KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Már nem elég, ha a multi önkéntesei mennek és lefestik a kerítést

Az Y és a Z generáció tagjai már azt is megnézik a munkahely választásakor, hogy az adott cég mennyit tesz a társadalomért.
Mizsur András, Abcúg - szmo.hu
2018. augusztus 04.



A jelentősebb hazai vállalatok előszeretettel állnak be gyerekeket, szegényeket vagy fogyatékkal élőket támogató programok mögé. A közvélemény mégis sokszor PR-lufiként tekint a cégek társadalmi felelősségvállalási programjaira. Többek között azért, mert kevés hozzáértő szakember dolgozik ezen a területen. Pedig az Y és a Z generáció tagjai már azt is megnézik a munkahelyválasztáskor, hogy az adott cég mennyit tesz a társadalomért.

Nagyobb magyar cégek, multinacionális vállalatok esetében könnyen belefuthatunk a társadalmi felelősségvállalás (corporate social responsibility, azaz CSR) fogalmába. Ha máshol nem, akkor a cégek honlapján a “Rólunk” menüpont alatt lehet olvasni arról, milyen tevékenységet végeznek társadalmi felelősségvállalási program címén.

Az elmúlt évtized tapasztalatai alapján általánosságban elmondható, hogy a cégek továbbra is oktatással, egészségüggyel és szociális ügyekkel kapcsolatos projektekre áldoznak legszívesebben, mondta megkeresésünkre a Magyar Adományozói Fórum (MAF) igazgatója, Molnár Klára. És kik kapják elsősorban a támogatásokat? A gyerekek, szegények és fogyatékkal élők.

Jobb világot csapolnak

A Magyar Telekom az Autistic Art Alapítvánnyal dolgozik együtt egy három éves stratégiai megállapodás keretében, az alapítvány által támogatott lakóotthonokban élő autistákat digitális eszközökkel fejlesztik, az ezt célzó foglalkozások módszertanának kidolgozását, elterjesztését támogatja a vállalat. Azért választották az Autistic Art Alapítványt, mert a Magyar Telekom kiemelten kezeli azokat a társadalmi ügyeket, amelyekre valóban hatással lehet, illetve a technológiai megoldások új megközelítést nyújthatnak, írta megkeresésünkre Márton Csilla, a cég CSR-ért felelős munkatársa. Kiemelt területnek számít ezenkívül a digitális kompetenciafejlesztés és az informatikai pályaorientáció is. A Legyél Te is Informatikus! pályaorientációs programban 54 település iskolájában tartottak előadásokat telekomos dolgozók az informatikai szakmáról és a felelős internethasználatról.

Változó, hogy a külföldi anyavállalat vagy maga a magyarországi leánycég határozza meg, hogy milyen társadalmi ügyeket támogasson. Sok esetben adott egy nemzetközi keretrendszer, amit aztán a magyarországi viszonyok alapján dolgoz fel a hazai cég, mondta a Magyar Adományozói Fórum igazgatója.

A Tesco Magyarország négy éve futó Ön választ, mi segítünk elnevezésű közösségfejlesztő programja az angliai üzletág Bags For Help nevű kezdeményezésének magyar igényekre szabott változata. A program lényege, hogy a vásárlók dönthetik el, hogy mely civil kezdeményezéseket, programokat támogasson a Tesco. Körzetenként a három legtöbb szavazatot kapott pályázat 100, 200 illetve 400 ezer forint támogatást kapott.

A Heineken Magyarország 2008 óta működteti Csapoljunk egy jobb világot elnevezésű fenntarthatósági programját. Ez hat területet fed le, többek között a környezetbarátabb vízfelhasználást, a karbonlábnyom csökkentését, és a helyi közösségek támogatását. Utóbbi kifejezetten fontos a vállalatnak, főleg azokon a településeken, ahol telephelye van a vállalatnak, mondta megkeresésünkre Bors Kata, a cég kommunikációs vezetője. A főbb irányvonalakat itt is az anyacég határozta meg, a globális vállalások (2020-ra a legzöldebb sörgyártó akar lenni a Heineken) a leányvállalatoknak is teljesíteniük kell.

A holland sörgyártó 2014 óta dolgozik együtt stratégiai partnerével, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel. Egy álláskeresőknek szóló program kapcsán indult az együttműködés, azóta közösen határozzák meg a támogatandó célokat és dolgozzák ki a támogatási projektet. Bors Kata elmondta: azért esett választásuk a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetre, mert ez a szervezet illeszkedett leginkább a Heineken filozófiájához. Fontos volt emellett az országos elérés is. Legújabb projektjükben rászoruló családok gazdálkodását támogatják Kastélyosdombón: komlót fognak termeszteni, ami a sörgyártónak is jól jön.

Scsaurszki Tamás húsz éve dolgozik a civil szektorban, 1999 és 2004 között az amerikai C. S. Mott Alapítvány visegrádi országokba irányuló támogatásosztó munkáját irányította, ezenkívül dolgozott a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítványnál és az Autonómia Alapítványnál is. Szerinte nem feltétlenül hátrány, ha a magyar leányvállalatnak egy az egyben át kell venni a központilag meghatározott célkitűzéseket. Nemrég ismert meg

egy pénzügyi alapok kezelésével foglalkozó amerikai céget, ahol minden dolgozó 5000 dollár sorsáról dönthet: ők mondják meg, milyen jótékony célra költse ezt az összeget a cég.

A magyarországi szervezetnél ez ugyanígy működik, ami a hazai viszonyok ismeretében nagyon haladó gyakorlatnak számít.

A cégvezetőn múlik

A Magyar Adományozói Fórum kutatásai szerint a kétszáz legnagyobb hazai vállalt közül száznak van valamilyen támogatási projektje, de még mindig kicsinek mondható idehaza ez a terület. Ennek többek között az az oka, hogy Magyarország nem számít jelentős piacnak a multik számára. Miközben sok német hátterű cégnek egyáltalán nincs CSR programja, addig a nagyobb magyar kkv-knak szinte kivétel nélkül van. A MAF felmérése alapján a TOP 200-as szektor többsége éve szinten 10-100 millió forint közötti összeget szán ilyen célokra. A Heinekennél nincs külön CSR-büdzsé, mindig az adott projekt határozza meg az összeget. A kastélyosdombói programot például 30 millió forinttal támogatják.

Scsaurszki Tamás meglátása szerint az, hogy milyen egy cég CSR-programja, leginkább azon múlik, hogy a cégvezető mennyire tartja fontosnak az. A vállalatvezetési tanácsadással foglalkozó IFUA Horváth and Partners Kft magyar tulajdonosai 2009-ben hozták létre az IFUA Nonprofit Partnert, mert a cég vezetői fontosnak érezték, hogy “valamit visszaadjanak a társadalomnak”, idézte fel Porubcsánszki Katalin ügyvezető. Az IFUA Nonprofit Partner egyfajta híd szerepet tölt be az üzleti szféra és a nonprofit szektor között.

Az üzleti világban megszerzett tudást próbálják átadni a nonprofit szervezeteknek: tanácsadást és képzéseket

(pénzügyi tervezés, stratégia alkotás) biztosítanak számukra. Többek között a Bagázs Egyesülettel, a Kézenfogva Alapítvánnyal és az SOS Gyermekfalvak Magyarországgal működtek együtt eddig.

Szakmai partnerként és programmenedzserként az IFUA dolgozott az ERSTE Alapítvány és az Európai Bizottság által finanszírozott SEEDS inkubációs programban, ami kifejezetten társadalmi vállalkozásokat fejlesztésére jött létre. Összesen 67 szervezet vett részt a programban, többségük kisebb nonprofit szervezet volt. A résztvevők szakmai képzést kaptak: például hogyan kell üzleti terveket készíteni, saját bevételeket generálni, hogyan lehet fenntartható módon fejleszteni a szervezetet. A 10 legígéretesebb projekt pénzügyi támogatást is kapott.

Kipukkadt a PR-lufi

Kovács Klára úgy látja, hogy a hazai vállalati támogatási kultúra átalakulóban van.

Nemzetközi trend, de Magyarországra is igaz, hogy a vállalatok egyre inkább valamiféle megtérülést – társadalmi változást és a vállalat számára is előnyöket – generáló forrásként tekintenek a támogatásokra. Legyen ez pénz, szolgáltatás, termék vagy a dolgozók önkéntes munkája,

- magyarázta.

Egyre pontosabban határozzák meg, hogy milyen ügyeket akarnak támogatni, hogy ezáltal is jobban megkülönböztessék magukat más cégek CSR tevékenységétől. “Kevésbé működik már az, hogy civil szervezetként elküldöm a támogatási kérelmemet 50 cégnek és majd valaki utal.” Scsaurszki Tamás szerint megvan az árnyoldala is annak, hogy a vállalatok egyre inkább már bejáratott partnerekkel és programokkal dolgoznak. Kevesebb az innováció ezáltal a CSR területén, de tagadhatatlan, hogy vége lett a kerítésfestések időszakának, amikor minden cég ezzel tudta le a társadalmi felelősségvállalást.

A dolgozóknak is egyre fontosabb szempont, mennyit tesz munkahelyük a társadalomért. Ez főleg a Y-Z generáció tagjaira igaz, jegyezte meg Porubcsánszki Katalin. Nem ritka, hogy a cégek megkérdezik munkavállalóikat, milyen ügyeket támogassanak. Elterjedt gyakorlat, hogy a társadalmi felelősségvállalás jegyében szakmai önkéntes programokat indítanak számukra.

A nemzetközi elvárások is közrejátszanak abban, hogy már kevésbé “PR-lufi” a CSR tevékenység. Ennek ellenére elterjedt vélekedés, hogy a cégek részéről a társadalmi felelősségvállalás csupán hangzatos, de valójában üres PR-szöveg. Ebben nagy szerepet játszhat, hogy sokszor olyan dolgozókat bíznak meg a CSR koordinálásával, akik eleve leterheltek, vagy nem ismerik igazán ezt a területet.

“Ezt mi is csak megerősíteni tudjuk, sajnos még mindig nincs elég szakember idehaza, aki megfelelő szakmai színvonalon lenne képes kezelni ezt a területet a vállalaton belül”

– mondta Molnár Klára. Nyugat-Európában külön részleg foglalkozik a CSR-ral, míg idehaza legtöbbször a HR-es, a PR-os vagy a sajtós kapja meg a CSR programok menedzselését. Mindez értelemszerűen kihat a projektek megvalósítására is. Scsaurszki Tamás ennek kapcsán elmesélte, hogy nemrég megkérte egyik önkéntesét, nézze végig a Magyarországon működő amerikai hátterű cégek CSR programjait. Kiderült, hogy alig lehet megtalálni, mit csinálnak ezek a cégek társadalmi felelősségvállalás címén. Kapcsolatba lépni velük pedig szinte lehetetlen volt. Ugyancsak általános tapasztalat, hogy sokszor a cégek maguk sem kommunikálják hatékonyan, hogy igenis próbálnak tenni a társadalomért.

A címlapkép illusztráció, az eredeti fotó a dél-baranyai Gilvánfán készült 2017 decemberében, az ott működő E-Tanoda program kapcsán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
900 ezres kórházi számlát kapott a Miskolcon szült nigériai anyuka, napok alatt egymilliót dobtak neki össze az adakozók
A geológusnak készülő Mary ösztöndíjjal érkezett, de egy veszélyeztetett terhesség mindent felborított. A császármetszés utáni komplikációk miatt most a hazajutásuk is a magyarok jó szívén múlik.


Pillanatok alatt összedobtak egymillió forintot az adakozók annak a nigériai egyetemista lánynak, akinek egy miskolci kórházban kellett világra hoznia a kisfiát. A szülés utáni komplikációk miatt az anyának 900 ezer forintos számlát kellene kifizetnie, a gyűjtésből azonban már nemcsak erre, de a hazaútra is futhatja – számolt be róla hétfő esti adásában az RTL Híradó.

Arukwe Chinazaekpere Mary tavaly érkezett ösztöndíjjal a Miskolci Egyetemre. A geológus végzettségű nő már várandós volt, de úgy tervezte, időben hazautazik Nigériába a szülésre. A drámai fordulat akkor következett be, amikor kiderült, hogy veszélyeztetett terhes, így nem szállhatott repülőre.

„Szeptember közepén megvettem a jegyet a hazaútra, de kiderült, hogy veszélyeztetett terhes vagyok, így nem utazhattam” – mesélte a kismama, akit ezt követően egy egyházi szervezet, a Miskolc–Selyemrét Római Katolikus Plébánia fogadott be.

Kisfia, Jason végül január 28-án, császármetszéssel született meg a miskolci megyei kórházban. A beavatkozás után azonban komplikációk léptek fel, Mary többször is vérátömlesztést kapott. A baba jól van, de az anya még gyenge. A kórházi ellátásért – a kórház méltányossága mellett is – közel 900 ezer forintot kellene fizetnie, mivel nem volt magyar társadalombiztosítása. A helyi sajtó szerint a császármetszés díja önmagában 482 500 forint, a baba ellátása pedig további 150 ezer forintba került, ehhez jönnek még a gyógyszerek és a kezelések költségei.

A horribilis összeg miatt a miskolci Supersum Alapítvány gyűjtést indított. Az alapítvány elnöke szerint egy külföldi diáknak szinte lehetetlen küldetés a magyar TB-rendszerbe való bekerülés.

„A nemzetközi hallgatóknak a TAJ-kártya igényléséhez visszamenőleg 25 hónap társadalombiztosítást kellene megfizetniük. Ez egyszeri 3 millió 750 ezer forintos összeg, és havonta is 150 ezer forint lenne a TB-költségük. Ez olyan tetemes teher, amit egy nigériai hallgató, akinek nincs gazdag családi háttere, nem tud kifizetni”

– magyarázta Bernasconi-Bús Katalin, a Supersum Alapítvány elnöke.

A civil összefogás azonban rendkívül sikeresnek bizonyult: a gyűjtés néhány nap alatt elérte az egymillió forintot.

„Csodálatos ez a támogatás. Nem számítottam rá, hogy ennyien segítenek, ezért különösen hálás vagyok” – mondta meghatottan a kismama.

Az alapítvány most abban bízik, hogy a kórházi számla kifizetése után az adományokból Mary és a kis Jason hazautazására is jut majd pénz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Húsz éve találkoztak a Szigeten, most felforgatja az internetet a szőke lány után a francia férfi
Ludo a Redditen vallotta be, mekkora hibát vétett, amikor nem kérte el a Szigeten megismert lány elérhetőségét. Most egyetlen városnév, Pozsony maradt a reménye.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. január 20.



Húsz évvel egy romantikus Sziget-éjszaka után az interneten keresi egy francia férfi azt a titokzatos szőke lányt, akivel egyetlen koncert erejéig hozta össze a sors. A Ludo nevű férfi történetét a Blikk szúrta ki, aki egy online felhívásban kéri a közösség segítségét, de hangsúlyozza: nem a múltat akarja újraéleszteni, csupán szeretné tudni, hogy a lány jól van-e.

„2005 augusztusában, a budapesti Sziget fesztivál első napján, pont a Ska-P koncert elején találkoztunk”

– idézte fel Ludo a húsz évvel ezelőtti pillanatot.

A férfi leírása szerint a lány különleges jelenség volt a tömegben. „Egy gyönyörű szőke lány voltál, akkoriban 16-18 év közötti, világos (valószínűleg kék) szemekkel. Azon kevés lány egyike voltál, akik elég őrültek voltak ahhoz, hogy tömegben maradjanak, és hirtelen a karjaimba borultál... Tali volt a neved, vagy valami nagyon hasonló, talán a Natália beceneve?” – írta. Az együtt töltött este alatt nevettek, táncoltak, még egy tányér tésztán is megosztoztak. Ludo azt is felidézte, hogy a lány nem tudta rendesen kiejteni a nevét, és Youdónak szólította, amit ő kifejezetten elbűvölőnek talált.

Azonban a reggel elhozta a búcsút, és egy olyan döntést, amit a férfi azóta is bán. Amikor a lánynak indulnia kellett, megkérdezte Ludót, vele tart-e, de ő nemet mondott.

„Mire rájöttem, mekkora ostoba hibát követtem el, te már elmentél... és esélyünk sem volt megosztani egymással az elérhetőségeinket. Megbántam, hogy nem kérdeztem meg az e-mail-címedet, a címedet, vagy akár a vezetékneved”

– vallotta be.

Ludo húsz év távlatából is tisztában van vele, hogy az élet mindenkit megváltoztatott, és a célja nem egy régi románc felmelegítése. „20 év után mindannyian más emberek vagyunk, más élettel. A legtöbb esetben én is kerülöm a nosztalgiát. Ebben az esetben azonban nem arról van szó, hogy bármit is újraélesszek, vagy reménykedjek. Csak őszintén örülnék, ha azt hallanám, jól van, talán férjnél van, gyerekekkel, egyedülálló, bármi – feltéve, hogy boldog és egészséges. Szó szerint csak így tudna csalódást okozni: ha valami rossz történt volna vele.”

A keresésben egyetlen halvány nyom segíthet: a férfi úgy emlékszik, a beszélgetéseik során egyetlen városnév merült fel, mégpedig Pozsony, ezért elképzelhető, hogy a lány Szlovákiából érkezett. A 2005-ös Sziget Fesztiválon egyébként olyan nevek vonzották a tömeget, mint Natalia Imbruglia, a Tankcsapda, a Kispál és a borz, illetve a Korn, de Ludo számára az este a Ska-P koncertjén megismert lánnyal vált felejthetetlenné, akit most égen-földön keres.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban! De a mi két székünk már üres marad” – egyre többeknek tetszik Rónai Egon ötlete
Rónai Egont láthatóan megrázta Fenyő Miklós halála, akivel még közös terveik voltak. A riporter egyetlen mondata lavinát indított el, amire a rajongók egy még merészebb ötlettel tromfoltak rá.


„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban!” – Rónai Egon, Prima Primissima díjas riporter és műsorvezető felvetése vasárnap lavinát indított: a rajongók sorra állnak az ötlet mellé, miután Fenyő Miklós tegnap hajnalban, január 31-én, 78 évesen elhunyt.

A felvetés személyes gyászból és közös munkákból táplálkozik, a riportert láthatóan megrázta a magyar rock and roll királyának halála. Rónai Egon vasárnap délutáni bejegyzésében arról írt, még nem tért magához.

„Úgy volt, hogy folytatjuk a beszélgetéseket. Hogy folytatja a könyvet, legalább négy, de lehet, hogy öt kötetben. Meg persze úgy volt, hogy lesz még új zene, koncert, hogy még van idő. Most írják az okosok, hogy “csak” rock and roll. Az minden popzene alapja, abból bújt elő a sok jó és a sok vacak, amit az elmúlt 70 évben hallgattunk! Úgy tudta, ismerte, értette, mint itthon senki más. Ezeket az alapokat díszítette remek (helyenként zseniálisan szellemes) szövegekkel, sodró lendülettel, rengeteg romantikával.” Bejegyzését azzal zárta:

„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban! De a mi két székünk már üres marad.”

A személyes sorok közösségi visszhangra találtak, valóságos hozzászólásözön indult el a poszt alatt. „A legszebb megemlékezés lenne Mikiről, ha valóban létre jönne a Fenyő Miklós-sétány a Szent István parkban!” – írta egy hölgy. Mások még tovább is mentek: „A Szent István parkban a Fenyő Miklós sétányon egy padon ülő Fenyő Miklós szobor is megilletné őt így bárki mellé ülhetne. Remélem, hogy az is meglesz!”

A helyszínválasztás nem véletlen, Fenyő kötődése a környékhez közismert. A Hungária együttes legendás frontembere ízig-vérig angyalföldi volt, és több dalában is megénekelte a XIII. kerületet, így nem csoda, hogy Rónai Egon riporter ötlete nyomán éppen a Szent István parkban neveznének el róla sétányt - írta a Blikk.

Az utolsó nyilvános beszélgetést éppen Rónai Egon készítette vele még decemberben a budapesti Akvárium Klubban, ahol Fenyő Miklós telt ház előtt, a könyvbemutatóján még tele volt tervekkel: az életrajzán dolgozott, és fürdött a szeretetben. A decemberi tervek azonban Fenyő Miklós halálával örökre tervek maradtak, a kezdeményezés viszont most közösségi és intézményi döntések elé kerülhet.

Egy közterület elnevezéséhez önkormányzati kezdeményezés és jóváhagyás szükséges, a rajongók támogatása pedig erős jelzés lehet a döntéshozók felé. A kommentelők által felvetett szoborjavaslat külön eljárást, tervezést és finanszírozást igényelne. A közösségi emlékezet formálása mindenesetre megkezdődött. Egy esetleges sétány és szobor a rajongók gyászát közös térben alakíthatná emlékezéssé, Rónai Egon mondata pedig – „Lesz még Fenyő Miklós sétány…” – a közösségi akarat mottójává válhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Szívszorító posztban búcsúzott Egressy Mátyástól az egyik tanára: Együtt lehetett vele tanulni az életet
A megható sorokban a pedagógus felidézi a fiú humorát, segítőkészségét és azt is, milyen volt a kapcsolatuk. Elárulta azt is, mit mondott volna neki búcsúzóul a kitűnő érettségije után.


Megható posztban emlékezett meg a napok óta eltűntként keresett Egressy Mátyásról az irodalomtanára. Szerette volna leírni, ki volt „a mi, sokunk Matyija”, mert szerinte akik találkozhattak vele, mind mind kincseket őriznek belőle.

A bejegyzést Kosztolányi Dezső Halotti beszédének soraival kezdte:

„Látjátok feleim, egyszerre meghalt

és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.

Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,

csak szív, a mi szívünkhöz közel álló.

De nincs már.

Akár a föld.

Jaj, összedőlt

a kincstár.”

A tanár mutatott egy fotót Mátyás utolsó, irodalomból beadott házi dolgozatáról, amit egy héttel korábban, határidő előtt hozott be, még mielőtt befejezték volna az anyagot. Hozzáteszi, innentől Kafka Átváltozása is örökre rá fogja emlékeztetni.

Bár a diák a hátsó padban ült, ami a tanár szerint látszólag passzív hely, Mátyás mégis mindig követte az órákat.

„Láttam, tudtam, éppen lelkisegélyszolgálatot tart (mikor nem azt tartott?!), de minden kérdésemre tudta a választ... gondolkodva, megértve. Szerettem a gondolkodását, hogy tudott felfedezni, elmélyülni minden kérdésben... legyen az biológia, kémia vagy történelem”

– fogalmazott a pedagógus, aki a fiú humorát is méltatta, mondván, szerényen és érdek nélkül viszonyult mindenhez, ezért sokat lehetett vele együtt nevetni.

A tanár a sors legdrámaibb fintorának nevezi, hogy Mátyás sosem volt egyedül.

„Mindig barátok, évfolyamtársak, testvérek, edzőtársak vették körül. Szerettem figyelni a kapcsolódásait, annyira látszott, hogy mindenkinek tud adni, mindenki hozzá fordul... tanulmányilag, emberileg...”

A bejegyzésből kiderül, hogy több személyes kapcsolatuk is volt: a fiú élsportolóként, a sok edzés mellett is eljárt színházba, a testvére pedig az ő lányának lett iskolatársa. Miután Mátyás megszerezte a jogosítványát, a pedagógus hozzá fordult tanácsért, hogy kinél kezdjen el felnőtt fejjel vezetni tanulni. Úgy gondolta, az a tanító, aki a fiúnál bevált, neki is jó lesz, és így is lett.

„Együtt lehetett vele tanulni... az életet. A kapcsolódást. Az odafigyelést. A szorgalmat. A becsületet. Elmondtam volna ezt a kitűnő érettségije után, zsebében az olasz egyetemi felvételivel... de már nem tudom”

– írta a pedagógus.

Búcsúzó posztját szintén Kosztolányi-idézetekkel és személyes üzenettel zárta:

„Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.

Hol volt, hol nem volt a világon, egyszer.”

„ Megtiszteltetés volt Veled! Csak remélni tudom, hogy tudod!”

A rendőrség továbbra is eltűnt személyként keresi a 18 éves Egressy Mátyást, aki január 17-én hajnalban távozott a belvárosi Ötkert szórakozóhelyről, de otthonába nem érkezett meg. A nyomozás közben felmerült egy dunai hajó kamerájának felvétele, amelyen az látszik, hogy vasárnap reggel egy ember a Lánchídról a vízbe esik. Szerdán már azt közölte a rendőrség, hogy a Dunán is kutatnak Mátyás után. Később pedig a család az MTK Park Teniszklubon keresztül kiadott közleményében azt közölte, „nagy valószínűséggel” a fiú lehetett az, aki a Dunába zuhant a Lánchídról, de a rendőrségi eljárás lezárultáig eltűntként tartják nyilván.

A Vörösmarty Mihály Gimnáziumban, ahová a fiú járt, gyertyagyújtással emlékeztek, és fekete zászlót tűztek ki az épület homlokzatára. Az intézmény és sportklub, ahová Egressy Mátyás teniszezni járt, pszichológiai támogatást szervezett az érintetteknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: