét látták egy-két pillanat erejéig, aki, mint az Unicum-reklámban, egyszer csak felbukkant a víz alól”
- nyilatkozta Szabady.
Végül hozzátette, hogy most sem a rivaldafényért mesélte el a történteket, hanem mert egy évvel századik születésnapja előtt sokkal inkább a múltban él, és nem a jelenben.
1954. május 30-án történt a magyar hajózás történetének egyik legnagyobb tragédiája, amikor a Balatonon az oldalára fordult a Pajtás nevű gőzös. Huszonhárman vesztették életüket, de ha nincs ott Szabady Tibor, az áldozatok száma akár kétszer ennyi is lehetett volna. Az elhallgatott katasztrófa eddig névtelenségbe burkolódzó hősével most a 24.hu készített riportot.
A tragédia napján Szabady Tibor éppen feleségével, Ibolyával versenyre készültek Budapesti Honvéd vitorlázóiként. Hajókon vontatták át őket Füredre, majd a versenypisztoly eldurranása után nem sokkal elindult a menetrend szerinti gőzhajó, a Pajtás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Milliós fizetésért keresnek embereket diploma nélkül – 1600 jelentkezőből csak 40 felelt meg
A HungaroControl a rendkívül szigorú kiválasztáson olyan jelölteket keres, akiknek kiváló a térlátásuk és a multitasking képességük. A bejutók már a képzés alatt is jelentős fizetést kapnak.
Diploma sem kell hozzá, kiemelkedően jól fizet, mégis alig akad rá megfelelő jelentkező:
a légiforgalmi irányítás világszerte súlyos munkaerőválságba sodródott. Miközben a repülőgépek száma folyamatosan nő, egyre kevesebben vannak azok a szakemberek, akik biztonságosan tudják irányítani a forgalmat.
A becslések szerint Európában jelenleg 700-1000 irányító hiányzik, de a probléma az Egyesült Államokat is érinti. A Szövetségi Légügyi Hivatal évek óta küzd a toborzással, 2024-ben az amerikai irányítóközpontok 40 százaléka létszámhiánnyal küzdött – írta a Pénzcentrumot szemlézve az Economx. A CAE globális előrejelzése szerint 2034-ig 71 ezer új légiforgalmi irányítóra lesz szükség világszerte. A kapacitáshiány hatásait az utazók is érzik: 2024 nyarán az irányítási késések 53 százalékát a személyzethiány okozta, ami egyetlen hét alatt közel 700 ezer percnyi késést eredményezett.
A hiány egyik oka a nyugdíjba vonuló szakemberek pótlásának elmaradása, a másik pedig a rendkívül magas belépési küszöb.
A jelentkezőknek csupán a töredéke alkalmas a munkára, a nemzetközi kiválasztási rendszerek ugyanis olyan kognitív készségeket mérnek – térlátás, multitasking, gyors döntéshozatal –, amelyekkel csak nagyon kevesen rendelkeznek a biztonságkritikus környezetben elvárt szinten.
A növekvő európai légiforgalom miatt a HungaroControl is nagyszabású létszámbővítést tervez. A szakma sajátossága a hosszú és rendkívül intenzív képzés, így a szeptemberben induló tanfolyamra jelentkezők legkorábban 2028-ban szerezhetik meg a szakszolgálati engedélyt. A hallgatók már a képzés alatt is fizetést kapnak: az alapképzés idején bruttó 535 ezer forint jár, amely a tanulmányok előrehaladtával nő. Ezt cafeteriával és albérleti támogatással egészítik ki. A támogatás az albérleti díj 80 százalékát fedezi, legfeljebb havi nettó 150 ezer forintig.
A belépési feltételek között érettségi, középfokú angol nyelvtudás, büntetlen előélet és anyanyelvi szintű magyar nyelvtudás szerepel. A kiválasztás azonban rendkívül szigorú: tavaly közel 1600 jelentkezőből mindössze 40-en kezdhették meg a képzést. Öt év tapasztalattal már stabil, hétszámjegyű nettó fizetés érhető el, de a HungaroControl hangsúlyozza, nem szeretnék, ha kizárólag a pénz motiválná a jelentkezőket. A cég tudatosan foglalkozik a kiégés megelőzésével, több szabadsággal, 0-24 órás pszichológiai szolgáltatással, magánegészségügyi ellátással és sportprogramokkal támogatja a dolgozókat.
A mesterséges intelligencia szerepéről Bárány Ákos, a HungaroControl kommunikációs és marketing igazgatója egyértelműen fogalmazott. „Az AI támogathatja a döntéshozatalt, de soha nem válthatja ki az irányítókat, a humán tényező ugyanis a légiközlekedésben nem helyettesíthető” – mondta.
Diploma sem kell hozzá, kiemelkedően jól fizet, mégis alig akad rá megfelelő jelentkező:
a légiforgalmi irányítás világszerte súlyos munkaerőválságba sodródott. Miközben a repülőgépek száma folyamatosan nő, egyre kevesebben vannak azok a szakemberek, akik biztonságosan tudják irányítani a forgalmat.
A becslések szerint Európában jelenleg 700-1000 irányító hiányzik, de a probléma az Egyesült Államokat is érinti. A Szövetségi Légügyi Hivatal évek óta küzd a toborzással, 2024-ben az amerikai irányítóközpontok 40 százaléka létszámhiánnyal küzdött – írta a Pénzcentrumot szemlézve az Economx. A CAE globális előrejelzése szerint 2034-ig 71 ezer új légiforgalmi irányítóra lesz szükség világszerte. A kapacitáshiány hatásait az utazók is érzik: 2024 nyarán az irányítási késések 53 százalékát a személyzethiány okozta, ami egyetlen hét alatt közel 700 ezer percnyi késést eredményezett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Forradalmat ígér a TISZA az egészségügyben: vétójog az egészségügyi miniszternek, évi 500 milliárddal többet költenének
Magyar Péter egészségügyi miniszter-jelöltje, dr. Hegedűs Zsolt áll a tervek mögött. Céljuk, hogy 2030-ra a GDP 7 százalékát költsék az ágazatra, és végleg felszámolják a kórházi adósságokat.
Dr. Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi szakértője – akit Magyar Péter bízott meg a leendő Egészségügyi Minisztérium csapatának összeállításával – felvázolta a kormányprogramjuk azon részét, hogy miképpen építenének ingyenes, mindenki számára elérhető és színvonalas egészségügyet. A párt kommunikációjában már a leendő Tisza-kormány egészségügyi minisztereként is bemutatott szakember szerint „az egészség a legfontosabb értékünk, az egészségügy az egyik legfontosabb közszolgáltatásunk.”
A TISZA ígérete szerint jelentősen növelnék az egészségügyre fordított állami kiadásokat, ami egyben a párt kommunikációjának is rendszeres eleme.
A cél, hogy „2030-ra az állami egészségügyi finanszírozást a GDP 7 százalékára emeljük, és addig minden évben legalább 500 milliárd forinttal több forrást juttatunk vissza a rendszernek” – magyarázta Hegedűs.
Ezzel olyan finanszírozást teremtenének, amely végre fedezi az ellátás valós költségeit és megszünteti a kórházak állandó eladósodását. A tervek szerint hét régiós „szuperkórházat”, azaz korszerű, jól felszerelt központi intézményt fejlesztenének, miközben a vidéki, kisebb kórházakat is megerősítenék és megőriznék.
A program fontos eleme, hogy önálló egészségügyi minisztériumot hoznának létre, a tárca vezetője pedig vétójogot kapna a kormányban.
„Minden nagy kormányzati döntést egészséghatás-értékelés előz meg” – hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve, hogy az egészség mindennél fontosabb. Konkrét és számonkérhető célt is megfogalmazott a várólistákkal kapcsolatban: „2027 végére a várólisták legfeljebb hat hónaposak lesznek a fekvőbeteg-ellátásban, és két hónaposak a járóbeteg-ellátásban.” A szakorvos- és ápolóhiányt célzott ösztöndíjakkal és megemelt bérekkel enyhítenék.
Hegedűs Zsolt kiemelte a megelőzés fontosságát, amivel 2035-re a magyarok várható élettartamát 80 évre emelnék. Ennek érdekében visszaszorítanák a dohányzást és az alkoholfogyasztást, támogatnák az egészséges táplálkozást és a mozgást.
„Betiltjuk az egészségtelen élelmiszerek gyermekeket célzó reklámját, figyelmeztető címkéket vezetünk be, és rendet teszünk az iskolai közétkeztetésben is”
– részletezte a terveket. A szűrőprogramok részvételi arányát az EU-s átlagra emelnék, hogy a daganatos megbetegedések számát legalább 10 százalékkal csökkentsék.
Az ellátórendszer súlypontját az alap- és járóbetegellátásba helyeznék át, integrált alapellátási központokat hoznának létre, és terjesztenék a telemedicinát. A háziorvosi és szakdolgozói pályát újra vonzóvá tennék, rendeznék a nem orvosi béreket, és kiszámítható karrierutakat teremtenének. „Mert nincs működő egészségügy elhivatott orvosok, szakdolgozók, kisegítő személyzet és háttérmunkatársak nélkül” – szögezte le. A mentőszolgálatot is rendbe tennék: 2027-re minden régióban biztosítanák a 15 perces kiérkezést, lecserélnék az elhasználódott mentőautókat és megújítanák a helikopterflottát.
A Tisza Párt szombaton bemutatta a Működő és emberséges Magyarország névre keresztelt kormányprogramját. A Szeretlek Magyarország bemutatta az ellenzéki párt gazdaságpolitikai, társadalompolitikai és energiapolitikai elképzelésiet. Magyar Péter rövid beszédet mondott a program ismertetése előtt, melyben az Orbán-Gyurcsány-korszak lezárását, a jogállamiság visszaállítását, az uniós források haza hozását oktatási és egészségügyi minisztériumot ígért a magyaroknak.
Dr. Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi szakértője – akit Magyar Péter bízott meg a leendő Egészségügyi Minisztérium csapatának összeállításával – felvázolta a kormányprogramjuk azon részét, hogy miképpen építenének ingyenes, mindenki számára elérhető és színvonalas egészségügyet. A párt kommunikációjában már a leendő Tisza-kormány egészségügyi minisztereként is bemutatott szakember szerint „az egészség a legfontosabb értékünk, az egészségügy az egyik legfontosabb közszolgáltatásunk.”
A TISZA ígérete szerint jelentősen növelnék az egészségügyre fordított állami kiadásokat, ami egyben a párt kommunikációjának is rendszeres eleme.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A TISZA Párt bemutatta, hogyan számolná fel az orosz energiafüggőséget 2035-re
Kapitány István, a párt szakpolitikusa ismertette a szombati programbemutatón a terveket. A Paks II projekt felülvizsgálata mellett 2040-ig megdupláznák a megújulók arányát is.
A Tisza Párt szombaton bemutatta kormányprogramját, amelyben egyszerre ígérik az orosz energiafüggőség megszüntetését 2035-re és a rezsicsökkentés megőrzését, sőt, kibővítését is. A párt energiapolitikai terveit Kapitány István szakpolitikus ismertette.
„Elindítjuk a Rezsicsökkentés Plusz programot. A lakosság mellett, a hazai vállalkozások számára is megfizethető és tiszta energiát biztosítunk” – jelentette be Kapitány. A terv szerint
A tűzifa áfáját 5 százalékra csökkentenék, a szociális tűzifakeretet pedig megdupláznák.
Évente 100 ezer lakás energetikai korszerűsítését vállalják, és egy olyan családi energetikai programot indítanak, amely szigetelést, fűtéskorszerűsítést, napelemet és okos megoldásokat kínál. „Célunk, hogy 10 éven belül a magyar otthonok legalább 25%-a alacsony energiaköltséggel működjön, mert a legolcsóbb és legtisztább energia az el nem fogyasztott energia.”
A háztartásokat rugalmas tarifarendszerrel is támogatnák, hogy kihasználhassák az olcsó napenergia alapú termelés előnyeit.
A vállalkozásoknak a rendszerhasználati és hálózati díjak felülvizsgálatát ígérik, főként a Mavir által alkalmazott elemekre koncentrálva. „Valódi piaci versenyt fogunk létrehozni, megszüntetve a torz ösztönzőket és a mesterségesen fenntartott piaci koncentrációt” – szögezte le a szakpolitikus. Egyszerűbb ellátási láncokat és többéves szerződéseket ígérnek a cégeknek a tervezhetőség érdekében, és fellépnének azokkal a gyakorlatokkal szemben, ahol a vállalkozások „az indokolatlanul közbeiktatott szereplők profitjáért” fizetnek.
A program fedezetéről Kapitány István azt mondta: „A TISZA haza fogja hozni a korrupció miatt befagyasztás alatt álló uniós forrásokat, és abból nagyságrendileg 1000 milliárd forintot fordít lakossági, és vállati energiahatékonysági és tárolókapacitás bővítési beruházásokra.”
A párt diverzifikált, több lábon álló villamosenergia- és földgáz-infrastruktúrát, valamint modern, ellenálló energiahálózatot építene. A tervek között szerepel a szél- és geotermikus energia használatának „felszabadítása” is.
Az atomenergiával kapcsolatban a szakpolitikus úgy fogalmazott:„Amellett is elkötelezettek vagyunk, hogy Magyarország villamos energiállátását biztonságos atomerőmű építésével biztosítsuk.”
Ezért átlátható nukleáris stratégiát alakítanának ki és felülvizsgálnák a Paks II projektet. Az orosz energiafüggőség megszüntetését Kapitány 2035-re ígérte. 2040-ig pedig megdupláznák a megújuló energiaforrások arányát a rendszerben.
A Tisza Párt terveire a kormányoldal az elmúlt hetekben többször úgy reagált, hogy az orosz energiaforrásokról való leválás jelentős rezsiemelkedést és gazdasági kockázatot jelentene. Kapitány István, a Shell korábbi globális alelnöke egy januári interjúban erre úgy reagált, hogy a rezsicsökkentésre jogosultak körét nem szűkítenék, és a cél a diverzifikáció, vagyis a beszerzési források több lábra állítása.
A Tisza gazdaság- és költségvetéspolitikai terveiről itt, társadalompolitikai terveiről itt írtunk. Magyar Péter beszédét pedig az alábbi cikkben olvashatjátok:
A Tisza Párt szombaton bemutatta kormányprogramját, amelyben egyszerre ígérik az orosz energiafüggőség megszüntetését 2035-re és a rezsicsökkentés megőrzését, sőt, kibővítését is. A párt energiapolitikai terveit Kapitány István szakpolitikus ismertette.
„Elindítjuk a Rezsicsökkentés Plusz programot. A lakosság mellett, a hazai vállalkozások számára is megfizethető és tiszta energiát biztosítunk” – jelentette be Kapitány. A terv szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Radikális agrárfordulat a TISZA Párttól: olcsóbb élelmiszer és a családi gazdaságok megmentése a cél
A párt a gazdatársadalom elöregedését a birtokátadási támogatások erősítésével orvosolná. Emellett visszaállítanák a szakhatóságok függetlenségét és csökkentenék a gazdák adminisztratív terheit.
„Az egészséges élelmiszerhez való hozzájutás nem luxus, hanem alapjog” – ezzel a kijelentéssel vázolta fel agrárprogramját a TISZA Párt. Szerintük a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar válságról válságra bukdácsol. A párt helyzetértékelése szerint a termelékenység alacsony, a gazdatársadalom elöregszik, a fiatalok pedig nehezen jutnak földhöz, miközben a piacot elárasztják a rossz minőségű külföldi termékek és az Unión kívülről beáramló, ellenőrizetlen termények. Bóna Szabolcs, a párt szakértője ismertette az elképzeléseiket.
A TISZA Párt egy minőségre, fenntarthatóságra és tudásra épülő agráriumot képzel el, ahol a föld nem kizsákmányolás tárgya, hanem a megújuló élet alapja. A jövő agrárpolitikája szerintük az önálló, tudásalapú gazdálkodásról szól, ahol a természeti erőforrásokra nem politikai zsákmányként, hanem közös nemzeti értékként tekintenek – írják a párt hivatalos programjában. Ennek egyik legfontosabb eszközének az egészséges élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentését tartják, amivel szerintük a termelők versenyképesebbé válnak, a magyar családok pedig könnyebben juthatnak hozzá a hazai termékekhez.
A program
kiemelten támogatná a családi gazdálkodókat, a fiatal gazdákat és a kis- és középvállalkozásokat, miközben „életet lehelnének” a zöldség-gyümölcs termesztésbe és a kertészeti ágazatba. Ösztönöznék a környezetkímélő állattartást, a magasabb hozzáadott értékű termelést és a biotermékek arányának növelését is.
Támogatnák a rövid helyi ellátási láncok kialakítását és egyszerűsítenék a házi feldolgozás engedélyezését. Ezzel párhuzamosan csökkentenék a gazdálkodókra nehezedő adminisztratív terheket, de szigorú minőségi ellenőrzést biztosítanának.
Az intézményrendszert is átalakítanák:
visszaállítanák a növény-, állat- és élelmiszer-egészségügyi szakhatóságok függetlenségét, és garantálnák a hatóságok szemléletváltását. A céljuk, hogy a hatóságok „a gazdálkodókat nem büntetni, zaklatni fogják, hanem segíteni és szolgálni”.
Felülvizsgálnák a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara működését és a kamarai tagdíjak rendszerét is. A generációváltás érdekében felerősítenék a birtok- és gazdaságátadási támogatások szerepét. A finanszírozást a szaktanácsadási rendszer megerősítésével, az állami hitelgarancia mellett a nem állami hitelezés fokozásával, valamint a természeti károkra és járványhelyzetekre köthető, kedvezményes biztosítási konstrukciókkal javítanák.
A kormány ezzel szemben azt kommunikálja, hogy a magyar élelmiszeripar a válságok ellenére is növekedési pályán tudott maradni és „átment a stresszteszten”. A TISZA Párt adópolitikai csomagjában szereplő élelmiszeráfa-csökkentést a kormányoldal jelentős költségvetési kockázatnak tartja. Politikai vita bontakozott ki az uniós agrártámogatások kérdésében is: Magyar Péter az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságában októberben az aránytalan támogatáselosztást bírálta, jelezve, hogy a területalapú támogatást meg kell tartani, de a túlzott birtokkoncentrációt kezelni kell.
„Az egészséges élelmiszerhez való hozzájutás nem luxus, hanem alapjog” – ezzel a kijelentéssel vázolta fel agrárprogramját a TISZA Párt. Szerintük a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar válságról válságra bukdácsol. A párt helyzetértékelése szerint a termelékenység alacsony, a gazdatársadalom elöregszik, a fiatalok pedig nehezen jutnak földhöz, miközben a piacot elárasztják a rossz minőségű külföldi termékek és az Unión kívülről beáramló, ellenőrizetlen termények. Bóna Szabolcs, a párt szakértője ismertette az elképzeléseiket.
A TISZA Párt egy minőségre, fenntarthatóságra és tudásra épülő agráriumot képzel el, ahol a föld nem kizsákmányolás tárgya, hanem a megújuló élet alapja. A jövő agrárpolitikája szerintük az önálló, tudásalapú gazdálkodásról szól, ahol a természeti erőforrásokra nem politikai zsákmányként, hanem közös nemzeti értékként tekintenek – írják a párt hivatalos programjában. Ennek egyik legfontosabb eszközének az egészséges élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentését tartják, amivel szerintük a termelők versenyképesebbé válnak, a magyar családok pedig könnyebben juthatnak hozzá a hazai termékekhez.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
