HÍREK
A Rovatból

Több mint 200 éves tölgyfák kerültek veszélybe Kiskunhalason a strand fejlesztése miatt

A terv az, hogy kivágják vagy átültetik őket, helyi civilek szerint azonban ilyen idős fáknál az utóbbi is a biztos halálukhoz vezetne.
Láng Dávid - szmo.hu
2021. november 26.



Régóta dédelgetett terv valósulhat meg Kiskunhalason a közeljövőben: Csipke Gyógy- és Élményfürdő néven 6 hektáros komplexummá alakul a helyi strand.

Ennek a hírnek önmagában még mindenki örült, azonban a beruházás részeként kérdésessé vált azoknak a kocsányos tölgyeknek a sorsa, amelyeket a helytörténeti leírások szerint 1752-ben ültettek. Ez ugyan nem 100 százalék, abban viszont minden szakértő egyetértett, hogy 200 évnél biztosan idősebbek.

Májusban civilek egy csoportja a polgármesterhez fordult, aki akkor még nem tudta megmondani, érinti-e a fejlesztés az egyébként helyi védettség alatt álló fákat, de ígéretet tett arra, hogy felrajzoltatja őket a tervekre, amit egy héten belül el is küld.

A kezdeményezés szószólója, Bús József állítása szerint azonban ez nem történt meg, csak szeptember végén, már a kivitelezési szerződés aláírása után kapták meg a tervrajzot, amelyen egyértelműen látszott, hogy útban vannak a fák.

A jelenlegi állás szerint a területen található kilenc tölgyből négyet érint a beruházás. Kompromisszumos megoldásként felmerült, hogy kivágás helyett ültessék át őket, ami azonban a civilek szerint kivitelezhetetlen.

„Több szakemberrel beszéltünk a témáról, mindegyikük azt mondta, hogy ez halott ügy. Eleve minimum egy év előkészítő munka kellene hozzá, de ilyen idős fák jó eséllyel akkor sem élnék túl az átültetést” – fejti ki Bús József, hangsúlyozva: ők nem a beruházás ellen vannak, csak a tölgyeket szeretnék megmenteni.

A fentieket támasztja alá a Greenpeace honlapján szereplő állásfoglalás is, ami így szól:

„Átültető géppel nagyobb előkészítés nélkül átültetni egy fát csak fiatalon lehet, 10-15 éves kor (maximum 10 cm törzsátmérő) esetén. Az ennél nagyobb növények gépi átültetővel maximum 37 cm törzsátmérőig ültethetőek át, de ebben a kategóriában ez is már csak minimum 1 éves előkészítés után lehetséges. Minél idősebb a növény, annál jobban ki van téve annak, hogy nem éli túl az átültetési sokkot. A 60-100 éves korú fák már nagyon kis megmaradási rátával ültethetőek át, még sikeresnek mondott átültetés esetén is nagy részük 5-10 éven belül elpusztul.”

A civilek szerint a fák összesen pár száz négyzetméternyi területet foglalnak el a 6 hektárból, ezért úgy látják, ez egyszerűen nem lehet a fejlesztés akadálya. Sérelmezik, hogy a velük megosztott környezetvédelmi tanulmányban nem is tárgyalják a tölgyek sorsát, mintha az egész problémát a szőnyeg alá akarnák söpörni. Nemrég egy lakossági fórumot is tartottak a témáról, de itt sem közeledtek az álláspontok. Az első kapavágás januárban lenne esedékes, addig szeretnék elérni a tervek módosítását.

Sikerült elérnünk Bányai Gábort, Kiskunhalas országgyűlési képviselőjét, aki azt mondta, betegsége miatt csak az engedélyek elfogadása után értesült az esetről. Az ő álláspontja viszont az, hogy a fákat át kell ültetni, amennyiben nincs más lehetőség a megmentésükre a sportuszoda és a fürdő építése, helyigénye miatt.

„Ez a hajó, mármint a gyógyfürdő fejlesztése már elindult, nem lehet visszafordítani a kikötőbe. Azért sem lenne szerencsés megakasztani a beruházást, mert a városnak 30-40 éve az a vágya, hogy legyen egy korszerű, a gyógyvizét kihasználó termálfürdője. Most végre lehetőség nyílt erre, nem kellene megint elpackázni” – fogalmazott.

Tudomása szerint nincs mód a tervek átalakítására, mivel a terület egy része Natura 2000-es besorolású, amire semmit nem lehet építeni. A fennmaradó részen ezért meg van kötve az önkormányzat keze, és a tervezők szerint nincs elég hely a sportuszoda megépítésére a fürdő más részein.

A civilek érveire, miszerint ilyen korú fákat aligha lehetne átültetni úgy, hogy túléljék, azt válaszolta, agrármérnök végzettségűként neki más a véleménye.

Biztos vagyok benne, hogy meg lehet menteni őket, és ehhez még hosszas, többéves előkészítésre sincs szükség. Mélynyugalmi időszakban kell csinálni, amikor nincs rajtuk lomb, a keringés minimális, a talaj pedig kellőképpen át van fagyva, így lényegében a gyökérzet és a fák talaja, igaz nagyon nagy földlabdával, de átültethetők, műszakilag megoldható. Nagy munka lenne kétségtelen, de nincs alternatíva, mert ez a beruházás úgy kell a városnak, mint egy falat kenyér.

Bányai szerint egyébként a fák nem különösebben szépek, a koruk szól mellettük, de azt is tudni kell, hogy a jelenlegi zöldfelületek méretéhez képest az új fürdő hússzor akkora növényzettel fog rendelkezni. Ettől függetlenül kivágatni ő se akarná őket, ezért pártolja az átültetésüket, amihez talán a védettség visszavonására sincsen szükség, de mint mondja, ez a döntés is a Városháza dolga és felelőssége.

Megkerestük az önkormányzatot is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a jelenleg tervezés alatt álló Csipke Gyógy- és Élményfürdő három elemből áll: kemping, gyógyfürdő és sportuszoda. A tervezett uszoda a fejlesztési területen belül az adottságok és egyéb szempontok miatt más helyszínen nem helyezhető el, emiatt a fák csak úgy maradhatnak érintetlenül, ha a projektből a sportuszodát törlik.

Arra a kérdésre, mennyi esélyt látnak rá, hogy végül az utóbbi forgatókönyv mellett döntenek, azt írták: a fürdőfejlesztés kapcsán egy több évtizedes helyi akarat megvalósítása és a turizmus élénkítése a céljuk.

„Amennyiben a helyi akarat arra irányul, hogy a fák maradjanak érintetlenül és a tervezett uszoda ne valósuljon meg a jelenlegi formában, akkor semmi esetre sem szeretnénk szembe menni a helyi lakosság akaratával”

– fogalmaztak. Ez alapján tehát úgy tűnik, még nincs minden veszve a fák megmentéséért küzdő civilek számára.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kivezették a védett üzemanyagárat, újra a piaci árakon kell tankolni
Döntött a parlament: megszűnik a benzin 595 és a gázolaj 615 forintos hatósági ára. A törvény ugyanakkor felhatalmazza a gazdasági minisztert, hogy rendkívüli helyzetben újra bevezesse az árszabályozást.


Az Országgyűlés kedden 130 igen, 36 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett elfogadta a védett ár kivezetéséről szóló javaslatot.

Ez azt jelenti, hogy a benzin esetében már nem érvényes az 595 forintos maximált ár, a gázolaj esetében pedig eltörölték a 615 forintos literenkénti árstopot, így a kutakon ismét a piaci árakat kell fizetni.

A Tisza-kormány korábban azt közölte, feleslegesnek látják a védett ár megtartását akkor, amikor az üzemanyagok világpiaci ára esik, és a hazai piaci árak már a hatósági szint alá kerültek.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a keddi parlamenti vita során arról beszélt, hogy erősödik a magyar gazdaság iránti bizalom.

Szerinte erre a legjobb bizonyíték, hogy a forint több mint 15 százalékkal erősödött a választás előtti időszakhoz képest.

Mint mondta, a kormány ki akarja vezetni Magyarországot a válságüzemmódból, és vissza kell térni a normális működéshez, amennyiben a piaci feltételek erre lehetőséget adnak. Emlékeztetett, hogy amikor márciusban az iráni konfliktus miatt elszabadultak az árak, a Tisza volt az első, amely kezdeményezte a védett ár bevezetését, a héten azonban már 10-15 forinttal olcsóbb volt a kutakon az üzemanyag a maximált árnál.

A most elfogadott törvény ugyanakkor felhatalmazza a felelős minisztert, hogy rendkívüli piaci helyzetben, ami indokolja az állami beavatkozást, újra hatósági árat vezessen be.

Kapitány István jelezte azt is, a jövedéki adó csökkentése változatlanul fennmarad, ahogy a kormányzati kommunikáció szerint a Mol által vállalt csökkentett árrés is.

A Fidesz képviselője, Bencsik János szerint viszont a lépés elhamarkodott, mert a rendszer az inflációt is féken tartja. Szerinte nem volt még időszerű a védett ár kivezetése, mivel a Hormuzi-szoros átjárhatósága jelenleg nem biztosított, a fennálló helyzet még nem biztonságos.

via HVG


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Navracsics Tibor és Ferencz Orsolya felszólította a fideszes milliárdosokat, hogy finanszírozzák a jobboldali médiát
A két politikus nyílt levélben kéri a „nemzeti tőkéseket” a konzervatív sajtó megmentésére. Felhívásuk a Mediaworks és további médiumok tömeges leépítéseire reagál.


Navracsics Tibor és Ferencz Orsolya közös Facebook-posztban fordult a „magyar nagytőke jobboldali értékeket fontosnak tartó képviselőihez”. A kedden közzétett nyílt levél azzal kezdődik, hogy az elmúlt napokban a polgári, jobboldali médiában tömeges elbocsátások zajlanak, amivel „családok egzisztenciája, emberi sorsok kerültek válságba”.

A két politikus szerint most kell igazán kitartani a polgári értékrend mellett.

„Úgy véljük, nemcsak addig kell polgári értékrendet valló patriótának lenni, amíg könnyű, hanem akkor is, amikor nehéz. Sőt, akkor kell csak igazán kitartani az értékeink mellett” – írják.

Arra emlékeztetnek, hogy a „nemzeti tőkések” a korábbi kormányzati programoknak köszönhetően hatalmas vagyonra tettek szert, miközben a havi fizetésből élő jobboldaliaknak, köztük a sajtó munkatársainak is, sokszor kellett „tartania a hátát” egyes nagytőkések viselkedése miatt.

„Ezért úgy véljük, most kötelező segíteniük és mecénásként finanszírozniuk a konzervatív média működését” – szögezik le.

A levél végén konkrét elvárásokat fogalmaznak meg. A megszólítottaktól azt kérik, hogy haladéktalanul kezdjenek hozzá egy minőségi jobboldali médiaportfólió finanszírozásához, továbbá azonnal kínáljanak munkát az állásukat vesztett szakembereknek, és vállaljanak felelősséget a helyzetük megoldásában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter megfosztaná Sulyok Tamást, sőt Novák Katalint is a havi többmilliós juttatásoktól
A kormányfő olyan javaslatot jelentett be az Országgyűlés keddi ülésén, amely megvonná az élethosszig tartó juttatásokat az idő előtt távozó államfőktől. A módosítás a havi fizetés mellett a szolgálati rezidenciát és a háromfős titkárságot is elvenné.


A kormány „pofonegyszerű” jogi kivitelezéssel fosztaná meg a havi több millió forintos juttatásaitól azokat a köztársasági elnököket, akik nem töltötték ki a hivatali idejüket. A javaslatot Magyar Péter jelentette be kedd délelőtt az Országgyűlésben, amely nemcsak a hivatalban lévő Sulyok Tamást, hanem Schmitt Pált és Novák Katalint is érintené, egyedül a két ciklust is kitöltő Áder János tarthatná meg az élete végéig járó juttatásokat.

A módosítás elvenné a volt államfőknek járó, a házelnök tiszteletdíjának 1,1-szeresét kitevő fizetést, ami jelenleg körülbelül bruttó 6,3 millió forint havonta. Ezen felül a mandátumukat idő előtt befejező elnökök a jövőben nem kapnának az Országgyűlés Hivatalától másik rezidenciát házvezetővel, amelynek fenntartási költségeit is az állam állja.

A juttatási csomagból kikerülne a háromfős titkárság, a térítésmentes egészségügyi ellátás és a rendőrség által biztosított sofőrrel ellátott autó is.

A volt államfők elesnének attól a lehetőségtől is, hogy a központi költségvetésből kapjanak pénzt közcélú felajánlásokra; erre a célra az elmúlt években 73 millió forintos keret állt rendelkezésre.

Ez az intézkedés szorosan összefügg a Sulyok Tamás eltávolítására irányuló kormányzati szándékkal. A kabinet ugyanis nem megfosztási eljárást indítana, mert a jelenlegi törvények szerint csak az így vagy összeférhetetlenség miatt távozó elnökök veszítik el a juttatásaikat.

A hétfőn benyújtott és társadalmi egyeztetésre bocsátott alkotmánymódosítási törvénytervezet azonban lehetőséget adna a jelenlegi államfő elmozdítására. A dokumentum szövege egyértelműen fogalmaz: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.”

A tervezet szerint ezt követően az Országgyűlés „az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra” választana új államfőt.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Döntött a parlament: vége a jelenlegi közmédiának, betiltották a gigaplakátokat és a gyűlöletkeltő reklámokat
A parlament 145 fős többséggel fogadott el egy törvénycsomagot, amely alapjaiban alakítja át a közmédiát és a közterületi reklámozást. A változások a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit is megerősítik, jelentős pénzbírsággal büntethetik az együttműködés megtagadását.


Egy nap alatt három, évek óta vitatott ügyben is rendszerszintű változásokat szavazott meg az Országgyűlés: a keddi ülésen a Tisza Párt és a Mi Hazánk támogatásával, a Fidesz–KDNP ellenkezésével szemben átment a közmédiát átszervező, a kampányon kívüli politikai hirdetéseket tiltó, valamint a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit szigorító törvénycsomag is.

A legjelentősebb változást a médiatörvény módosítása hozza, amely teljesen átalakítja az állami médiastruktúrát.

A Tisza-kormány által benyújtott jogszabály felszámolja a közmédia kiadójaként működő Duna Médiaszolgáltatót és a tartalmakat gyártó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot. Helyettük két új cég jön létre, a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.

A törvény értelmében megszűnik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma tagjainak, valamint a közmédia jelenlegi vezetőinek megbízatása. Az új vezetőket ezentúl nyílt pályázaton választják ki.

Létrejön a Független Közmédia Testület, amelybe a kormánypárt, az ellenzék és médiaszakmai szervezetek is jelölhetnek tagokat, a testület pedig a közmédia függetlenségét és gazdálkodását ellenőrzi majd. Emellett Sajtóalapot hoznak létre a független médiumok támogatására.

Ugyanez a parlamenti többség fogadta el azt a salátatörvényt is, amely jelentősen korlátozza a közterületi plakátolást és a politikai reklámokat.

Betiltják a 15 négyzetméternél nagyobb reklámfelületeket, ami a gyakorlatban a gigaplakátok és az épületekre feszített reklámhálók végét jelenti.

A hagyományos óriásplakátok sorsáról a helyi önkormányzatok dönthetnek, a szabadon álló citylight reklámeszközöket pedig betiltják, azok a jövőben csak utcabútorokon jelenhetnek meg. A meglévő reklámfelületeket a tulajdonosoknak december 31-ig kell eltávolítaniuk, ellenkező esetben az önkormányzatok akár négymillió forintos bírságot is kiszabhatnak.

A törvény egy másik fontos pontja megtiltja a politikai hirdetések közzétételét a kampányidőszakon kívül, és szigorúan fellép a gyűlöletkeltő tartalmakkal szemben.

A jövőben tilos lesz olyan politikai reklámot közzétenni, amely „az egyenlő emberi méltóságot sérti vagy tagadja, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságát sérti vagy tagadja, valamely közösség kollektív bűnösségét közvetíti, vagy gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására bármilyen módon irányul.”

A harmadik elfogadott javaslat a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit erősíti meg, hogy hatékonyabban tárhassák fel a politikai felelősöket különböző botrányokban.

Aki a jövőben nem jelenik meg a bizottság előtt, vagy nem szolgáltat adatot, azt először 100 ezer, másodszor már 1 millió forintra büntethetik. Harmadik alkalommal a bírság ismét 1 millió forint, de ekkor már a rendőrség is elővezetheti az érintettet.

A Büntető Törvénykönyv is módosul: vétséget követ el, aki a parlamenti vizsgálóbizottság előtt a kötelezettségének „szándékosan, alapos indok nélkül nem, vagy a vizsgálat érdemi lefolytatására nem alkalmas módon tesz eleget, és ezzel a vizsgálóbizottság munkáját akadályozza”. Ezért akár két év börtön is járhat.

A módosítás azt is egyértelművé teszi, hogy egy folyamatban lévő hatósági eljárás önmagában már nem akadályozhatja a vizsgálóbizottságok munkáját. A Tisza Párt javaslatára öt ilyen testület felállítását kezdeményezték, többek között a kegyelmi botrány, az MNB-ügy és a végrehajtási visszaélések feltárására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk