A kormánypártok leszavazták a Város Mindenkié civil szervezet és az Utcajogász Egyesület közös elképzeléseire épülő törvényjavaslat vitájának napirendre tűzését, amely a „a gyermekes családok hajléktalanságának a megelőzéséhez szükséges egyes törvénymódosításokról” szólt volna - szúrta ki a hvg.hu a parlament honlapján.
Az Országgyűlés szerdán tárgyalt a jogszabályról, majd 54 igen, 112 nem szavazattal és 1 tartózkodással elutasították annak tárgysorozatba vételét.
Csupán egyetlen fideszes képviselő, Barcza Attila nyomott az igenre, a Fidesz és a KDNP rajta kívül mind nemmel szavazott.
A törvényjavaslatot egyébként a Szabó Tímea (Párbeszéd), Burány Sándor (Párbeszéd), Mellár Tamás (Párbeszéd), Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) és Tordai Bence (Párbeszéd) képviselők terjesztették be, később pedig hozzájuk csatlakozott Szabó Szabolcs (független), Szél Bernadett (független) és Csárdi Antal (LMP) is.
A Mérce azt írja, hogy a benyújtott javaslat szerint a kilakoltatással fenyegetett vagy lakhatásukat elvesztett gyermekes családok elhelyezésének biztosítása a települési önkormányzatok felelőssége lett volna, valamint "az önkormányzati bérlakások és a lakáshiteles ügyek esetében már a lakáskiürítés bírósági elrendelésére se lett volna lehetőség abban az esetben, ha az az egy gyermekes család elhelyezés nélküli kilakoltatásához vezetne".
A Fidesz frakció szóvivője, Halász János szerint a törvényjavaslatot benyújtó pártok miatt nem támogatták az elképzelést. "Azért nem támogattuk a javaslatot, mert akik benyújtották, hiteltelen képviselők. Ha ezeken az ellenzéki képviselőkön múlt volna, akkor mára családok százezrei kerültek volna az utcára, veszítették volna el otthonukat. Mert ők, ezek az ellenzékiek, az elmúlt időszakban egyetlen egy devizahiteleseket segítő mentőcsomagot, mentőintézkedést sem szavaztak meg." - mondta.
A kormánypártok leszavazták a Város Mindenkié civil szervezet és az Utcajogász Egyesület közös elképzeléseire épülő törvényjavaslat vitájának napirendre tűzését, amely a „a gyermekes családok hajléktalanságának a megelőzéséhez szükséges egyes törvénymódosításokról” szólt volna - szúrta ki a hvg.hu a parlament honlapján.
Az Országgyűlés szerdán tárgyalt a jogszabályról, majd 54 igen, 112 nem szavazattal és 1 tartózkodással elutasították annak tárgysorozatba vételét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Köpködött, kártékony volt, és most pofátlanul visszajön tanítani” – kiakadtak az ELTE-oktatók Maruzsa Zoltán visszatérése miatt
A volt köznevelési államtitkárt egy tanszéki értekezleten szembesítették kollégái az oktatáspolitikában játszott szerepével. Az oktatók petíciót is indítottak, hogy a jövőben legfeljebb négy évig lehessen távol maradni politikai megbízatás miatt.
Tizennégy év kormányzati munka után visszaült a katedrára Maruzsa Zoltán, volt köznevelési államtitkár – az ELTE történészei pedig nyíltan megtagadják az együttműködést vele: vizsgabizottságba sem ülnének be mellé, és petíciót indítottak, hogy a politikából visszatérők múltjának legyen következménye.
Kemény mondatoktól izzott a levegő egy június eleji tanszéki értekezleten, ahol az ELTE Történettudományi Intézetének oktatói több mint másfél órán át kérték számon a volt köznevelési államtitkáron az elmúlt évek oktatáspolitikáját. A 24.hu cikke szerint a tanárok egyebek mellett az egyetemi autonómia és a tudományos szabadság területén véghez vitt rombolással vádolták a visszatérő adjunktust.
Egyikük szerint „etikailag és szakmailag is vállalhatatlan, hogy úgy tegyünk, mintha mi sem történt volna”.
A volt államtitkár a lapnak nyilatkozva a világnézeti sokszínűség fontosságát hangsúlyozta, és jelezte, hogy a hallgatóknak szabad választásuk van. „Az ELTE BTK-n a bojkott nehezen értelmezhető, hiszen minden kódon több kurzust hirdetünk, és a hallgatók döntik el, hogy azt kinél veszik fel, tehát senki nem kényszerül arra, hogy hozzám jelentkezzen. Aki viszont szívesen tanulna tőlem, azt nagy örömmel várom” – fogalmazott Maruzsa. Hozzátette, hogy szakmai felkészültségét több mint 80 publikációja, doktori és habilitált fokozata, valamint egy korábbi „Félév Oktatója” címe is alátámasztja, és már ősszel új publikációi jelennek meg.
A dékáni hivatal tájékoztatása szerint Maruzsa Zoltán 2012. szeptember 15-től volt folyamatosan fizetés nélküli szabadságon, amelyet évente hosszabbítottak meg. Az utolsó, 2026. július 31-ig szóló engedélyének korábbi lezárását a 2026-os országgyűlési választások után három nappal, április 15-én kérte, így május 15-én visszakerült az egyetem állományába. A hivatal szerint az intézmény a fizetés nélküli szabadság indokát jellemzően nem vizsgálja, azt mérlegelési jogkörében engedélyezi.
A státuszbeli és anyagi változás is jelentős: Maruzsa államtitkárként közel 3 millió forintos bruttó fizetést, valamint kuratóriumi tiszteletdíjat kapott, míg adjunktusként a 2025-ös bérrendezés után is csupán bruttó 530 ezer forintos alapilletményre számíthat.
„Az biztos, hogy fel kell majd dolgoznia azt a zuhanást, hogy tegnap még főnök volt, most meg adjunktusként alulról a második. Nem beszélve a fizetési különbségekről. Majd, amikor megkapja a fizetését, el fog hűlni rendesen” – jegyezte meg az egyik oktató.
Egy forrás ennél is keményebben fogalmazott, aki szerint az anyagiak elő sem kerültek Maruzsa visszatéréséről folytatott vita során, hanem
„azzal van bajunk, hogy köpködött, kártékony volt, és most pofátlanul visszajön tanítani”
Az ügyre reagálva az egyetem polgárai petíciót indítottak, amelyet már több mint ötszázan aláírtak. Ebben azt követelik, hogy a politikai megbízatás miatti fizetés nélküli szabadság időtartamát négy évben maximálják, a visszatérőket pedig vessék alá egy szakmai alkalmasságot és etikai szempontokat is vizsgáló eljárásnak, azaz habitusvizsgálatnak.
A cikk felidézi az ELTE és a kormány közötti vitákat, például a modellváltás elutasítását, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen indított konkurens tanárképzést, valamint az egyetem szerepét a pedagógus-tiltakozásokban.
Maruzsa Zoltán visszatérése nem egyedi eset, a közeljövőben több, a politikából távozó oktató kezdi újra a tanítást az ELTE-n. A szocialista Hiller István és a volt jobbikos Brenner Koloman is hosszú kihagyás után folytatja, míg a fideszes Navracsics Tibor esetében nem valódi visszatérésről van szó, mivel miniszteri és uniós biztosi munkája mellett is folyamatosan tartott órákat.
Tizennégy év kormányzati munka után visszaült a katedrára Maruzsa Zoltán, volt köznevelési államtitkár – az ELTE történészei pedig nyíltan megtagadják az együttműködést vele: vizsgabizottságba sem ülnének be mellé, és petíciót indítottak, hogy a politikából visszatérők múltjának legyen következménye.
Kemény mondatoktól izzott a levegő egy június eleji tanszéki értekezleten, ahol az ELTE Történettudományi Intézetének oktatói több mint másfél órán át kérték számon a volt köznevelési államtitkáron az elmúlt évek oktatáspolitikáját. A 24.hu cikke szerint a tanárok egyebek mellett az egyetemi autonómia és a tudományos szabadság területén véghez vitt rombolással vádolták a visszatérő adjunktust.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tarr Zoltán: Saját „tolvajnyelvet” alakítottak ki az NKA-ügy érintettjei
A miniszter szerint az NKA átvizsgálása feltárta, hogy a NAV-nyomozásban érintettek egy belső zsargont használtak a közpénzek elosztására. A közpénzkeretet „uszodának”, a pályázókat „úszóknak” nevezték, és ügyeltek arra, hogy „ki úszik be” a tárcavezető szerint.
Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerdán „Az uszoda” címmel tett közzé egy bejegyzést, amelyben a Nemzeti Kulturális Alap (ami körül a NAV is nyomoz) minisztériumi vizsgálatának egyik friss fejleményéről számolt be.
„A NAV nyomozásban is érintett személyek a Cosa Nostra tolvajnyelvéhez hűen »uszodának« nevezték maguk között a miniszteri egyedi döntésekre szánt közpénzkeret egy részét.”
A poszt szerint ehhez a zsargonhoz illő kifejezéseket is használtak egymás között: a számukra kedves pályázókat „úszóknak” nevezték, és hívták meg őket az „úszóversenyre”. A miniszter szerint ebben több-kevesebb sikerrel próbáltak ügyelni arra is, hogy „ki úszik be” a medencébe.
Tarr azt írta, a tolvajnyelv használata tökéletesen leírja, hogyan működött a kulturális alapok kiosztása hosszú éveken át, szűk körben, az intézmény munkatársait megkerülve. A bejegyzést azzal zárta, hogy a bűnesetek feltárása folyamatban van, és
reméli, hamarosan az is kiderül, „ki volt az úszómester”.
Az ügyészség tegnap hat embert vett őrizetbe hűtlen kezelés gyanújával, köztük Bús Balázst, Óbuda korábbi fideszes polgármesterét, ma pedig kezdeményezték letartóztatásukat, amiről csütörtökön dönthet a bíróság. A gyanú velük szemben hűtlen kezelés.
A botrány még áprilisban robbant, miután a nyilvánosságban felmerült a gyanú, hogy az NKA 17 milliárdos támogatási keretét politikai lojalitás alapján osztották szét, támogatva a Fidesz választási kampányát.
Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerdán „Az uszoda” címmel tett közzé egy bejegyzést, amelyben a Nemzeti Kulturális Alap (ami körül a NAV is nyomoz) minisztériumi vizsgálatának egyik friss fejleményéről számolt be.
„A NAV nyomozásban is érintett személyek a Cosa Nostra tolvajnyelvéhez hűen »uszodának« nevezték maguk között a miniszteri egyedi döntésekre szánt közpénzkeret egy részét.”
A poszt szerint ehhez a zsargonhoz illő kifejezéseket is használtak egymás között: a számukra kedves pályázókat „úszóknak” nevezték, és hívták meg őket az „úszóversenyre”. A miniszter szerint ebben több-kevesebb sikerrel próbáltak ügyelni arra is, hogy „ki úszik be” a medencébe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A ledobált Pride-zászlók helyére magyar lobogókat tettek a Mi Hazánk aktivistái az Erzsébet hídon
A Mi Hazánk Ifjai szerda délelőtt gyorskötegelőkkel rögzítettek nemzeti lobogókat az Erzsébet híd korlátjaira. Az akció napokkal azután történt, hogy egy férfi a Dunába dobálta a Pride miatt kihelyezett szivárványos zászlókat.
Néhány nappal a hétvégi Budapest Pride felvonulás előtt újabb fordulatot vett a fővárosi zászlóügy: szerda délelőtt a Mi Hazánk Mozgalom ifjúsági szervezetének tagjai magyar zászlókat raktak tele az Erzsébet hidat - írja a Telex.
Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője később egy posztban arról írt, a magyar zászlókkal azt üzenik, hogy Budapest mindenkié.
A konfliktus vasárnap kezdődött, amikor egy férfi leszedte és a Dunába dobálta az Erzsébet hídról a Pride alkalmából kihelyezett szivárványos zászlókat. A Fővárosi Önkormányzat azonnal feljelentést tett rongálás miatt, és közölte, hogy napokon belül pótolja a lobogókat. A rendőrség kedd este mogyoródi otthonában elfogta az 58 éves gyanúsítottat, aki beismerte a tettét. Kihallgatása után szabadon engedték, az eljárás rongálás miatt folyik ellene.
Az ügy a parlamentben is téma lett: Juhász Hajnalka, a KDNP képviselője szerint a szivárványos zászlók társadalmi feszültséget okoznak, és inkább a magyar zászlónak lenne ott a helye.
Erre Magyar Péter miniszterelnök egy Ferenc pápától származó idézettel reagált: „Ha egy meleg Istent keresi, ki vagyok én, hogy megítéljem őt?”
Novák Előd eközben bejelentette, hogy kifizeti a zászlók leszedéséért járó bírságot, Fekete-Győr András pedig úgy kommentálta a zászlók eltávolítását, hogy azzal „egy kicsit megint nyomorúságosabb hely lett Magyarország.”
A hétvégi felvonulást idén a rendőrség – a tavalyi gyakorlattal ellentétben – nem tiltotta be, de a szervezők továbbra is a szerintük homofób törvény eltörlését követelik.
Néhány nappal a hétvégi Budapest Pride felvonulás előtt újabb fordulatot vett a fővárosi zászlóügy: szerda délelőtt a Mi Hazánk Mozgalom ifjúsági szervezetének tagjai magyar zászlókat raktak tele az Erzsébet hidat - írja a Telex.
Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője később egy posztban arról írt, a magyar zászlókkal azt üzenik, hogy Budapest mindenkié.
A konfliktus vasárnap kezdődött, amikor egy férfi leszedte és a Dunába dobálta az Erzsébet hídról a Pride alkalmából kihelyezett szivárványos zászlókat. A Fővárosi Önkormányzat azonnal feljelentést tett rongálás miatt, és közölte, hogy napokon belül pótolja a lobogókat. A rendőrség kedd este mogyoródi otthonában elfogta az 58 éves gyanúsítottat, aki beismerte a tettét. Kihallgatása után szabadon engedték, az eljárás rongálás miatt folyik ellene.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kapitány István: Több mint tízszeresére növeljük a szélerőmű-kapacitást
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter bejelentette a magyar szélerőmű-program újraindítását. A 2030-ig tartó fejlesztés első lépése egy 700 megawattos pályázat lesz, aminek tervezetét már július közepén társadalmi egyeztetésre bocsátják.
A kormány 2030-ig uniós forrásokból több mint tízszeresére növeli a magyarországi szélerőművi kapacitásokat – jelentette be Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter. A cél a jelenlegi teljesítmény 4 gigawattra emelése. Kapitány István a nagyságrendet azzal érzékeltette, hogy ez négy paksi blokk névleges teljesítményének felel meg.
A program első lépéseként augusztus 31-én pályázatot hirdetnek legalább 700 megawattnyi új szélerőművi kapacitás csatlakoztatására. Ez a lépés önmagában több mint a duplájára növelné a ma működő kapacitást.
A miniszter szerint a beruházás értéke „közel egymilliárd eurónyi beruházást jelent Magyarország számára”.
Az átláthatóság érdekében a pályázat tervezetét már július közepén társadalmi egyeztetésre bocsátják, a tárcavezető diszkrimináció- és korrupciómentes eljárást ígért.
A tervekhez elengedhetetlen a villamosenergia-hálózat fejlesztése is, erre másfél milliárd eurót különítenek el uniós forrásokból, az előkészítő munkálatok már zajlanak.
Kapitány István szerint a tervük jelentős előrelépés, mivel a szélerőművek teljesítménye 2016 óta „gyakorlatilag be volt fagyasztva” – írta a 444.hu.
Bár a zöldenergia-termelés az elmúlt években dinamikusan nőtt, ezt szinte kizárólag a naperőművek adták. A miniszter hangsúlyozta, a biztonságos energiaellátáshoz több lábon kell állni, a szél- és naperőművek pedig jól kiegészítik egymást.
A mostani fordulat éles ellentétben áll Lantos Csaba korábbi energiaminiszter 2023-as kijelentésével, aki úgy fogalmazott: „Nem szeretnénk megengedni, hogy szélkerékerdők legyenek, szerintünk az ipari tájjá változtatja a környezetet.”
A magyarországi szélenergia-fejlesztés 2016-ban állt le, amikor a kormány olyan szabályozást vezetett be, amely gyakorlatilag ellehetetlenítette új szélerőművek építését.
A kormány 2030-ig uniós forrásokból több mint tízszeresére növeli a magyarországi szélerőművi kapacitásokat – jelentette be Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter. A cél a jelenlegi teljesítmény 4 gigawattra emelése. Kapitány István a nagyságrendet azzal érzékeltette, hogy ez négy paksi blokk névleges teljesítményének felel meg.
A program első lépéseként augusztus 31-én pályázatot hirdetnek legalább 700 megawattnyi új szélerőművi kapacitás csatlakoztatására. Ez a lépés önmagában több mint a duplájára növelné a ma működő kapacitást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
