50 éves lett a kajakkirálynő, de a naptár szerint még tinédzser sincs: Kovács Katalin és a lehetetlen születésnap
Ha létezik naptári paradoxon, ami tökéletesen leír egy sportkarriert, akkor az a február 29-e. Ezen a napon, 1976-ban született Kovács Katalin, aki 50 éves, de a naptár szerint eddig mindössze 12 alkalommal ünnepelhetett valódi születésnapot. Ugyanúgy négyévenként, ahogy az olimpiák követik egymást. Ez a kettősség – a felhalmozott évtizedek tapasztalata és a ritka, különleges ünnepek sora – jellemzi azt a pályát, amely a magyar sport aranykönyvébe írta a nevét.
A világbajnoki dobogó legfelső fokára 31 alkalommal állhatott fel, összesen 40 vb-érmet gyűjtött, és 29-szer lett Európa legjobbja.
Amikor az 50. évfordulóról kérdezik, a válasza egyszerre emberi és őszinte. „Repül, tényleg repül…” – mondta a Nemzeti Sportnak, és ebben az egyetlen mondatban benne van egy teljes életpálya sűrítménye. A szökőnapi születésnap körüli praktikus kérdést pedig már rég nem problémaként, hanem egyfajta kedves családi rítusként kezeli.
Ez a földközeli derű kísérte végig a karrierjét is, amely a Budapesti Spartacus vízitelepén indult, majd a BSE, a BKV Előre, az Újpesti TE, az MTK és végül a Budapesti Honvéd színeiben teljesedett ki. Az olimpiai csúcspontok – a 2004-es athéni és a 2008-as pekingi páros arany, majd a 2012-es londoni négyes győzelem – egy olyan aranygeneráció vezéregyéniségévé tették, amelynek kohéziója legendás volt. A győzelmek mögött rejlő összhangot talán egyetlen pillanat írja le a legpontosabban: a 2009-es dartmouth-i világbajnokság, ahol a magyar női kajaknégyes mindössze négy ezredmásodperccel győzte le a német egységet. A csapattárs, Kozák Danuta így emlékezett vissza a futamra: „150-nél már olyan jól ment alattunk a hajó, hogy éreztem, hogy meglehet a győzelem.”
2016 júliusában jelentette be hivatalosan a visszavonulását, amivel egy új fejezet kezdődött az életében. A család került a középpontba:
Az anyai szerep mellett azonban nem távolodott el a sportágtól, sőt, a nevét adta egy olyan projekthez, amely a jövő generációit hivatott felnevelni. A 2024 októberében átadott sukorói Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia a magyar utánpótlás-nevelés új fellegvára lett. A névadó a megnyitón saját hitvallását fogalmazta meg a fiataloknak:
A világszínvonalú létesítmény – ellenáramoltató medencével, magaslati részleggel és modern diagnosztikai háttérrel – komoly állami beruházásból valósult meg. Az eredetileg 43,4 milliárd forintosra tervezett projekt költségei a háborús infláció és a plusz műszaki igények miatt végül 51,4 milliárd forint fölé emelkedtek.
Kovács Katalin státuszát a versenyeken túli elismerések is jelzik. 2017-ben beválasztották a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének tagjai közé, 2023-ban pedig Budapest díszpolgárává avatták. A „kajakkirálynő” jelzővel sokáig nem tudott mit kezdeni, ma már inkább büszkeséggel tölti el, de a fókusz máshol van. A reflektorfény helyett a közösség ereje, a gyerekek sport iránti szeretete motiválja. A napi ritmusát az akadémiai munka és az „anya üzemmód” kettőssége adja.
